Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

rv VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 105. szám 1989. május 6., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Nemzetkőzi érdeklődés Vastagh Pál iránt újságíró Szegeden — Itt ugye valakit fel akartak akasztani? — kér­dezte a brit kolléga. — Ügy tudom, ötvenhat körül voltak ilyen dolgok — válaszoltam. • — De mostanában is föl akartak valakit lógatni, alighanem Szentesen — erősködött. — Igen. az egy reform. • kommunista volt. — De ugye a kommu­nisták akarták fölakasz­tani ... A beszélgetéstoredék hely­színe: az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának Rákó­czi téri székháza. Huszon­hat külföldi újságíró érke­zett Szegedre, elsősorban azért, mert a Politikai Bi­zottság új tagjával. Vastagh Pállal szerettek volna meg. ismerkedni. Kérésüket telje­sítette a Külügyminisztérium Sajtófőosztálya, melynek képviseletében Gulyás And. rás vezette a mintegy nyolc­vanperces 6ajtótájékozatót Mint föntebb is utaltam rá, a külhoni kollégák élén­ken érdeklődnek a magyar­országa változások iránt. En­nek köszönhetően Dél-Kore­ától Bulgárián át az Egye­sült • Államokig több nemzet képviseltette magát a párt­házban — a nyilvánosságért felelős újságírók által. Vastagh Pál a megye és a város bemutatása után — megsegítendő a tájékozódást — beszélt önmagáról is: „Azt vallom, högy a nemzet felemelkedéséért végzett po­litikát nem lehet szúk párt. érdekekre alapozni. Az ál­lamszerkezet átalakítása mellett a legfontosabb voli­tikai tett az, ha segítjük az autonóm közösségek kiala­kulását, és a politikai moz­galmak ezekre a szervező­désekre reflektálnak a ma­guk eszközeivel. A párt re­formszellemét ma a reform­körök hordozzák leginkább, és én személy szerint azt vá­rom, hogy ezek a csoportok segítenek elterjeszteni a párttagságban a reform gon­dolatát." A kérdezők — ahogy vár­tuk — részben a Magyaror­szágról szóló külhoni szte­reotípiákat ismételték, rész­ben viszont éles és kemény megjegyzéseket burkoltak kérdőjeles mondataikba. Az Olasz Kommunista Párt lapját (L'Unitá) képviselő Arturo Barioli magyarul tu. dakozódott aziránt. hogy Csongrád megyében ki a re­former és ki a fundaménta­lista. Vastagh elmondta, hogv ezt nagyon nehéz meg­határozni, mert társadalmi pozíciótól függetlenül lehet bárki bármilyen meggyőző­désű, ráadásul a reform-­nyelvtan sok mindent elta­kar. A japán. Mainichi Shim­bun újságírója, Akira Kato azt hangsúlyozta, hogy há­rom hónapos kelet-európai tanulmányútján bebizonyo­sodott számára: Magyaror­szág nagyon siet a refor­mokban, & vészesen halad egy olyan átalakításban, amelynek nincs természetes közege — legalábbis a lég­több környékbeli országban. Az első titkár erre azt válá­szólta, hogy a gyorsaság csak a beszédben mutatkozik meg, mert a szerkezet átala­kítása mind a teremelésben, mind a közigazgatásban még mindig várat magára. Mi várható egy esetleges választáskor, jdén tavasszal mennyire erős az MSZMP? — kérdezte Henry Kamm a New York Times tói. Vastagh így felelt: „A hazai polito­lógiai kutatások ból teljesen hiányzik a választópolgár esetleges reagálásának vizs­gálata, ezért ma nagyon ne­héz tudományosan megala­pozott választ adni A becs­lések különböző társadalmi ismeretanyagon nyugosznak, ezért az enyém is szükség­szerűen személyes és szub­jektív vélemény. Borúlátóbb vagyok, mint Pozsgay Imre, de azt én is úgy érzem, hogy kormánvképes párt marad az MSZMP Különösen ak­kor, ha képes megszabadulj ni a rossz beidegződéseitől és a hitelüket vesztett veze­tőitől." Érdekesen kérdezett a Reu­ter munkatársa. Dawid Le­ints; ... j — Vastagh új* on mióta reformer? Kérdezem ezt azért, mert Magyarországon ma nagyon sokan vándorol­nak a damaszkuszi úton! — Bevallom — hangzott a válasz —, nem voltam a többpártrendszer híve, mert — mint oly sokan — én is ebben a struktúrában éltem Ma már úgy érzem, szükség van a többpártrendszerre, de azt is tudva, hogy az nem feltétlenül azonos a demok­ráciával. Ha ugyanis — mi­ként Max Weber is hangsú­lyozza — egy szabad válasz­tásban az is győzhet, akinek a leginkább működik a vá­lasztási nagyipara, akkor ko­rántsem biztos a többség né­zetének uralomra jutása. Én tehát a szabad választások kiírásának igényét kiegészí­teném annak fökozótt bizto sításával, hogy a társadalmi önszerveződés minél szélér sebb rétegekben valósuljon meg." Angelov Milán Georgiév,a bolgár Rabötnicsészko Délo munkatársa arról érdeklő­dött, hogy a vendéglátó' vé­leménye szerint milyen kö. vetkezményekkel járna, ha az MSZMP ellenzékbe szo­rulna a választások követ­keztében. A megyei első titi kár azt mondta erre, hogy veszélyes instabilizáció kö­vetkezne be, bár az is na­gyon fontos szempont hogy milyen koalíció jutna hata­lomra. Kim Zu II, a dél-koreai - Chosun llbo képviseletében a pártszakadás fenyegető kö­zeléről érdeklődött. Vastagh azt mondta, reális a veszély, de nem mindegy, hogy mi­kor következik be a párt­szakadás. Az elsó titkár sza­vaiból kiderült: az esetleges pártszakadást nem lenne szabad egyszerű kuriozitás­ként értelmezni, lévén az MSZMP kormányvárt. A, sajtótájékoztatón ter­mészetesen több más érde­kes kérdés is fölvetődött Föltűnő volt, hogy a külhon ni kollégák mennyire tájé­kozottak a hazai politikai mozgalmak dolgaiban. Töb­ben kérdeztek a reformkö­rokről és a Münnich Ferenc Társaságról, Utóbbiról szól­va Vastaeh Pál kijelentette: ,.Az MFT semmiféle jelen­tős szerepet nem játszik a megye életében." A Külügyminisztérium ál­tal szervezett „tanulmányi kirándulás" résztvevői — egy tájjellegű ebéd után — a tudományegyetemen Csá kány Béla rektor vendégsze­retetét élvezhették. Itt az in­tézmény falain belül műkö­dő politikai mozgalmak és érdekvédelmi csooortok kép­viselőivel találkoztak a meg tisztelő érdeklődést tanúsító kollégák. Dlusztus Imre Nagyüzem - honatyáknak Két Országgyűlés májusban . Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafu­sának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. má­jus 30-án, kedden délelőtt 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek és gazda­sági társaságok átalakulásáról; — törvényjavaslat az állami vállalatokról szóló. 1977. évi VI. törvény módosításáról; — törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló, 1971. évi III. törvény módosításáról; — torvényjavaslat a földről szóló, 1987. évi I. torvény módosításáról; — törvényjavaslat a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításáról; — torvényjavaslat az erdőkről és a vadgazdálkodás­ról szóló. 1961 évi VII. törvény módosításáról; — törvényjavaslat a népszavazásról ós a népi kezde­ményezésről ; — tájékoztató a bős—nagymarosi beruházás helyze­téről; — tájékoztató a költségvetés helyzetének stabilizálá­sát szolgáló, tervezett kormányintézkedésekről. * A megnevekedett torvényalkotói munkát jelzi, hogy májusban három hét alatt két alkalommal ülésezik az Or­szággyűlés. Mint korábban bejelentették, május 10-ón is összeül a Parlament (MTI) Bush elnök Magyarországra látogat George Bush amerikai elnök Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására júliusban Magyarországra látogat — jelentette be pénteken Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. Az el­nök várhatóan július 11—12-e körül ér­kezik Budapestre, illetve Varsóba. Len­gyelországba Wojciech Jaruzelski állam­elnök meghívására látogat el. Ezt köve­tően Párizsba utazik, ahol július 14-én részt vesz a vezető tőkés országok csúcs­találkozóján. A budapesti és a varsói lá­togatás pontos időpontját, részleteit még egyeztetik — közölte. Fitzwater emlékeztetett rá, hogy George Büsh ' alelnökként1 mindkét országban, járt már (Magyarországon 1983-ban — a tud,), és személyesen is nagv érdeklődést tanúsít irántunk. Hivatalban levő amerikai elnök először látogat hazánkba. „Az Egyesült Államok, a nemzetközi kö­zösség tagjaként, igen tevékenyen támogat­ja a haladást a demokrácia felé, a gazda­sági átalakitást" — mondotta a szóvivő, utalva arra, hogy Bush elnök a közelmúlt­ban a Lengyelország gazdasági támogatását célzó, különböző irttézkedéseket be. jelentett Washingtoni megfigyelők arra számíta­nák, hogy az amerikai kormány, illetve a torvényhozás, a lengyelországi példa alap­ján, magyar vonatkozásban is tesz majd intézkedéseket; a magyar kivitel, illetve a magyarországi amerikai beruházások köny­nyításére. a pénzügyi gondok enyhítésére. Erre vonatkozó törvényjavaslatok, illetve kormányzati javaslatok, döntések, hír s-p­rint, előkészületben vannak. Bush elnök a Lertgyelországgal kapcsolatos döntések be-~ jelentésekor azt mondotta: ezek egyfajta modellül szolgálnak arra, hogy miként rea­gál az Egyesült Államok a kelet-európai változásokra, a demokrácia, a szabad gaz­daság irányába való nyitásra. A szóvivő el­mondotta, hogy Bush elnök Lengyelország­ban támogatásáról biztosítja majd a Szo­lidaritást, lech Walensát. A budapesti látogatással részletesebben Fitzwalter nem foglalkozott. Kérdésekre válaszolva, ismételten leszögezte: az elnök kelet-európai útjáról előzetesen nem ta­nácskoztak a Szovjetunióval. Változtatni nem szabad titokban A platform: különvélemény A tizennégyek platformjá­nak megjelenése (az elmúlt április 19-í pb-ülésen) után ad hoc bizottság alakult ab­ból a célból, hogy összegyűjt­se a szegedi MSZMP-tagok álláspontját a 14 pártbizott­sági tag különvéleményéről. Ennek vezetője Básthy Gá­bor mérnök, a tizennégyek egyike, a városi pártbizott­ság mellett működö pártpo­litikai munkabizottság veze­tője. A hétfői pb-ülés előtt arról kérdeztük, mit végzett az ad hoc bizottság? — A platformról — amely azért született, hogy az alá­író 14 pártbizottsági tag han­got adhasson elégedetlensé­gének a saját, a testületi, az apparátusi munkával kap­csolatban, és kinyilváníthas­sa ajánlásait arról, hogy kel­lene ezt megváltoztatni — kétfélék a vélemények. A párttagok egy része egyetér­tett velünk, másik része vi­szont értetlenségét fejezte ki. — Mi az, amit nem érte­nek? — Az a tapasztalatom, hogy a párttagokat az ország gazdasági helyzetének roha­mos romlása foglalkoztatja elsősorban, és sokakban nem tudatosult, hogy a gazdasági változásoknak előfeltétele lenne a politikai intézmény­rendszer reformja. Ez az in­tézményrendszer — apró. telszini változások ellenére — mozdulatlan, de ezt nem mindenki érzékeli. — A hétfői pb-ülésen újra megvitatják a platformot? — A szerkesztőbizottság­ban kialakult vélemény sze­rint, nem szükséges a plat­formot határozati javaslat­ként, vagy állásfoglalás-ter­vezetként újra megvitatni. Maradjon meg ez olyan kü­lönvéleménynek, amelynek elvei alapján az aláíró 14 pártbizottsági tag —, illetve akik még rajtunk kívül tá­mogatják — megpróbálják befolyásolni a pártbizottság A tizennégyek plat­formját (megjelent i Délmagyarország ápri. lis 20-i számában) vi­tatja meg az MSZMP Szeged Városi Bizottsá­ga a hétfőn délután 3 órára a Komócsin téri székházba összehívott pártbizottsági ülésen. Ennek napirendjén sze­repel még a politikai pártokról szóló törvény­tervezet vitája és más aktuális kérdések. A pártbizottsági ülés vala­menyi MSZMP-tag ré­szére nyilvános. tevékenységét. A szerkesztő­bizottság nevében javaslato­kat és ajánlásokat fogok ten­ni a pártbizottságnak, ame­lyek a platform szellemének a gyakorlati cselekvésre vál­tását kísérlik meg. — Melyek ezek közül a legfontosabbak? — Bennünket is meglepett, ami az elmúlt pártbizottsági ülés óta kiderült; az tudni­illik, hogy néhány fontos té­mában a platform szövege­zői nyitott kapukat dönget­tek. Ez tulajdonképpen ket­tős meglepetés, részint kel­lemes, másrészt legalábbis elgondolkodtató. Azt tapasz­taltuk, hogy a pártbizottság valójában nem tudja, min dolgozik a végrehajtó bizott­ság, mit csinálnak a tliká­rok, sőt, az a benyomásom, hogy a titkárok sem mindig ismerik egymás tevékenysé­gét. A városi pártbizottság apparátusa, tisztségviselő i és testületei már régen el­kezdték valóságosan végre­hajtani azokat a feladatokat, amelyek az MSZMP reform­ját célozzák. Két éve folya­matban van Szegeden a tüg­getlenitett párttitkárok funkciójának megszünteté­se. Csupa szakmailag képzett emberről van szó, akik kö­zül máris sokan a szakmá­juknak megfelelő állásban, dolgoznak, és társadalmi munkában látják el párttit-. kári teendőiket. Az üzemi „négyszögek" gyakorlatilag nem működnek Szegeden. Számos intézménynél és vállalatnál már megvalósult, amit mi is igényelünk, hogy tudniillik „kétszög" kell, vagyis, se a KISZ, se a párt, hanem csak a gazdasági ve­zetők és a szakszervezeti ve­zetők vegyenek részt, a he­lyi, vállalati ügyekről dön­tést hozó fórumokon. A plat­form szerkesztői nem mast, ezt értették, amikor megfo­galmazták, hogy ki kell vo­nulni a gazdasági és kultu­rális szférából. Az is tény, hogy pártrendezvényeket már nem tartanak munka­időben. Más kérdés, hogy ha valamely vállalat, intéz­mény egy helyiséget bocsát rendelkezésre, azt lehet használni, természetesen nemcsak az MSZMP-tagok­nak, hanem bármely más párt tagjainak is. Megvaló­sulóban az a törekvés is, hogy a pártszervek ne hasz­náljanak föl intézményi, üzemi pénzeket a működé­sükhöz. — Ügy tűnik föl, mintha éppen az ellenkező folyama­tok mennének végbe, mint amilyeneket eddig megszok­tunk. Míg eddig nem volt hiány a változásokról szóló szép szavakban, ám a való­ságban nem történt semmi, most mintha túlságosan csöndben dolgozna a pártap­parátus. Miért ez a szemér­messég? — Személyes véleményem szerint arról a bizonytalan­ságról vein szó, ami manap­ság az MSZMP-nek nemcsak a szegedi szervezeteit jel­lemzi. Ez a bizonytalanság részint politikai természetű. Arról van szó, hogy míg szá­mos érv szól amellett, hogy áz elvégzett munkát nyilvá­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents