Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

1 1989. június 2., péntek Két fabatkáért... A radon szálltam fel a nemzetközi gyorsra, s míg atc Orient expressz silány utánzata Déva—Nagyszeben —Brassó irányába nyelte a kilométereket, utastársaimmal egyetemben megrohan­tuk az etkezökocsit.. Annak is egyetlen fülkéjét, melyből ez előrelátó magyar pincér (okosan elbarikádozta magát) már akkor — tíz éve — ritkaságszámba me­nő csemegével szolgált: csokoládét, na­rancsot, citromlevet, kólát és egyéb földi iókat lehetett kapni nála — lejért is. Jó­magam az említettek mellett egyébre is vadásztam: magyar sutira. Valójában mindegy volt, mit sikerűL „szereznem-1 — csak az inlormációéhségemet csillapíthas­sam. Végül kiderült, nem egyedül nekem motoszkált a fejemben hasonló gondolat. S az is kiderült, hogy volt olyan átutazó, aki — isinerven az erdélyi viszonyokat —, eleve hozott magával szétosztható újsá­got, képeslapot, folyóiratot. Egyikük kül­kereskedő volt, dörzsölt világjáró, a be­szédes fajtából. Kinek egyetlen hiánycik­ke az elért sikerek nyomán a dicsőség fé­nyében való sütkérezés lehetett A vala­honnan beszerzett, Küküllő menti bor hatására megeredt a nyelve, és ámuló pillantásaink közepette, hegyezett füleink hallatára, a következőképpen szólt. — öregem, átvertem a . szovjeteket! Három' hónap fizetett szabadságot kap­tam; most kedvemre bejárhatom Erdélyt. Az úgy volt, miként lenni szokott: fényes almaüzletet kötöttem, olyan feltételek mellett, amilyenre az én drágalátos fő­nökeim nem is bzámitottak. Tudod, mi­lyen fogással éltem? Eladtam eey meny­asszonyt! Azaz, férjet találtam neki. Mindenki jól járt. Főleg én. Mindenki megialaltu a számítását. Az egykori menyasszony a Váci utcában (asszonyként sétálhat, én végigjárom Csíkzsögödöt, Kö­röndöt, Szovátát, Tusnádfürdőt, Bálvá­nyost, az almások boldogok, a vasutasok törhetik a kobakjukat, hogy rakodja­nak ..Egészségünkre! Igen, mi már hallottunk a névházasság „intézményéről", mi több, kezünkbe ke­rült a Vannak vidékek .. sorozatból Ká­nyádi Sándor lélegzetelállítóan szókimon­dó verse is — arra azonban nem gon­doltunk, hogy szerepet kapott. íme, a kül­kereskedelem szocialista vizein is... Melynek zavarosságába beleláthattam. Nem egy (ottani) vállalat igazgatója, főfő­kereskedője súgta meg bizalmasan: „át­verték" a léngvel, vietnami, kubai . . ugvfelet! De köztünk maradjon!... , Két fabatkáért három kagyló. Valahogv így fest a szocialista külke­reskedelem elemi keplete Nekünk mindig az árva fabatka a drága, nekik a festett kagyló. Olvasom a torontói pénzügyi szakem­ber. Sarlós András lesújtó vélemenyét, miszerint, ha két kiemelkedő üzletem­bert meg tudna nevezni 1989 Magyaror­szágán, ekkor túlozna... Kanadai sajtó­értesülések szerint Sarlós valaha elvégez­te a repülőtiszti iskolát idehaza, az óha­zaban leginkább a gyógyszeripart, a ban­kokat, a turizmust, a szállodaépítést és a mezőgazdasági exportot tartja elfogadha­tónak a nyugati tőkeérdekeltség szem­pontjából. És eszembe jut a magyar külkereskedő tíz évvel ezelőtti bormámoros szövege, amit úgy Szászsebes környékén tett' az ámuló hallgatóságnak. Akit akkor na­gyon tiszteltünk szókimondása és Erdély­fazeretete miatt. Két fabatkáért három kagyló. Tudjuk, hogy az 1945 utáni vezetokep­zés fellegvára sokáig a Vörös Akadémia volt. Itt bocsátották meghatározott útjuk­ra az új rendszer jövendő szakembereit az állami apparátus és a közigazgatás kü­lönböző területeire. Ezt a folyamatot ká­derképzésnek nevezték, és a jelöltek ki­választásakor a megbízhatóság volt a fő szempont. Később a Budapesti Műszaki Egyetem é6 a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem (az én „emberem" is itt végzett) vállalta a vezetők, illetve szervezők továbbképzését. Közben elfogadott, megideologizált gya­korlattá vált a két fabatkáért három kagyló. Az Országos Vezetőképző Központ más­fél millió dolláros ENSZ-támogatással 1971 óta (az időpont nem véletlen — a túlélés talán az...) próbál űj szemléle­tet meghonosítani az ország gazdasági jö­vőjének letéteményesei körében. T avaly októberben peeüg elindult az óra az első innovációs menedzser­képző tanfolyamon. Az itt végzők­nek azonban számolni kell a hazai bü­rokrácia örökölt, túlélésre szakosodott út­vesztőivel; gyakorlatilag, aki nem ismeri fel magát e dzsungelben, el van veszve. Képzett menedzseri, szervezői volta elle­nére. Érdekes, de jellemző tünet: az itt végzettek iránt egyelőre csak a vegyes vállalatok érdeklődnek. „ök" tudják, miért. Talán ez a nemzedék fogja" a fabatkát nemesfémre cserélni, és a kagylót (fes­tett volta miatt) a múzeumban, elhelyez­ni. Esetleg kabalaként a nyakában hor­dani ? Pataki Sándor Gyász a Hősök terén Ki nem koszorúzhat?! Nagy Imre es sorstársai temetáiéről tartott sajtótá­jékoztatót a Történelmi Igazságtétel Bizottsága csü­törtökön, ^Budapesten. " Mint elhangzott, a Hősök terén, a Műcsarnok lépcső­jén június 16-án reggel 9 órától lehet leróni a ke­gyeletet a ravataloknál. A _ látvány- és díszlettervet ifj. Kajk László es Bachmann Gábor készíti. A koszoruzá­si ünnepség a tervek szerint 12 óra 30 percig tart. A TIB képviselői elmondták: a je­lentkezők száma igen nagy, ezért a sorrendet később döntik el. Mindenesetre arra törekszenek, hogy mindenki elhelyezhesse koszorúját a ravatalon, aki tisztelegni ki­van a kivégzett miniszterel­nök és mártírtársai előtt. Azt szeretnék, hogy pont­ban fél 1-kor egy percre le­álljon az országban a mun­ka, megszólaljanak a ha­rangok, a gyárkürtök és az autódudák Ezután kezdődik meg a Hősök terén a teme­tési gyászszertartás, ame­lyen az elképzelések szerint Vásárhelyi Miklós. Király Béla, Mécs Imre, Rácz Sán­dor és Zimányi Tibor mond majd beszédet A szónokok nem képviselnek sem párto­kat, sem szervezeteket — hangsúlyozták a TIB kép­viselői. A Hősök terén tartandó ceremóniát követően Indul­nak el a gyászkocsik a rá­koskeresztúri új köztemető­be. ahol a 301-es és a 300­as parcellánál kerül sor a temetési szertartás családi ús vallási részére. A végső kegyeleti aktuson — tekin­tettel a hely befogadóképes­ségére — legfeljebb 1200­1400 ember vehet részt. El­sősorban a kivégzettek hoz­zátartozóit, az 1956 után el­íiélleket vár.iák. valamint azoknak a mozgalmaknak a kepviselöit, amelyek ki­emelkedő reszt vállaltak Nagy Imre 1956.-ös szerepé­nek hiteles feltárásában. A temetőben a gyászszer­tartás várhatóan az 1956-os mártírok emlékműve alap­kőletételével kezdődik el- Az emlékmű elkészítésére kiírt pályázatra eddig 66 képző­művész nyújtott be munkát, a pályaművek beküldésének határideje október 17-én zá­rul. A pályamunkák kiállí­tására a Budapest Galéria vállalkozott. A koporsók sírba helye­zésénél minden sírnál egy­egy, személyes jellegű bú­csúbeszéd hangzik el. Nagy Imre sírjánál Méray Tibor, a párizsi Magyar Újságszer­kesztője; Gimes Miklósénál a Svájcban élö Molnár Mik­lósi; Losonczy Gézáénál Gyenes Antal, a Nagy Imre­kormány egykori miniszte­re; Maiétár Pálénál Donáth László evangélikus lelkész, a perben elítélt Donáth Fe­renc fia; Szilágyi Józsefénél pedig Lőcsét Pál újságíró mond beszédet. Ezt követően Mensáros I oszló színművész olvassa feű azoknak a kivégzett sze­mélyeknek a névsorát, aki­ket a Történelmi Igazságté­tel Bizottsága 1956 mártír­jának tekint A listával kapcsolatban Hegedűs B. András nyomatékosan hang­súlyozta, hogy az nem azo­nos sem a Fényes Elelc (Rainer M. János) történész által készített, sem a Kapu című lapban megjelent, sem az Igazságügyi Minisztérium által közzétett névsorral. Az, Igazságügyi Minisztérium kepviselői és Rainer M. Já­nos, a TIB szakértője jelen­leg is tárgyalásokat folytat­nak a végleges névsor egyezteteséről. A TIB képvi­selői kifejezték azt a remé­nyüket, hogy a junius 16-án felolvasandó névsorban inem szeretjeinek olyan személyek nevei, akik arra nem mél­tóak, vagyis akiket nép el­leni, vagy háborús, illetőleg köztörvényes bűnökért ítél ­tek el. A 301-es parcellában eltemetett, mintegy 40 ki­végzett személy sírját a hozzátartozók kérésére be­szantelik. A temetés időtar­tama alatt ökumenikus szertartáson mondanak kö­zös imát a magyarországi római katolikus, evangéli­kus, zsidó et> szabadegyhá­zak képviselői. A program ismertetését követően Mécs Imre hang­súlyozta: a június 16-i te­metéssel lezárul egy kor­szak, s remélhetőleg új, tisz­tességesebb korszak nyílik meg. A Történelmi Igazság­tétel Bizottsága álláspontja szerint nem Nagy Imre és mártírtársai rehabilitálására, hanem a tények hiteles fel­tárására van szükség. Kö­zölte: a Hősök terén rende­zendő gyászszertartáson min­denki jelen lehet. Ugyanak­kor a TIB kéri. hogy ne jöjjenek el koszorúzni azok, akiknek a legkisebb részük is volt az 1966 utáni meg­torlásban. A kisvállalkozót az ág is húzza Hogyan alakult a kisipa­rosok és kiskereskedők hely­zete Szegeden, az elmúlt egy-két évben? — erre a kérdésre kapott először fe­leletet tegnapi ülésén a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. (A választ alább részletesebben is kifejtjük.) Egyévnyi időtartamra Gre­gor József — akinek nacio­náléját ehelyütt ugye nem kell részleteznünk! — a Szegedi Nemzeti Színház zenei művészeti vezetője, Pál Tamás pedig — ugyan­csak augusztus l-jétől 1990. július 31-ig — a Szegedi Szimfonikus'Zenekar művé­szeti vezetője A kinevezé­sekről szintén tegnap dön­tött a testület. Arról is, hogy az idei év 50 millió forintos lakástámogatási ke­retéből kiket, s mennyi pénzzel segítsen, s kiket ve­gyen fel az OTP lakásérté­kesítési, illetve a szociális tanácsi bérlakások névjegy­zékére. Együttesen csak­nem száz családot érint e döntés, köztük a közelmúlt­ban elfogadott új lakásügyi tanácsrendeletnek köszön­hetően két, Romániából át­települt, két-, illetve há­romgyermekes családnak is örömöt hozott a tegnapi ülés. „Ok az -első fecs­kék ..,". A lakásra várók figyelmébe ajánljuk, hogy újabb hét, a majdani bérlő által helyreállítandó taná­csi lakásra lehet pályázni. Harminc és 100 négyzetmé­ter között változó alapte­rületűek ezek a felújításra érett lakások, melyek cím­jegyzéke* mától megtekint­hető. A vb arról is döntött, hogy a Lenin körút és Te­leki utca sarkán épülő ABC-t a Tisza Füszérttel közös beruházásban • építte­ti fel, s megnyitása után közösen is üzemeltetik, a tiszta nyereséget is meg­osztva. (Működik már egy. ilyen üzleti -Alsóvároson.) Június 15-én tanácsülés — Kínevezték Gregor Józsefet és Pál Tamást — Az első „fecskék" Végül a vb június 15-én reggel fél kilencre összehív­ta a városi tanácsot, mely több rendeletet alkot majd, s a tanács és a tömegtájé­koztatás, Szeged és test­vérvárosai kapcsolatát, va­lamint az ünnepi hetek elő­készületeit is áttekinti. Az olvasó, ha tudósítá­sunk focimét meglátta, azt gondolhatta: hát a szegény vevőt, javittatót ki sajnál­ja!... Való igaz, a cím egyértelműen a kisiparosok, kiskereskedők panaszcsok­rát tömöríti. Hogy ezúttal nem a vásárló és a kisipari szolgáltatást igénybe vevő szemszögéből kért helyzet­elemzést a végrehajtó bi­zottság, az persze érthető; most ez tűnt időszerűbb­nek. Annyi változást éltek át ugyanis a kisvállalkozók az elmúlt években — már aki persze, mert volt, aki „nem élte túl"!... A Kiosz és a Kisosz me­gyei vezetői szinte egybe­hangzóan sorolták nehézsé­geiket: illuzórikusain magas­nak tartják a társadalom­biztosításnak fizetendő 53 százalékt, legalábbis a visz­szakapott juttatásokhoz ké­pest. Az adórendszer és ad­minisztrációs terhei, az ál­lítólagos szektorsemlegesség ellentmondásai, a jogbi­zonytalanság és a vámsza­bályok számukra kedvezőt­len változásai következté­ben nagy a fluktuáció. Sze­geden például tavaly 137 kiskereskedői engedélyt ad­tak ki, s 86-ot adtak visz­sza.(s ez.az arány az idén három .hónap alatt 39—31), a kisiparosok létszáma pe­dig 486-tal nőtt volna, ha nem csökken 381-gyei! Együttesen több mint há­romezer szegedi kisvállalko­zó véleményét összegezték az érdekvédelmi szervezetek képviselői, amikor nehezmé­nyezték: a telephelyek, üz­lethelyiségek megszerzésé­nek folyamata túl lassú és bonyolult, a hatósági ellen­őrzésekkor az állami válla­latok és szövetkezetek mint­ha kivételezettebbek len­nének. S amiről talán ügy­feleik, vevőik nem is tud­nak: az árubeszerzés, alkat­részellátás „ága" a kisvál­lalkozót sokkal jobban húz­za... A teherfuvarozókat most leginkább az foglalkoztatja: július l-jétől közterületen nem tarthatják gépkocsija­ikat. A közös telephely ki­alakításához — legalább te­lek formájában — tanácsi segítségben reménykednek. A kiskereskedők pedig azt nem értik: noha a piacfej­lesztés terve miatt ők Marx téri pavilonjaikhoz 1980 óta hozzá sem