Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

1989. június 17., szombat 3 Hogy halt meg Swartz Lajos? Szegedi megemlékezés (Az Aradi téri fcopjafaáliiláskor elhangzott: nem rendeznek Szegeden megemlékezést Nagy Imre és mártírtársai temetésének napján, aki 'belső késztetést «rez, az 56-os szegedi sortűz színhelyén, a Takaréktár utcában emlékezzen, pénteken fél 1-kor.) 12 óra 20 perc. Sétálok a Széchenyi tér felé. A közepületeken fekete és nemzeti színű zászlók, imindenhonnan a budapesti temetést közvetítő televízió hangja hallatszik. A Széchenyi tér azonban kihalt. — Uram, én nem vagyok jós, de itt semmi nem lesz — mondja nekem egy ünneplőbe öltözött idősebb férfi, Kovács Károly — zakóján fekete szalaggal. — ön itt volt 56-ban is? — Nem, én nem szegedi vagyok. De valamilyen, emléke mindenkinek van, s ezeket ápolni kell. Azt gondoltam, olyan tömeg lesz, mint március 15-én. — Milyen emlékeket ápol ? — Nem 56-hoz kapcsolódik. 44 decemberében 1500 ruhátlan magyart temettünk a Don partján. A gyász napján én erre emlékezem. Két perc múlva fél egy. Kisebb csoport tűnik fel a Takaréktár utca sarkán, ünneplőben, fekete szalagokkal. 1956. október 26-a szegedi történéseit elevenítik föl néhányan. Aztán átsétálunk az úttesten. Pontban fél egy. Valaki megnyom egy autódudát. Értetlen járókelőn tekintete nézi. Kínosan hosszú másodpercek után újabb dudák szólalnak meg. Mellettünk lefékez, majd megáll a villamos. Az utasok az ablakban csüngenek. 'A téren állók néma vigyázzban hallgatják a dudák oncertet. Egy arra sétáló szólal meg csodálkozó arc mögül: „ja, most temetik a Nagy Imrééket, biztos azért ácsorognak itt." Divatosra nyírt ifjú száguld keresztül a téren zöld Ladájával, a némán állók előtt. 'Az autókürtök elhallgatnak, a villamos elindul. Időközben talán százan gyűlhetnek össze. Elindulnak a sínéken keresztül a Takaréktár utcába. A sarkon, a gyógyszertárnál virágcsokrokat helyeznek u járdára, gyertyákat gyújtanak a szegedi lövöldözés áldozatának emlékére. Néhány perc után Kováts Zoltán, a tanárképző főiskola tanára mond néhány szót, az MDF képviseletében. — Tanár Ur! ön itt volt 1956-ban is? — szólítom meg később, amikor a csoport az Aradi téri kopjafa felé indul. — Nem. akkor még Kalocsán éltem. En voltam ott a nemzeti bizottság elnöke, én szerveztem meg az ottani nemzetőrséget — Azt gondoltam, egy szegedi szemtanú mond majd pár szót... — Én sem számítottam rá, hogy beszélnem kell, de nem vállalkozott senki, hát megszólaltam. A kopjafánál tartott szép ünnepség után ez egy kicsit csalódás, bár tudom. az MDF-böl is sokan a budapesti szertartáson vannak, nézőként, rendezőként. Amíg beszélgetünk, egyik oldalról rendőrautó gurul el mellettünk. A másik oldalról egy férfi érkezik hozzánk. Mint kiderült, szemtanúja az 1956. október 26-án történteknek. Köles József így emlékezik: — A Dugonics téren, az egyetemről leszedték a csillagot, s azt hozta az Oskola utcán a tömeg, majd a híd. ra vonult és a Tiszába dobta. A Dózsa György úton keresztül, a színháznál jutotTegnap sokan vittek virágot a szegedi 1956-os emlékhelyre, a kopjafához tunk a Széchenyi térre, ami akkor már körül volt zárva katonákkal. Mi, diákok voltunk az első sorban, és kordont alkottunk, hogy a tömeg ne nyomuljon a katonákig. Ekkor Swartz Lajos átbújt a karjaink alatt, és a vezénylő tiszt felé tartott, virágcsokorral, zászlóval a kezében. Többször fölszólították, hogy álljon meg — közben ó azt kiáltotta: Éljen a magyar hadsereg! —, s az utolsó felszólítás után a tiszt lelőtte a pisztolyával. Ez szinte vezényszó volt a tömegnek és a katonáknak is: a tömeg meglódult, a katonák viszont sortüzet adtak le. Köles József beszámolója közben két hölgy, Jancsó Klára és Almásy Lászlóné kapcsolódik a beszélgetésbe, ök is szemtanúk. S noha az akkor 18 éves Swartz Lajos halálának körülményeiről mondottak nem teljesen vágnak egybe korábbi ismeretekkel, ők egybehangzóan nyilatkoznak. Köles József és Almásyné meglepve ismerik fel egymást: 1956 nevezetes napjai óta nem találkoztak. „A MÁV rendelőből hoztak egy tolókocsit, arra fektették a holttestet, zászlóval letakarták, és vitték át á téren. Az egyetemre, az Ady térre vitték" — mondja Almásyné. '„A sortűz Utáni menekülést követően cipőkkel, táskákkal volt terítve a tér" — emlékezik Ábrahámné Jancsó Klára. „Másnap ki volt írva a Takaréktár utca sarkán: Swartz Lajos utca — meséli Köles József. Az emlékezők az Aradi téri kopjafa felé indulnak, én ellenkező irányba. A Takaréktár utca sarkán még a virágcsokrok, gyertyák a járdám ... A szegedi megemlékezés nyomai . . . Balogh Tamás Gyapjas Pál tragédiája Fölemelő érzés volt olvasni a Népszabadságban Mező Imréné és Vásárhelyi Miklós levélváltását. Június 8án a Köztársaság téri pártháznál elesett Mező Imre özvegye személyes fájdalmán fölülemelkedve azt írta: „Azokat támogatom, akik a békesség, a kéznyújtás, az együtt haladás őszinte szószólói." Nagy Imre harcostársa, Vásárhelyi Miklós 13án igy válaszolt: „Osztozom fájdalmában, felelősségérzetében és reménykedésében is ..." A tisztesség, folytatta. arra kötelez, hogy „szívünkben lerójuk kegyeletünket Mező Imre emléke előtt is." Ma hetven éve született a közeli Tömörkényen Gyapjas Pál, akinek nevét utca viseli Újszegeden. Szegényparaszt gyerek volt, hat elemit végzett. 1941 decemberében Szegedre vonult be katonának a gépkocsizókhoz. 1943-ban szerelt le. A fölszabadulás után belépett a kommunista pártba, és rendőr lett. 1947-ben hathónapos tanfolyamot végzett Szegeden. 1949-ben áthelyezték a karhatalomhoz, az Államvédelmi Hatósághoz. Az egyéves iskola után alhadnagyként Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Békéscsabán szolgált. 1954-ben, már hadnagyként. Magyarbánhegyesre helyezték a helyőrség parancsnokának. Innen rendelték föl 1956-ban a fővárosba. Október 25-én, a Magyar Rádiónál esett el. A pálmonostorai temetőben helyezték örök nyugalomra. A barikádnak tehát a másik oldalán küzdött. Mégis azt hiszem, a történelemnek ugyanolyan mártírja, mint akik azokban a napokban a népfölkelés harcosaiként, a nemzeti függetlenségért és demokráciáért áldozták életüket. Nem a népi kollégisták voltak a janicsárok, hanem ök, a nép fiai. akik a jobb világ eljövetelében való őszinte hittel álltak a népi demokrácia, majd a szocialistának hitt ország szolgálatába, és erre tették föl életüket. Tragédiájuk, hogy lépésről lépésre olyan magatartásra kényszerültek amely a magyar nép többségének leigázásához vezetett. Nem tudom, hogy Gyapjas Pál személy szerint vétett-e embertársai ellen, de ha posztjából és vakhitéből valószínű is ez, halálával, fiatal életének föláldozásával jóvá tette. Ezért azt tartom róla, amit Vásárhelyi Miklós Mező lm réről: „a történelem áldozata lett''. A nemzeti megbékelés en nek kimondását is megköveteli tőlünk. Péter László A bürokrácia ledarálja a tokét? — Becstől hazáig alig tudok előzni a. sok magyar kocsitól — mondja Baranyai Ferenc, magyar származású svájci üzletember. — Sok magyar kimegy kocsit venni, ott szórja el az ország pénzét. Nem szegények a magyarok, csak sokat sírnak! Én legalábbis ezt látom, lehet hogy ezért a kijelentésért majd lesznek, akik megköveznek, de így ván. — Most mit keres idehaza? — Tíz svájci vállalat megbízásából tárgyalok Szegeden. Ügy tűnik, három kft-t, vegyes vállalatot is nyélbe tudunk most ütni itt Szegeden. — Mit ajánl? — Tízezer használt gépkocsi behozatalára kaptam engedélyt. Szegeden lenne az elosztótelep. Darabokban hoznánk be a gépkocsikat. Itt kívánságra összeraknánk, vagy alkatrészként értékesítenénk. — Forintért? — Igen! De valutáért is, ha azzal akar valaki fizetni.] Az egynapos kocsitól az ötvenévesig mindent hozunk. A számítógép nyilvántartja, és kívánságra „fejben" összerakja a kocsit. Szegeden vaA „hallgatag svájci"... lutásboltot is nyitunk hamarosan, ugyancsak az autós szakmában. — Hol? — Telephely még nincs. Tízmillióért kínáltak egy üzletet, de egyévi bérleti díjért ez kicsit sok. — Mit visz ki az itt eladott kocsikért? — A töke egy részét itthagynánk, befektetnénk újabb vegyes vállalatokba. A többiért élelmiszert vinnék külföldre. De az az igazság, az autóüzleten kívül még nagyon sok mindennel foglalkozunk. Például magyar munkaerőt szerződtetünk külföldre, vagy sportembereket kommendálunk... Adunk-veszünk ... — Ilyen simán megy az jüzlet? — Hát azt éppen nem mondanám. Elszomorító, hogy nyolc hónapot kellett várni egy engedélyre, hogy autógumikat hozhassunk be. Kommentár nélkül SZÖKEl ALYI-NAGY Szökefalvi-Nagy Béla akadémikus a következő javaslatot adta át a szegedi városi tanács elnökének: „Szeged egyik főutcája a Kossuth Lajos sugárút és a Petőfi Sándor sugárút között haladó Tolbuhin sugárút (azelőtt Kálvária utca). Míg Kossuth Lajos és Petőfi Sándor személye és történelmi jelentősége egész nemzetünk előtt ismert, hozzájuk máig élő és bizonyára továbbra is éltető érzelmi szálak fűznek bennünket, addig Tolbuhin marsall személye lakosságunk zönte előtt ismeretlen, idegen maradt. (A legjobb esetben is PÁLYÁZATI A 'Csongrád Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztálya pótpályázatot írt ki, mellyel ifjúsági közösségek munkáját kívánja támogatni. A pályázó közösségek vissza nem térítendő céltámogatásként kapnak pénzösszegeket. a választott pályázati témától, a megfogalmazott programtól, az önfinanszírozás mértékétől függően. A pályázók között összesen 387 ezer forintét osztanak fel. Pályázni lehet a következő témakörökben: Az ifjúság nyilvánosságának biztosítása (160 ezer forint), szabadidösaiort, turisztika (60 ezer forint), hátránycs helyzetű, veszélyeztetett fiaBÉLA INDÍTVÁNYA annyit tudnak róla, hogy a nagy szovjet honvédő háború egyik .tisztje, a 3. ukrán front parancsnoka volt.) Ügy vélhető, hogy a Széchenyi téren elhelyezett két szovjet emlékmű parancsnokra, tisztekre és katonákra egyformán emlékeztet. Javaslom: A mai „Tolbuhin sugárút" neveztessék el „Nagy Imre sugúrút'Vra. A régi Kálvária utcát a „Kálvária tér" szakította meg. Utóbbit ma „Üttörö tér"-nek nevezik. Indokolt, hogy ez a tér visszakapja regi nevét, azaz legyen újra Kálvária tér." FELHÍVÁS talok támogatása (60 ezer forint), kultúra, művelődés, számítástechnika népszerűsítése (60 ezer forint), környezetvédelem (47 ezer forint). A pályázatnak tartalmaznia kell a pálvázat célját, a pályadíj felhasználására vonatkozó elképzelése, ket, a rendelkezésre álló anyagi, technikai bázis le. írását, a pályázó eddigi eredményeit. A pályázatokat szakértőkből, valamint érdekvédelmi szervezetek tagjaiból álló kuratórium bírálja el. A pályázatokat 1989. július 10-éig lehet bekülde. TIi a Csongrád Megyei Tanács V. B. ifjúsári és osztályához (Szeged, Széchenyi tér 9,). Megvetettek a partnereimmel egy gumifutózó céget is. Ez volt a feltétele annak, hogy behozhassuk az árut. A magyar bürokrácia elképesztő. Nem veszi figyelembe a realitásokat. Azt, hogy mi segítő szándékkal hozzuk be ide a tőkét. — ön például mennyit? — Több millió svájci frankot. Beszállunk például a már üzemelő Tomafruck Kft-be is. De magyar üzletembereket is utaztatunk júliusban Svájcba. — Üzletember elsősorban, vagy jószívű egykori magyar? — Ma is magyar vagyok. Szegeden születtem, 1957-ben hagytam el az országot. Az elmúlt időben Magyarországon megindult politikai, gazdasági folyamatok rendkívül szimpatikusak a nyugati világban. A kinti töke évek óta ugrásra kész, csak a kellő pillanatot vártuk. Most bizakodunk és persze üzletet is látunk Magyarországban. — Aggályai? — Nincsenek. Az idő kereke visszafordíthatatlan, szerintem. De a bürokráciát önöknek le kell küzdeni. Elképesztő, hogy míg nálunk, Svájcban 48 óra alatt bejegyez egy céget a bíróság, addig itt mindez 60 nap. Nálunk néha hamarabb kap valaki állampolgárságot, mint itt pecsétet egy engedélyre. Pedig a svájciak nemigen osztogatják ezt a papírt... R.G. IFJÚSÁGI OTP-GARZON AKCIÓ A városi tanács vb ifjúsági és sportcsztalya ifjúsági OTP-gaxzon akciót hirdet meg ez évre. Az akció keretében 30 lakás ítelhető oda a jelentkezőknek; a lakások várhatóan az év végere épülnek föl Rákuson. Az egyszobás lakások mérete 35—40 négyzetméter; áruk — a mérettől és emelettől is függően — körülbelül 660-680 ezer, illetve 750-790 ezer forint. Kik jelentkezhetnek igényléssel az akció során? Akik érvényes, besorolt lakásigényléssel rendelkeznek (erről a lakásosztályon lehet meggyőződni — Lenin körút 63.); még nem töltötték be 35. életévüket; munkáltatói, intézményi véleményt, javaslatot mellékelnek. A jelentkezeshez igénylői adatlapot kell kitölteni amelv munkanapokon. reggel fél 8-tól este 7 óráig szerezhető •be az ifjúsági és sportosztályon. yulamint az ifjúsá gi irodáján (Deák Ferenc u. 28—30.). Az adatlapok beküldési határideje, ajánlott levélben: 1989. július 7. Cím: Szeged Megvei Városi Tanács V. B. ifjúsági é* «oort osztálya 6720 Szeged Deák Ferenc u. 28—30. A lakások odaítélési javaslatáról társadalmi bi. zcttsag dönt EMBERI JOGOKAT ROMÁNIÁBAN A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete tiltakozik a román nép emberi jogainak sárba tiprása ellen. Románia területén élő bármely embernek joga kell hogy legyen európai emberhez méltó életkörülményekhez. Felkérjük a magyar kormányt, hogy tiltakozzon embertársaink jogainak és életének teljesen bizonytalan állapota rrüatt a román ál. lam területén. Tiltakozzunk és kérjük fel a nemzetköz" szervezeteket, a demokratikus országokat, hogy tegyenek meg minden politikai és gazdasági intézkedést az embertelen állapotok mi előbbi megszüntetése érde kében. Bcnc István az MSZDP szegedi szervező, bizottságának nevében Egyéb adók A kedvencünk ugyan nem lesz Elkészült az adóreform továbbfejlesztésének koncepciója. A hároméves adókorszerüsitési programot, pénzügyminiszter a június 27-én kezdődő ülésszakon terjeszti a képviselők elé. A továbbfejlesztés során elsősorban arra kell törekedni, hogy következetesebben érvényesüljön az adórendszer semlegessége, lényegesen csökkenjen a jövedelemtulajdonosok egy részének előnyt biztosító kedvezmények és mentességek száma. Sor kerülhet az adóterhek általános mérséklésére. A jövőben a piac kiteljesedesével a konjunktúraszabályozás fő eszközévé a monetáris, valamint az aktív áriőlyumpolitikának kell válnia, míg az adózási eszközöket csak szűkebb körben, kiegészítő jelleggel indokolt alkalmazni. A vállalkozásokat érinti, hogy a tervek szerint a következő években megszűnik a beruházásokat terhelő általános forgalmi adó, valamennyi termelési adó, valamint a bérnövekedést terhelő nyereségadó. Csökkennek viszont a különböző vállalkozásokat érintő kedvezmenyok. A koncepció szerint szükség van az állami vagyon utáni normatív részesedés, illetve osztalékfizetés bevezetésére is. Ha erre sor kerül, lehetőség nyílik a vállalkozási adó általános terheinek csökkentésére. Ebben az esetben lényegében azonos adózási feltételek között gazdálkodhatnak majd az állami vállalatok és a társaságok. Szükség van a földadórendszer korszerűsítésére is. Olyan új, egységes földadó bevezetését tervezi a pénzügyi kormányzat, amely szervczetsemleges, nem tesz különbségét a vállalkozások és a magánszemélyek között. (Erre valószínűleg legkorábban 1991-ben kerülhet sor.) A koncepció szerint továbbra is a személyi jövedelemadó-rendszert kell fejleszteni, mivel a családi jövedelemadó-rendszer bevezetése jelentősen megnövelné a bürokráciát, és a családok többségének nem lenne előnyös. Ezzel párhuzamosan mindenképpen szükség van a családipótlék-rendszer továbbfejlesztésére, igazsagosabbá tételére.