Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

1989. május 11., csütörtök 7 Szellemiségűnk a nagyvilágban Ügynökök öröme, művek sorsa A keresztény-zsidó kultúrkörbe — melyet röviden és egyszerűen európainak szoktunk nevezni — való alkalmazkodásunk és integrálódásunk kezdetei immár ezredévre tekintenek vissza. Történelmünk is tanúsítja: e kultúrkör pótolhatatlan és mozgékony civilizációteremtő erővel rendelkezik, mivel az individualizmuson alapul. Az egyéniségek sugárözönét könnyen fel lehet fogni és továbbítani — fölöttük sohasem sikerült abszolút uralmat szereznie semmilyen előjelű liatalomnak. A történészek álláspontja szerint ezzel szemben a szomszédos bizánci kultúrkörben (a magyarság végigszenvedte e metszéspont öszBZÍSS lehetséges ódiumát) az egyén teljes kiszolgáltatottsága a természetes. Sajnos, e tapasztalatnak sem vagyunk híján. Mindez a Szerzői Jogvédő Hivatal irodalmi ügynöksége (Artisjus) közvetítésével, a külföldön megjelent magyar müvekről közölt tájékoztató olvasása közben jutott eszembe. Az ismertető 1988. II. félévének sikereit taglalja. Szép- és szakirodalmi kiadványokról egyaránt szó van. Az önálló kötetek mérhetetlenül nagyobb hatást biztosítanak a bevezetőben már említett szuverén egyéniségeknek, mint az antológiákban vagy folyóiratokban való közlés lehetősége. Ez utóbbiak száma gyarapodóban, elsősorban az ország iránt megnyilvánuló érdeklődés arányában. A statisztikusok így fogalmaznak: szépirodalmi kiadvány harminchét jelent meg e hat hónap alatt, harmincnégy szerző tollából. Esterházy Péter a listavezető (három megjelenés), Nagy Katalin (gyermekkönyvek szerzője) pedig két kiadvánnyal dicsekedhet. Érdekesség, hogy Romániában Ottlik Gézát jelentették meg (Iskola a határon — az elő- vagy utószó olvasása nyilván tanulságos lenne...); a többi veretes szerző közül Passuth László és Pilinszky János Spanyolországban jelent meg (nem véletlen!). Szabó Magda az NSZK-ban, Dobai Péter Jugoszláviában, Déry Tibor és Weöres Sándor Csehszlovákiában. Ez utóbbi ország áll az élen a fordítások tekintetében, tíz kötettel, majd az NDK következik kilenccel. A nyugati államok sorrendje: NSZK (3), Spanyolország és Olaszország (2—2). A Szovjetunióban csak három gyermekkönyvvel vagyunk jelen. A szakirodalmi listát Lukács György vezeti, négy megjelenéssel. A Szovjetunióban hat, Japánban, Angliában, az NSZK-ban és Csehszlovákiában négy-négy könyvünk került az olvasók elé. A további sorrend: NDK 3, Bulgária és Lengyelország 2—2, USA: egy megjelenés. Angliában kiadták a debreceni Csikai Gyula professzornak a neutrongenerátorokról írt kézikönyvét — mint ismeretes, az elmúlt időszak egyik szenzációjaként, munkatársaival sikerült egy amerikai kísérletet (tengervízből nyert energia) a világon elsőként megismételnie. Jó, hogy az Artisjus ügynökség arra méltatja az olvasóközönséget, hogy üzletei sikereiről tájékoztatót nyújt. Ez egyúttal a magyar szellemiség nagyvilágbeli térhódításának egyik vetülete. Az örömbe azonban üröm is vegyül. Kérdések tolulnak: vajon, ki tartja nyilván a kisebbségi •sorsban élő magyar írók műveiről készült fordításokat? Az utóbbi időben különösen érdekesek lennének ezek az adatok Romániából, Jugoszláviából, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból. Kit fordítanak? Miért? Köztudott, hogy Sütő András az utóbbi években saját szülőföldjén anyanyelvén sem jelenhetett meg, nemhogy román fordításban. Arról sem lehet szó, hogy éppen a bevezetőben említett keresztény—zsidó kultúrkör értékeit hordozó színdarabjait bemutatnák a magyarsággal együtt élö románoknak. Igaz, így sokkal könynyebb ráaggatni azokat a jelzőket, amelyeket a rendszer éppen rá akar aggatni.. . Pedig a kisebbségi sorsot élő író a magyar szellemiség első számú képviselője lehetne abban a közegben; szavának hitelét sokkal nehezebb lenne megkérdőjelezni, ha a befogadók az ő szavát ismernék, s nemcsak az úgynevezett nemzeti politika alakítóinak ítéleteit. Ügy tűnik, ebből a szempontból eddig még mindig Jugoszláviában a legjobb a helyzet — a soknemzetiségű ország a magyar kisebbség kezelésében eleddig nem tagadta meg az utóbbi húsz esztendőben kialakított gyakorlatot. A lényeg: A Kriterion Könyvkiadó, az újvidéki Hungarológiai Intézet, avagy a pozsonyi Irodalmi Szemle feltételezhetően bármikor képes naprakész adatokkal szolgálni. Aki tisztán akar látni, az igényli ezt a tájékoztatást. Egy magyar író művének lefordítása bármely idegen nyelvre nem „belügy"; adalék szellemiségünk történetéhez. A gondolatait magyarul kifejező ember ugyanis a nagy európai kultúrkör kisebb egységei között a magyar „szelet" szerves része. Attól függetlenül, hogy negyven esztendeig a hivatalos politika miként vélekedett erről — többnyire a megtagadással felérő hallgatással. E nehezék súlyát most érezzük igazán. Szabadulni kellene tőle — európai módra. Pataki Sándor Kányádi Sándor kitüntetése Az Elnöki Tanács Kányádi Sándor romániai magyar kellőnek és lapszerkesztőnek az egyetemes és a magyar kultúrát gazdagító, a magyar és a román nép sorsközössegének tudatosítását szolgáló kiemelkedő irodalmi .és' műfordítói munkássága elismeréseképpen, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. Nagy Imre és társai temetése Az Igazságügyi Minisztérium szerdán közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bíróságok által halálra ítclt cs kivégzett személyek névsorát, amelyet a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze. Ez alkalomból Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta: ahhoz, hogy e 277 nevet tartalmazó lista elkészülhessen, több mint 150 ezer kartont kellett átnézni a büntetés-végrehajtás iratai, illetve a bíróságoknál fellelt dokumentumok közül. A névsor azonban nem teljes. A felsoroltakon kívül lehet még olyan személy, akit akkor halálra ítéltekés kivégeztek, ám e nevek között azért nem szerepel, mert ez idáig semmilyen adatot nem sikerült találni erre vonatkozóan. Az akkori nyilvántartások hiányosak, pontatlanok, előfordultak névelírások, s több helyen hiányzik például az ítéletek dratszáma. A névsorban szerepel 13 olyan személy is, akiknek az iratait eddig nem találták meg. A most nyilvánosságra hozott névsorban nem szerepelnek azok, akik a börtönben haltak meg. Jelenleg két ilyen személyről tudnak, egyikük öngyilkos lett. A