Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-08 / 106. szám

1989. május 6., szombat 279 Lakásbérlők Szegedi Egyesülete Vége az IKV szalmaözvegységének? Találkoztam huszonegy — e szám ellenőrizhető — boldog és elégedett lakásbérlővel. Aki nem hiszi, járjon utána. Megadom a helyszínt is: az szmt Eszperantó utcai székháza gyúléstermének a faláról integetnek májusi hevületben ezek a derűs és izombélelt férfiak. csinosra sportolt, anyaságot áhítozó lányok-asszonyok A festmény dinamizmusa azonban behatárolt. Két merőleges falszelet által. A terem székeiben — a festményen látható lakásbérlókkel ellentétben — azonban alapvetően izgága emberek ültek. Abból a fajtából, akik keményen elhatározták: tenni kell valamit. Bérlói voltukban megbántva, elhanyagolva, egymásban bízva. Természetesen mindez nem ment olyan könnyen. Bár egy szervező bizottság már több mint három hónapja dolgozott azon. hogy a részükről annyira áhított Lakásbérlók Szegedi Egyesülete megalakuljon, s a feltételezett tagság; az alapszabály tervezetének elfogadásával, elinduljon az önálló jogi személyek útján... Nos, ez megtörtént. Elózóleg azonban — jó magyar szokás szerint — mindenki igyekezett elmondani a .maga külön bejáratú gondjátbaját. pedig még nem volt kinek. Fönnállt annak a veszélye, hogy a túlbeszélés következményeként kudarcba fullad a találkozó. A szervezők — Varga András, Kónya Sándor — határozott és tapintatos közbelépésére volt szükség annak érdekében, hogy a kívánt mederbe tereljék a hangulatot. Az alapszabály elfogadásával mintegy száz család képviselője — a húszezerből — mondta ki a Lakásbérlök Szegedi Egyesületének megalakulását. Elnöknek Halasi Gábort választották. Titkár Hatvanyné Borsa Eszter. Rajtuk kívül az elnökségnek még öt tagja van. A tagságot érdeklő, az alakuló gyűlésen elfogadott határozatokról: kedd a fogadónap, 15 és 17 óra között (szmt-székház. Eszperantó utca), egyúttal ki lehet egyenlíteni a tagdíjakat is. melynek összege az idei évre májustól számítandó, az alábbi eloszlásban — nyugdíjasok 80. aktív korúak 160 Ft. Jövő évtől kezdve havi 10, illetve 20 forintra kell számítani. Befejezésül egy idézet az immár érvényes és életbe lépett alapszabályból (II. rész, 6. pont). „Az Egyesület céljának tartja a jelenlegi házkezelési rendszer gyökeres korszerűsítését vagy egy, a mai viszonyoknak jobban megfelelő házkezelési rendszer létrehozását." Úgy érzem, a távlatokat kémlelve, ez az a terület, ahol az egyesület csatát nyerhet. Ha egykoron eléri azt a fejlettségi fokot, mellyel versenytársa lehet az IK V-nek. A helyzet javításának ez lehet a legésszerűbb módja — az írásbeli bejelentések, körtelefonálások, lakossági fórumok, alázatos kérések, jogos felháborodások és az eddig tonnaszámra kapott ígéretek ellenére. ...Mert az IKV szalmaözvegységének így is vége! „Boldog" időszak volt. Az Eszperantó utcában lehúzták a függönyt — új felvonás következik. Szeredi Tamás Gyermekélmények a Madáchban Versenyautó, rendőrmotoros, sárkányrepülő A Madách Imre Altalános Iskolában május elsó hete a technika „jegyében" telt el; a múlt hét minden napjára jutott az érdekesebbnél érdekesebb rendezvényekből. Alapvető dolog, hogy a tanulók a fizika és technika tantárgyak keretében megszerzett elméleti ismereteiket gyakorlati tapasztalatokkal egészítsék ki. s ha ez élményt nyújtó formában történik — márpedig itt erról volt szó —. akkor hosszú távon emlékezetesebb marad egy esetleg még oly alaposan is elsajátított tankönyvi fejezetnél. Milyen rendezvények tették felejthetetlenné azt a műszaki hetet az iskola tanulói számára? (S nem is csak a több mint 700 „Madáchos" diák számára. hiszen más iskolákból is sokan megfordultak itt az érdekesebb eseményeken, összesen mintegy kétezerre tehető a résztvevők, a kíváncsiskodók száma.) A honvédség egyik szegedi alakulata haditechnikai gépjárműveket mutatott be az iskola udvarán: s ugyanez volt a helyszíne egy másik — átütő sikert arató — kiállításnak is. ahol versenyautókat, gokartokat, cross-motorokat. sárkányrepülőket. rendőrségi gépjárműveket tekinthettek meg egészen közelről a gyerekek — sót. beléjük ülhettek, elindíthatták azokat —. s találkozhattak Tandari Jánossal, az ismert autóversenyzővel is. A sárkányrepülők és a rendőrség Yamaha motorja még a jelenDal a Panteonban Szombaton rendezték meg Szegeden a dalolónapot. mely alkalomból kiosztották a kórusmozgalomban tevékenykedők munkájáért a díjakat, kitüntetéseket. A megyei tanács által 1984-ben alapított Vaszy Viktor Emlékérmet Lehmann István tanácselnök adta át azoknak, akik az elmúlt években kiemelkedő zenepedagógiai munkát végeztek és az énekkari mozgalomban színvonalas eredményeket értek el. Az érmet ez alkalommal Delleyné Halama Piroska a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Balogh Irén, a kisteleki II. Rákóczi Ferenc Ének-Zcne Tagozatos Általános Iskola tanára és Majtényi András a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára vehette át. Az „Év Kórusa" kitüntető címet kapta: a szegcdi Szirmai István Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola kórusa, karnagya Nemes Éva, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II. számú Női Kara. karnagya: Ordasi Péter, valamint az Ifjú Zenebarátok Kórusa, vezetője: Erdős János. A dnlolónapon este hét órától kórusmuzsika löltötte be a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokot. A kórusok megkoszorúzták Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Bartók Béla szobrát és a Kodály Zoltán tiszteletére állított domborművet lévő felnőtteket is elbűvölte. Az autóklub munkatársai segédmotoros és kerékpáros bemutatót tartottak: rendőrtisztek segítettek a KRESZ-vetélkedö és a kerékpáros ügyességi verseny lebonyolításában, s válaszoltak a diákok munkájukkal kapcsolatos kérdéseire. Számítástechnikai program és videofilmek egészítették ki a rendezvénysorozatot; az idegen nyelvi klubfoglalkozáson pedig olyan angol, orosz műszaki szavakkal kifejezésekkel ismerkedhettek meg a gyerekek. amelyek a mindennapi nyelvben is előfordulnak. Egész hétén várta látogatóit az a kiállítás, amelyet az iskola tanulóinak technikai munkáiból és rajzaiból állítottak össze, s a pinceklubban műszaki könyveket vásárolhattak az irántuk érdeklődök Lajkó Lajos, a Madách igazgatója azt hangsúlyozta, hogy e rendkívül sikeres rendezvénysorozat bizonyítja: praktikus dolgokat is kellene tanítani az igencsak elméletcentrikus ma gyar iskolákban. Tervezik hogy egy másik alkalommal a tűzoltóság és a mentőszolgálat járműveit mutatják be diákja iknak: s szeretnének a Madáclv ban — az Autóklub közreműködésével — KRESZ tanfolyamokatindítani. Az általános közlekedési kultúra szempontjából kívánatos volna, ha minél több gyermek tenné le nyolcadikos korára a kismotorvizsgát. Elmondta azt is. hogy az előzetes várakozásnál sokkal na gyobb támogatást kaptak ; honvédségtől, a rendőrségtől, az MHSZ-töl. az Autóklubtól és a gyermekek szüleitől: ez záloga lehet a jövőben is a hasonló rendezvények sikerének. s.i. Májud8. Vöröskeresztes világnap! A második világháború után. 1948-ban született határozat alapján a világ vöröskeresztesei minden évben május 8-án. Henri Dunant születésnapján emlékeznek meg a Vöröskeresztről. annak munkájáról. A Vöröskereszt létrehozásának gondolata a harcmezőn született. 1859. június 19-én az észak-olaszországi Solferinónál ütközet zajlott le a francia—szárd és az osztrák hadsereg között. Megközelítően 40 ezer halott és sebesült maradt a csatatéren. A hiányos katonai egészségügyi szolgálat nem tudta gyógykezelni a sebesültek ezreit. A csata napján érkezett Solferinóba a svájci Dunant, aki a környéken jelentkező önkéntesekkel megközelítően 9 ezer sebesültet látott el. E megrendítő esemény hatására javasolta Dunant 1862-ben írt könyvében, hogy „minden országban már békeidőben segélyszervezeteket kell létrehozni a saját és az ellenfél sebesültjeinek gondozására." Egy évvel későbbjavaslatára 7 európai országban jött létre önkéntes segélyszervezet. Ezt az évet 1863-at tartjuk a Vöröskereszt megalapítási évének. Egy évvel később. 1864 augusztusában Genfben a svájci kormány által összehívott értekezleten 12 kormány meghatalmazottja írta alá az ügynevezett elsó Genfi egyezményt, mely intézkedett a hadrakelt seregek sebesült katonái sorsának megjavításáról, és ezzel lerakta a nemzetközi humanitárius jog alapjait. Az elsó egyezményt 1906-ban követte a második, mely intézkedett a tengeri hadviselés sebesültjei, betegei és hajótöröttéi helyzetének megjavításáról. 1929-ben fogadták el a hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmódra vonatkozó harmadik és 1949-ben a polgári lakosság védelméről szóló negyedik Genfi egyezményt. A genfi egyezmények jelentőségét az is mutatja, hogy azokat több mint 138 ország kormánya írta alá és ismerte el. A Vöröskereszt 126 éves története nem nagy emberekről és azoknak különleges tetteiről szól, hanem az egyszerű vöröskeresztes tagok millióinak áldozatkészségét önzetlen munkáját hirdeti. Azoknak az embereknek, időseknek és fiataloknak állít emléket, akik mindenkor, háborúban és békében készek voltak szenvedő és bajba jutott embertársuk segítségére sietni, s akik mások gondját és fájdalmát is a sajátjuknak érezték. Köszönöm városunk összes vöröskeresztesének, amit véradóként, idősek gondozójaként, előadások szervezőiként, pénz és ruhaadományok gyűjtőiként és még sok más minőségben a súlyos betegekért, a magános idősekért, a fiatalokért, a szenvedélybetegekért, a nélkülözőkért ellenszolgáltatást nem várva tettek. Az Önök tettei nyomán csökkent a szenvedés, betegeket tudott talpra állítani az orvostudomány, csökkent az elhagyatottság és az anyagi és lelki szegénység. Most, amikor a tettekért az ismeretlen rászorulók nevében köszönetet mondok, kérem Önöket, végezzék vöröskeresztes munkájukat továbbra is olyan lelkesedéssel, mint ahogyan azt eddig tették! Dux Ernő gyermekgyógyász főorvos a Vöröskereszt Városi Vezetőségének alelnöke Gyűjtőakció erdélyieknek A Vöröskereszt szegedi vezetősége mától, május 8-tól 15-ig A Vöröskereszt hete rendezvénysorozat keretében az üzemekben, intézményekben „kétforintos" gyűjtőakciót szervez — szociális célokra —. a középiskolákban pedig véradást. Az egész heti program ma kezdődik délután két órakor a megyei szervezet világnapi ünnepségével, melyet a szegedi Helyőrségi Művelődési Otthonban tartanak. Délután négykor az úttörőházban anyák napi ünnepség lesz, 14 órától 17 óráig pedig családvédelmi tanácsadásra várják az érdeklődőket a Szerit Mihály utca 1. szám alatt. Holnap délután háromkor ugyanott a városi szervezet rendez világnapi ünnepséget, öt órától pedig az úttöróházba várják orvosi tanácsadásra az epilepsziás gyerekek szüleit. Május 10-én 14 órától rendezik meg az általános iskolások Mit tudsz az egészségről? elnevezésű vetélkedőjét a Tabán iskolában. Május 11-én 9-tól 12 óráig a Nagyáruháznál, az Expressz és az üjszegedi ABCáruháznál főiskolások és orvostanhallgatók vérnyomást mérnek, illetve a Szent Mihály utca l-ben férfiruhákat gyűjtenek — az erdélyi menekülteknek. Vannak még a barikádon! Csak villan a diaporáma Tíz éve kísérem figyelemmel a magyar diaporániások törekvéseit. megmozdulásait, bemutatóit. s drukkolok, hogy betörjenek a szellemi piacra, de legalábbis besoroljanak valamelyik szélső sávba, a többi, már létező vizuális műfaj mellé. S' egyre jobban félek, az ő mozgalmuk úgy fog meghalni, hogy meg sem születhetett igazán. Hogy ki ebben a ludas? Ideírhatnám. hogy az egész magyar kultúrpolitika, de hát ez így túl fellengzős lenne. Az is túl egyszerű lenne, ha most az elsó szegedi, országos versenyt