Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

1S89. május 30., kedd 3 Sorozatban szűnnek meg a függetlenített titkári státuszok az MSZMP-nél pártbizottság titkárától. Ak­kor ugyanis a 11 Szeged környéki közsegben 10 füg­getlenített párttitkár volt Számuk azóta evi 3-4-gyel csökkent. A folyamat azóta jelentő­sen fölgyorsult. Az üzemek, a pártszervezetek, sőt, ma­guk a függetlenített titká­rok is egyre-másra kezde­ményezik a 'helyzet megvál­toztatását. Úgy tűnik, még >*iz idén minden függetlení­tett párttitkári státusz meg­szűnik a vállalatoknál és a tsz-ekben. Az Oláh Miklóstól szár­mazó információk szerint ebben az is közrejátszik, hogy az üzemi-vállalati tit­károk nagy része az utóbbi időszakban már csak nehe­zen vállalta főállásban a pártmunkát. Hiszen vala­mennyiüknek tisztes szak­mája volt, szákmai vonalon is komoly előremenetelre számíthattak volna. A sza­lámigyár jelenlegi pb-titká­ra például üzemvezető-ke­lyettes, az újszegedi szövőé főművezető, az olajiparé mérnök, a kábelgyáré üzem­vezető volt. Nagy részük maga kezde­ményezte a függetlenített státusz megszüntetését, mi­vel — párttitkári teendői­nek megtartásával — saját szakmájában szeretne dol­gozni. S íhogy mennyire föl­gyorsult ez a folyamat? Ta­valy egész év alatt 4 füg­getlenített párttitkári stal­lum szűnt meg, az idén pe­dig már eddig — nyolc. Sz. I. — Tartja-e a kapcsolatot szegedi képviselőtársával, Király Zoltánnal? — Feladatom volt, hogy az ügyvédjén keresztül ve­gyem fel a kapcsolatot Ki­rály Zoltánnal, mert a Par­lament alelnöki tisztségének betöltésére az ő neve is fel­merült. Ha nem lesz külö­nösebb akadálya, a mostani ülésszakra hazajön! — Milyen a viszonya a jelenlegi kormánnyal? — Nincs még kialakult viszonyom, ezt elsősorban a korma nyprogram fogj a meg­határozni ... — Lát-e kiutat a jelente, gi. csőd felé zuhanó helyzet­ből? — Alapvetően optimista beállítottságú vagyok. Ha nem látnék kiutat, nem tó csinálnám! Ez persze nuni jelenti azt. hogy meg tudom mondani minden területen, hogy mi lenne a kiút, de ha nem bíznék benne. akkor nem ülnék az országgyűlési képviselőknek fenntartott helyen a Parlamentben ... Bagaméry László Az indiánság hátrányai Kolumbusz — visszatérve Európába — hat indiánt vitt magával, hogy a királyi udvarbon megmutathassa, miféle szerze­tek is élnek a7. Indiákon. Bezáratta őket egy kabinba, gondolva, jól eltesznek ma­guk között. Am leszállt a nap, megjött az: é.i — s reggelre mind a hat indiánt fölakasztva találta a fedélzetmester a ka­binban... Ott lógtak a rájuk adott ru­hákból font kötélen, a mennyezet kam­pósszógein. Az indiánok tehát inkább fölkötötték magukat, nem kívántak Kasztília földjére lépni, s látni sem akarták Spanyol Iza­bellát. Szerintem ezt határozottan rosszul tették... Amikor választani kell élet és halál közt — tökmindegy, hogy az Üj-, vagy pedig az Óvilágban él az ember; a ruhákból font kötélnél s a kampósszög­nél mindkét kontinens jobb valamivel... Attól leltek tán az indiánok, hogy ne adj' isten, meg kell keresztelkedniük, és penitenciaként elmondani néha három Miatyánkot s három Üdvözlégy Máriát? Na és, ha igen?... Isten úgyis miben­nünk lakik, a tartalom tehát megvan, a forma kifejezésének mikéntje pedig má­sodlagos jelentőségű ... Ha az a hat in­dián nem kötötte volna föl magát a kam­pósszögre — utódaik még ma is ott élné­nek Madridban, bikaviadalra járnának, s csattogtatnák a kasztanyettát. De hát eb­ből nem lett semmi; amikor benyitott hozzájuk a fedélzetmester, már kiszaladt arcukból a vér. s ütemesen himbálóztak a hullámzás ütemére ... Később aztán be­kerültek a táplálékláncba, amennyiben megettek őket a cápák. Az indiánok tehát öngyilkossággal kezd­ték, s késeibb is ekképpen folytatták. Mi­dőn a fehérek elözönlötték Észak-Ameri­kát, s a vonatok naponta szállították te­lepesek ezreit a keleti parttól egyre bel­jebb — nem integrálódtak, nem vették át az általuk kínált életformát. Ehelyett hősies és heroikus csatákat folytattak, aminek eredményeképpen majdnem tel­jesen elfogytak, maradékaik jelenleg re­zervátumokban szívják a marihuánát — békepipából. Hősiességüket az európaiak irodalma nagymértékben meg is becsülte. Cooper, Kari May és mások műveit fel­nőtt emberek százezrei olvasták annak idején — majd fokozatosan lesüllyedtek az ifjabb korosztályok könyvespolcára, s a világ legolvasottabb gyerekkönyveivé váltak. Közben terjesztették a mákonyt: az értelem nélküli hősiesség kamikaze­szellemét. ami bizonyos mellékkörülmé­nyeknek rendelj alá a Legfőbb Fökörül­menyt, az életet Amikor Goethe megír­ta az Ifjú Verther szenvedéseit — hatá­sára valóságos öngyilkossághullám söpört végig Németországban. A May Károly­féle indiánkönyvek hatására pedig ifjú generációk sokasága kezdett el merevked­ni, érzelmeket visszafogni, a falnak fejjel nekimenni, az életet könnyedén eldobni, azaz — indiánosdit játszani. Ma már aligha olvasnak a gyerekek efféléket, ma már teljesen más a világ, ám az indiánok szelleme észrevétlenül beépült magatar­táskultúránkba, s — egyéb források im­pulzusaitól támogatva — hatása máig ész­lelhető. Pedig, azt hiszem, korántsem egy jó­formán kihalt népcsoporttól kéne átven­nünk az. onpusztítás alapelemeit — ha­nem élő, szaporodó, virulens népaktől az életben maradás titkát. Persze, tudjuk nv azt nagyon is jól... Most ugyan össze­tolt nekünk sok minden eond. mázsás sú­lyok függnek fejünk fölött — de erre nem önDusztítással. hanem önélesztéssel, s mások élesztősével kéne reagálni. Farkas Csaba Gyermekbarát adórendszert javasol Rózsa Edit A legutóbbi parlamenti ülésszaknak egyik főszerep­lője volt Rózsa Edit, Sze­ged 3. sz. választókerületé­nek országgyűlési képviselő­je. Szembeszállt egyes ja­vaslatokkal, hozzászólt, ex­pozét tartott és kérdezett. Nem mintha nem ez lenne a feladata egy képviselőnek, csak hát ez még mindig nem szokványos a Tisztelt Házban. Ma, kedden ismét összeül az Országgyűlés. A képviselőnővel az elmúlt ülésszak néhány időszerű kérdéséről beszélgettem. — Milyen a képviselők státusa az Országgyűlésben? — A képviselői munká­ban mindenki alapvetően az egyéniségét, saját munka­módszerét viszi bele, hiszen az eddig eltelt évek alatt nem alakulhatott ki a kép­viselői munka „imázsa". Én is sajátosan fogtam föl, fő­leg azért, mert amikor 24 évesen képviselő lettem, igazából saját tapasztalata­im nem is lehettek. Én már a ciklus kezdete óta a vá­lasztókkal való kapcsolattar­tásra helyezem a fő hang­súlyt, amit kiegészítenek a szakmai konzultációk, véle­ménycserék, amelyek az Or­szággyűlésre való felkészü­lésem alapját képezik. — Hozzászólt, expozét tartott és kérdezett... — Mindez abból adódott, hogy egyébként is sűrűsöd­tek a gondok, problémák az országban. Három olyan napirend volt, amelyben érintett voltam. Az ifjúsá­gi törvénnyel kapcsolatos beszámoló után úgy láttam, ha ehhez a kérdéshez én nem szólok hozzá, akkor mi­hez, hiszen jól ismerem a fiatalok véleményét. Az ex­pozé azért került most na­pirendre — ugyan az előző ülésszakra már beadtam a törvényjavaslatot —, mert az ügyrend szerint egy na­pot késett. A kérdésem az a széles felháborodás fogal­maztatta meg velem, me­lyek megnyilvánultak a mil­liós prémiumok kifizetése miatt. Erre pedig a legal­kalmasabb fórum az Or­szággyűlés. Ezek így jöttek össze, ezért kaptam idéző­jelben azt a titulust, hogy „gyanús" képviselő. Szerin­tem az a ..gyanús", aki még nem szólalt meg, vagy csak nagyon ritkán ... — Most, hogy Király Zol­tán angliai tanulmányúton van, azt hiszem, kissé lan. nuosabb tett a hangulat az Országgyűlésen, ön viszont legutóbbi hozzászólásaival ismét Csongrád megyére te­relte a figyelmet. Gazdasá­gi helyzetünk és a milliós prémiumok között óriási el­lentmondás van. Megkér­dezte, hogy a kormány ezt az ellentmondást miképpen kívánja feloldani. Halmos Csaba államtitkár, az Álla­mi Bér és Munkaügyi Hi. vatal elnöke azt válaszolta, hogy határozott az a szán. dék, hogy korlátokat állít­sanak minden olyan jövede­lemkiáramlás elé, amely mögött nincs teljesítmény. Elégedett ezzel a válasszal? — Részben. Elégedett tel­jes egészében nem lehettem, hiszen az régen rossz, ha most próbálják megteremte­ni, hogy csak a valós telje­sítmény mögött legyen kifi­zetés. Miért? Ez eddig nem így volt?! — Az ifjúságpolitikai fel­adatok közül mit tart a leg­sürgetőbbnek és legfonto­sabbnak? — Átfogó, korrekt elem­zés nélkül nem foghatunk a feladatok megoldásához. Há­rom időtávban határoztam meg a feladatokat, amelye­ket az állami ifjúságpoliti­kának fel kell vállalnia. Nagyon fontos terület ok­tatás, melynek kudarcát, ká­ros hatását érezzük a bő­rünkön is. A szellemi tőke, a szellemi kapacitás kell. hogy elsődleges legyen, ami felülmúlhat minden beru­házást Az oktatást úgy kell megreformálni, hogy elsőd­legesen pénzügyi támogatá­sa legyen, tehát az eddigi­eknek többszörösét kell er­re a szférára fordítani. A másik tarthatatlan gondja az ifjúságnak — de sok fel­nőttnek is — a lakáskérdés. Az elavult társadalmi szer­ződéseket új alapokra kell helyezni, és a lakáselosztást egy egészen új kiindulási p>ontról kell elindítani. Na­gyobb figyelmet kellene for­dítanunk a tehetséggondo­zásra is. Erre Csongrád me­gyében szerencsére jó pél­dák vannak ... — Foglalkozott az adó­törvénnyel is. Mit értett a ,,gyermekbarát" adórend­szer bevezetésének feltételei alatt? — Egy adórendszernek mindig „gyermekbarátnak" kell lennie! Akik gyerme­keket nevelnek, azok jól tudják, hogy ez az adórend­szer nemhogy „gyermekba­rát", egyenesen gyermekel­lenes! — Milyen lehetőséget lát az MSZMP és az újonnan alakult pártok közötti pár­beszédre? — Sajnos ez kevés, hogy én milyen lehetőséget látok. Mindenképplen támogatom és szükségesnek látom a párbeszédet. Persze a lehe­tőségek az MSZMP közpon­ti vezetésén múlnak. — Minek tulajdonítja, hégy egyre több képviselő visszahívását kezdeménye­zik a választók? Igaz, az önökhöz hasonló képviselők­re méltán haragszanak azok, akiket visszahívnak, mert csak most tűnt fel — a sze­replések kapcsán —, hogy nem megfelelően látják el választópolgáraik képvisele. tét... — Meglepő lehet, amit mondok, de én a visszahí­vás intézményével nem ér­tek egyet. A jövő parlamen­ti demokráciájában ez szük­ségtelen. Hogy mégis mű­ködik, vissza lehetne men­ni az 1985-ös választások­hoz, amikor a választók! még nem arra szavaztak, akik egy általuk elképzelt parlamenti munkának is megfelelnének. Más tények motiválták a választásokat, ha egyáltalán motiválta va­lami. Most felélénkült a po­litika, á közéletiség. és a választók igenis számon ké­rik képviselőiktől alkalmas­ságukat. rátermettségüket. Erre most van mód, a visz­szahívás! Ezzel természetes módon élni kívánnak, és él­nek is! — Milyen témákban ké­szült fel az Országgyűlés ma kezdődő ülésszakára? — A májusi ülésen 10 na­pirendet tárgyal az Ország­gyűlés, ha mind naparend­re kerül. Engem nagyon fog­lalkoztat az átalakulási tör­vény. Ez alapvetően megha­tározhatja a jövőbeni tulaj­donformákat. A gazdasági élénkülés alapja a tulajdon­viszonyok reformja lenne, époen ezért sokkal nagyobb nyilvánosságot tartok szük­ségesnek. Emiatt napirend­re tűzését, mostani tárgya­lását nem támogatom! Szó lesz Bős—Nagymarosról, és az sem titok, hogy nem tá­mogatom a vízlépcső meg­építését, és a munkák le­állítása mellett szavazok! Ennek tárgyában a képvise­lői csoport közös fellépés­re készül... Fölgyorsult egy folyamat Még mindig dolgoznak a Dégáz algyői PB-gáz-töltő üze­mének rekonstrukcióján, de a harmadik éve zajló munká­latokat idén már befejezik. Az elmúlt két év során kicse­rélték a dán töltőméi legeket — helyeltük a Metripond gyártmányait szerelték föl — korszerűsíte tek a villám­védelmet, a közművezetékeket, és fölépült a szociális épület. Az üzembeu zavartalanul dolgoztak ez idő alatt is, a palackok töltését sem hátráltatta jelentősen a beren­dezés fölújítása. Ezekben a napokban 15 ezer háztartási palackot töltenek meg, és mintegy 500 nyomáspróbáját végzik el két műszak alatt. Felvételeink a PB-Uzembcn készültek, a szállításra váró palackokról cs a befejezés előtt álló kapuforgalmi épületről, itt még dolgoznak a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat szakemberei. A városi párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén szinte már szokásos napi­rend volt, amikor a testület ismét újabb függetlenített párttitkári stallumok meg­szűnését regisztrálta. Vala­ha ugyanis lehetőség volt ar­ra, hogy a vállalatoknál bi­zonyos taglétszám fölött a pártszervezetek kezdeme­nyezzek a függetlenített, az­az a vállalat által fizetett párttitkári státusz létreho­zását. Ennek a 'határa a leg­alább ezer főt foglalkoztató vállalatoknál 150-et megha­ladó párttaglétszám volit, a tóeszekben pedig minimum 60 párttag. Nos, '1985-től immár fo­lyamatosan csökken a füg­getlenített párttitkárok száma a gazdaságban. A fo­lyamat a téeszeítben indult elsőként útjára, még a já­rási pártbizottság meg­szüntetése után — hallottuk Oláh Miklóstól, a városi Villámvédelem is... Elkerülni az összeomlást! A miniszter és a csomagterv A kormány csomagtervé­nek legfontosabb célja fenntartani a magyar gaz­daság működőképességét és elkerülni a fizetésképtelen­séget, amely a belső gazda­ság összeomlását jelentené — mondotta Békési László pénzügyminiszter hétfőn, az Országyúlés terv- és költ­ségvetési bizottságának ülé­sén. A képviselőket tájékoz­tató, orientáló 'bevezetőjé­ben tBékesi László hangoz­tatta, hogy az év első négy hónapjának gazdasági fejle­ményei tették szükségessé a csomagterv kimunkálását. Ha tovább folytatódnának a gazdaságban eddig tapasztalt folyamatok, finanszírozha­tatlanná válna az év végéig keletkező hiány. A legfőbb gondot a folyó fizetési mér­legben, valamint a költség­vetés és az államháztartás mérlegében mutatkozó, a tervezettől jelentősen elté­rő elmaradás okozza. A ba­jok forrása nem idén kelet­kezett, a 'belső felhasználás már évek óta meghaladja a jövedelemtermelés t.

Next

/
Thumbnails
Contents