bírósági iratok alapján az akkor hatályos jogszabályok szerint kifejezetten politikai — állam elleni — bűncselekmény miatt 77 személyt ítéltek halálra és végeztek ki. Közülük 51 rendes bíróság elé került, 26-ot pedig statáriális eljárás során vontak felelősségre. (Az akkori jogszabályok szerint az állam elleni bűncselekmények közé tartozott a hűtlenség; a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése, vezetése; a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés; a tiltott határátlépés és a külföldre szökés.) A felsoroltak közül katonai bíróság 115, „civil" bíróság pedig 162 személy felett ítélkezett. A halálos ítéletek többsége, 210 a fővárosban született, a többi — egyebek között — Miskolcon, Győrött, Kecskeméten és Szekszárdon. Az újságírók kérdéseire az államtitkár és az e munkában közreműködők válaszoltak. Megkérdezték, van-e különbség a minisztériumi összeállítás és a Kapu című folyóiratban megjelent lista között. A válasz: mintegy 50 eltérés van a két névsor között, vannak nevek, amelyek csak a most nyilvánosságra hozott listán szerepelnek és fordítva. Az államtitkár megismételte: ő és munkatársai a büntetés-végrehajtás nyilvántartásában, illetve a bíróságoknál fellelhető iratokból készítették a névsort. A másik lista forrását nem ismerik. Borics Gyula leszögezte: az akkori jogszabályok alapján ezek az ítéletek nem voltak törvénysértők. Akkor statáriális eljárásban vonták felelősségre például azokat, akiknél fegyvert találtak, s halálbüntetést szabhattak ki velük szemben. Ez ma már természetesen más megítélés alá esik. Borics Gyula ezt követően szólt a Nagy Imre és társai hozzátartozóival folytatott hétfői megbeszéléséről. Kiemelte: a családtagok kérésére Nagy Imre, Gimes Miklós, Maiéter Pál, Szilágyi József és Losonczy Géza polgári temetése ez év június 16-án, 12.30 órakor lesz a Kozma utcai új köztemetőben. Az érdeklődők 10 órától róhatják le kegyeletüket. Nagy Imrét — leánya kérésére — külön temetik el oda, ahol holtteste 1961 februárjától eddig nyugo dott. (Az egykori miniszterelnök korábban a Kozma utcai kisfogház udvarán volt eltemetve Maiéter Pállal és Gimes Miklóssal együtt.) A másik négy személy földi maradványait pedig a néhány méterrel távolabb kialakított sírba temetik. Egy üres koporsót is a földbe helyeznek, ezzel emlékezve a ma még nem azonosított, jeltelen sírokban nyugvókra. Ugyanitt egy leendő emlékmű alapkövét is lerakják. Mivel a temetésen nagy tömegre lehet számítani, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, mintegy 1000-1500 rendezőről gondoskodik. Az államtitkár jelenlegi tudomása szerint. <i kormány hivatalosan nem képviselteti magát a temc'.ésen. A szertartást egyébként a tervek szerint a Magyar Televízió közvetíti. Dz 1958-os eseményekkel összefüggésben kivégzettek névsora Az 1956. december 20-a és rát, amelyet a büntetés-végreés 1961. december 13-a között a hajtás adatai és a bírósági irabiróságok által az 1956-os ese- tok alapján állítottak össze. A ményekkel összefüggésben kü- név utan zárójelben a kivégzett lönhozó okok miatt halálra ítélt születési helye és születési évés kivégzett személyek névso- száma szerepel. Alapi László (Pásztó, 1920), Andi József (Pusztahencsény, 1924), Angyal István (Magyarbánhegyes, 1928), Angyal Józsefné Friedl Valéria (Oroszvár, 1912), Aradi István (Kunszentmárton, 1924), Ábrahám József (Budapest, 1924), Ács Lajos (Komárom, 1938), Babér István (Záhony, 1928), Babolcsai István (Balatonkenese. 1905), Bajusz Ferenc József (Budapest, 1930), Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet (Budapest, 1930), Balázs Ferenc (Mátészalka, 1933), Balázs Géza (Miskolc, 1935), Balla Pál (Arad, 1919). Balogh László (Arad, 1925), Balogh Tamás (Budapest, 1931), Barabás Tibor (Budapest, 1917), Bartha. Béla (Tornyospálca, 1927). Bartók János (Budapest, :}Ö36V, Batonai István (Cegléd, 1928), Batonai László (Cegléd, 1927), Bán Róbert (Budapest, 1934), Bárány János (Répcelak, 1930), Bencsik József (Budapest, 1932), Berecz György (Kolozsvár, 1924), Berta János (Máhornfa, 1938), Berta József (Veszprém, 1934), Békési Béla (Makó, 1926). Bobok Károly (Baja, 1933), Boda Sándor (Kajdacs, 1924), Bognár Ottó (Szombathely, 1931), Bokor János (Gyergyóalfalu, 1919), Bosnyák Gábor (Mezőtúr, 1930), Bódi József (Kisvárda, 1938), Bódis János (Aggtelek. 1911), Bóna Zsigmond (Ózd, 1930), dr. Brusznyai Árpád (Derekegyház, 1924), Burgermeiszter József (Nagymaros, 1938), Czakó András (Nagykáta, 1928), Czermann Lajos (Budapest, 1926), Czédli István (Budapest, 1935), Cziffrik Lajos (Mosonmagyaróvár. 1914), Czimer Tibor (Budapest, 192.3), Csányi Sándor (Perkáta. 1929), ifj. Császár József (Magyaratád, 1929), Csehi Károly (Budapest, 1928). Csermák János (Kisköre, 1928). Csizmadi Ferenc (Budapest., 1932). Csiki Lajos (Dorog. 1931), Csontos Elekné Kenderesi Mária (Tószeg, 1907), Dederi Gábor (Nagybecskerek. 1936), Dobi Károly (Gyula. 1931), Dóczi Dénes (Budapest, 1932), foudás József (Marosvásárhelv, 1912), Ekrem Kemá] (Kornél) (Skoplje, Jugoszlávia, 1924), Erdész József (Rákoscsaba, 1927). Erdösi Ferenc (Bakonybél, 1935), Erős István (Üllő, 1913), Ezer Antal (Dunaharaszti, 1927), Farkas Imre (Csepel, 1929), Farkas Mihály (Gyula, 1928. október 10., Mócz Erzsébet). Fáncsik György (Kispest, 1933), dr. Fáy Ferenc (Szeged, 1908), Fejes József Tibor (Budapest, 1934), Fekete Sándor (Tiszajenő, 1930), Fenyvesi Miklós (Szerencs. 1935), Folly Gábor (Budapest, 1919), Földes Gábor (Budapest, 1923), Földesi Tibor (Szeged, 1923), Francia Kiss Mihály (Kecskemét, 1837), Franyó Ferenc (Budapest. 1927), Futó János (Kaposvár, 1936), Führer Istvánné Csira Erzsébet (Nagydorog. 1934), Galgóczi Zoltán (Budapest, 1933), Garamszegi Alfréd (Budapest, 1918). Gábor László (Budapest, 1930), Gábor Péter (Földeák, 1919), Geczkó István (Pásztó, 1926). Gergely József (Szendrő, 1930). Gerlei József (Budapest. 1930). Géber Miklós (Család, 190.3), Géczi József (Budapest, 1930), Gémes (Gránitz) József (Szeged. 1909), ifj. Gész István (Balatonarács, 1933). Gombos László (Debrecen, 1924), Goór László (Nagykanizsa. 