nyúlhatnak, a téren munkálatoknak nyomuk sincs. Akik pedig a peremkerületek ellátásá­ért az állami vállalatoknál is többet tesznek, valamifé­le kedvezményt érdemelné­nek — adóelengedésben, a bérleti díjak csökkentésében talán erre lesz is lehetőség. A végrehajtó bizottság ugyanis szakosztályát kér­te, adjon az év végéig ja­vaslatot, miként ösztönöz­hetnék a kisvállalkozókat arra, valahogy kedvüket ne veszítsék! Celladam-injekció Rászedett betegek Kétségbeesett telefonálók keresték tegnap reggel szer­kesztőségünket. Halálos­beteg embereik panaszolták, nem kaphatják tovább a számúkra életet jelentő Cel­ladam-injekciót, amit eled­dig Kovács Adám biztosított számukra Szegeden Ma réti Erzsebei — a Kovács Adám­team egyik munkatársa — adta negy esztendőn át az injekciókat. A doktornő teg­nap azonban már hiába uta­zott Budapestre, üres kézzel tért haaa. Kora délután ren­delőjében tömeg várta Utol­só reményük ,is odaveszett, amikor megtudták, a dok­tornő nem hozhatott magá­val -Ceüadam-injekciót. Mi­ért? Mert munkaadója — Kovács Ádám — és az Egészségügyi Minisztérium közötti megállapodás értel­mében attól a pillanattól kezdve, ahogy a Celladam­cseppeket árusítani kezdik a gyógyszertárakban, meg kell szüntetni a Dalszínház ut­cai központban a gyógyszer adását. Kovács Ádám tehát tartja magát az aláírt egyezményhez. Csakhogy a csepp nem egyenértékű az injekcióval, hiszen a gyógy­hatást csak ez utóbbival le­het elérni. A Ceiladam-in­jekciót viszont mind a mai napig sem a kijelölt egész­ségügyi • intézményekben, sem pedig a kijelölt gyógy­szertárakban nem lehet kap­ni. Az eleddig kezelt, rákos betegek abba az iszonyatos helyzetbe kerültek, hogy Ko­vács Ádám már nem, a Bio­fam Rt. még nem adja a szert, illetve annak csak a csepp változatát hozta for­galomba. Megkérdeztem Maróti Er­zsébetet, miért nem ment el a Lágymányosi útra, ahol — a tegnapi hírek szerint — ikapható a Celledam-injek­ció? A doktornő nem vehe­tett át a Biofamtól szérumot, hiszen — lévén Kovács Adám alkalmazottja — ez­zel a tettévei — az injekció további adásával — meg­szegte volna az eredeti meg­állapodást. Kovács Ádámtól egyébként azzal tért vissza, hogy leg­frissebb ígéretek szerint a jövő héten már kapható lesz az injekció is. A doktornő rendelőjét el­özönlő betegek számára ez nem vigasz és még csak nem is remény, hiszen az ország­ban eleddig Celladammal kezelt több mint tízezer rá­kos beteg közül mindössze 2 ezer 50U az a kiválasztott, aki a továbbiakban is kap­hatja a Celladam-injekciót. A többiek halálraítéltek, még akkor is ezt mondjuk, ha mind a mai napig gyű­lölködő viták folynak ji_Cel­ladam gyógyító hatásáról. Jómagam csak azt tudom: azok az emberek, akik teg­nap rémülten ültek velem szemben a számukra szörnyű hír hallatán, vallják és fizi­kai jólétükkel bizonyítják, fájtuk - segít — segített a Celladam. Jól vannak és élnek. Pontosabban: élni akarnak és most attól ret­tegnek, hogy közülük kik azok a szerencsétlenek, akik nem kerültek fel az ominó­zus listára, kik azok, akiket valahol felső hivatalokban embertársaik halálra ítéltek? K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents