Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

19S9. június 22., csütörtök 5 II szemétdomb tetejére ült Olvasom a Tiszatáj (89 6) szerkesztőségi jegyzetét Ki­ábrándult, olykor vádasko­dó hang, az elbocsátás indo­kát, módszereit megkérdöje­ES] [Reflex lezendő pontokba szedeti eltérő véleményük> Ehetnek h0-*0" Eletünk, vagy a pesti Üj írás. mer', hiányzott r. ka­rakterével, tájékozódási pontjaival ez: feltételező szerzőgárda. Működöt. p. ellenvélemény. A lapnak ez az egy for­személyes ellentétek C£j E sorok írója siet ki jelen- pedjg a szolidaritás ' Az mációs lehetősége maradt: feni, a lap egyik formájá- újonnan" alakul', szerkesztő- közvetlen politikával kon­- sés nem h.ányt töuöu ^ cepciozusan nem hoz sem kötődött, nem je­lent meg sem a régi sem hanem f terjedeí­az uj Tiszatajban, s ugy tu- J foglalko zó írók, maradék helybeli­, u a , mes és messziről érezhető ek' ™ostohá.n. kezeli avant­n.k tul nagy kedve, ehhez szemétdomb tetejérf! ült gardok nehany külhon.: ezután sem erez. Veleme- Abban fl piUanatban ami. ujv.dek., amer.ka., nyugati nye olvaso. velemcn^ kor ezt megtették k magyar .ro osszecsa ogatasa Nem egy rossz politika. fe,é legalizálták a hatalmi egy olyan vallalkozasba, döntés igazolása kedvéért. gesztus megismételhetőségét, ami ugyan felmutat érdekes hanem az igy kialakuló Tudnjuk ke„ett h njncs es ertekes dolgokat, egesze­írodalmi vákuum betoltese- önáU(. akaratuk amj Vörös ben azonban erdektelen es nek a szándékává kívánták Laszlóékka, bekövetkezett. 3 Jiely szellemetol, az olva­meguj.tan, a lapot olvasom velük js barmikm. megtör- 801 k'vanalmakto! idegen ~ ténhet. Hogyan gondolhat- marad .... ták, hogy helyet kaphatnak AsL europa.sag es a kor­, , ,t P + egy torz struktúrában, anél- ffruseg 'genyenek hangoz­begbocsathatatlan. Egy dur- kü, hogy a működési elvek a ase. egy kényszerpályát va metndniii u. .ej) cg rájuk nézve ne lennének takari A „ lap , egyszerűen uresse a szerkesztosegi szo- érvényesek? npm volna masnu. a jegyzet első pontjában. Az érv nem meggyőző. A 86-os hatalmi döntés bákat. Üressé, de nem tisz tára. A történet után ott Korszerűbbé, mocsok maradt. Olyan szí- akarták tenni a lapot, mi­tuáció alakult ki, nem tudott volna másmi lyen lenni, mint amilyen európaibbá lett. Elbocsátásukban. mond­az ják. semmibe vették a szak amiben közben felvállaltál: nem lehetett azt mondani: avantgárd törekvések publi- mai szempontokat. És oda nem érdekel a múlt, tör- citását is. Gondoljuk. csak kerülésükkor? tént, ami történt, mi nem végig. milyen lehetőségei politizálunk, nem foglalko- voltak az akkori, újdonsült séges önszerveződésének, zunk partikuláris helyi ér- szerkesztőknek. A hatalom hanem durva politikai in­dekekkel. hr. lenyomják ?. a népi-nemzeti vonalnak dulatoknak köszönhették népieket, az nem a mi csapott oda. Ez az út tehát helyzetüket. Meglehet, a je­ügyünk... stb. Egy rendkí- követhetetlen. Nem lehetett lenlegi szituációban van va­vül fontos dolgo'; hagytak a lap, arculatát egy, mond- lami hasonló. De ez, sze figyelmen kívül az új szer- jul: így, „hagyományosan rintem, sajnos, így termé kesztök — lehe'; bár lap- polgáribb" irányba formál- szetes! szerkesztésről, irodalomról ni, mint például a vidéki Ök sem az irodalom egész­Darvasi László Mi lett Önből? A nemrégiben alakult egyező dolgokat) találna is titokzatossá és a jelen idő Holnap Könyvkiadó egyik benne, legyen nyugodt: bői kizökkentté válhatnánk, legújabb könyvéve! Ke- azok ' másik valóság dol_ Ez az azonosulás a re_ meny István: Az ellenseg .„+,,, művészet: — szeretném ga' Es akkor az egymásra genyben duplázót: kizök­megís'merfetni az olvasót. kívülről hasonlító valóságok kentséget okozhat az olvasó V—T.it-.in „IÁ-,* kozul melyik az igazi? ........... , Kemény István előző kön.v vében. Játék méreggel és ellenméreggel, mint kóltő , , , mutatkozik be. Ez. a most relativitáshoz számára, mikor szereplőink melyik az igaztt Van-e abszolút valóság? Ezt talán az einsteini idő- útJuk vége felé közeledve hasonlíthat- Antonioni tanítványainak megjelent „regénye" után nank- miszerint minden filmjét nézik, meg: a film a/ér' válha' fontossá mert mozgásban levő testnek sa- hőseiben és készítőiben ön­így határt" kellene'vonnunk £át ldeie van- ,ehát mas- maguk titkos és talán ke­egy alkotó identitásán be- hogy ,es máshogy telik két vesbe megfogalmazható esz­lüi. Vagyis Kéményről, mint egymáshoz képest mozgó menyeire ismernek. Tehát két emberről — költőről és rendszerben az ido. Az egy egy belülről létrehozott va­prózairóró! — kellen • be- naPban átél. budapesti séta lóság a film médiumába szélnünk E •> kettősség annyi értelmet és másfajta torkollik, ám nem oldódik azonban 'csak a művek for- valóságo; nyerhet. ahány fel benne, csupán helyet mavilágában értelmezhető 8t>tal° yan . És ez 8Zul> a talal maganak, s ezáltal egy bizonytalansagot, a hangos „lebegő" biztonságot. A re­A műfajok közötti határ- és halk összeütközéseket, a gény és a film összeolvad; vonalak mára egyre jobban szereplők megszólíthatatlan- Párizs és Szibéria helyett összemosódnak. Az ellenség ságát. Mert ahhoz jócskán az utolsó sorokban egy el­müvészeténeb. történetisé- kell bátorság, hogy egy má- megyógyintézetben találjuk gét szem előtt tartva mond- sík valóságból érkezett fér- magunkat, és a regényen hatjuk, regénynek, de nyel- fi vagy nő előtt beszédünk végigfutó finom és könnyed vezetőnek csiszoltsága és viszonylagosságával kiszól- humor jegyében egy eldönt­az olykor szürreális hatáso- gáltassuk magunkat. Igy hetetlen kérdés hullik or­kat „súroló" képek és hely- hallgatunk; hallgatjuk és cánkba: „Mi let: önből?"l zetek miatt egyfajta epikus nézzük a szereplőket, akik- És valóban, mi lett belő De kel ha azonosulni merészel- lünk ? P. Sz. költészet jelenik meg miért? A forma adott, már nénk, mi is bizonytalanná, csak beszélni kell. Es ez, hogy a kötelezőség minden korlátját félretéve beszél­hessen. fontossága talán az életével egyenlő. Azonban itt is fel kell tételeznünk a megfelelés valamilyen irá­nyát. Talán súlyos kijelen­tés lenne az, hogy Kemény önmagának és a világiroda­lomnak akar megfelelni. De tovább nem mehetünk. Ez a végső határ, amellyel még lehetséges és érdemes szem­benéznie. De lássuk a történetet. A cselekmény ulyssesi időegy­ségben, egyetlen napon fut át Budapesten. Főszereplő­nek az „ifjúságot" kiálthat­juk ki. Két hősnő kalauzol­ja ?. szereplöket. De mind­ketten azon a Budapesten vágtáznak végig, amely ké­peiben ugyan valóságos, de értelmüket egy belső, titok­zatos narráció adja. Tehát félhetünk, mert nem azt látjuk, amit látunk, és ha valaki megérint egv tárgyat, soha nem lehet tudni, hogy az hogyan válaszol, hogy mit takar a mar megszokott álcázotlsága. Nos. akkor ez melyik valóság? Erre már a könyv elején megkapjuk a választ, mintegy mottóként: „A könyv útleírás. Ezért ha valaki (a valósággal meg­Levelek „Koncz-ügyben » Molnár György (Öttömös) 3 oldalas nyílt levelet írt Koncz Jánosnak. „Ön jó ideje prominens alakja szű­kebb pátriánk társadalmi­politikai életének ... Olyan politikai gyakorlat részese volt, amely despotikus álla­potokat teremtett... Szemé­lyes indíttatásból beszélek, magam és családom évekig részesei voltunk ennek a A Móra Ferenc Múzeum dolgozóinak tiltakozása Koncz János volt megyei MSZMP-titkár múzeumi ál­lásba helyezése ellen országos sajtóvisszhangot váltott ki. A Délmagyarországban eddig megjelent két cikkre (június 14. és június 20.) olvasóink közúl számosan reagáltak. Terjedelmi okok miatt a levelekből és cik­kekből olyan részleteket idézünk, amelyek az általunk eddig közöltektől eltérően, vagy személyes nézőpontból közelítenek a témához. Németh Jánosné (Szeged) korlókhoz? Soroljam a mü­oktatásügy, a képlet — kreáltak egy ál- egészségügy országos lapok ­lást Koncznak. Az viszont ban is ismertté vált eseteit, nem világos, hogy — ha amelyekben felelőssége, il­jól tudom, tanári diplomá- letve annak hiánya tetten­val és neveléstudományi érhető a nyilatkozónak? kandidatúrával — miért Mégis, hogyan ítélhető meg emlékét "idéztt Falri között Z? tanari pályára megy? egy megyei ,dpolbgiaÍ titka£ Ott most szükség van ne- szerepe a Kadar-korszak met nyelvet is tudó pedagó- kulturális politikájában?... mulatságosnak éppen nem ... _ . ... .. . nevezhető játéknak ... Biz- *ztjtj*í "^f™™?. V'!ág?S Yf?ZfÍL.;_e.'e£ tosíthatom önt, hogy a sze­gedi, vagy Szeged környéki emberek szemében a múze­umunk ... megszentelt he­lye a városnak, ahol min­den szeglet a nagy elődök Tömörkény írta tudós leve­leit ..., Móra vallatta az ősök "csontjait. Bálint Sán- gusra' ak| nemcsak átélte, Vajon elgondolkodott-e raj­dor kutatta a szakrális, és a hanem hitelesen meg is ma- ta: nem a reg. gondolkodás népi világ a szöeedi tái' gyarazhatJa a diakoknak, pontos folytatasa erheto sok évszázados szellemi, tár- miért is állunk ott, ahol." nála tetten, amikor leendő * munkahelyenek dolgozol Tráser László, a SZOTE nem tőle- hanem az újság­bői... építi a város múlt- oktatója Kínos ügy címmel ból értesülnek jóvetelé­ját... Nem tartom etikus- cikket írt, amelynek ezúttal ro' • • nak a megye jelenlegi ve- — beleegyezésével — csak Kegtol , va lóm . néhány részletét közöljük: ho8V a sztálini oroksegtol . . . , , csak oly módon tudunk, il­„A partapparatusban is . . . ,, • , „, , , , . politikai hatalmasságok jól lehet valaki européer ol­fizető, langyos pihenőhelyé- vasom e hasábokon, korábbi " ff vé változtatják... A látszat megyei ideológiai iitkárunk ?tfm ZZS' vJnfS cvűS nem vezére,^ T tt^ZS' " gyűlölet nem vezerel, de nek, am egyben jellemzőnek A nviiatknzónak éc w rendkívülien sért. igazságéi"- tartom e kijelentést. Lám, naofmtó funkTtáfsainak zetemet, hogy ma, amikor a azt is megértük, hogy va- napi f11 . munkatársainak művelődésügy megoldha- laki európainak tartja ön- ~tSt tátáfniük "mt magat, noha munkaja, hi­gyi örökségét, Péter László pedig sárgult oklevelek­zetői részéről, hogy a tu­domány szentélyét letűnt tatlannak tünő anyagi gon dokkal küszködik, önt be ültetik egy olyan munka gyénk értelmiségi műhelyei­vatása látszat szerint pek _ korj kedvenc k nek ellentmond . Vajon, fejezésév^ pivp _ körbe, ahol egyelőre nincs ha Szegedről esnék szó a f .lf! ff , ,f u is munka... Ez csak azt kulturális életben, nem ót- ff hi*nnvitia hnerv kn/élpfiink lono fpl ralaVh-m nóhrá,, lOgaundlOVd VUljeK bizonyítja, hogy közéletünk lene föl sokakban néhány demokratizálódásának Tudom, az életnek van­út- ügy hogy ne mondjak bot- nak véd<|tt gyermekei. Ezt ján sok még a tennivaló, s rányt, melyeknek nemdebár Jerikó falai arra a bizonyos köze lenne, lehetne ehhez ÍTtáSani"neheZen akat" f paina'ÍT nevezett. Am Fdőn­egy olyan író mondta, akit költőnk fehérek közt euró­az ideológiai hatalomgya- ként e védettek js közénk kényszerülnek, az útszéli porba. Kínos, de megszok­ható." Gyerekek Kárpátaljáról Kárpátaljai gyerekek kis kos, Kígyósról jött, és taní­csoportja vendégeskedik a tónő szeretne lenni, napokban Szegeden. A Tar- Derceni Andrea is taní­ján III-as a fogadóiskola, tónő szeretne lenni, koráb­igazgatója, Szalai József ban már szavalóversenyen is elmondta, hogy nem ez az volt nálunk, akárcsak Jó­első, a nyelvtanítást baráti szik Andrea, egy karcsú, alapokra helyező kapcsolat- szőke lány, akit biztosan teremtesi kísérlet. Az isko- magáznék, ha nem monda­Iában a német szakosított ná; ő is nyolcadikos volt, s nyelv. Az elmúlt évben tánctanárnő szeretne len­drezdai gyerekekkel szer- n'­veztek hasonló cserelátoga- A gyerekek ünnepségre tást. készültek, a szegediek be­A kárpátaljai gyerekek mutatták az iskolát, magu­egy hetet töltenek nálunk, kat, diszkót rendeztek. amit majd a szegediek vi szonoznak. Budapesti, sze­gedi városnézés, ópuszta­szeri kirándulás szerepel, többek között, a program­ban. Egy barna szemű, talpraesett kislány, Baki Zsuzsa most volt nyolcad i­D. L. Csirik Jánös, JATE szá­mítástudományi tanszék, tu­dományos főmunkatárs: „... attól tartok, hogy a Koncz Jánossal kapcsolat­ban megjelent írásokból ol­vasóinkban hamis kép ala­kul ki a tudományos mun­katársak fizetéséről . . . Nos, jómagam 12 éve szerzett kandidátusi címmel, három állami nyelvvizsga után já­ró nyelvpótlékkal együtt ha­vi bruttó 11 ezer 450 fo­rintot keresek, és ez — is­mereteim szerint — a ha­sonló beosztásban dolgozó tudományos munkatársak át­lagos fizetése a felsőoktatá­si intézményekben." Házsongárdi panteon Mindig a magányos hős szerepe korvonalazodik előt­tem1. mikor a mű"ész pf' „művészeten kívüli" ügyet szolgál alkotásaival. Koczka íf^Hó^fódf^fft^ffr kaval- valahogy mégis igen a temetőben való képzelet­mű S£ futott el siralma-s allapotba kerülhe" be" ebg^odást szolgátja. f J+l A m fffuf tünk, mire végignézzük a De valóban csak képzeletbe­Ifeff képek táftá^mL jjg** '~ ~ <*y » eligazodásról van szó, hi­att is felfokozódik: puszta- JatVany"' fe.n flrok tunnek atala" lófélben levő síremlékeket, A ^meto létet az erdélvi kulnak a gaz es az időjárás elszáradt virágcsokrokat, fejedelemség koratol számít- v.szontágsaga. miatt. szomorú és távoli angyalo- batjuk. 1585. május 11-én Koczka István, a maga­kat, ismerős és ismeretlen alapította a kolozsvári szá- nyos has, felh.vassal fordul neveket láthatunk a színes zak tanácsa. A temető „ér- hozzánk. mentsük meg fotókon. Nem véletlenül em- clekessége". hogy itt egymás "3g>Ja'«k. utolso ev.lag. em­lítem a színeket. Leginkább mellett térhetett örök nyu- eket adózzunk annyi ,sz­azukra a régi fotókra emlé- S°v<>ra gazdag és szegény, telettel emlekuk előtt, keztetnek mikor még nem katolikus, lutheránus. uni- amennyit ae itt nyugvók ele­iévén színesfotó-technika, az büius, ortodox, magyar, ro- tukbol áldozták miértünk, alkotó utólag, saját színező- mán és szász) Mintha ez azt akik csak szeretettel gondol­készletével húzta ki a szá- jelentené, hogy talán, ha hatunk rajuk, jak piro® vonalát, a fű életünkben nem is, de a Kczka Istvánt is az a zöldjét és az élettelenül bar- végső pillanatban mindany- fajta erkölcsiség vezérli, na fatörzseket. A képek do- nv'-an egyenlők vagyunk, amely kiállításának meghí­kumentum jellegűek, azon- Többek között itt nyugszik, vójárr Fretca Vilma egyik ban mégis van valami plusz. s » képeken is látható sír- versének négy sora mutat ami átül railuk; egy magára emlékük: Szenzi Molnár Af- lel: „Ha minden szívben ki­hagyott világ pusztuló félben bert. Apáczai Csere János, hal a gyűlölet — / S helyé­levö valóságán. A terem fa- Hsida Jenő, Reményi Sán- be költözik a szeretet, — / laira ferdén bevág a délutá- dor. Kós Károly. Akkor lesz boldog az ember ni fény, és annak ellenére, A kiállítás bejáratánál ' Es békesség lakozik a Föl­hogy tisztában vagyunk egy temetőtérképet és egy dón." Koczka értékmentő szándé- névmutatót találunk, amely Fodmaniczky Szilárd // Cikkünk visszhangja Nem békülünk a maguk fajtájával! Igen nagy visszhangot vál- világosan kinyilvánítottuk tott ki lapunk június 20-i ezt. Ha nem került kezébe, számának „Békés (át)menet pótolom a hiányt. Olvassa el a leszámolás felé" című cik- és ebből egyértelműen meg­ke, Géezi József tollából. A érti: Nem békülünk a ma­beérkezett reagálásokból föl- guk fajtájával! mutatunk egyot. Egy sajá- Gyarmati Béla" fosat. Szó és betű szerint ad­juk közre: Mellékelte Gyarmati Béla „Igen tisztelt Géczi »elv- a ^'h Naplóból a Nemzeti társ« Olvasva a Délmagyar- békülékenység? c. cikket is, országban 1989. június 20- ezt is bemutatjuk: an megjelent 'Békés (át)me- „Felhívások, nyilatkoza­net a leszámolás felé c. cik- tok: legyen június 16-a a két, arra a következtetésre nemzeti megbékélés napja, jutottam, hogy ön nem tel- Béküljek meg. — De mivel? jesen tájékozott. A fiatalok kilátástalan Ja­Megdöbbenést véltem ki- káshelyzetével ? Az alacsony csengeni írásából — az úgy- nyugdijakkal? És azzal, nevezett reformkörök vagy hogy mindazok, akik a nem­reformkommunisták (ame- zet nyomorúságáért felelő­lyik tetszik azt választja) a sek továbbra is a gazdaság Nagy Imre temetesen való és a politikai kulcspozíciói­hivatalos részvétele meg- ban ülnek? Igaz is: éppen hiúsulása miatt, illetve, velük kellene megbékélni — hogy nem vettek fel Önöket kibékülni... a koszorúzni kívánók proto- Keresztény vagyok, s rá­koll-listájára. adásul békülékeny alkat. De Azt hiszem, lassan tudo- a helyzettel nem tudok meg­másül kellene venniük, békélni. S amig a helyzet hogy mi Fidesz-tagok sem- nem változik, addig a sze­miféle közösséget nem vál- mélyekkel is nehéz. Ezért én lalunk a sztálinista, a fun- nemzeti békétlenségre hí­damentálista, de még a re- vok fel: ne béküljünk meg formista kommunistákkal sem a helyzettel, sem a sze­sem. mélyekkel. Lapunk (mert mi annak Mert más a megbékélés és tártjuk a „Déli Napló"-t) más a .politikailag korrekt június 16-i számában elég viszony 0 T."

Next

/
Thumbnails
Contents