Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-05 / 104. szám

1989. május 12., péntek 5 Veszik a lapot! Á vidéknek is joga van Európához" // Beszélgetés Szoboszlai Zsolttal a Jussról A Juss — vásárhelyi társadalomismereti és kulturális szemle — 1988 márciusában látott először napvilágot. A folyóiratnak eddig négy száma jelent meg, melléje máris népes szerzőgárda sorakozott fel. A szerkesztőbizottság főként Hódmezővásárhelyen élő fiatal értelmiségiekből szerveződött. A főszerkesztőt — Szoboszlai Zsoltot — az alig egyéves múltra visszatekintő lap körülményeiről, a szerkesztők szándékáról, a szervezőmunka közben szerzett tapasztalatokról kérdeztük. — Juss; a magyart szóhasználatban a jogos járandóságot, a kikövetelhető örökséget jelenti. Azért éppen ez lett a lap neve, mert úgy érzem, a vidéknek is joga van Európához, az európai örökséghez. Ebben a magyarországi feudális vertikumban, ebben a föváros-nagyvároskisváros-hierarchiában végképp leértékelődött vidéknek sürgősen újra kell építenie életét. S nekünk, itt élőknek kötelességünk a magunk cselekedeteibe, elképzeléseibe beépíteni azt, amit az elődök valaha már megfogalmaztak. Ehhez azonban meg kell előbb ismernünk azokat az értékeket, amikhez eddig nem juthattunk hozzá. Németh László — hogy igazán nagy elődöt említsek — szellemi örökségét, harmadikutasnak ítélt elképzeléseit például évtizedekig nem vehették birtokba az itt élők, pedig az is jussuk lenne. A lap koncepciója hasonló igényekhez, szándékokhoz kapcsolódik. Szeretnénk e mezőváros olvasaihoz olyan információkat eljuttatni, melyek az itteni életvezetést formálni tudják. Hogy kilépve a provinciális, kis léptékű gondolkodás keretei közül, egy jobbító szándékú, országépítő szemlélethez tudjanak kapcsolódni. Mindezekből logikusan következik, hogy lapunkban az MDF és a Magyar Néppárt elképzelései is hangot kapnak. — Hogyan alapít ma egy vidéki népművelő, művelődési ház igazgató lapot? — Nem könnyen és természetesen nem egyedül. Hatan vagyunk a szerkesztőségben, mindnyájan társadalmi munkában tevékenykedünk. A folyóiratot a Petőfi Sándor Művelődési Ház tartja fenn. Az intézmény költségvetéséből félmilliót csoportosítottunk át a Juss-ra. — Nem csorbul így a művelődési ház alaptevékenysége? — Ügy hiszem, minden közművelődési intézmény vezetőjének joga van ma Magyarországon olyan dolgokba fektetni a pénzt, mely a kultúra szempontjából hasznos beruházásnak számit. Mi az egyébként is veszteséges „nagytermes" rendezvények rovására finanszírozzuk a lapot. Azt gondolom, hogy a művelődési intézmények vezetőinek át kellene értékelniük, újra kéne gondolniuk lehetőségeiket, / bele kellene vágniuk olyan dolgokba, melyek kicsit közelebb állnk a vállalkozáshoz, mint az egyszerű szolgáltatás, vagy a bevételes szórakoztatás. Én hiszem, hogy lassan a szellemi értékeket is el lehet majd adni. Persze, nem könnyű váltani A mi vállalkozó kedvünket is retorzió kísérte. A megyében az egyetlen közművelődési intézmény lettünk az idén, amelynek huszonhárom százalékkal csökkentették a költségvetését, és hatvanhárom százalékra emelték a bevételi kötelezettségét. Mi ez, ha nem egy tipikus gazdasági eszközü diszkrimináció? S ezt a Juss-sal érdemeltük ki! — Mindezek ellenére fönntartják a lapot. Miért? — Ügy érzem, a lap hatással lesz a város vezetőinek gondolkodására is. Én reménykedem abban, hogy ha az igazi reformok működésbe hozzák a jobbító szándékú erőket, a politika és a kultúra összefoghat és státust teremthet, illetve a gazdaság megújulását is eredményezheti. — Hogyan ítéli meg a Juss helyét a megyei lapok mezőnyében? — A fiatal lapoknak pillanatnyilag könnyebb sikert aratni, hiszen az újdonság erejével hatnak, s még nem volt idejű nagy csalódásokat okozni az olvasónak. Az lesz az igazi verseny, ha majd az alakuló pártoknak és a vidéki kisvárosoknak is külön lapjuk lesz. — Mi a véleménye a két szegedi pártlap körüli bonyodalmakról, változásokról? — Ami azt illeti, elég keveset lehet tudni ahhoz róla. hogy az ember megítélhetné a helyzetet. Annyit mindenesetre elmondhatok: az MSZMP-nek fel kell végre ismernie, hogy a megalománia nem vezet sehova. S most pláne arra lenne szükség, hogy a párt több csatornán, minél sokszínűbben hirdesse porgramját. Ha ismét egy szócsőre redukálja hangját, a hatás elmarad, mert a hangerőnél izgalmasabb a több szólam. A Délmagyarország, ha most frissít és fiatal erőket tud megnyerni, új arcot ölthet. A Hírlap pedig, mi, vidékiek nagyon reméljük, nem akar egy másik szegedi lap lenni. — Visszatérve a Juss-ra: egy év alatt milyen visszajelzéseket kapott a szerkesztőség? — A legjobb kontroll a megcélzott olvasó érdeklődése. Veszik a lapot. S azt hiszem, azok veszik, akiknek szánjuk. A gondolkodni vágyó, az informálódni akaró, értelmes emberek. Ügy is mondhatnám, a vidéki „értelmesség". Pacsika Emília Szimfonikus költemény Idegenből Iskola lesz a „pártházi" pénzből A tanács vb tegnapi ülése után a sajtótájékoztatón a pártházak más célú hasznosítása ügyében a következőket tudtuk meg: mivel a két MSZM P-bizottság (a városi és a megyei) megegyezett abban, hogy a Komócsin téri lesz a „mozgalmi ház" — vagyis, a megyei pártbizottság átköltözik a Kopiócsin téri épületbe —, a Rákóczi téri szárnyat is a megyei tanács használhatja. A tervek szerint úgy, hogy odaköltözteti különböző intézményeit az üjszegedi továbbképzési központból. Mármost, ez az üjszegedi épület (Közép fasor 1—3.) lesz az, amit megkap a városi tanács annak a pénznek a fejében, amit a Komócsin téri pártház építésére annak idején a városi tanács kasszájából (lakásfelújitási alap) „áldoztak". Kérdés: mire használja majd a városi tanács a fölszabaduló Közép-fasori épületet? Ez a kérdés nem is igazi, hiszen az üjszegedi ház minden különösebb átalakítás nélkül: 12 tantermes középiskola, valamint művelődési célokra is alkalmas. Már csak azt kell eldönteni, hogy mely szegedi középiskola „fejlesztődjön" a fölszabaduló épülettel? A bonyolultnak tetsző ügyben szerteágazó tárgyalássorozat foly:k, de döntés még azért nincs, mert a városházán a megyei tanács írásbeli egyetértését várják. Az ügyeket tovább színezi, hogy a városi tanács egyúttal szeretné megoldani a zeneiskola elhelyezését is. Miután kiderült, hogy az alsóvárosi kolostor az egyházé, onnan a szociális otthon a földhivatal jelenlegi épületébe költözne, ez az intézmény pedig a jelenlegi zeneiskola (Tábor utca) helyére. Mindebből talán nem nyilvánvaló, de a terv mégis az, hogy a zeneiskola majd a Közép fasorba költözendő középiskola helyét foglalhatja el. A tájékoztatón Müller Józsefné tanácselnök-helyettes részletezte azt a kisebbfajta sajtóbotrányt, ami a .zegedi opera élén bekövetkező változásokat kísérte. Mivel — valószínűleg az újságírók tájékozatlansága miatt — több napilapban kész tényként tálaltatott, hogy Gregor József az opera új, kinevezett vezetője, számos félreértés keletkezett. A többi között: az újságokból így értesült annak a színháznak (Győr) a vezetősége, ahová pillanatnyilag még szerződés köti a népszerű énekművészt. A tények pedig a következők: amint ezt a Délmagyarország az operatagozati értekezletről szóló tudósításában megírta, a művészeti vezető kinevezésére a tanács végrehajtó bizottsága jogosult; a tagozati ülés mindössze része volt a tárgyalássorozatnak, amelynek az a célja, hogy az Operaházba szerződött Oberfrank Géze helyére a megfelelő szakembert megtalálják. A tanácselnök-helyettes azt is bejelentette, hogy az április l-jétől a Csongrád Megyei Hírlap főszerkesztőjeként dolgozó Nikolényi Istvánnal szerződést kötöttek: az általa megtervezett szabadtéri évadban, tehát augusztus 31-ig a szabadtéri művészeti vezetői teendőit lássa el, mellékállásban. A Szegedi Szabadtéri Játékok, amelynek a megyei lap új főszerkesztője igazgatója volt, harmincmillióval gazdálkodik; az intézmény gazdasági igazgatója, Balázs Ivánné felelős az évad gazdálkodásáért, Szűcsborus János. a műszaki vezetői teendők ellátásáért. A vezetők közötti koordinációs feladatokra megbízást kapott Juhász Pál, a városi tanács osztályvezető-helyettese. A szabadtéri igazgatói állásóra a tanács pályázatot ír ki. S. E. A kellemes meglepetést egyrészt az okozta, hogy a magyar színpadokon rendszerint a műfaj más jeles képviselőivel találkozhatunk (Jandl persze elsősorban költő és nem drámaíró), másrészt a német nyelvet alaposan ismerőknek is komoly feladatot jelentett a beszédoperái stílusban irt mű megértése. Mit jelentett a beszédoperai stílusban írt mű megértése. Mit jelent a beszédopera? Jandl szavaival élve, a párbeszédek verseknek kijáró feszességgel történő megkomponálását, a darab nyelvének nyomatékos eltávolítását a köznapi beszédtől, ami szinte már éneklésnek is felfogható, de mégsem válik énekké. Ez a meghatározás rendkívüli teret enged a színészi képességek kibontásának, hiszen a hanglejtésben felépített kontrasztok széles skáláján belül szabad improvizációra ad lehetőséget. A magyar olvasó Eörsi István fordításában ismerheti a darabot, melynek szövege 3 soros ritmikus beszéd, „én" és „te" személyes névmások nélkül, kizárólag harmadik személyben és a német konjunktivusznák megfelelően feltételes módban írva. A szerző nem véletlenül nyúlt e nyelvtani és stilisztikai eszközökhöz. A szöveg Az osztrák Weiner Ensemble vendégszereplése alkalmából igazi meglepetés érte azokat, akik szerda este a Kisszínházban megnézték Ernst Jandl: Idegenből című abszurd drámájának előadását. interpretálásánál kiderül, hogy egy erőteljes korlátok közé szorított, normálistól eltérő feszességü szövegmondásra és színészi jelenlétre van szükség. Ennél pontosabban kifejezni azt a depressziós állapotot, melyben „a férfi" — elveszítve normális kapcsolatát az élettel —, elszigetelve tengődik otthonában élettársával és barátjával, e nyelvi bravúrok nélkül nem is lehetne. Az abszurd műfajának megfelelően tragikus színezetű ez a monologizáló hármas, melyekben különös nyomatékkal érvényesül a vicc és az irónia. Az együttes előadása (Don-tinik Glaubitz — A férfi, Eva Hósemann — A nő, Olivér Trautwein — A másik férfi, Stephan Bruchmeier — a rendező) hűen követi a szerzői utasításokat és autentikus színházi 'megoldásokkal közvetíti az önmaguktól és a külvilágtól is teljesen elidegenedett „hősök" belső konfliktusát. Egy teljesen életidegen, irodajellegü szoba tartja fogságában a szereplőket A vasállványzatba foglalt fémszékeken, ridegen csillanó plexiüvegeken és a csokor művirágon kívül úgynevezett „életközeli drogok" az előadás rekvizitumai: nyugtatók, halom cigaretta, whisky és a 'külvilág — a telefon. A szereplök furcsák, mintha az éterben lebegnének, a föld fölé emelt állványzaton, a férfire és a nőre külön szabott járatokon közlekednék. A merev, ,/kiszabott" mozgás hatásosan erősiti fel a szövegbeli korlátokat. Bár a darab „cselekménye" 24 óra története, az idő teljesen indifferens tényező. Egy kapcsolat és életforma-modellről van itt szó, melyet a stilizált környezetben folyó „mesterkélt" játék fanyarrá, tanácstalanná, kilátástalanná tesz. A zene hiánya csak fokozza ezt az elidegenítő hatást, ám Dominik Glaubitz kiváló színészi teljesítményével a szöveg recitálásából áradó zeneiségével, a hanglejtés és a hangfrekvenciák bámulatos kontrapunktozásával egy kényszeredett, vegetáló élet „szimfonikus költeményét" közvetíti. Nagy Márta „Nincs szükség újabb 56-ra!" A Kisgazdapárt zászlóbontása Zákányszéken Zsúfolásig megtelt a zákányszéki Művelődési Ház nagyterme azon az április végi vasárnapon. A Kisgazdapárt tagtoborzó nagygyűlést hirdetett, ez a magyarázat az érdeklődésre. Papp János szakszövetkezeti tag nyitotta meg a gyűlést, mint a kisgazdák helybeli szervezője, majd Nagy István ismertette a párt történelmi múltját, 1930-as megalakulásától napjainkig. Kiemelte jeles vezetőit: Kovács Bélát, Nagy Ferencet, Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Tildy Zoltánt és legtöbbjük mártír életútját. Ezt követően a Kisgazdapart megyei szervező titkára, Szeghö István vázolta ideológiai irányelveiket, programcélkitűzéseiket: különös tekintettel a föld-tulajdonviszonyok reformálásanak szükségességére, a valódi szövetkezés lehetőségére, a farmergazdálkodási forma esélyeire. Élénk figyelmet és zajos helyeslést váltott ki annak a pártkövetelménynek a bejelentése, hogy „a parasztságot rehabilitálni kell". Szót kapva a párt operatív bizottságának elnöke, Boros Imre a napi politikai aktualitásokról, a párt ezekkel kapcsolatos álláspontjáról tartott végig figyelemlekötő ismertetést. Ezek szerint a Kisgazdapárt nem szélsőséges szervezet, támogatja a békés átalakulást kezdeményező, jó szándékú reformtörekvéseket. Leszögezte, hogy újabb 56-ra az országnak* nincs szüksége, egyúttal kiemelte, hogy egy sztálini típusú, ismételt visszarendeződést a Kisgazdapárt az 1944. október 15-i eseményekkel azonos, nemzetellenes támadásnak tekintene. Határozott álláspontja a pártnak — mondotta —, hogy a bíróságok és a fegyveres testületek pártsemlegességét meg kell valósítani, a közösségi pénzt szükségtelenül emésztő ós a demokratikus jogállamiság kifejlesztését fenyegető, a félelem mentes politizálást gátló fegyveres pártőrséget a legrövidebb időn belül fel kell számolni. E megállapításokat nagy taps követte. A hozzászólók egyetértettek a párt ideológiai célkitűzéseivel és nagy érdeklődést mutattak a földdel kapcsolatos esetleges tulajdonviszony-változások módozatai iránt. Sz. I. Szombaton 3 helyszínre várják a rendezők a (kórusművek kedvelőit. A Deák Ferenc Gimnáziumban délelőtt 10 órakor kezdődik az Éneklő Ifjúság díszhangversenye. Délután 4 órától a fel nőtt kórusok minősítő hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők, este 7 órakor pedig a Dóm téren és a Nemzeti Errtlékcsarnokban kezdődik a nagyszabású szerenád est, melyen a kórusok mellett népzenei együttesek Ss szerepelnek. Az Éneklő ifjúság eddig lezajlott 10 hangversenyén 79 kórus lépett fel. Közülük 42 vállalta a megmérettetést, s kérte a zsűriDalolónap tői minősítését. 18 kórus arany, 17 ezüst, 7 pedig bronz oklevelet nyertNyolc kórus műsorát tartották érdemesnek rádió-, iLletve hanglemezfelvételre. Három kórust országos szaktáborban való részvételre javasoltak. A legjobbak (közül a díszhangversenyen a következő (kórusok és karnagyok lépnek fel: a Rókus I. Számú Alt. Isk. Kicsinyek Kórusa (Czakó Jánosné), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II. Számú Gyakorló Isk. Kórusa (Juray Miklósné). a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. Számú Gyakorló Iskola Mozart Kamarakórusa (Országhné Diamant Ágnes), a Béke Utcai Alt. Isik. Kórusa (Korsósné Balogh Katalin), a makói Széchenyi Alt. Isk. Kórusa (Háló Ilona), a mindszenti Központi Alt. Isk. Kórusa (Hős Mária), a Szirmai István Alt. Isk. Kórusa (Nemes Éva), a (kisteleki II. Rákóczi Ferenc Ének-Zenei Ált. Isk. Kórusa (Balogh Irén), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. Számú Gyakorló Iskola Kodály Kórusa (Kalmár Ferencné), az Ifjú Zenebarátok Kórusa (Erdős János). Több menekült Romániából A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága útiokmányának — az úgynevezett vöröskeresztes útlevél — ügyintézésével is foglalkozik mostantól a Magyar Vöröskereszt romániai menekülteket segítő irodája. A dokumentumot csak a Romániát elhagyók kérvényezhetik, s csupán akkor, ha birtokukban van annak az országnak a befogadó nyilatkozata, ahol letelepedni szándékoznak. Nagy örsné irodavezető és Kucsma Ilona, a Vöröskereszt munkatársa elmondták: hazánkba az elmúlt hetekben újból több menekült érkezett, s közülük minden harmadik személy román anyanyelvű. Növekszik azoknak a száma, akik új hazaként nem Magyarországot választják. A tovább utazni szándékozok többnyire az idegen ajkúak, akik egy részében valószínűtlenül szép kép él hazánkról, s ebben csalódva keresik boldogulásukat egy harmadik országban. Mások eleve átutazó helyként választják Magyarországot, azonban amig helyzetük megoldódik, a magyar vendégszeretetet élvezik. Ellqtásuk ugyanolyan, mint az erdélyieké. A romániai menekülteket segítő iroda az újonnan érkezőknek egyszeri gyorssegélyt ad. Az egyedül lévők. valamint a családfők 1500, a családtagok 1000 forintot kapnak a vöröskereszt erre a célra létesített számlájáról. A lakossági adományokból összegyűlt használt ruhaneműből igény szerint válogathatnak. Ugyancsak az iroda gondoskodik takaróról, ágyneműről, tisztálkodási szerekről. Az iroda munkatársai háztartási felszerelés és bútoradomány közvetítését is vállalják. Az iroda tavaly 14 700, idén több mint 6000 menekültnek segített. Terveik között szerepel, hogy a befogadó állomásokon tisztasági csomagot, ruhát osztanak, a határállomásokra pedig — igény szerint — ruhaneműt küldenek. Munkájukhoz továbbra is nélkülözhetetlen a lakosság segítsége. A csekkszámlaszámuk változatlan: MNB 508-11468-0. (MTI)