Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

1989. miijus 11., csütüriök 3 Tanácskozik az Országgyűlés ülésszaka A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntot­lek. hogy a képviselők leg­alább egyötödének kell írás­ban benyújtaniuk a bizal­matlansági indítványt a Mi­nisztertanáccsal, vagy vala­mely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági in­dítványt a Minisztertanács­csal szemben benyújtott bi­zalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot rész­leteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózkodás­sal — elfogadta. A Minisz­tertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállá­sáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módo­sítását egyhangúlag szavaz­ták meg. Az Országgyűlés ezután rátért a parlamenti házsza­bályok módosításáról szóló határozattervezet megvita­tására. Az ügyrend-előkészí­tő bizottságtól a tervezetet a képviselők a korábbihoz ké­pest több helyen módosított és kiegészített változatban kapták meg. A hatályos házszabály és folyamatos módosításának a rendeltetése mindenekelőtt az, hogy biztosítsa a parla­menti munka szakszerűségét és folyamatosságát, az új Alkotmány meghozataláig. Csak a népszavazással meg­erősített Alkotmány után lesz mód időt álló ügyrend meghozatalára. Eke Karoly (Csongrád m., 10. vk.) a bizottság jelenté­sével kapcsolatban azt a vé­leményét fejtette ki, hogy az Országgyűlés tisztikarának összetétele nem fejezi ki a testület valóságos összetéte­lét. Sok párton kívüli kép-. viselő is van. Indítványozta, amennyiben nem töltik be a harmadik alelnöki helyet, indokolt és igazságos lenne, ha az alelnökök közül egy MSZMP-tag alelnök lemon­dana. Ezáltal lehetővé válna, hogy egy párton kívüli kép­Az elnök szavazásra bo­csátotta a bizottság jelenté­sét. A képviselők közül lil­én értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik al­elnökre, 128-an nem fogad­tak el ezt a javaslatot, 15-en pedig tartózkodtak a véle­Bősz jegyzetelésbe fog­tam a miniszteri jelölések feletti vita során, miután Németh Miklós elé tették a hordozható parlamenti •mikrofont, s -beszélni kez­dett a miniszterelnök. Né­hány lap tmár 'betelt a fü­zetemben, mire rájöttem: előre megirt programbe­széd röl van szó, amire ap­ropót a hat új miniszter jelölése, illetve hat régi le­váltása kínált. Sokan e be­szedet „hiánypótlásként'' fogták fel — emlékeztetve arra, hogy a kormány el­nöke hivatalba lépésekor nem szerencséltette prog­ranibeszédben a képviselő­ket. Érdemes volt a sza­vákra figyelni. Ha odáig •még nem is jutott el Né­meth, hogy név szerint, egyénenként értékelje a távozó miniszterek tény­kedését, általános bíráló szavai sem nevezhetők szo­kásosnak. „A -munka javí­tásának szükségessége indokolja a váltást", „töb­bek felmentési kérelme ta­lálkozott az én elképzelé­semmel" — fogalmazta dip­lomatikusan, s a hallgató­ság találgathatott, melyik •megállapítás kire vonatko­zik. Azt sem igen hallot­tuk még ily nyíltan beis­merve: a kormány szere­pe korábban párthatároza­tok végrehajtására korlá­tozódott. Az „őszinteségi nyitás" mellett azonban az is fölvetődött: puszta mi­nisztereserékről van-e szó, vagy működést is érintő átalakításról. A kormány­fő egyértelműen az utóbbi mellett voksolt. Am egyér­telműen nyilatkozott Südi -Bertalan jánoshalmi 'kép­viselő is, aki bejelentette: a környezetvédelmi és az egészségügyi tárca élén is időszerű lenne a csere, vagyis még mindig nincs együtt az ütőképes kor­mánycsapat. Az -már csak kiegészítő magánmegjegyzés: mire leváltanak -minden alkal­matlant, kiderülhet, a még alkalmasok megítélésében is tévedtünk. S akkor jön a permanens minisztercse­rék ideje? viselő is -bekerüljön a tiszti­karba; A hozzászóló Takács Im­réné (Csongrád m., 4. vk.) szerint, a közmegegyezést csak úgy lehetne elérni, ha harmadik alelnököt is vá­lasztanának, és ő párton kí­vüli lehetne. ménynyilvánítástól. Az el­nök így arra kérte a bizott­ságot; folytassa munkáját. Ezzel az Országgyűlés má­jusi ülésszakának első mun­kanapja befejeződött. Az el­fogadott napirendnek megfe­lelően az ülésszak csütörtö­kön, 9 órakor folytatódik. Az új miniszterek életrajzai BÉKÉSI LáSZbO pénz­ügyminiszter 1942-ben szü­letett Győrött. Diplomáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen szerezte meg, 1971-ben egyetemi doktori címet kapott. Szak­mai pályafutását a közigaz­gatásban kezdte; különbö­ző községi és járási taná­csoknál dolgozott, majd a Pest Megyei Tanácshoz, onnan pedig a Budapesti Főváros Tanácsához ke­rült; 1975 és 1981 között a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese volt. Ezután a fő­város pártbizottságának titkáraként tevékenyke­dett. s 1985 óta pénzügy­miniszter-helyettes. Az utóbbi 20 évben rendszere­sen publikált, főleg pénz­ügyi és közgazdasági témá­jú tanulmányokat. Tagja az MSZMP-nek; nős, és egy gyermeke van. GLATZ FERENC műve­lődési miniszter, 1941-ben született, Csepelen. Dip­lomáját az ELTE Bölcsé­szettudományi Karán sze­rezte meg. Titkárként dol­gozott a Századok szer­kesztőségében, s ott jelen­tek meg első tanulmányai. 1968 óta dolgozik az MTA Történettudományi Inté­zetében, ahol 1968-ban tu­dományos igazgatóhelyet­lessé. majd igazgatóvá ne­vezték ki. Emellett a Tör­ténelmi Szemle egyik szer­kesztője volt hat éven át, majd 1979-től felelős szer­kesztője a História című folyóiratnak. Tanulmá­nyaiban a XIX—XX. szá­zadi magyar és európai kultúrtörténetet vizsgálta. Szerepet vállalt a közmű­velődési, valamint az okta­tási törvény előkészítésé­ben. Több országban ösz­töndíjasként tanulmányoz­ta az európai kultúra és kultúrtörténet összefüggé­seit, s erről tanulmányo­kat is publikált, s megsze­rezte a történelemtudo­mány kandidátusa címet. Több idegen nyelven DC­szél. Az MSZMP-nek tag­ja; nős, két gyermeke van. IIORN GYULA külügy­miniszter, 1932-ben, Buda­pesten született. Felsőfokú iskolai tanulmányait a Szovjetunióban, Rosztov­ban végezte, ott szerzett pénzügyi, közgazdasági végzettséget. Pályájának kezdetén a Pénzügyminisz­tériumban dolgozott, majd a Külügyminisztérium állományába került. A 60­as évek elején Szófiában és Belgrádban diplomata­ként teljesített szolgálatot, ezt követően, több mint 15 éven át az MSZMP KB külügyi osztályának mun­katársa. osztályvezető-he­lyettese. majd vezetője volt. 1985 óta külügymi­nisztériumi államtitkár. Időközben a közgazdaság­tudomány kandidátusa lett. Eddig 120 publikációja, kö­zöttük három könyve je­lent meg. Több nyelven be­szél. Az MSZMP-nek tag­ja, 1985 óta a KB tagja. Nős, két gyermeke van. HORVÁTH FERENC ipa­ri miniszter, 1942-ben, Za­laegerszegen született. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, tanul­mányai befejezése után ugyanott tanársegédként dolgozott Oktatóként társ­szerzője volt a népgazda­sági tervezéssel foglalkozó tankönyvnek. Közgazdász­ként a beruházások terve­zését és általában a beru­házási rendszer problémá­it kutatta. Az 1970-es évek­ben az MSZMP Központi Bizottságának apparátusá­ban dolgozott, kezdetben munkatársként, majd al­osztályvezetőként, illetve osztályvezető-helyettes­ként. 1984-től ipari minisz­tériumi államtitkár. Az MSZMP-nek tagja, nős, és egy gyermeke van. IIÜTTER CSABA mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter. 1943-ban szüle­tett Moholon. A Gödöllői Agrártudományi Egyete­men agrármérnöki diplo­mát, majd 1977-ben egye­temi doktori címet szer­zett. Vezető mezőgazdász­ként Mátranovákon, Ho­mokterenyén és Cedervöl­gyén dolgozott a helyi ter­melőszövetkezetekben. 1973 óta a Szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Mgtsz-ben te­vékenykedik, ahol terme­lési főmérnök volt; tíz éve pedig a termelőszövetkezet elnöke. Tevékenyen részt vett mezőgazdasági ener­giatakarékos rendszerek kifejlesztésében, a mellék­termékek, hulladékok kor­szerű feldolgozásának megszervezésében. Az MSZMP-nek tagja, ország­gyűlési képviselő. Német nyelven beszél. Nős, és há­rom gyermeke van. KEMENES ERNŐ mi­niszter, az Országos Terv­hivatal elnöke, 1940-ben, Budapesten született. Dip­lomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, ahol később tanársegédként, majd adjunktusként okta­tott. 1964 óta részt vesz az Országos Tervhivatal mun­kájában. Az 1970-es évek­ben az OT Tervgazdasági Intézetének munkatársa, később a Művelődési Mi­nisztériumban főosztály­vezető volt. Ezután a Tár­sadalomtudományi Koor­dinációs Bizottság titkára­ként részt vett a kormány­zati tudománypolitika ki­dolgozásában és megszer­vezésében. 