Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

1989. június 27., kedd 5 Ha nincs jó iskola... Tegnap kezdődött a taná­rok XIX. nyári akadémiája, melyet a biológia és fizi­ka szakos általános iskolai tanárok továbbképzésére szerveztek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Az idén az eddigi évekhez ké­pest kevesen jelentkeztek — 43 biológus és 39 fizikus. A „tanárhallgatók" szakmai előadásokon, konzultációkon és fórumokon tudományuk legújabb eredményeivel gya­rapíthatják ismereteiket, il­letve választ kaphatnak az elmúlt évek során felmerült kérdéseikre. A jelentkezők gyakorlati képzésen is részt vesznek: a biológusok a Fü­vészkertbe, a fizikusok a JATE lézerlaboratóriumába látogatnak el. Az ünnepélyes megnyitó után Gazsó Ferenc egyete­mi tanár, szociológus Merre tart a magyar közoktatás? címmel indította útjára a napi 5-6 előadásból álló elő­adás-sorozatot. A többi kö­zött a kővetkezőket mond­ta: oktatási rendszerünk hal­mozott hiányokat mutató te­rület, ezért nem válhat hú­zóágazattá, ahogyan a nyu­gati országokban. Magyaror­szágon a modern gazdasági és technikai követelmények­nek megfelelő képzettséggel a munkaerőnek csupán 30 százaléka rendelkezik. Negy­ven esztendőn át lebecsül­ték a közoktatás ügyét, el­feledve azt: ha nincs jó ok­tatás, nincs gazdasági fel­lendülés. A mai helyzetből Gazsó Ferenc a tanárok akadémiáján való kilábalás első számú feltétele, hogy legalább 50 százalékkal kell emelni a nemzeti jövedelemből a köz­oktatásra fordított összeget — ezen felül a felsőoktatás a mostaninak csaknem há­romszorosát (anyagi ráfordí­tást) igényli. Ha ez meg­történne, utána következhet egy normatív alapon történő elosztás, melyen belül az in­tézmények önállóan gazdál­kodó szervként működhet­nek. Meg kell szüntetni az iskolák állami fenntartásá­nak monopóliumát. Lehető­séget kell adni bármilyen, anyagi fedezettel rendelkező intézménynek, hogy iskolát hozzon létre. Az iskolarendszer felülről és kívülről nem reformálha­tó. A tananyag szabad meg­választása már adott, de az alternatív képzéshez nin­csenek tankönyvek, és nem megfelelő a felszereltség. A központi irányítás csak az iskolát elvégzett tanulók tel­jesítményére szabjon köve­telményeket, de arra ne, hogy a tanár milyen mód­szerrel 'juttatja el diákját erre a szintre. Az órater­vekkel is szabadon kellene gazdálkodnia az iskoláknak, az óraszám legfelső hatá-' rának meghatározásával — alsóban 20, felsőben 24-25 óra a maximum. A haté­konyabb oktatás és neve­lés érdekében szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a gyógypedagógiai és pedagó­giai intézmények között. En­nek egyben előfeltétele a pedagógusképzés reformja. A felsőoktatási intézmények­ben az emberrel foglalkozó tudományokat kell oktatni, mert a pluralista társada­lomban az iskolák nem ma­radhatnak egy világnézeti terror eszközei. Egyetlen dolgot szinte tökéletesen tel­jesített oktatásrendszerünk: engedelmes alattvalókat ne­velt, akik igen szűkre sza­bott önálló cselekvési és gondolkodáskörrel rendel­keztek. Ez vezetett az ér­tékelbizonytalanodáshoz. Mai feladat, hogy egy meg­határozott ideológiától át­itatott értékrend helyettele­mi erkölcsi és magatartási normák váljanak követhe­tővé. | Mindezek külső feltételek. Az, hogy oktatásrendszerün­ket, és annak eredményessé­gét európai mércével mér­hessük, a pedagógusoktól is nagyfokú teljesítménynöve­kedést igényel. A földesúri tizeden is túl... Sztriptíz az egyetemi klubban? „Tisztelt vendégeink! Az adóhatóság meglepetésszerű intézkedése miatt — nem harácsolásból — kénytele­nek voltunk, a klub fenn­maradasa érdekében, a be­lépők árát emelni.' Elnézé­süket és megértésüket kér­jük." Néhány hete ez a táb­la, valamint nyolcvanforin­tos belépő várja a JATE­klub diszkóprogramjára ér­kezőket. E kényszerű lépés hátteréről kérdeztem a klub vezetőit. Kormos Tibort és Jóni Gábort. — Miért ez a meglepetés? — Azi APEH 25 százalé­kos forgalmi adóval terhelte meg a bevételünket, ráadá­sul ez visszamenőleg, az év elejétől érvényes. Leginkább azt nehezményezzük, hogy egy kalap alá vettek ben­nünket az éjszakai szórako­zóhelyekkel, az igazán pro­fitérdekelt vállalkozásokkal. — Es van valami érdemi különbség? — Míg máshol a tulajdo­nos jövedelmét gyarapítja a sikeres üzlet, addig nálunk a hétköznapi programokat tartja el a diszkó. — Ügy tűnik, ezek most „elrepülnek". — A hirtelen áremelés egyfajta előremenekülés volt. A bevétel drasztikus csökke­nése azonban egyelőre azt bizonyítja, hogy öngólt lőt­tünk. — Tehát újra hatvan fo­rint? — Az semmiképpen. Ki­csit cinikusan hangzik'. de ez a tempós infláció egy idö után elviselhetővé teheti az arainkat. — S ha csak utóbb? — Üjra meg kell hódíta­nunk a közönséget. Valami olyasmin gondolkozunk, amivel a zsidó kereskedő, Kohn úr próbálkozott, még a régi világban, gyengülő üzletmenete láttán. Nem en­gedte, hogy segédje a hat­vanas égöt negyvenesre cse­rélje, inkább új csillárt sze­reltetett fel. — Milyen lesz ez az új csillár a klubban? — Különböző betótmúso­rokkal színesítjük majd a programot. — De hát eddig is így működött! — De legalább eredmé­nyesen. Kulturális és ifjúsá­gi célú vállalkozásként, adó­mentesek voltunk. — Veszélybe került a klub? — Átlagos években nyár közepétől már az őszi ren­dezvényekre gyűjthettünk, most jó lesz, ha szeptembe­rig ledolgozzuk a deficitet. — Ennyire keményedtek volna a feltételek? — Ilyen adórendszer mel­lett visszasírhatjuk a tizedet szedő földesurakat. — Kinyithat a klub szep­temberben? — j3gósz nyáron ezen fo­gunk dolgozni. Kovács András flz Egészségvédelmi Alapról Az Országos Egészségvé­delmi Tanács a napokban döntött az Egészségvédelmi Alap elnyerésére benyúj­tott pályázatok sorsáról: a beérkezett 1208 pályaműből — többlépcsős elbírálás után — a szakértőkből álló bizottságok 729 támogatásá­ra tettek javaslatot. E „nyertes" ötletek megva­iósításána .még erre az évre összesen 55 millió 275 ezer forint, jövőre pedig 15 mil­lió 320 ezer forint vissza nem térítendő támogatást és 5 millió forint kamat­mentes kölcsönt juttatnak. Az alap támogatásának elnyerésére hirdetett pá­lyázatra a tavalyinál jóval több, s ezúttal reálisabb cél­kitűzéseket megfogalmazó pályamű érkezett. Az idén elsősorban olyan pályamű­veket vártak, amelyek a imagas vérnyomás megelőzé­sére, a dohányzás elleni küz­delemre irányulnak, továb­bá olyan ötleteket, amelyek a lelki egészségvédelmet és a korszerű táplálkozás ki­alakítását szolgálják. A pályázatok feldolgozása során kitűnt, hogy a tavaly támogatott klubok, egyesü­letek iközül az idén több már 'konkrét szolgáltatás beindí­tásához kért pénzt. Kiderült azonban az is, hogy — a ta­nács szándékai ellenére — továbbra is magyon kevesen kémek kamatmentes köl­csönt, s nem ismerték még fel e forma jelentős pénz­ügyi előnyéit. Az elbírálás során előny­ben részesítették az önsegí­tésen alapuló kezdeménye­zéseket: pl. az Aero Caritas néven az Ml-es autópályán társadalmi munkában szer­vezendő helikopteres men­tőszolgálatot, a Józan Elet Szövetség tervezett telefonos tanáosadó szolgálatát, vagy a túlsúlyos gyerekéket fel­karoló Duci-klubhálózatoit. Segítették emellett szinte valamennyi, a laikusok kép­zését célul tűző ötlet meg­valósulását, köztük az Or­szágos Kardiológiai Intézet orvoscsoportjának kezde­ményezését, az „újraélesztő" tanfolyamot. Két „Mosoly" ­Pál Tamással Hétfői számunkban Pál Tamás karmesterrel készült interjút közöltünk, amely­ben azt is megkérdeztük, miért mondta le néhány szabadtéri előadás vezénylé­sét: Szegeden A mosoly or­szágát, Pesten az Aidát. Bár a beszélgetéskor szóba ke­rült, hogy a szegedi öt ope­rett előadásból az utolsó kettőt (augusztus 19-én és 20-án) vállalta, és az első hármat sem más okból, ha­nem azért mondta le, 'mert. pihenni is akar a nyáron — az elkészült interjú — ame­lyet Pál Tamás a megjele­nése előtt természetesen ol­vasott — nem tartalmazta ezeket a részleteket. Azt sem, hogy a két „Mosoly" mellett a három Turandot­elóadás közül a harmadi­kat (augusztus 18.) is ő ve­zényli — mert ez egyáltalán nem került szóba az inter­júkészítéskor. A szabadtéri igazgatóságáról kérték: is­mertessük meg olvasóinkat ezekkel a részletekkel is. Íme. Az elmúlt hét végén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága létre­hozta a párt válságstábját, amelyet „négytagú elnökség" fedőnévvel illetnek. A te­levízió „Hét" című vasárnap esti műsorában mutatták be az új testületet, amely az elkövetkezendőkben a párt operatív irányítását veszi át a Politikai Bizottságtól. Bemutatást írtam, holott aligha van olyan állampol­gár — még ha teljesen apo­litikus is —, aki ne ismerné e négy személyt, hiszen ők 1988 májusa óta meghatá­rozó egyéniségei a magyar politikai életnek. Névsor szerint Grósz Ká­rolyt illeti az elsőség, aki to­vábbra is a párt főtitkára, hiába apelláltak ez ellen — nyíltan is — a különböző reformkörök. Az elnöki funkció azonban — amelyet annak idején, a pártértekez­leten direkt Kádár János­nak teremtettek, a hatalom­ból való lépcsőzetes távo­zását elősegítendő — a to­vábbiakban nem csak pro­tokolláris jellegű, hanem valóságos „elnöklést" jelent. Grósz elsődleges feladata ez­után az lesz, hogy a párton belüli szervezési tevékenysé­get irányítsa. Azt hiszem, főtitkársága óta a legna­gyobb kompromisszumot volt kénytelen megkötni az ál­egység demonstrálása érde­kében. Feltehető, hogy be­látta: a jelenlegi, új szemé­lyi „felállással" jócskán megnövekedtek az MSZMP választási esélyei. A stúdió­ban Grósz Károly, Németh és Nyers között foglalt he­lyet; Nyers Rezsőt „Nyers elvtárs"-nak, Pozsgayt pe­dig következetesen „Pozsgay Imré"-nek szólította. A második hely rangban is (miniszterelnök), névsor­ban is Németh Miklóst il­leti, aki nagyon rövid • idő alatt óriási ívű pályát fu­tott be. Nem titok, hogy Grósz „hozta be" a Politikai Bizottságba, és az ő jelölt­jeként nyert a miniszterel­nök-választáson olyan po­tenciális várományosokkal szemben, mint Nyers és Pozsgay. Politikai fejlődése töretlen a mérsékelt, meg­fontolt reformerségtől a bős—nagymarosi építkezés leállításán keresztül meg­nyerő és kíméletlenül őszin­te legutóbbi parlamenti be­szédéig — amelyben vég­érvényesen szakított a Grósz-vonallal. Üjabb, fon­tos állomás: koszorút he­lyezett el és díszőrséget állt mártír elődje, Nagy Imre ravatalánál. Jelenlegi poszt­ja népszerűtlen intézkedé­sekre készteti, népszerűsége ennek ellenére nő. S nem szabad elfelejteni: alig több negyvenévesnél. Nyers Rezső ugyan túl­lépte már a hivatalos nyug­díjkorhatárt, személye azon­ban bizonyíték arra, hogy — a közhiedelemmel ellentét­ben — igaztalan a tétel, mely szerint a magyar po­litikusok annál konzervatí­vabbak, minél idősebbek. (Ámbár a tendencia valóban ilyen irányú. Ügy tűnik, másutt — Kínában, a Szov­jetunióban — is.) A kül­földi elemzők az MSZMP el­nökévé történt megválasztá­sakor életútjának három fontos eseményét emelték ki: azt, hogy tagja volt az egyik Nagy Imre-kormány­nak; azt, hogy ő a 68-as re­formok egyik elindítója, majd azok leállításának sze­mélyében is szenvedő ala­nya; s azt, hogy a két ma­gyar munkáspárt egyesítése (1948) előtt a szociáldemok­rata párt sorait erősítette. Ez utóbbi tényben annak igazolását vélik megtalálni, hogy az MSZMP hosszú tá­von kommunista pártból szociáldemokrata típusú párttá kíván alakulni. (En­nek kapcsán divat felemle­getni Pozsgay Imre Szabad Európa Rádiónak adott nyi­latkozatát is, valamint az MSZMP egyre erősödő von­zalmát nyugat-európai szo­cialista és szociáldemokrata pártok iránt, melyet a ve­lük való kapcsolattartás el­mélyülése jelez.) Meg kell valljam, Major László párt­szóvivő KB-ülés előtti tele­víziós nyilatkozata (Napzár­ta) után már semmi kétsé­gem sem volt az iránt, hogy Nyers lesz az MSZMP el­nöke; a vájtabb fülűek ezt már abból a bejelentésből kihallották, mely szerint a jelölőbizottságot Fock Jenő vezeti .*.. Pozsgay Imre személyéhez immár évek óta óriási vá­rakozásokat fűznek a pár­ton belül és kívül egyaránt. A róla készült — és kic:it szerencsétlenre sikeredett —, vasárnap este sugárzott te­levíziós portréműsorban ki­jelentette: úgy érzi, az 'IVÍSZMP -n belül kevésbé népszerű, mint kívüle ... Sajnos, ebben a műsorban jelentőségüknél • sokkal tá­gabb teret kaptak az ön­igazolás motívumai, holott az ország jelenleg kétségte­lenül legnépszerűbb politi­kusának erre egyáltalán nem szabad, hogy készteté­se legyen. Mindenki tudja, hogy 1949-től egészen 1988­ig Magyarországon kizáró­lag úgy lehetett bárkiből is vezető politikus, hogy a Rá­kosi-féle MDP és/vagy a Kádár-féle MSZMP appará­tusának bizonyos lépcsőfoka­it végigjárta. Szerencsétlen­nek minősítem ama tényt is, hogy maga Pozsgay jelentet­te be a Hétben: az MSZMP őt jelöli majd köztársasági elnöknek. A protokoll sze­rint ezt — beszélgető part­nerei közül — a főtitkárnak (hiszen ó foglalkozik a párt belső szervezeti ügyeivel) vagy az új elnöknek, eset­leg valamilyen formában a műsorvezetőnek (ha már a pártszóvivő nem volt ott) il­lett volna a nézőkkel közöl­nie. Pártszakadás tehát nem történt; s az MSZMP új ve­zetőtestületében 3:1 arány­ban szerepelnek a „reforme­rek", illetve a „centrum" képviselői. (A „balszárny" kimaradt.) Az vált valóra, amit korábban a reformkö­rök egyes tagjai hangsú­lyoztak: „nem elhagyni, ha­nem elfoglalni kell a pár­tot". Világossá vált, ami ko­rábban sokakban kétségeket ébreszthetett: a két leghite­lesebb, és a lakosság köré­ben legnépszerűbb magyar politikus továbbra is az MSZMP „színeit" erősíti a választási küzdelemben. Ama választások megnye­réséhez azonban ez csupán szükséges, de nem elégseges feltétel. Sandi István M Mex Esőember Ki? ki az? ki a férfi? kicso­da? — mondogatja mániásán a százezres közönséget vonzó film, az Esőember főszerep­lője. Először Nagy Bandcí András utánozta egy frene­tikus kabarészámban. Most meg az egész ország. Naná, hogy kérdezgeti): egymást a népek: ki az első ember? Kicsoda? Vasárnap délután meg­tudta, aki elkapta a Bartók rádió Agorr. című vitamü­sorát. Mert abba meghívták az új MSZMP-formáció. a Politikai Intéző Bizottság néhány tagját (az impozáns frissességért Ippe: Pál. Li­povecz Iván. Réka': Gábor, Simkó János. Vámos György műsorkészítői: a „felelősök"). Közülül: Ba­rabá:. János (aki tegnapig budapesti titká: volt. mert tegnapelőttő! má: KB-tit­kár, s aki a műsor folya­mán többször is „tiszta vi­zet öntött a pohánba") azt mondta: ne hagyjunl: két­sége! afelől, hogy c. párt első embere immáron Nyers Rezsó, az elnök. A többiek ráhagyták. Mivel a kérdés — ki a férfi? elsöember? -• min­denkit izgatott, ezután azt lehetett várni, hogy — ki­elégülvén az intenzív in­formációéhség — megnyug­szik ez az izgatott ország. De eljő az estve, vele A Hét. benne a „négyek", a másik új MSZMP-formá­ció, az elnökség tagjai, úgy­mint ... nem mondom, ezt már mindenki tudja. Ki? kicsoda? ki c. férfi? elsöember? — kezdte az esőembere: stílus! a ripor­ter, és közmeglepetésre a .négyek" mind elkezdtek úgy viselkedni, mintha am­néziába estek volna. Nem fontos, mondta az első em­ber (Nyers), mi mind a né­gyen ... megosztjuk ... A főtitkár, mint az okos lány a mesében, jött is, meg nem is — a farbával; hogy a „leladatköre" marad; is, meg nem is, mert hogy a „köre" ugyanaz, de a „fel­adata" változik. Mi van? Ezek szerint a Barabás ... Szóval nem jól tudja? Akkor lehet, hogy mások másképpen tudják? De akkor mégis: ki? kicso­da? ki c. férfi? elsőember? * Aki lehet, hogy első em­ber —- köztársasági elnök lesz, mert hogy jelölte ama régi MSZMP-formáció (KB), és mások is (amaz jelölésről A Hétben, emer­ről meg utána, Vitraynak nyilatkozott), szóvá! Pozs­gay Imre kijelentette, hogy itt nerrt megalkuvásról, ha­nem tartalmas kompro­misszumról van szó. Azt tükrözi az elnökség össze­tétele. Naná, hogy tükrözi; néz­zük, csak nézzük a tévét, a „hetedikből nyolcadikba mehet"-korú gyerek meg azt kérdi hirtelen: mi a különbség? Naná., hogy szü­lő fölcsattan: hát hiába be­szélek neked? hiába mon­dom, hogy mindig nézd meg az idegen szavak szó­tárát? hogy lásd: nem ugyanaz!? t: csak hiszed, hogv ugyanaz, pedig az ár­nyalatnyi különbség néha akkora differencia, hogv . . . Mi a különbség ?. különb­ség és a differencia között? — így a "89-ben tinédzser, és a beállt dühös csöndben — naná, hogy átkapcsol a szkájmuvira. * Az eltérő nézetek: erő­források — mondta a köz­társasági-elnök- jelölt-el­nökségi-tag-államminisz • ter. Meg hogy: közös az el­nökség tagjainak álláspont­ja abban, hogy ez ? párt alapvetően, reformirányult­ságú. Az ország reformirányult­ságú párttagjai meg egé­szen biztosan <tudják. hogy Tabajd: Csaba. p. KF. kül­ügyi osztályvezető-helyet­tes ; teljeser. reformirá­nyultságú. Ehhe: képest: naná, hogy fegyelmi vizs­gálat indul ellene, mihelyst hazajön r. szabadságáról. Ki? k: az? kicsoda? kii: r. férfiak? * Autizmus: r. külvilág el­hanyagolásával a;: énre kor­látozott kóros magatartás (Idegen szavak kéziszótára, Budapest, 1967., ötödik, vál­tozatlan lenyomat). E:; volt az Esőember című film fő­szereplőjének r. ba.ia Lát­szólag csak ki-kicsodázott és nanázott... Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents