Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

1989. június 16., péntek 5 ÜPÜ lESrt MM. mm gU •fi Film Bismarckról Három heten ál ad otthont a keszthelyi Fes'etics-kastély egy nyugat-némelországi filmslábnak, akik Bismarck életéről készítenek játékfilmet. A film rendezője Tom Toelle, főszereplője INve Ochsenknecht. Képünkön: a jeleneinek otthont adó tükörterem Orwell: Állatfarm Épp ideje, hogy összehasonlítsuk magunkat önmagunkkal, a bennünket körülvevő dolgokat megnevezzük, és ami a legfontosabb: a nevek mögött értelmezhető társadalmi formációt tudjunk, mely megadja a megnevezés hitelességét. Hogy a kimondott szónak súlya legyen, hogy akár agyon is üthesse azt, aki erre érdemes, Hogy legyen létünknek egy nem körmönfont és a politikára nem alattomos öncélúságában alkalmas világképünk, ami a jelennel és megbízható igazságérzetünkkel azonosítható^ Az kell például, hogy szavakkal el lehessen dönteni egy életet. Az kell. hogy a mi beszédünk semmi másra ne hasonlítson, csak ránk. Ha azt mondom: állatfarm, akkor ez állatfarm legyen, ne egy ideológia, ne egy fikció és misszió, hanem a kimondás egyedüli ütőereje. Orwell 1984 cimű regé- zőtől, ha egyszer az ember nyét a legtöbb kritika egy alaptermészete változatlan hatalmas méretű látomás- és változtathatatlan, és nak tartja. Ám ismerve a amelyhez mindig is hozzáTündérmese alcímen írt Al- tartozik a hatalomvágy, latfarm című művét, egyre ahogyan a békevágy. És világosabbá válik, hogy itt ezen tulajdonságok ismereinkább írói szándékossággal, tében Orwell csak egyfélegondolati munkamódszerrel állunk szemben, mintsem a műveket egy misztikus világba emelő látomással. Mindennek legpontosabb magyarázatát a Tündérmese megjelölés adja. Hiszen, ha bármely tündérmese világát összevetjük az Állatfarm világával, egyből szembetűnik ez utóbbi, szinte „vérfagyasztó" realitása. Mr. Jones Majorjában az állatok „kezükbe" veszik a képpen képzelhet el bármely társadalmat: alá- és fölérendeltségi viszonyok folytonos mozgásaként. Hogyan szándékozott elkerülni az egy meghatározott történelmi időszakra való leszűkítést? Képlete egyszerű: tagadott. Azaz meghamisította a történelmi dokumentumokat, és nem öncélúan, hanem egyszerre kettős célzattal is. Egyrészt szen, pontosan a különbözőség létünk egyik alapfeltétele. Gondoljunk itt arra, hogy egy populáción belül a génállomány keveredése az egyedek életben maradásának feltétele. Tehát, nincs egyenlősdi. Az emberi társadalmak fejlődésének egjetlen iránya van. amely az anarchiába vezet. Csak az a kérdés, hogy az adott társadalom meddig palástolhatja .eleve elrendelt anarchiáját. Akkor most gondoljuk végig, micsoda hatalmas teljesítmény ezt belátni, elfogadtatni magunkkal, még ha bizonyos fokig reménytelenné is tesz. Orwell belátta, és elfogadta, és megírta, és akkor mindjárt: átélte. Hogyan volt erre képes? Talán a kimondótt szónak számára súlya volt? Igen. És volt hozzá bátorsága, hogy megalkosson egy nem körmönfont, a politikára nem alattomos, öncélúságában alkalmas világképet. Podmaniczky Szilárd Vigh Albert emléktáblája Vigh Albert 125 évvel ezelőtt, 1864. május 28-án született Poroszlón. Mérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte meg, ahol 1894-ig a középítéstani tanszéknek volt tanársegédje. Ezután több nyugateurópai országban tett tanulmányutat, amikor a modern iparoktatást tanulmá. nyozta. Szegeden 1894-ben szervezte meg a fa- és fémipari szakiskolát, melynek első igazgatója volt. A hazai iparoktatás főigazgatójává 1899-ben nevezték ki. Több vidéki ipariskolát építettek fel tervei szerint a korabeli Magyarország területén. Tanulmányai főként a Magyar Iparoktatás c. folyóiratban jelentek meg, mind építő, alkotó ösztönzések mellett. Szerencsétlen körülmények között, 1946-ban halt meg. Ma, a születési évforduló alkalmából emléktáblát avatnak Vigh Albert szegedi munkásságának elismerésére a KEÉE Élelmiszeripari Főiskolai Karának épülete falán (Marx tér 7. sz.). Szünet Dunakilitinél Múlt héten hétfőn olyan utasítást kaptak az ÉszakDunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dunakilitinél, Rajkánál és Körtvélyesnél dolgozó részlegei, hogy több területen állítsák le a munkát. Ugyanis a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer pénzügyeit kezelő Állami Fejlesztési Intézet már május végén leállította a kivitelezők számláinak rendezését, s nem adta meg a jövőben tervezett munkák anyagi fedezetéhez a visszaigazolást. Az Állami Fejlesztési Intézetnél elmondták, hogy a kivitelezők a ténylegesnél kedvezőtlenebbül állítják be a finanszírozási lehetőségeket A munkálatok összességét tekintve viszont valóban szó van bizonyos forráshiányról. fl magyar nép egyik zivataros évében Sokan leírták már, hogy gahadat emlegetik, igaz, magyar Himnusz az felrajzolják neki a sarkáegyik legszomorúbb' ének a más európai népek nemzeti himnuszai között. A magyar nép zivataros századairól szóló mű igencsak mellőzi a lelkesítő, dicsőítő attitűdöt, s ennek nyilván a kor is oka, amiben fogantatott A fohásznak inkább beillő el6ő versszakot talán ezért, talán 'másért énekeltük az elmúlt évtizedekben olyan ritkán. A harcos optimizmushoz nyilván nem illett a Jóistenhez való könyörgés, s .talán az sem, hogy bevalljuk milyen ronda múltunk is volt nekünk; ebben a mögöttünk hagyott' röpke ezer évben. S hogv már a jövendőt is megbűnhődtök? Azt a jövendőt, amit harminc-egynéhány évvel ezelőtt olyan szép élénk színűre festettek e népnek az elkötelezett, balos kezek. S a „bal"-sorsról akkortájt az derül ki, hogy a iobb sorsra érdemesek kiváltsága. Mert víg esztendők következtek. mint tudiuk, így erre a szomorú dalra elég kevés szüksége lett a jókedvben bőségben élő magyarnak. Helvette ilyeneket énekelt: .Fel, vörösök. Droletárok". vagy „Föl föl, ti rabiai a földnek!" Amik tulajdonkéopen szintén nagyon szomorít dalok* hiszen az éhes proletárt, az éhes rabszolból kidőlni készülő világot es jövendőt is. ami azóta már tudjuk, milyen, hiszen ez lett a mi jelenünk. De tulajdonképpen nem is a magyar Himnuszt és a napkeletről átszármaztatott mozgalmi dalokat akartam én itt hasonlítgatni, sokkal inkább azon gondolkozom el mostanában, ha valamilyen ünnepségen felhangzik a jó öreg Himnusz, hogy mikor vegyem a számra, és mikor hallgassak mélyen a feszesen álló tömegben. Mert hiába nem szeretem számra venni e szent dalt Pedig, szerencsétlen mó'don mostanában, ha kell, ha nem, mindenütt ezt énekeljük. Mintha be akar. nánk pótolni a mulasztást Jól és rosszul sikerült ünnepséget rekesztünk be mostanában „Isten áldd". dal. Olyan rendezvényeket, amik ugyanolyan formálisak, üresek, mint eddig voltak. Pedig a semmitmondó, tartalmatlan, lélektelen „ünnepi" egy begyülekezések jellegén, jellegtelenségén nem változtat semmit az, ha a végére odabiggyesztjük a Himnuszt. Szánd meg. Isten a magyart amiért egyelőre csak ennyire képes. Pacsika Emília Kommentár nélkül Az utóbbi • hónapokban megszaporodtak a szerkesztőségünkhöz küldött véleménynyilvánítások. nyilatkozatok, akciókiirások. A tömör megnyilvánulásokat mostantól, napról napra, egy állandó rovatban gyűjtjük össze. Nyilatkozat A Pedagógusok Szakszervezete Csongrád Megyei Titkári Tanácsa megtárgyalta az 1989. szeptemberétől esedékes, várva várt bérintézkedés elosztási irányelveit, s az alábbi nyilatkozatot teszi: hatalmat"; mivel az Ember azért' „me[t ma6a a hamisíáltal irányított életüket elviselhetetlennek tartják. Saját „társadalmat" hoznak létre, melynek alapja általuk szövegezett Hétparancsolat. Ebből az utolsó parancsolat: „Minden állat egyenlő." Boldogságuk azonban rövid életű, mert szándékuk ellenére egy hierarchikus társadalomgépezelet hoznak létre, és felüti fejét a hatalomvágy, azonossá lesznek a Emberrel; Amint kiderül, maga a történet* valóban misztikus. tás művelete tagadja „az eredeti példány" elfogadhatóságát, és a művelet egyegy szeriségében u teremtés gesztusává teszi a hamisítást, így a hamis dokumentum a? eredetitől szándékosan elhatárolódik. Másrészt hamisításával eleve megkérdőjelezi bármely dokumentum hitelességét, vagyis, nincs szándékában egyetlen történelmi korba évűi ölt helyezni művét, csupán modelit állit bármely lehetséges emberi társadalom kimenetelére. de az nem, amiről Orwell Ez a modell mennyire vabeszél: a mese tükrében fel- lóságos és megbízható? Mivillanó, kontúrjaiban met- ért szükségszerű az Állatszően éles valóságrajz, és farm állatainak is egy haegyben kritika. talmi viszonyrendszer létA könyv fülszövegében rehozásába torkollnia? Az ezt olvashatjuk: vol- állatok csak külső testi mifaképpen á sztálini korszak voltukban állatok, ám emszatirája." Ez az értelmezés mindenképpen helytelen, mert leszűkíti a mű hatósugarát, bezárja egy történelmi korszakba, egy olyan hátteret teremt a műberi tulajdonságaik révén emberré változnak és átlényegülésük, „keletkezésük" pillanataban sorsuk már meghatározott Vagyis, . ha bármilyen élőlény, vagy höz, amely megfosztja az akár gépezet ezekkel a tuolvasót a rácsodálkozástól, lajdonságokkal rendelkezik, attól, hogy felfedezze saját akkor közösségük berenínterpretációját. Már maga dezkedésének csak' egy járOrwell is látja a mű értei- ható útja van: az alá- és mezésének ilyen irányú ki- fölérendeltség. Miért? Mert siklását, így a kisiklás le- van ellenségük — így élhetőségének kizárását is be- lenségképük —, az Ember, lecsomagolja tündérmeséjé- Tehát, egy tulajdonságaiban be. Mert tudja, hogy min- azonos „társaságtól" különden társadalmi rendszer böztetik n.eg magukat, ami tnegőrzi ugyanazon emberi már eleve kizárja azt is, alaptulajdonságokat, mert hogy az állatok egymás köhiába lesz egy társadalom z.ött egyenlőnek tekinthesíelépitményében, és szán- sék magukat. Az egyenlőség dekában különböző egy elő- örökkön elmélet marad, hiNagymama a Szomszédokból Csűrös Karolát, aki „civilben" a Madách Színház hűséges tagja. jóllehet a polgári életben nincs is gyermeke, a Szomszédok című televíziós ' sorozatban immár másodszor érték nagymamai örömök. — A nézők egy resze — kórházba, es néhány órán belül világra hozta Franoiskáját. (A filmben: Flórát.) Amikor bementem meglákiváltképo ha kéthetenkent togatni a .lányomat", vágyképernyőre kerülő sorozat- Krajt Edit kolléganőmet, mind ról van szó, amely immár 1987 májusa óta egyfolytá- a ban megy — azonosítja a színésznőt a szerepével. A Szomszédokban én vagyok Etus, akit lánya, veje, s éppen nagylányosodó 13-14 éves Julcsi unokája egyaránt így, a keresztnevén nevez. S akinek most már, két évvel a sorozat indulása után, megszületett a második unokája is. — De hát nemcsak a sorozatban. — Persze, hogy nem az életben is. A sorozat írói mentek az élet utón. Vagyis amint sorozatbeli lányom — Nem unjak még? — Egyáltalán nem. Miközben természetesen megirt szerepet játszunk, azért nagyon sok mindent adunk bele a magunk egyéniségéből és életéből. Amellett a a nővérek, mind tárkórteremben nagy gaudiummal fogadtak: „Már kitalált cselekmény minden vártuk a nagymamát, lássa alkalommal az akkor éppen végre az új unokáját!" — aktuális valóságos magyar mondták félig nevetve, félig eseményekbe olvad bele, komolyan. mindig napirenden . tartjuk — Eddig legalább négy-öt mindennapos gondjainkat, szerző irta a Szomszédok bajainkat, örömeinket is. epizódjait. Közülük ki talál- Ettől nem lehet megunni a ta ki Etust? dolgot — még jó ideig. Az — Egyik sem. Leginkább őrmezei lakótelep egyik háa rendező találta ki, Hor- zában egyébként kezdettől váth Adám emléket állítva fogva bérel néhány lakást szeretett édesar>"'ának. Hor- a- Magyar Televízió, ez igy váth Zoltán, majd Sárkőzi olcsóbb, mintha stúdióban György feleségének, akinek kellene mindig díszleteket 'lánykori neve Molnár Már- építenünk. Es a ház igazi ta. minthogv Molnár Ferenc lakóival mar egészen jól azaz Frajt Edit színésznő leánya. Ismertem öt jól ma- összebarátkoztunk. A körkollégám bejelentette, hogy gam is, csakugyan ilyen nvék lakói olykor statisztóláldott állapotban van ma- Etus-szerű teremtés volt: in- nak is egy-egv epizódban, gánemberként. a Szomszé- telljgens és művelt nyitott Ami engem, azaz Etust illedok szerzői Edit filmbeli fi- és mindenkin segítő a saját ti- az én otthonom is eev guráját Julit is terhesre ír- családjával szemben sem valódi keramikusnő lakása fák. Amikor a sorozatban tolakodó, minden berozsdá- és műhelye volt egykor, a ott tartottunk, hogv Julinak sodott konvenciót sutba ve- hölgv meghalt, férje úgy már nagy fájdalmai vannak, tő. semmibe bele nem szóló, ápolja emlékét hogv semmindenórás. akkor, a forga- s- ha kérték a véleménvét, mit el nem mozdított és tás befejezese után . Frajt akkor is alaposan, megfon- örömmel bocsát mindent Edit hazament, osszecsoma- toltan s a legnagyobb tőle- forgatócsoportunk rendelkegolta a holmiját, bement, a randával mondta el. zésére. A Pedagógusok Szakszervezete Csongrád Megyei Titkári Tanácsa a szeptemberi bérintézkedést nem tekinti sem béremelésnek, sem bérrendezésnek, csupán gyors tűzoltásnak. A rendelkezésre álló keretösszeg, bármilyen elosztási elvet veszünk figyelembe, még az éves infláció bejelentett mértékét sem veszi figyelembe, és semmiképpen nem jelent felzárkózást, még lépéstartást sem az anyagi ágazatban foglalkoztatott szellemi dolgozók átlagbérszintjéhez viszonyítva. E minimális összeg megállapítása, izétosztása csak tovább növeli a feszültségeket a pedagógusok és technikai dolgozók, igazgatók és beosztottak, intézmények és tanácsok között. Nem értünk egyet azzal a ténnyel sem, hogy a béremelési keretösszeggel kellene megoldani, az alsó bérhatárok elérését, valamint a helyi tanácsok eddigi működéséből származó hátrányok kompenzálását. Ismételten követeljük a Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa által megfogalmazott l900- január l-jétöl esedékes bérfejlesztést, melynek mértéke annyi legyen, hogy a szellemi dolgozók átlagbérét elérjük. Csatlakozva a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által kiadott körlevél megfogalmazásához: „Maradványelv helyett törvényt akarunk, mely évről évre a költségvetés társadalmilag meghatározott hányadát biztosítja az oktatásnak. Csak így derül ki, hogy mennyit ér a diák, a pedagógus, az iskola a nemzetnek." 13 132 közoktatási dolgozó nevében a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád Megyei Titkári Tanácsa