1983—87 között a Tervhivatal Tervgazda­sági Intézetének igazgatója volt. 1987 óta az OT állam­titkára. Időközben közgaz­dász egyetemi doktori cí­met szerzett; orosz nyelven beszél. Kemenes Ernő pár­tonkívüli. Az új miniszter nőtlen. (MTI) Az MSZMP KB levelére Kádár János válasza Tisztelt Kozponti Bizottság! Hozzám intézett levelüket kézhez vet­tem. Emberileg bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat, de úgy éreztem: kötelességem válaszolni Önöknek. Annál is inkább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egyszer fizikai és lelkierőm. A testület döntését fegyelmezett kom­munistaként is elfogadom, de mint Önök közül sokan tudják, jómagamat is hóna­pok óta foglalkoztatott a visszavonulás gondolata. November óta orvosaim csak m'nimális munkavégzést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi állapotom to­vább romlott. Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden egykori munkatársamnak, elvtár­samnak azért a támogatásért, amelyet munkámhoz kaptam tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai mun­kámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jó­szándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartot­tam elsődlegesnek. Köszönöm a bizalmat minden honfitár­samnak, aki választópolgárként hitt és segítette a nemzeti megbékélésre, és egy jobb, szebb Magyarország megteremté­sére irányuló politikát. Ha voltak közö­sen elért eredményeink, akkor ezek ösz­szegezése majd mások feladata lesz. En­gem mostanában inkább saját felelőssé­gem gondolata foglalkoztat. Remélem, Önöknek lesz igazuk: a felnövekvő nem­zedékek majd tárgyilagosabban ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit. Ügy érzem, köszönettel tartozom azok­nak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozgalomban együtt, munkálkodva és sokszor vitázva kísérel­tünk meg egy korszerűbb szocializmus­képet és -gyakorlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacionalizmusomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet. Néhány sor erejéig fel kell idéznem azokkal a külföldi politikusokkal foly­tatott tárgyalásaimat — Keletről és Nyu­gatról egyaránt —, akikkel az utóbbi év­tizedekben találkoztam. Hiszem, hogy ba­rátainkban és eszmei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az em­berközpontúnak szánt magyar szocializ­mus gyakorlata. Belső állapotaink és kül­politikai lépéseink is bizonyára hozzájá­rultak ahhoz, hogy hazánkról kedvező kép alakult ki a nagyvilágban, mindenek­előtt Európában. Tisztelt Központi Bizottság! Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjainak és vezetésének sok si­kert kívánok azoknak a nehéz feladatok-, nak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. Budapest, 1989. május 10. Elvtársi üdvözlettel Kádár János Döntsenek belátásuk szerint Uj feltételrendszer az MSZMP-nek A kommunista pártoknak e régióban — szovjet mintá­ra — sajátos szerveződési formája jött létre: szerveze­teiket a munkahelyeken épí­tették ki. Ez a forma felelt meg ugyanis elsősorban an­nák a követelménynek, amely szerint a politikának az élet szinte egész területét át kell fognia, s a politikai szempontoknak meghatáro­zóan érvényesülniük kell a vállalatok, intézmények te­vékenységében. E módszer egyúttal háttérbe szorította a civil társadalmat, teljes egészében a magánszférába utalva az egyének intézmé­nyes kereteken kívüli tevé­kenységét. Ez a zárt piolitikai modell azonban fölélte tartalékait. Ezért is és annak következ­tében, hogy realitássá vált a piolitikai pluralizmus, előtér­be került az állampolgári kezdeményezés és önszerve­ződés igénye, no meg kiépül a vállalati-intézményi szfé­ra önállósága, új feltételek­kel kell számolnia az MSZMP-nek is. Szükségkép­pien előtérbe ikerül a párt la­kóhelyi jelenlétének, mű­ködésének átfogó fejlesztése." Tegnapi ülésén — a lakóte­rületi munkabizottság elő­terjesztésében — e kér­déskörről szóló javaslat­tervezetet vitatott meg az MSZMP szegedi végrehajtó bizottsága. A javaslat a lakóterületi pártmunka alapvető funk­ciói közé sorolja többek közt: az ott élő 'kommunis­ták mozgósítását, felkészíté­sét a part pioli ti kajának ala­kítására, képviseletére és érvényesítésére; a részvételt u helyi tanácsi és képviselő­választási folyamatokban; a városrész piolitikai életé­nek orientálását, vitákban, illetve együttműködésben a különböző piolitikai irány­zatokkal; valamint a helyi érdekek piolitikai megjelení­tését és képviseletét. Jóval 'többről van szó te­hát az elképzelés szerint, mint a jelenlegi körzeti párt­szervezetek megerősítése. Az új piolitikai helyzetben a mozgalom szervezeti és pio­litikai bázisává egyre in­kább a lakóterület válik majd, az önkormányzati szervekben és a társadalmi­közéleti fórumokon kiala­kuló piolitikai küzdelmek keretében. Mindehhez szük­ségesnek Játszik az egyes városrészekben a pártszer­vek 'horizontális kapcsolatai­ra épülő, azok 'tevékenysegét koordináló piolitikai közpon­tok létrehozása, amelyek ré­szint már létre is jöttek, il­letve most alakulnak. A javaslatot készítő 'munkabi­zottság fontosnak tartja, hogy „az érintett területeken működő pártszervezetek ön­állóan, saját belátásuk sze­rint döntsenek konkrét meg­oldásokról." Ez a megoldás egyúttal szervezeti kereteket teremt­het ahhoz is, hogy a mun­kaviszonyban álló, továbbra is a munkahelyi pártszerve­zetben dolgozó kommunis­ták 'bekapcsolódhassanak a lakóterületi piolitikai éle­tébe is. Ráadásul az új szer­vezeti formák bő teret nyújt­hatnak az egyéni és csoport­kezdeményezésnek, a szer­ves fejlődésnek, a sokszínű és életközeli megoldási lehe­tőségek föltárásának. A kérdést hamarosan a városi pártbizottság elé ter­jesztik. Árad a Tisza i ^ Szinte szemlátomást duz­zad a Tisza. Szeretjük a fo­lyót, félünk a folyótól. Pél­dául most is. Számolgatunk, kalkulálunk, aggódunk, és kérdezzük egymástól; mi lesz, ha...? Megkérdeztem én is a Ti­sza nagy ismerőjét, szakér­tőjét, Vágás Istvánt, az Ati­kövizig főmunkatársát; mi lesz, ha a kisebb folyók nem apadnak, tovább áradnak, kiönt-e a Tisza? — Aggodalomra egyelőre semmi ok, hiszen a folyó vízszintje még nem tul ma­gas. Az északi folyók a Ti­sza szempontjából nem ve­szélyesek, vízhozamhatásuk mérsékelt. — Mi, laikusok, mégis­csak azt látjuk, hogy mind közelebb kerül a víz a rak­parthoz. — Ez igaz, de a folyó még mindig a helyén van, tehát a medrében. Területünkön eddig sehol sem lépett ki a hullámtérre. Megnyugtató, hogy a Kőrös is csak kisebb folyó, sót, ami a Tisza víz­állását befolyásolhatja, a Maros, eddig apad, tehát még nem zavar. Az is meg­nyugtató, hogy a Duna is tudja fogadni a nagyobb vízmennyiséget. — Meddig reménykedhe­tünk, hogy a Tisza nem önt ki? — Egy méter vízszint­emelkedést még elbír a folyó. — Nyugodtak lehetünk? — Pár napig mindenkép­pen, de az óvatosság nem árt. Várhatóan a hét végére, a jövő hét elejére kiderül, hogy kijön-e a hullámtérre. Még sehol sem tartunk ár­vízvédelmi készültséget, csak az az előtti állapotban vagyunk. Kis folyónak ne­veztem a Köröst, de tudni kell, hogy olyan, mint egy alamuszi macska ... — Mennyit emelkedik a vízszint egy nap alatt? — Ez ideig mindössze hat centit nőtt naponta, keddről szerdára viszont 31 centimé­tert emelkedett. — Hogy ne legyen vízi ve­szély, minek szurkoljunk? — Ne jjjjjön a „fő" eső, ugyanis, az előkészítő esők már megtették a magukét, hiszen a talaj már telítődött. így egy újabb esőzés, akár 20 milliméter, mar gondot okozhat, mert azt a föld nem tudja magába szívni, és ér­telemszerűen a víz a fo­lyókba csorog. — Gyorsnak tűnik a Tisza folyása. Milyen sebességgel úsznak a gallyak, és hány köbméter viz folyik el má­sodpercenként? — Csupán viszonyításul megemlítem, hogy a2 egé­szen alacsony vízállásnál 50—60 centimétert halad másodpercenként, most pe­dig 80—90 centimétert. Hogy hány köbméter folyik má­sodpercenként? Jelenleg ezerötszáz. Ez a szakszerű tájékozta­tás, de mindennek ellenére figyeljenek az üdülőtulajdo­nosok, és óvják értékeiket! Akinek a hullámtéren akad mentenivalója, mentse azt; A Tisza vízállása tegnap reggel 471 centiméter volt. Áradó. A. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents