Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AGYARORSZÁG 79. évfolyam, 127. szám 1989. június 1., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint fl szavazatokat csak ma számlálják Szerdán folytatta munkaját az Országgyűlés ülésszaka. Tegnap először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló, 1967. évi III. törvény modnsi asarol szóló; a földről szóló, 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló, J961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a Parlament. A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott. expozét. — A termelőszövetkezetekről, a földről és az erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló törvény szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő em-, Ijerrel együtt lehet igazi értek. A szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszóvetkezet, a 12 halászati termelőszövetkezet és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1,5 millió kistermelő együtt a mezőgazdasági termelés négyötödet állítja elő. A termelőszövetkezetek meghatározó szerepet, játszanak a falusi emberek foglalkoztatásában. a falu társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének formálásában is. Felelősseget, viselnek a szövetkezetekhez kötődő, csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, életük jobbításáért — A beterjesztett törvényjavaslat a' tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő. reform szellemű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti Téeszekről, földről, erdőkről és a vadgazdálkodásról — Hütter Csaba expozéja tufSiág számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően. tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók — a termelőszövetkezetek közgyűlései — a gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását, vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. — Am az a véleményünk, hogy a központi szubályoKirálynak nincs pénze repülőjegyre Elterjedt a hír, hogy a mostani ülésszakra hazatér Londonból — ott tanulmányúton tartózkodó szegedi képviselő — Király Zoltán. Képviselőtársai hiába keresték a Parlamentben, üresen maradi a széke. Munkatársunknak telefonon sikerüli néhány kérdést feltennie az alelnökjelöltként is szóba került parlamenti „fenegyereknek". (írásunk a 3. oldalon.) Csökken a katonaidő? Több mint 3 milliárd foVinttal kevesebb pénze lesz u Magyar Néphadseregnek a tervezettnél. Ez az elvonás már az amúgy is lefaragott összeget csökkenti. A takarékosság elvezethet-e a sorkatonák szolgálati idejének csökkentéséhez? Többek között erre a kérdésre is választ ad Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter a Délmagyarország részére adott különinterjújában, amelyet lapunk 2. oldalán találnak olvasóink. tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú, vállalkozó szellemű, kezdeményező szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. Az egy aktív ás nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan iöbb minő 130 ezer forintnyi vagyonrész jut Az. átlagok nagy szóródást, takarnak. ám «z bizonyára "i/ékelhető. hogy a szövetkezetek es a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán, beszélni szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről. E kérdéskörben most a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. zassal css.uk korlátoznánk a szövetkezeti onkormunyzatot — mondotta Hütter Csaba. Az önkormányzatok ilyen szeles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az. egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányha ható biztosítékokat tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 3 kilogramm buza árúnak felel meg A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg, és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szó lo törvények módosításának indoklására A tagok földjeiknek tulajdonosai maradtak. ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag halálozása után földjeik mind nagyobb répáén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. A nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan, a tsz-ek tulajdonába kerültek. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét é« művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadálfyozzák. Erdőtulajdon szerzesét az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg a jogszabály, ha az erdő feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők telepítése magánszemélyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban levő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magánszemély részére is — teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakas-, üdülő- és termőföldtulajdonának szerzésénél meglevő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal. hogy- a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- es magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként u gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Az erdőgazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinkel garantáló tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség igazából csupán az ésszerű kulturállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megválto(Folytatás a 2. oldalon.) ígyen urazhatnak A hetven éven ielűliek ni a'ól nemcsak a helyi közlekedési eszközöket használhatják ingyen, hanem a távolsági utazáshoz sem kell pénzért menetjegyet váltaniuk. A rendelkezés részleteit lapunk 3. oldalán közöljük. Gond és derú az első sorokban Miniszteri trió Szegeden Vasárnap Emlékeznek? Az Országgyűlés 18 év elteltével tárgyalt most, tavasszal hazánk ifjúságáról, s ha szabad minősíteni, a téma súlyához méltatlan színvonalú, tartalmú elöterjesztes alapján. Üj típusú állami ifjúságpolitikára van szükség, új felfogású, szolgáltató jellegű állami ifjúsági intézmények kellenek. Az elvárásoknak pedig az új, őszre ígért, kormányprogramban a helyük. A tét nem más, mint hogy kormányzati rangra emelkedik-e az ifjúság ügye Magyarországon? Jó lenne eszmét, érveket cserélni, vitázni a hogyan továbbról, de nem a fejünk és főként nem a fiataiok feje fölött, hanem velünk, és a fiatalokkal együtt. A szegedieknek erre módjuk lesz június 4-én. vasárnap. Az ifjúságért. jövönkért című találkozó vendége Csehák Judit egészségügyi, Derzsi András közlekedés- es hírközlési, Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter, továbbá Halmos Csaba, az ABMII képviseleteben államtitkár, valamint Kralikné Cser Erzsébet. az. AlSH elnökhelyettese. Velük polemizálhatnak az érdeklődők délután fél 4tol a József Attila sugárúti Deák Ferenc Gimnázium aulájában. A találkozót, amelyet Rózsa Edit országgyűlési képviselő szervezi, kétórásra tervezik, melyen jó lenne, ha tényleg a fiatalokról esne szó és nem az egyes tárcákat érintő kérdésekről. Korzó, Belvárosi Mozik visszakeresztelése Mától megváltozik két szegedi mozi neve. A Vörös Csillag filmszínházat ezután Korzónak, a Szabadsagot pedig Belvárosi mozinak hívják — hivatalosan is. Akárcsak régen. Érdeklődésünkre a megyei moziüzemi vállalat munkatársa azt mondta, hogy a névváltoztatásra ..alulról jövő kezdeményezés" indította a céget. A Belvárosi moziban működő, eddig Filmlékának nevezett részleg ugyancsak új nevet kapott. mostantól Balázs Béla Filmtéka. A névügyeken kívül még egy változás: a Korzó moziban az eddigi három előadás mellé egy negyediket iktatnak: ezután naponta délután 1 órakor is vetítenek. Következésképpen a pénztár mától délutánonként már fél 1-kor nyit. Még egy újdonság — a Belvárosi moziból. Tegnap volt a műszaki átadása az új kamarateremnek, ameiy kettős funkciót tölt be. Délutánonként rajzfilmeket vetítenek azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei a műsoron levő filmet nez.ik, este pedig sorozatokat, művészfilmeket adnak az újonnan kialakított kis vetítőben. Negyedszázad olajban Az utóbbi ötven évben, ahol nagy olajkincset fedeztek fel, nem volt nehéz megjósolni a terület, település hirtelen, ugrásszerű fejlődését. Ez a tendencia — némi módositassal — Magyarországon is ervenyes volt. Köztudomású: az algyői szénhidrogén mező rejti az ország legnagyobb olaj- es földgázkincsét. 25 évvel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy a föld mélye oly nagy munkát ad évtizedekre a szegedi olajbányászoknak, hogy önálló üzemet is érdemes itt létrehozni. Tehát három fúró- és két lyukbefejező berendezéssel 1964 közepén megalakult az OKGT AKÜ szegedi üzemegysége. 1989. január 1-jéig 1273 kutat fúrtak közel 3 millió méteres mélységben. Több szakmai csúcsot tartanak. Az algyői mezőn kívül kutattak Ulles környékén. Szeged-Móravároson es Kiskundarozsmán, Szánkon. Az olajipar hosszú ideig húzóágazata volt Szeged és környéke iparának, léte hozzájárult az itteni infrastruktúra fejlődéséhez, jó néhány száz lakás épült fel az olajiparban dolgozóknak. Mara „a koros" mezó termelési adatai mar a csökkenést mutatják. Kevesebb a feladat a kőolajkutatók számara, bar a szeizmikus mérésék új módszerétől még eredményeket várnak. A 25 éves jubileumra ma szakmai előadásokkal emlékeznek. Hingl József, a kőolajkutató vállalat vezérigazgatója (régebben szegedi igazgató) az üzem kialakulását és tervezését idézi fel, Balla Kálmán kutatási igazgatóhelyettes a hazai szénhidrogén-kutatás negyedszázadát elemzi, Tornyi Lajos termelési vezérigazgató-helyettes pedig a műszaki es technológiai eredményeket eleveníti fül. B. I. í L