1934), Gimes Miklós (Budapest, 1917), ifj. Góbor Ferenc (Kecskemét, 1936), Gönczi Ferenc (Budapest, 1931), Grosszmann Frigyes (Budapest, 1920), Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918), Gyöngyösi Miklós (Budapest. (1929), Hajnal Sándor (Vulkán, 1914). Hangódi István (Dány. 1914), Harazán János (Kakucs, 1908), Harmincz István (Gyón, 1928), Havrila Béláné Sticker Katalin (Esztergom. 1932), Hámori István (Budapest, 1917), Herczeg József (Szigetvár, 1933), Horváth Gyula (Nagypeterd. 1935), Horváth István (Budapest, 1936), Horváth Tibor (Alsóság. 1936). Hullár Gábor (Tiszabercel. 1924), Huzián István (Zalaegerszeg. 1924). Illéssy Gábor (Szikszó, 1934), Ilyés László (Budapest, 19.33). Iván Kovács László (Debrecen, 1930), Ivicz György (Budapest. 1936). Jakab András (Nagvmihály. 1934), Józsa György (Sátoraljaújhely, 1933), Kanyó Bertalan (Fülpös, 1900), Katona István (Öcsény, 1920), Katona József (Tápiószentmárton, 1923), Katona Sándor (Budapest. 1915), Kálmán Dezső (Szava, 1934), KelLer Károly (Budapest, 1925). Kicska János (Munkács, 1931), Kiss Antal (Diószeg. 1933). Kiss István (Panvola. 1928), Kiss Sándor (Tiszadob. 1899). Klenovszky István (Budapest, 1936), Kocsis Sándor (Kiskunfélegyháza. 1928). Kokics Béla (Sóskút. 1924), Kolompár Mátyás (Kiskunmaisa. 1924). Kolonics János (Paks. 1935), Kolozsi István (Ózd, 1913), Komjáti Ferenc (Mezőnyék, 1920). Kondorosi Imre (Sátoraljaújhely. 1922). Korsós József (Solt. 1935), Koszterna Gyula (Újpest. 19.33), Kovács Dezső (Gyömrő. 1920). Kovára Ferenc (Budapest, 19.31), Kovács Imre (Monor, 1929), Kovács István (Székelykeresztúr, 1924) Kovács József (Békéscsaba, 1926), Kovács Lajos (Budapest, 1927), Kósa Ferenc (Budapest, 1938), Kasa Pal (Balatonfüred, 1921), Kóté Soros József (Monor, 1927), Körösi Sándor (Szekszárd, 1932), Krausz Gyula (Tinnye, 1937), Kuti István (Budapest, 1926), Lachki Albert (Siesbroch, Belgium, 1933), Lakatos Péter (Hajdúböszörmény, 1930), Lakos János (Gyón, 1920), Lassú István (Fót, 1899), Laurirvyecz András (Kondoros, 1927), Lendvai Gyula (Szentgál, 1931), Lengyel László (Miskolc, 1936), Léderer Jenő Tibor (Budapest, 1935), Lénárd Ottó (Pesthidegkút, 1929), Lukács László (Budapest, 1923), Magorj Mária (Pécs, 1913), Magyar János (Révfalu, 1934), Magyar Zoltán (Kazár, 1933), Major Ernő (Budapest, 1915), dr. Makó Kléger László (Budapest, 1911), Maiéter Pál (Eperjes, 1917), ík. Mansfeld Péter (Budapest, 1941), Matyeinszki István (Sóskút, 1933), Mayer Antal (Budapest, 1913), Mányi Erzsébet (Rákosszentmihály, 1936), Márász Sándor (Vodice, Jugoszlávia, 1927), Mecséri János (Győr, 1920), Merényi Ernő (Zalaegerszeg, 1914), Micsinai István (Perbete, 1919), Minczer József (Kesztölc, 1932), Molnár Imre (Tiszagyulaháza, 1934), Molnár Károly (Hajmás. 1930), Molnár László (Domony, 1922), Molnár Sándor (Pusztaegres, 1933), Modori Sándor (Borszörcsök, 1923), Monori Istvánné Marton Mária (Ráczalmás, 1921). Nagy András (Debrecen, 1934), Nagy Imre (Kaposvar, 1896. június 7.), Nagy József (Kisléta. 1929), Nagy József (Telki, 1929), Nagy József (Kaposvár, 1934), Nagy József (Székesfehérvár, 1936), Nagy Lajos (Kecskemét, 1927), Nagy Lajos (Tamási, 1933), Nagy Sándor (Somlyói Nagy Sándor (Budapest, 1902), Nagy Zoltán (Budapest, 1926), Nemeth József (Szombathely, 1912), Németh József (Szöcsény, 1931), Nickelsburg László (Budapest, 1924), Oláh Miklós (Miskolc, 1935), Onestyák László (Pázmánd, 1938), Ozsvát Károly (Budapest. 1933), Palotás József (Szombathely, 19.35), Panczer Ferenc (Budapest, 1902), ifj. Patyi István (Kiskunmajsa, 1913), Pálházi Ferenc (Hernádnémeti, 1903), Pálinkás Antal (Budapest, 1922). Pekó István (Budapest, 1914), Pente Béla (Szőny, 1931), Peterdi Sándor (Iváncsa, 1936), Petrus József (Balatonszemes, 1936). Pech Géza (Budapest, 1930), Pércsi Lajos (Földesi, 1911), Pintér József (Mélykút, 1936), Pólya Ferenc Sándor (Kiskundorozsma, 1913), Pópa (Papp) József (Budapest, 1927), Preisz Zoltán (Marosvásárhely, 1925), Preszmajer Ágoston (Budapest, 1934), dr. Rajki (Klein Mór) Márton (Zenta, 1901), Renner Péter (Brünn. 1.933), Rémiás Pál (Ziliz. 1930), ifi. Rizmajer József (Kakucs, 1935). Romvári (Reichardt) József (Nagykónyi, 19)1), Rusznyák László (Csillizradvány, 1933), Schiff Jánas (Pesterzsébet, 1930), Sikó Dezső (Diósgyőr, 1930). Silye Sámuel (Jászkisér, 1932). Simon Gábor (Budapest, 1934), Simon Géza (Felsőgalla, 1915), Sipos Zsigmond (Budapest, 19.34), Somlai István (Budapest. 1936), Somogyi Tibor (Murakeresztúr, 1935), Sörös Imre (Temerin, 1932), Spannberger György (Pilis, 1913), Steiner Lajos (Budapest, 1930). Szabó István (Botpalád. 1920), Szabó (Szőre) István (Nagvfüg.ed. 1925),. Szabó János (Szamosardó. 1928), Szabó János (Zaruzsény, 1897). D. Szabó Károlv (Ocsa. 1924). Szabó Lajos (Budapest. 1930). Szabó Pál (Egyed, 1915), Szántó Alajos (Jászárokszállás. 1912), Szántó Farkas Béla (Sajónémeti, 1929), Szász Zoltán (Sajószentpéter, 1930), Szedeli János (Tamási, 1929), Szegedi Flórián (Kispest. 1929), Szelepcsényi István (Budapest, 1932), Szendi Dezső (Tiszadob, 1923), Szente István (Pusztazámor, 1937), id. Szente Károly (Pusztazámor, 1906), Szijj János (Szabadka, 1914). dr. Szilágyi József (Debrecen, 1917), Szilágyi László (Czégény. 1924), Szirmai Ottó (Újpest, 1926), Szivák István (Hódmezővásárhely, 1934), Szívós Géza (Budapest, 1931), Szmrek Benjámin (Sári. 1934), dr. Szobonya Zoltán (Jánoshalma. 1909), Szörtsey István (Füzkut, 1891), Szrogh Sándor (Sajónémeti, 1935), Takács Ferenc (Sánszentmihály. 1900), Takács Kálmán (Pozsony, 1909), Tihanyi Árpád (Győr. 1916), Tomasovszki Andrási (Alma-Ata, Szovjetunió. 1923), Toracz Sándor (Budapest, 1930). Tóth Gvörgv (Balatonkereszlúr). 1909), Tóth Ilona Gizella (Árpádföld, 1932), Tóth József (Monor. 1927). G. Tóth László (Felsőzsolca, 1914). Tóth László (Sátoraljaújhely, 1923), Tóth Tibor (Budapest, 1937), Török István (Sárvár. 1930), Törzsök Géza (Budapest. 1911). Tumbász Ákos (Budapest, 1935), Tutsch József (Soroksárpéteri. 1929), Újvári József (Budapest, 1927), Vajgel Mihály (Kondoros, 1932), C. Varga István (Szentmártonkáta, 1911). Varga József (Kiskunfélegyháza, 1928), Varga Péter (Kemence, 1933), Vass Lajos (Budapest, 1936), Veréb László (Budapest, 1935), Visikovics János (Lajasmizse, 1918), Weintráger László (Mosonmagyaróvár. 1928). Zódor János (Nagykörös, 1936), Zrínyi János (Sály, 1925), Zsendovics László (Budapest, 1931), Zsigmond Imre (Doborgazsziget. 1924), Zsigmond László (Szombathely, 1922) (MTI)