Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

2 1989. június 16., péntek Szeged önállóságot igényel ­a nemzetközi kapcsolatokban is (Folytatas az 1. oldalról.) tásokat a tanácsülés (ame­lyek ezek közül közvetlenül fejle»/tesével kapcsolatos erintik a város polgárait, leendőkről fogadott még' el azoknak ismertetésére visz­rendeleteket, illetve módosi- szutérünk). Koalíciós napilap? Tájékoztatták a testületet a városi tanacs, belső infor­mációs rendszeréről és a tömegkommunikációs esz­közökkel kialakított kapcso­Nehézkedés Von-e Szegeden nehéz­kedés? — kérdezte Halász Miklós tanácstag, amikor a szabadtéri ke­rült a napirendre. Azért kérdezi, mondta, mert a reformkörök szegedi ta­nácskozásán hallotta, hogy „a tanácsi appa­rátcsikok ráfekszenek a szellemi műhelyekre, és ezzel akadályozzák a kez­deményezőkészséget" — sokfelé az országban. MüIIer Józsefné a sza­badtéri Jelenlevő művé­szeti vezetőjét, Nikolinyi Istvánt kérte föl a vá­laszadásra, ukl közölte: őt hagyták dolgozni, sza­badtéri-igazgató korában teljesen szabad kezet ka­pott, „nehézkedést" nem tapasztalt. latáról. Az Írásra anyagban aláhúzták: alapkérdés a la­kosság hiteles, pontos, gyors, érvényes, múfajspeclíikus. minőségileg kifogástalan tá­jékoztatása. érdekkiíejezó­dese. képviselete es szelle­rr.i-pulitikai befolyásolásá­nak igénye. Az egesz város lakosságának alapvető érde. keiről, az önálloeodó, füg­getlen, jogait ismerő városi polgár presztízséről van szó, melynek szolgálnia a ta­nácsnak is és a sajtónak is feladata. Az írásbeli tájé­koztatót — amely áttekinti a tömegtájékoztatás szegedi modelljét — Müller József­né azzal egészítette ki: vár­hatóan az irányításban be­következő decentralizálással, a tömegtájékoztatási eszkö­zök sajátos profilja is kiraj­zolódik. és élesebben tér el egymástól Nyilvánvalóan ennek szellemében fogalma­zódott az a határoeali ja­vaslat. miszerint a társadal. mi mozgásfolyamatok ten­denciáira figyelemmel, egy­re elodázhatatlanabb egy új típusú. Szeged minden, meg­levő és érvényes politikai­társadalmi erején alapuló, koalíciós rwjptlap megterem­tése. Ennek feltételrendsze­rét megvizsgálni, valamint a Szeged című, a tanácsi köz­löny mellékleteként, kísérle­ti jelleggel megjelentetett periodika Jövőjét áttekinteni —. ad hoc bizóttságot hívott életre a tanács. Felhatalmaz­ta továbbá a végrehajtó bi­zottságot. hogy — a Jelenle­gi, átmeneti korszakban le­hetséges megoldásként — döntsön arrói. térítés ellené­ben igényeljen-e a tanács heti egy újságoldalt a Dél­magyarországban — a lakos­ságot érdeklő tanácsi infor­mációk rendszeri*, közlésére­Dr. Halász Miklós és Ru­zicska László váltak fő­szereplőkké a tömegkom­munikációval foglalkozó tájékoztató kapcsán. Előbbi a Szeged című lap költségeit, a rentabi­litás kérdését firtatta, és attól óvta a tanácsot, hogy „kiebrudalt újság­írók szociális segélyező­helyévé váljon orgánu­ma". Hosszú perceket szen­telt a tanácsülés Ruzics­ka Lászlónak, aki a Dél­magyarország önkénye ellen tiltakozott. Doktor Ruzicska sérelme: lapunk senkinek a neve elölt nem használja a dr.-t. A doktor úr tiltakozá­sa tavalyi keltezésű ugyan, de csak tegnap sikerült módját ejtenie, hogy fölolvassa, és kom­mentálja a Délmagyaror­szág főszerkesztőjének szintúgy régebbi kelte­zésű levelét, amelyben magyarázatot ad erre a gyakorlatra, Ügyhogy, a városatyák a legrészlete­sebb tájékoztatásban ré­szesülhettek — doktorság­ügyben. értőjének néhány rendezet­len ügyét, pedig ezekről „suttog a várót.". Ezzel több összefüggést mutatott az igazgatási osztály által el­végzett vizsgálat tegnap is­mertetett eredménye (válasz Ruzicska László korábbi in­terpellációjára). Ebben sza­mosi szabálysértésről esik szó. amelyeket az I9U6—87. évi lakásépítési támogatá­sokkal kapcsolatban a la­káshivatalban követtek el. A5 ügy bonyolultságára te­kintettel, úgy döntött a tes­tület, hogy következő ülésén er. a téma szerepeljen a na­pirend élén. S. K. Kapcsolatok a világgal Ugyancsak MüUer József­né* tájékoztatott Szeged test­vérvárosi és nemzetközi kapcsolatairól, valamint az ünnepi hetek előkészületei­ről. A várra az elmúlt évti­zedek alatt közismerten szé­les körű nemzetközi kapcso­latokat épített ki. A tunács­elnük-helyettos az Írásbeli osszegeses kiegészítéseként elmondta, hogy különösen fontosak a szegedi és a kül­földi iskolák közötti kap­csolatok, mert alapvető ér­dekünk, hogy európai tájé­ku.ultságú és nyelveket be­szélő generációk, nőjenek fát. A modernizációval csak mostanában kezdődhetett meg a gazdasági jellegű kapcsolatok klépitösc. A ta­nács elfogadta azt az indít­ványt, hogy az Ilyen jellegű együttműködés fejlesztése érdekében kezdeményezzék; felsőbb szervek adják át o városnak az ehhez szüksé­ges anyagiakat. építhesse Szeged önállóan nemzetközi kapcsolatait. A/ ünnepi hetek előké­születeiről a közeli napok­ban bőven beszámolunk ol­vasóinknak. A tanacs elfo­gadta az erröl szóló tájékoz­tatót is, a termetest «s ellá­tási bizottság munkájának elemzését is. Határozott egy belterületi hatarmódositáa* ról; felmentette! — nyugdij. ba vonulása miatt — Farkas Miklósnét, a személyzeti és továbbképzési osztály veze­tőjét; tudomásul vette Kód: Tamasné lemondását a pot­tanácstagságról, hozzájárul a Tanácsi önkormánytatok Országos Szövetségébe való belépéshez. A tanácselnök ismertette a vb által felkért szakértői csoport álláspontját a KIS2­taboc ügyében. a legfőbb ügyész Jogszerűnek minősí­tette a fura adásvételt (100 forint volt az ért — a szak­értői bizottság viszont sem­misnek, illetve megtámad­hatónak (telte a szerződést. Mivel állami tulajdonról van szó. a szerződést a Pénzügyminisztérium tá­madhatja meg, vagy akire átruházza ert a jogok A ta­nács kérni fogja a minisz­tériumot erre, és felhatal­mazta a vb-t. hogy ennek megtörténte után perelje * KISZ utódszervezetét, M tg int lakásügyoki A maratoni ülés utolsó órájában ismét felizzott a hangulat: Volenszki Imréne tanácstag nehezményezte, hogy majdnem egy éve kép­telen elérni: a vb megvizs­gálja a lakáshivatal volt ve­magyar ensz-katonak Ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták el csü­törtökön a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házá­ban azt a 12 magyar ka­tonatisztből álló egységet, amely a világszervezet1 fel­kérésére — 23 másik or­szág katonái mellett — ha­zánkat képviseli az iraki­iráni tűzszünet! egyezmény betartását megfigyelő ENS3 katonai csoportban. A 12 Ka­tona a tíz hónappal ezelőtt kiutazott bajtársait váltja tel. A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY Az amerikai kormány és a törvényhozás egyoter lésé­vel jól halad a Magyaror­szágnak nyújtandó kereske­delmi-gazdasági könnyíté­sek ügye. A legnagyobb ke­reskedelmi kedvezmény megadásában illetékes ke­reskedelmi albizottság szerdai ülése rövid és java­reszt formális volt: öam Gibbona demokrata képvi­selő, a testület elnöke és republikánus társai 'egyet­értettek abban, hogy a ma­gyar fejlődés szempontjá­ból indokolt, az amerikai ke­reskedelmi érdekek old alá­•ól nézve kívánatos a leg­nagyobb kedvezmény eddigi •endszerének módosítása. GORBACSOV SAJTÓÉRTEKEZLETE Gorbacsov a CM újságíró előtt majdnem félórás ké­sessel kezdődölt sajtóérte­kezleten jelezte, hogy a biz­tonsági kerdések is fontos helyet foglaltak el a bonni tárgyalásokon. *A Szovjet­unió a katonai szembenállás veszélyes szintjének felszá­molására, a bizalom erősíté­sére, a támadás lehetőségét kizáró csapatcsőkkentésre, valamint az atom- és vegyi fegyverek megsemmisítésére törekszik. Ez határozza meg a NATO legutóbbi javasla­tainak szovjet értékelését is — Jelentette ki. A DEPORTÁLTAK emléke A három bajt! állam, Lit­vánia, Lettország és Esztor­ság lakossága szerdán kon­certeken, nagygyűléseken és egyházi szertartásokon emlékezett meg a sztálini deportálások évfordulójáról. BELGA TÜS£ JO NAPJA Tizenhárom havi fogság utan csütörtökön délben özádonban elrablói szabadon engedték Jun Cools belga orvost Az emberrablást a magát az Igazság Katonái­nak nevező csoport vállalta magára. „A Tienanmen férről jöttem" (Folytatás az 1. oldatról.) nevét a régi fényébe. Eb­ben az is kifejeződött, hogy a kollektív vezetés vissza­állítását kívánják elérni, szemben a mostani egyed­uralommal. — Éppen ezt akartam kér­dezni: a diákság hogyan éli meg azt, hogy a pártnak van ugyan Csaó Ce Jang személyében főtitkára, de az igazi hatalmat a 85 eszten­dős, tisztségeiről korábban lemondott Teng Hsziao Ping gyakorolja? — A diákság ezt a kettős­séget vonta kétségbe. Cél­jaik között a kollektív ve­zetés, a sajtószabadság és az általános emberi szabadság­jogok biztosítása állt. Vé­gig hangsúlyozva, hogy cél­jaikat békés, tárgyalásos úton kívánják elérni, a szo­cializmus talaján. — Láthattunk a tévében egy urat, oki fiaimnak és leányaimnak nevezte a tár­gyalóasztalnál a diákság képvisalöit. Ki volt ö? — Ezt még a helybeliek sem tudtak. Egy sokadran­gú pártmunkás, aki csak olajat öntött a tűzre ezzel az atyáskodó hanggal. Tár­gyalt még a kormány szó­vivője is az egyetemisták­kal, de ezt is kevesellték, mivel itt a pártvezetés de­mokratikus átalakításáról szerettek volna beszélni. — Peking polgárai ho­gyan viszonyultak a láza­dókhoz? — A viszony abban nyil­vánult meg, hogy amikor — egyelőre fegyvertelenül —; bevonult a hadsereg, akkor a felvonuló fiatalok és a katonák közé élőkordont húztak. a gyárukban* pedig sztrájk tört ki, csatlakozva a követelésekhez. — A téren mikor járt? — Többször is, mivel tíz napig — Gorbacsov látoga­tása körül — a magyar te­levíziósoknak, Hardy Mi­halynak és Csák Istvánnak voltam a segítségére, én vol­tam a tolmács, de a kép­magnót is cipeltem. — Mint tévénézőnek, oz a benyomásom, hogy Hardy kiválóan dolgozik. Önnek milyenek voltak a személyes benyomásai? — A magyar stáb mind­két tagja jókedélyü, na­gyon szorgalmas, barátságos ember. — Es mit latiak a té­ren? — A téren azt, hogy a diákok kitartóak. Segítette őket az, hogy nagyon szer­vezetten készítették föl a térre bemenő csoportokat, a kijövóket pedig meleg étel­lel éa itallal fogadták. — Érezhető volt a tragé­dia közele? — Azon a szombaton többször közzétettek, hogy lóparancsot adtak ki a ka­tonáknak. óriási feszültség volt a levegőben. Mi, kül­földi diákok, az egyelem te­rületén töltöttük az éjsza­kát, ott beszélgettünk, és egyszer csak meghallottuk a géppuskák ropogását. — Mikor? — Hajnali egy körül. Négy óra felé érkeztek az első menekülők a térről. Zoko­gó, kétségbeesett idegron­csok, — Mit mondtak? — Hogy közéjük hajtot­tuk a tankok, felszólítás nélkül lőttek a katonák. — És azután az egyete­men mi történt? — Sorra jöttek az őrjön­gő diáktársaink, és sorol­ták az áldozatok nevét, En két csoporttársam nevét hal­lottam. — A katonai beavatkozás után hazarendelték a kül­földi diákokat, igy a ma­gyarokat is. Most mi lesz? — Ezt én is szeretném tudni. Nem véletlenül szán­tam három évet Kínára, az ország megismerésére. Visz­sz„ akarok menni, ősz­től folytatni a tanulmánya­im. Ezért éppen Wolf Csabá­tól nem lenne célszerű ar­ról érdeklódni: hogyan mi­nősíti önmagában az ese­ményeket. 6 szemtanű volt, mi meghallgattuk. A kommentár az olvasó dolga. Kinyitjuk a lapokat és látjuk, hogyan fogynak és tűnnek el a betűk kö­zött az áldozatok. Tegnap már azt kürtölték világgá a pekingi öregurak, hogy a Mennyel Béke Terén nem halt meg senki a hadsereg bevonulásakor. Ez a történet rólunk is szól, holott az eseményeket, a történelmet az Országos Ncpi Gyűlés épületében, Kí­na fővárosában írják. írják át. Velünk is visszaél ez a történelem. Ulusztus Imre * Egy sanghaji bíróság, a kínai diákmegmozdulások leverése után először, halál­ra ítélt három tüntetőt — jelentette a sanghaji rádió. A helyi zavargások három résztvevője ellen gyújtoga­tás és a biztonsági erők tag­jainak bántalmazása volt a vád. (MTI) „Legyen végre béke // Künhy Tamás, az aacheni egyetem pedagó­giai proittztora kedden előadást tartott a szege­di akadémiai bizottságon „A gyermek családi pozíciója — c pozíció hatása u gyermek lelki Világára" címmel. Utána megkérte vendéglátó' ját, Balogh Tibor egyetemi docenst: intézné el. hogy látogatóként bemehessen a Csillagbör­toube. — Professzor ur! Milcoc Járt elö«ör Szege­den? — 1950. március végén. Vonattal érkeztünk, az állomástol u börtönig gyalog tettük meg az utat. Láncra fűzve. Emlékszem, egy kerékpáros nó közénk hajtott. Az örök elkezdtek viccelődni vele: ,Mt a*, talán tetszenek magúnak?" „Na* gyoniv — mondta a n& Hát ml, mt nem tet­ézünk?" „Maguk le vannak csinálva 1" Ezt vá­laszolta nekik. — Miért került börtönbe? — Ez nagyon hosszú történet, ncm ú> tudom, hol kezdjem. — Engedje meg, hogy kérdettek. Kicsoda on, Horthy Tomis? — Münchenben születtem, A szüleim o kom­mün idején menekültek ki. apám földbirtokra volt a Felvidéken. Tősgyökeres magyar család* bői származott, de cseh állampolgár volt. 1941* ig eltem és nevelkedtem Németországban. Ang­liában. Műegyetemre jártam, a laborban politi­záltunk. Minden politikai irányzatot helytelení­tek, amely a gyűlöletre épít — legyen az faji, vagy rartalygyűlölet A Gestapo felfigyelt rám. Miután egyszer be is vittek, többek tanácsára eljöttem, -Pesten, a Magyar Királyi József Ná­dor Gazda*ágj és Műszaki Egyetemen folytat­tam a tanulmányaimat A nézeteimből itt sem csináltam titkot 'A német meghálta* után kap­csolatba kerültem egy ellenálló csoporttal — amelyik Stollár Béla halála miatt lett aztán htres. — Mit cítnaUale? — Ne fegyveres ellenállásra gondoljon, nem vagyok én hós... Bór akkoriban zsidókat buj­tatni sem volt veszélytelen, a számorkeró. szé­ken gyorsan készültek az Íteletek. A Bajcsy­ZsiUrszky úton, egy romos ház tetőtere alatt rendezkedtünk be. a zsidókat egyenruhába búj* tattuk, papírunk volt hogy cz egy kisegítő kar­hatalmi alakulat De valahogy kiderült az igaz­ság ; nem voltam ott amikor rájuk törte* a nyilasok- 23-an meghaltak... Aztán vége lett a háborúnak, befejeztem az egyetemet és szer­ződést kötöttem egy törökországi vegyi gyárral, ahol ópiumot dolgoztak fel. Ha sikerül kijut­nom ma már talán háremem lenne... De le­tartóztattak. •mm Miért és mikor? — 194?. október 8-an, egy repülőgépen, ami­vel Szombathelyre igyekeztem, hogy elköszön­jek egy nőismer ősömtől, mielőtt kimegyek Tö­rökországba. Talán azt hitlék, illegálisan akarok kimenni Nyugatra. -— Nem mondhatja komolyan, hogy ezért tartóztatták le? — A Peyer-ügy miatt. — A szociáldemokrata párt volt vezetője, Pe­yer Károly... — Hót igen, csak volt vezetője, mert '44. március 19-én öt ts Dachautv víttzv De «<«•-­szajotl; viszont itthon a Szakasits-féle párttal már nem értett egyet: nem akart u kommunis­ták testvérpártjábun dolgozni. Saját pártot még­sem tudott alakítani, feltétclezesem szerint azért, mert előrehoztak egy hónappal a '47-es választásokat — ncm maradt elég ideje. — Mi kötő volt önnek. Peyer Károlyhoe? — Nem sok. Egyszer megkeresett Piski Schmidt Frigyes, hogy segítsek- fordítsak Peyer és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság képviselő­je kisrötti tárgyalásokon. Előttem ennek a Pls­ki Schmidtnek a nagynénje, Piski Zoltánné tolmácsolt amikor én közvetítettem, már szinte befejeződtek ezek a tárgyalások. Viszont nyuga­ti újságíróknak fordítottam Információkat bel­politikai eseményekről, és az akkor még a rendőrség részeként működő államvédelmi osz­tályon szerzett információkat. Gábor Róbert hozta a híreket, aki az osztályon tisztként dol­gozott. — Miféle információk voltak ezek? — Államtitkok nem. azt gondolhatja- Nem is ez volt a vád. hanem az, hogy. Peyer és kör. nyewtr, Kiszólítottuk az amerikaiakat, segítse­nek megdönteni a rendszert Fegyverezzék föl a Nyugaton éló nyilasokat, csendőröket, mag itthon a parasztságot Képzelhtti, ha Peyer — akinek egyébként semmiféle kapcsolata, nem

Next

/
Thumbnails
Contents