elmarasztalnám s elintézném a dolgot annyival: igen gyér érdeklődés melíett. sok középszerű alkotást láthattunk a majd háromnapos rendezvényen. Nem vádolhatom a közönséget. aki a videó és a tv korszakában nem kíváncsi erre a furcsa valamire, amit kézzel vezérelt vetítőgépekkel és magnetofonnal mutatnak be megszállott emberek. Nem vádolhatom az alkotókat, akik megtették, ami tőlük tellett. Csak dicséret illetheti őket, hogy még mindig állják a sarat, hogya nagy elődöktől elhagyatva, magukra maradva próbálják megmenteni a mundér becsületét. Sok tisztességes szándékú programot is láthattunk a vásznon a két délutáni vetítésen. Gyönyörű képeket, melyek szívenütó problémákat, szívderítő gondolatokat kísé/ Péntektől vasárnapig tartott az első szegedi diaporáma fesztivál, melyet több intézménnyel karöltve a megyei művelődési központ rendezett. Alkotói díjat nyert Eifert János (Budapest) és Mánfai György (Pécs), díjat kapott még Bányai Gábor (Budapest), Szőke János, Veres Sándor (Szeged), Kovács Sándor (Gyál), Ádám János és Kariinger Ferenc (Miskolc). Karmesterverseny Nyitóhangversennyel megkezdődött szombaton este Szombathelyen a Magyar Televízió VI. Nemzetközi Karmesterversenye. Huszonnégy országból hatvan versenyző érkezett a szombathelyi válogatóra, amely vasárnap reggeltől öt napon át tart. Nyitányokat vezényelnek. amelyeket a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar ad eló reltek meg lírai vagy drámai üzenet formájában a nézőnek megfogalmazni. Láttunk székely kaput. otromba lánctalpas buldózert. Ceausescut éltető transzparanseket. Bős-Nagymaros miatt felszámolt. Árpád-kori temetőt. szöges drótot, baltával faragott arcú embereket. Szent Jobbot, Szervátiusz-szobrot és még sok minden olyat, ami hitelét, bizonyságát adhatta volna e műfaj létjogosultságának. De ezek mellett láttunk legalább ugyanennyi bárányfelhót, muskátlis ablakot, naplementét, mosolygós gyermekarcot, romos házikót s megszámlálhatatlan ruhátlan hölgyet, akik legtöbbször indokolatlanul kerültek a kompozíciókba. A művelődési központ rendezői előtt leveszem a kalapom, amiért felvállalta ezt a rendezvényt, hogy tekintélyes sponzorokat nyert meg az ügynek, hogy szép díjakat tudott kiosztani, hogy tisztességes technikát és körülményeket biztosított a versenyhez, hogy profi szpíkert szerződtetett, aki antalimrés stílusával akár egy stadionnyi közönséget is fel tudott volna dobni; hogy olyan zsűrit tudott összeverbuválni, ami órákig tartóan elemezte a műveket s nem sajnálta a jó tanácsot kezdőktói és nem kezdőktől. .Egyszóval minden együtt volt itt. ami ahhoz kell. hogy egy országos seregszemle összejöjjön, csak éppen az emelkedett hangulat, az igazi verseny, az igazi megmérettetés, a szellemi izgalom, a katarzis maradt el. Csak éppen a csoda nem történt meg, vagyis hát éppen az hiányzott, amitől ez a találkozó fesztivál lehetett volna. S ha az okokat nyomozzuk, eljutunk a szomorú következtetésig: nehéz ma amatőrnek lenni Magyarországon. Szemünk láttára mennek tönkre a fotoklubok, irodalmi színpadok, hagyományőrző csoportok, népzenei együttesek, képzőművészeti műhelyek, hadd ne soroljam. Ez a szegény diaporáma egy olyan korban akart, akar világra jönni, ami végképp nem kedvez azoknak , akik a vizuális kultúrát ügynek tekintik. S amíg a magukat kifejezni vágyók, a legnemesebb értelemben vett amatőrök csak a különböző országos intézetek, központok, szövetségek, tanácsok, bizottságok és más állami „mecénások" jóakaratától, alamizsnájától és minősítésétől függenek, addig ne várjuk, hogy bármilyen műfajnak is lesz színvonalas alkotógárdája és közönsége. Továbbra is drukkolok a diaporámásoknak s kívánom nekik, hogy saját zsebből a jövőben is meg tudják venni azt a két-három vetítőgépet, jó magnót, vetítővásznat, fényképezőgépet, filmet, diakeretet és egyéb „apfóságokat", ami a létezésükhöz kell. Pacsika Emília