Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

1989. június 17., szombat 3 Hogy halt meg Swartz Lajos? Szegedi megemlékezés (Az Aradi téri fcopjafaál­iiláskor elhangzott: nem rendeznek Szegeden meg­emlékezést Nagy Imre és mártírtársai temetésének napján, aki 'belső késztetést «rez, az 56-os szegedi sor­tűz színhelyén, a Takarék­tár utcában emlékezzen, pénteken fél 1-kor.) 12 óra 20 perc. Sétálok a Széchenyi tér felé. A köz­epületeken fekete és nemze­ti színű zászlók, iminden­honnan a budapesti teme­tést közvetítő televízió hang­ja hallatszik. A Széchenyi tér azonban kihalt. — Uram, én nem vagyok jós, de itt semmi nem lesz — mondja nekem egy ün­neplőbe öltözött idősebb férfi, Kovács Károly — za­kóján fekete szalaggal. — ön itt volt 56-ban is? — Nem, én nem szegedi vagyok. De valamilyen, em­léke mindenkinek van, s ezeket ápolni kell. Azt gon­doltam, olyan tömeg lesz, mint március 15-én. — Milyen emlékeket ápol ? — Nem 56-hoz kapcsoló­dik. 44 decemberében 1500 ruhátlan magyart temet­tünk a Don partján. A gyász napján én erre emlékezem. Két perc múlva fél egy. Kisebb csoport tűnik fel a Takaréktár utca sarkán, ün­neplőben, fekete szalagok­kal. 1956. október 26-a sze­gedi történéseit elevenítik föl néhányan. Aztán átsétá­lunk az úttesten. Pontban fél egy. Valaki megnyom egy autódudát. Értetlen já­rókelőn tekintete nézi. Kí­nosan hosszú másodpercek után újabb dudák szólalnak meg. Mellettünk lefékez, majd megáll a villamos. Az utasok az ablakban csünge­nek. 'A téren állók néma vi­gyázzban hallgatják a du­dák oncertet. Egy arra sétáló szólal meg csodálkozó arc mögül: „ja, most temetik a Nagy Imrééket, biztos azért ácsorognak itt." Divatosra nyírt ifjú száguld keresztül a téren zöld Ladájával, a némán állók előtt. 'Az autókürtök elhallgat­nak, a villamos elindul. Időközben talán százan gyűlhetnek össze. Elindul­nak a sínéken keresztül a Takaréktár utcába. A sar­kon, a gyógyszertárnál vi­rágcsokrokat helyeznek u járdára, gyertyákat gyújta­nak a szegedi lövöldözés ál­dozatának emlékére. Né­hány perc után Kováts Zol­tán, a tanárképző főiskola tanára mond néhány szót, az MDF képviseletében. — Tanár Ur! ön itt volt 1956-ban is? — szólítom meg később, amikor a cso­port az Aradi téri kopjafa felé indul. — Nem. akkor még Kalo­csán éltem. En voltam ott a nemzeti bizottság elnöke, én szerveztem meg az ottani nemzetőrséget — Azt gondoltam, egy szegedi szemtanú mond majd pár szót... — Én sem számítottam rá, hogy beszélnem kell, de nem vállalkozott senki, hát meg­szólaltam. A kopjafánál tar­tott szép ünnepség után ez egy kicsit csalódás, bár tu­dom. az MDF-böl is sokan a budapesti szertartáson vannak, nézőként, rendező­ként. Amíg beszélgetünk, egyik oldalról rendőrautó gurul el mellettünk. A másik oldal­ról egy férfi érkezik hoz­zánk. Mint kiderült, szemta­núja az 1956. október 26-án történteknek. Köles József így emlékezik: — A Dugonics téren, az egyetemről leszedték a csil­lagot, s azt hozta az Oskola utcán a tömeg, majd a híd. ra vonult és a Tiszába dob­ta. A Dózsa György úton ke­resztül, a színháznál jutot­Tegnap sokan vittek virágot a szegedi 1956-os emlék­helyre, a kopjafához tunk a Széchenyi térre, ami akkor már körül volt zárva katonákkal. Mi, diákok vol­tunk az első sorban, és kor­dont alkottunk, hogy a tö­meg ne nyomuljon a kato­nákig. Ekkor Swartz Lajos átbújt a karjaink alatt, és a vezénylő tiszt felé tartott, virágcsokorral, zászlóval a kezében. Többször fölszólí­tották, hogy álljon meg — közben ó azt kiáltotta: Él­jen a magyar hadsereg! —, s az utolsó felszólítás után a tiszt lelőtte a pisztolyával. Ez szinte vezényszó volt a tömegnek és a katonáknak is: a tömeg meglódult, a katonák viszont sortüzet ad­tak le. Köles József beszámolója közben két hölgy, Jancsó Klára és Almásy Lászlóné kapcsolódik a beszélgetésbe, ök is szemtanúk. S noha az akkor 18 éves Swartz Lajos halálának körülményeiről mondottak nem teljesen vág­nak egybe korábbi ismere­tekkel, ők egybehangzóan nyilatkoznak. Köles József és Almásyné meglepve ismerik fel egymást: 1956 neveze­tes napjai óta nem találkoz­tak. „A MÁV rendelőből hoz­tak egy tolókocsit, arra fek­tették a holttestet, zászlóval letakarták, és vitték át á téren. Az egyetemre, az Ady térre vitték" — mondja Al­másyné. '„A sortűz Utáni menekü­lést követően cipőkkel, tás­kákkal volt terítve a tér" — emlékezik Ábrahámné Jan­csó Klára. „Másnap ki volt írva a Takaréktár utca sarkán: Swartz Lajos utca — meséli Köles József. Az emlékezők az Aradi té­ri kopjafa felé indulnak, én ellenkező irányba. A Taka­réktár utca sarkán még a virágcsokrok, gyertyák a jár­dám ... A szegedi megemlé­kezés nyomai . . . Balogh Tamás Gyapjas Pál tragédiája Fölemelő érzés volt olvas­ni a Népszabadságban Mező Imréné és Vásárhelyi Mik­lós levélváltását. Június 8­án a Köztársaság téri párt­háznál elesett Mező Imre özvegye személyes fájdal­mán fölülemelkedve azt ír­ta: „Azokat támogatom, akik a békesség, a kéznyújtás, az együtt haladás őszinte szó­szólói." Nagy Imre harcos­társa, Vásárhelyi Miklós 13­án igy válaszolt: „Oszto­zom fájdalmában, felelősség­érzetében és reménykedésé­ben is ..." A tisztesség, foly­tatta. arra kötelez, hogy „szí­vünkben lerójuk kegyeletün­ket Mező Imre emléke előtt is." Ma hetven éve született a közeli Tömörkényen Gyap­jas Pál, akinek nevét utca viseli Újszegeden. Szegény­paraszt gyerek volt, hat ele­mit végzett. 1941 decemberé­ben Szegedre vonult be ka­tonának a gépkocsizókhoz. 1943-ban szerelt le. A fölszabadulás után be­lépett a kommunista pártba, és rendőr lett. 1947-ben hat­hónapos tanfolyamot végzett Szegeden. 1949-ben áthelyez­ték a karhatalomhoz, az Ál­lamvédelmi Hatósághoz. Az egyéves iskola után alhad­nagyként Hódmezővásárhe­lyen, Kecskeméten, Békés­csabán szolgált. 1954-ben, már hadnagyként. Magyar­bánhegyesre helyezték a helyőrség parancsnokának. Innen rendelték föl 1956-ban a fővárosba. Október 25-én, a Magyar Rádiónál esett el. A pálmonostorai temetőben helyezték örök nyugalomra. A barikádnak tehát a má­sik oldalán küzdött. Mégis azt hiszem, a történelemnek ugyanolyan mártírja, mint akik azokban a napokban a népfölkelés harcosaiként, a nemzeti függetlenségért és demokráciáért áldozták éle­tüket. Nem a népi kollégis­ták voltak a janicsárok, ha­nem ök, a nép fiai. akik a jobb világ eljövetelében va­ló őszinte hittel álltak a né­pi demokrácia, majd a szo­cialistának hitt ország szol­gálatába, és erre tették föl életüket. Tragédiájuk, hogy lépésről lépésre olyan maga­tartásra kényszerültek amely a magyar nép többsé­gének leigázásához vezetett. Nem tudom, hogy Gyapjas Pál személy szerint vétett-e embertársai ellen, de ha posztjából és vakhitéből va­lószínű is ez, halálával, fia­tal életének föláldozásával jóvá tette. Ezért azt tartom róla, amit Vásárhelyi Miklós Mező lm réről: „a történelem áldoza­ta lett''. A nemzeti megbékelés en nek kimondását is megköve­teli tőlünk. Péter László A bürokrácia ledarálja a tokét? — Becstől hazáig alig tu­dok előzni a. sok magyar ko­csitól — mondja Baranyai Ferenc, magyar származású svájci üzletember. — Sok magyar kimegy kocsit venni, ott szórja el az ország pén­zét. Nem szegények a magya­rok, csak sokat sírnak! Én legalábbis ezt látom, lehet hogy ezért a kijelentésért majd lesznek, akik megkö­veznek, de így ván. — Most mit keres idehaza? — Tíz svájci vállalat meg­bízásából tárgyalok Szegeden. Ügy tűnik, három kft-t, ve­gyes vállalatot is nyélbe tu­dunk most ütni itt Szegeden. — Mit ajánl? — Tízezer használt gépko­csi behozatalára kaptam en­gedélyt. Szegeden lenne az elosztótelep. Darabokban hoznánk be a gépkocsikat. Itt kívánságra összeraknánk, vagy alkatrészként értékesí­tenénk. — Forintért? — Igen! De valutáért is, ha azzal akar valaki fizetni.] Az egynapos kocsitól az öt­venévesig mindent hozunk. A számítógép nyilvántartja, és kívánságra „fejben" össze­rakja a kocsit. Szegeden va­A „hallgatag svájci"... lutásboltot is nyitunk ha­marosan, ugyancsak az autós szakmában. — Hol? — Telephely még nincs. Tízmillióért kínáltak egy üz­letet, de egyévi bérleti dí­jért ez kicsit sok. — Mit visz ki az itt el­adott kocsikért? — A töke egy részét itt­hagynánk, befektetnénk újabb vegyes vállalatokba. A többiért élelmiszert vinnék külföldre. De az az igazság, az autóüzleten kívül még nagyon sok mindennel fog­lalkozunk. Például magyar munkaerőt szerződtetünk külföldre, vagy sportembere­ket kommendálunk... Adunk-veszünk ... — Ilyen simán megy az jüzlet? — Hát azt éppen nem mondanám. Elszomorító, hogy nyolc hónapot kellett várni egy engedélyre, hogy autógumikat hozhassunk be. Kommentár nélkül SZÖKEl ALYI-NAGY Szökefalvi-Nagy Béla aka­démikus a következő javas­latot adta át a szegedi váro­si tanács elnökének: „Szeged egyik főutcája a Kossuth Lajos sugárút és a Petőfi Sándor sugárút között haladó Tolbuhin sugárút (azelőtt Kálvária utca). Míg Kossuth Lajos és Petőfi Sándor személye és törté­nelmi jelentősége egész nem­zetünk előtt ismert, hozzá­juk máig élő és bizonyára továbbra is éltető érzelmi szálak fűznek bennünket, addig Tolbuhin marsall személye lakosságunk zönte előtt ismeretlen, idegen ma­radt. (A legjobb esetben is PÁLYÁZATI A 'Csongrád Megyei Ta­nács V. B. ifjúsági és sport­osztálya pótpályázatot írt ki, mellyel ifjúsági közösségek munkáját kívánja támogat­ni. A pályázó közösségek vissza nem térítendő céltá­mogatásként kapnak pénz­összegeket. a választott pá­lyázati témától, a megfo­galmazott programtól, az önfinanszírozás mértékétől függően. A pályázók között összesen 387 ezer forintét osztanak fel. Pályázni lehet a következő témakörökben: Az ifjúság nyilvánosságának biztosítása (160 ezer forint), szabadidösaiort, turisztika (60 ezer forint), hátránycs helyzetű, veszélyeztetett fia­BÉLA INDÍTVÁNYA annyit tudnak róla, hogy a nagy szovjet honvédő há­ború egyik .tisztje, a 3. uk­rán front parancsnoka volt.) Ügy vélhető, hogy a Széche­nyi téren elhelyezett két szovjet emlékmű parancsnok­ra, tisztekre és katonák­ra egyformán emlékeztet. Javaslom: A mai „Tolbu­hin sugárút" neveztessék el „Nagy Imre sugúrút'Vra. A régi Kálvária utcát a „Kál­vária tér" szakította meg. Utóbbit ma „Üttörö tér"-nek nevezik. Indokolt, hogy ez a tér visszakapja regi nevét, azaz legyen újra Kálvária tér." FELHÍVÁS talok támogatása (60 ezer forint), kultúra, művelődés, számítástechnika népszerű­sítése (60 ezer forint), kör­nyezetvédelem (47 ezer fo­rint). A pályázatnak tartal­maznia kell a pálvázat cél­ját, a pályadíj felhasználá­sára vonatkozó elképzelése, ket, a rendelkezésre álló anyagi, technikai bázis le. írását, a pályázó eddigi eredményeit. A pályázatokat szakértőkből, valamint ér­dekvédelmi szervezetek tag­jaiból álló kuratórium bírál­ja el. A pályázatokat 1989. július 10-éig lehet bekülde. TIi a Csongrád Megyei Ta­nács V. B. ifjúsári és osztályához (Szeged, Szé­chenyi tér 9,). Megvetettek a partnereim­mel egy gumifutózó céget is. Ez volt a feltétele annak, hogy behozhassuk az árut. A magyar bürokrácia elképesz­tő. Nem veszi figyelembe a realitásokat. Azt, hogy mi segítő szándékkal hozzuk be ide a tőkét. — ön például mennyit? — Több millió svájci fran­kot. Beszállunk például a már üzemelő Tomafruck Kft-be is. De magyar üzlet­embereket is utaztatunk jú­liusban Svájcba. — Üzletember elsősorban, vagy jószívű egykori ma­gyar? — Ma is magyar vagyok. Szegeden születtem, 1957-ben hagytam el az országot. Az elmúlt időben Magyarorszá­gon megindult politikai, gaz­dasági folyamatok rendkívül szimpatikusak a nyugati vi­lágban. A kinti töke évek óta ugrásra kész, csak a kellő pillanatot vártuk. Most biza­kodunk és persze üzletet is látunk Magyarországban. — Aggályai? — Nincsenek. Az idő ke­reke visszafordíthatatlan, szerintem. De a bürokráciát önöknek le kell küzdeni. El­képesztő, hogy míg nálunk, Svájcban 48 óra alatt beje­gyez egy céget a bíróság, ad­dig itt mindez 60 nap. Ná­lunk néha hamarabb kap va­laki állampolgárságot, mint itt pecsétet egy engedélyre. Pedig a svájciak nemigen osztogatják ezt a papírt... R.G. IFJÚSÁGI OTP-GARZON AKCIÓ A városi tanács vb ifjúsá­gi és sportcsztalya ifjúsági OTP-gaxzon akciót hirdet meg ez évre. Az akció ke­retében 30 lakás ítelhető oda a jelentkezőknek; a la­kások várhatóan az év vé­gere épülnek föl Rákuson. Az egyszobás lakások mé­rete 35—40 négyzetméter; áruk — a mérettől és eme­lettől is függően — körül­belül 660-680 ezer, illetve 750-790 ezer forint. Kik jelentkezhetnek igény­léssel az akció során? Akik érvényes, besorolt lakás­igényléssel rendelkeznek (erről a lakásosztályon lehet meggyőződni — Lenin körút 63.); még nem töltötték be 35. életévüket; munkáltatói, intézményi véleményt, ja­vaslatot mellékelnek. A je­lentkezeshez igénylői adat­lapot kell kitölteni amelv munkanapokon. reggel fél 8-tól este 7 óráig szerezhető •be az ifjúsági és sportosz­tályon. yulamint az ifjúsá gi irodáján (Deák Ferenc u. 28—30.). Az adatlapok be­küldési határideje, ajánlott levélben: 1989. július 7. Cím: Szeged Megvei Városi Tanács V. B. ifjúsági é* «oort osztálya 6720 Szeged Deák Ferenc u. 28—30. A lakások odaítélési ja­vaslatáról társadalmi bi. zcttsag dönt EMBERI JOGOKAT ROMÁNIÁBAN A Magyarországi Szoci­áldemokrata Párt szegedi szervezete tiltakozik a ro­mán nép emberi jogainak sárba tiprása ellen. Románia területén élő bármely em­bernek joga kell hogy legyen európai emberhez méltó életkörülményekhez. Felkérjük a magyar kor­mányt, hogy tiltakozzon em­bertársaink jogainak és éle­tének teljesen bizonytalan állapota rrüatt a román ál. lam területén. Tiltakozzunk és kérjük fel a nemzetköz" szervezeteket, a demokrati­kus országokat, hogy tegye­nek meg minden politikai és gazdasági intézkedést az embertelen állapotok mi előbbi megszüntetése érde kében. Bcnc István az MSZDP szegedi szervező, bizottságának nevében Egyéb adók A kedvencünk ugyan nem lesz Elkészült az adóreform to­vábbfejlesztésének koncep­ciója. A hároméves adókor­szerüsitési programot, pénz­ügyminiszter a június 27-én kezdődő ülésszakon terjeszti a képviselők elé. A továbbfejlesztés során elsősorban arra kell töreked­ni, hogy következetesebben érvényesüljön az adórend­szer semlegessége, lényegesen csökkenjen a jövedelemtulaj­donosok egy részének előnyt biztosító kedvezmények és mentességek száma. Sor ke­rülhet az adóterhek általános mérséklésére. A jövőben a piac kiteljesedesével a kon­junktúraszabályozás fő esz­közévé a monetáris, valamint az aktív áriőlyumpolitikának kell válnia, míg az adózási eszközöket csak szűkebb körben, kiegészítő jelleggel indokolt alkalmazni. A vállalkozásokat érinti, hogy a tervek szerint a kö­vetkező években megszűnik a beruházásokat terhelő ál­talános forgalmi adó, vala­mennyi termelési adó, vala­mint a bérnövekedést terhelő nyereségadó. Csökkennek vi­szont a különböző vállalkozá­sokat érintő kedvezmenyok. A koncepció szerint szükség van az állami vagyon utáni normatív részesedés, illetve osztalékfizetés bevezetésére is. Ha erre sor kerül, lehető­ség nyílik a vállalkozási adó általános terheinek csökken­tésére. Ebben az esetben lé­nyegében azonos adózási fel­tételek között gazdálkodhat­nak majd az állami vállala­tok és a társaságok. Szükség van a földadó­rendszer korszerűsítésére is. Olyan új, egységes földadó bevezetését tervezi a pénz­ügyi kormányzat, amely szervczetsemleges, nem tesz különbségét a vállalkozások és a magánszemélyek között. (Erre valószínűleg legkoráb­ban 1991-ben kerülhet sor.) A koncepció szerint to­vábbra is a személyi jöve­delemadó-rendszert kell fej­leszteni, mivel a családi jö­vedelemadó-rendszer beveze­tése jelentősen megnövelné a bürokráciát, és a családok többségének nem lenne elő­nyös. Ezzel párhuzamosan mindenképpen szükség van a családipótlék-rendszer to­vábbfejlesztésére, igazsago­sabbá tételére.

Next

/
Thumbnails
Contents