Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-12 / 110. szám

OA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 110. szám 1989. május 12., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint A Délmagyarország különkiadása a reformerek tanácskozására Megjelent a Platform — a Délmagyarország különkiadása a reformkörök május 20-i, első országos tanácskozására. Az újság a Szegeden tartandó fórumra eddig írásban elküldött, az MSZMP, valamint a magyar társadalom és gazdaság megújítására vonatkozó reformköri elképzeléseket, platformokat közli. A 12 oldalas lapban helyet kapott az országban elsőként megalakult, s az első országos tanácskozást szervező Csongrád megyei reformkőrnek a mozgalmat elindító, 1988. november 15-i felhívása (Reformköröket a pártban is!). Géczi József egyetemi adjunktus, e felhívás aláíróinak egyike a mozgalom rövid múltját tekinti át írásában, és olvasható a kiadványban a kecskeméti Reformműhely-tanácskozáson elfogadott nyilatkozat is. A Platform című lap megvásárolható a Sajtóházban (Szeged, Tanácsköztársaság u. 10.), megrendelhető (írásban, telexen és telefonon) a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatnál, a Sajtóház címén. Legyen a neved: Csongrád. a ' Nagy László félvétele A Csongrád tolóboxer a születésnapi zászlódíszben... Nevem: Csongrád. Szulettem: a Mahart tápéi hajójavító üzemében 1989. május 11-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor. Nevem: tolóboxer. Energiám: 2 x 300 kilowatt. Hajtóművem: 2 kormánypropeller. Hosszúságom: 22,3 méter. Szélességem: 8,6 méter. Merulésem: másfél méter. Vízkiszorításom: 195 tonna. Anyám neve: Tápéi Hajójavító Üzem. Apám neve: Mahart. Keresztanyám: Csongrádi Kata. Keresztapám: Eke Károly. (Riportunk a 7. oldalon) Tüntetés a minisztérium előtt Az oktatási rendszer gyökeres reformját, az ideológiai nevelés és az orosz nyelv kötelező tanításának az 1989/90-es tanévtói történő eltörlését követelte csütörtökön délután a Művelődési Minisztérium előtti tüntetésen a Republikánus Kör. A néhány tucat tüntetőt és diákok egy csoportját felvonultató demonstráció szónokai hangsúlyozták: miközben hazánkban" az élet szinte valamennyi területén felgyorsultak a reformok, az oktatás tüntet a változatlansággal. Az orosz nyelv kötelező oktatásának megszüntetése kétségtelenül együtt jár az iskolai nyelvoktatásban bizonyos munkaerófelesleggel. de ez semmiképpen sem szolgálhat ürügyül az orosz nyelv további kényszertanítására. A szervezet felhívása rámutat: hazánk válságágazatainak sorában kiemelkedő helyet foglal el az oktatás, azon belül is a világnézeti nevelés és az iskolai nyelvtanítás. Politikailag anakronisztikus, sérti a nemzet önérzetét, felbecsülhetetlen morális és gazdasági károk előidézője az a kivételezettség. amelyet a marxista ideológia és az orosz nyelv élvez más tárgyak — így az anyanyelv — oktatásának rovására. A demonstráció után az MTI tudósítójának érdeklődésére Boldizsár Gábor, a művelődési tárca főosztályvezető-helyettese elmondta: ősztől megkezdik az orosztanárok fakultatív átképzését, a minisztérium reméli. hogy erre átképzési segélyt kap a kormánytól. Hozzátette: szerinte 1992-től lesz lehetőség az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlésére. DM-EXKL UZIV A holnapi számunkban közöljük Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettesnek a Délmagyarország részére adott különinterjúját. Kérdéseinket munkatársunk, Rafai Gábor tette föl. A közelmúlt ifjúságpolitikája elvesztette hitelét Törvényeket módosítottak Élénk vita az ÁlSH-államtitkár beszámolója fölött Csütörtökön folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a (Polgári Törvénykönyvről szóló -1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK 'kamatrendelkezéseinek (megváltoztatását kezdeményezi. Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőihatárt állapit meg, s a szerződő felék szabadságát (mindössze annyiban kívánja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20 százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. 11a pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt ősszegét köteles megfizetni, tehát öszszesen 28 százalék megfizetésére köteles a késedelmes teljesítő. Az Országgyűlés a torvénymódosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Évitizedek óta élőszór fordult élő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. Bödöné Rózsa Edit (Szeged, 3. vk.), expozéjában utalt arra, hogy az Országgyűlés — 'képviselői indítvány hatására — döntött arról, hogy 2 fordulóban tárgyaljanak az új választójogj törvényről; ez eredetileg nem szerepélt a Tisztelt Ház munkaprogramjában. Hangsúlyozta: fruközben egyre-másra jelennek meg állásfoglalások a választások kívánatos időpontjáról különböző okfejtéssel, a politikai egyeztető tárgyalásokra, a kerekasztal-megbeszélésekre várunk, képviselők és választók egyaránt. Szerinte ilyen körülmények, ilyen várakozás közepette működni nem lehet, ezzel a kérdéssel csak ákkor foglalkozhat a 'Parlament, ha már megalkotta az új választási törvényt. Hasznosnak minősítette, hogy meginduljon a párbeszéd az MSZMP és az új pártok között a legnagyobb nyilvánosság elótt. Ugyanakkor a képviselők sem ülhetnek ölbe tett kézzel Rámutatott: az általa beterjesztett törvényjavaslat napirendre fűzése nem függetleníthető az új választások időpontjától. Ha azokat az idén rendeznék meg, nem szükséges a módosítás. Ugyanakkor új választások kiírásáról mindaddig .nem lehet gondolkodni, amíg nincs új választójogi törvény. Kiemelte: az előrehozott, illetve az időközi választás nem azonos kategória. Kérte, hogy fogadják el az időközi választások megrendezését lehetővé 'tevő törvényjavaslatát, természetesen csak a közeljövőre, mert ez a szisztéma a többpártrendszerre teljesen alkalmatlan. Az indítványába foglalt konkrét javaslatok közül (Bödőné Rózsa 'Edit csak egyre tért ki részletesen. Nevezetesen arra, 'hogy a jelolt számára a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása legyen kötelező. Nem értett egyet nek, akik megkapták a jelőlőgyüléseken megjelent állampolgárok egyharmadának szavazatát. .Határozathozatal következett: a Bödöné 'Rózsa (Edit által benyújtott törvénymóTörvényen kívül A Tisztelt Ház tegnap reggel egyhangúlag úgy döntött, hogy a Sztálin emlékét megörökítő, 19>53. évi I. törvényt hatályon kívül helyezi. Sztálint tisztelni, sztálinistának lenni 1989. május 11-e óta törvénytelen. Vagy nem? (dlusztus) az Igazságügyi Minisztériumnak azzal a javaslatával, 'hogy a jelölt az alkotmányt fogadja el. Ezért a törvényjavaslat módosításának elfogadására az általa javasolt eredeti változatot indítványozta. Egyetértett viszont az Igazságügyi 'Minisztérium másik javaslatával, amely összhangban van azzal, hogy képviselő-, illetve tanácstagjelölték azok leszdósító javaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével együtt a képviselők 2 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. Az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A beszámolót a képviselők két tartózkodás mellett tudomásul vették. Deák Gábor: aggasztó tények, tapasztalatok a magyar ifjúság életében Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kormányzat eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Allami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke 6zámolt be. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés utoljára 18 évvel ezelőtt, az Ifjúsági Töivény megalkotásakor tárgyalt önálló ifjúságpolitikai témát. Az államtitkár rámutatott: a mai helyzetben fontos az új ifjúságpolitika kialakítása, önállóob arculatú és főleg eredményesebb állami, ennek alapján ifjúságpárti kormányzati munkára van szükség. Az államtitkár a másik és legfontosabb tényezőként az ifjúság helyzetének aggasztó mértékű romlását jelölte meg. Az ifjúság mostani gondjai nem újkeletűek, még csak nem is a közelmúlt termékei, hanem nosszú évek, csaknem két évtized során alakultak ki. Ez a kormány a múlt hibáiért nem veszi vállára a felelősséget. A megoldásért viselt felelőssége azonban átháríthatatlan, ezzel ennék a kormánynak kell szemDanéznie — hangoztatta. Ez a politikai gyakorlat objektíve nem lehetett ifjúságpárti. így az ifjúságpolitika is elégtelenre vizsgázott. A fiatal felnőttek jelentős rétegei — a mai 20—30 évesek — saját létfeltételeiket nem tudják a maguk erejéből megteremteni; annak ellenére sem, hogy dolgoznak. Az állam már a családra hántotta át az ifjúság nevelése költségeinek legnagyobb hányadát, anélkül, hogy az otthonteremtéssel, a gyermekneveléssel, és a pá'yakezdéssel összefüggő költségelemek a bérben megjelennének. Az 1989. évi tervezett áremelés átlagosan 800 ft/fö többletkiadást jelent havonta. Ebből a családi pótlék 300 forintos emelése keveset kompenzál. Az újabb nemzedékek növekvő hányada nem képes új család elindítására, illetve kielégítő ellátására. A gyermekeket nevelő családok helyzete drámai, ezért halaszthatatlan a társadalompolitikai reform. A nevelés-oktatás állami feladatait is a legfontosabb ifjúságpolitikai kérdések ko. zé sorolta az államtitkár, rámutatva, hogy az országban végbemenő átalakulás az utóbbi évtizedek legátfogóbb iskolareformját követeli meg. A gazdaságosabb termelés, a szerkezetváltás nem kívánt, de szükségszerű következménye a munkanélküliség növekedése, amely az ifjúságot az elsők között sújtja. 1986-ban 3600, 87-ben 4700 fiatal nem tudott el. helyezkedni. Helyzetük azért is nehéz, mert többségüknek nincs megfelelő szakképzettsége. Az átképzési támogatás, a vállalkozás ösztönzése, a közhasznú munkák szervezése, külföldi munkavállalás lehetőségének bővítése jelentős erőfeszítés ugyan, de nem hozhat átfogó megoldást. Különösen azért nem, mert a legkiszolgáltatottabb rétegnek nem ad gyógyírt, de munkanélküli segélyt sem, mert a pályakezdőket ez a jog nem illeti meg -!— tette hozzá. Az államtitkár a feszítő gondok között szólt a lakáshoz jutás nehézségeiről. Mint mondta, a családi segítséggel számolni nem tudók lakásszerzési esélye kilátástalanná vált. Deák Gábor a gondok ismeretében halaszthatatlannak ítélte a lakásgazdálkodás egész rendszerének korszerűsítését. Az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról szólva hangoztatta, hogy a törvény a maga idejében progresszív szerepet játszott, végrehajtása során azonban kiderült: felemás szabályozás született. Túlzott illúziók fűződtek i jeg mindenhatóságához. A deklarált célokhoz kezdettől fogva hiányos, elégtelen eszközrendszer társult. Fontos tapasztalat az is, hogy szemlélete ós tartalma nem illeszkedik a meghatározó társadalmi folyamatok(Folytatás a 2. oldalon.)