Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

OCs VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 125. szám 1989. május 30.. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Kongresszust tart a párt Uj agrárpolitikai koncepció Bevezetőjében emlékez­tetett arra. hogy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepcióterveze­tet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vi­tassa meg. Az elmúlt hóna­pokban csaknem ezer szer­vezetben és intézményben több mint 30 ezren vitatták meg a dokumentumot, kriti­kai megjegyzéseikkel vagy javaslataikkal segítették az anyag formálását, és hozzá­járultak ahhoz, hogy a szakmai közvélemény érték­ítéletét, véleményét messze­menően figyelembe vehes­sék. — A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanakkor igen szenvedé­lyesek és kritikusak is — állapította meg Iványi Pál. — A mezőgazdaságban fel­halmozott problémák isme­retében azt kell mondani, hogy indokoltak ezek a szen­vedélyek. A véleménycserék a részt­vevők munkahelyétől, la­kóhelyétől, képzettségétől, kilátásaitól függően igen széles kört felöleltek, az ága­zat valamennyi kérdesével foglalkoztak. Elismerest ka­pott a koncepciótervezet­nek az a része, amely a múlt eredményei mellett a hibá­kat is őszintén feltárta. A kétségtelenül sikeres utat megtett agrárágazatban az eredmények sok esetben el­takarták a hibákat és a té­vedéseket. A falvakból, a nagyüzemekből, az élelmi­szer-feldolgozó vállalatok­tól érkezett vélemények egy­behangzóan megerősítették, hogy az agrárágazatban dol­gozók minden hibájával, el­követett tévedéseikkel együtt is vállalják az elmúlt három évtizedet és büszkék azok eredményeire. Abban saját munkájuk. erőfeszítéseik, ..megvajúdott" gondjaik megtestesülését látják, ép­pen ezért féltik és ragasz­kodnak is hozzá. Szinte valamennyi véle­mény foglalkozott az ága­zat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadának ellehetetlenü­lésével. Szenvedélyesen kri­tizálták a fokozódó költség­vetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a tá­mogatások összegét ós évről évre növelik az elvonásokét. Növeli a terhelést az ipari és mezőgazdasági árak kö­zötti olló nyílása, amely évek óta tart, és egyre sú­lyosabban érinti a mezőgaz­daságot. — Az adatok azt bizo­nyítják, hogy mind a mező­gazdaságban , mind az élel­miszeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized máso­Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága Hétfőn reggel 9 urakor Grósz Károly főtitkár el­nökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és tit­kára, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok elsó titkárai, a Budapesti Pártbizott­ság — nem testületi tag — titkára, továbbá a párt­sajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezetó személyiségét. 'Grósz Károly a Politikai Bizottság nevében üd­vözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. Az MSZMP agrárpoli.ikai koncepciójának megújításáról szóló állásfoglalás kialakítása — előadó Iványi Pal, a Központi Bizottság titkára: 2. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Köz­ponti Bizottság foglalkozott a párt elölt álló időszerű feladatokkal, és úgy döntött. Iiogy 1989. május 8-i ál­láspontját megváltoztatva, pártértekezlet helyett még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. A kongresszus előkészítésével összefüggő szervezési fel­adatokat következő ülésén pontosítja. 3. Különfélék. Az ülés időszerű politikai kérdések megvitatása után a késő éjszakai órákban fejeződött be. dik felében folyamatosan romlott — mutatott rá Ivá­nyi Pál. — Az 1988. évi nyereség­tömeg összege folyóáron még eléri az 1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki. Külö­nösen súlyos a helyzet az eleimet adó alapanyag-ter­melesben. Jól érzékelteti a helyzetet a búza jövedel­mezőségének alakulása, amelynek költségarányos nyeresége 10 éve még 25-30 százalékos volt. 1987-re ez 3 százalókra csokiként, és az utolsó 3 év átlagában is alig több mint harmadát teszi ikii az >1980. évinek. Következ­ménye mindennek, hogy a 'mezőgazdaságban a beruhá­zás, a műszaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító áron számolva az 1982. évi­nek csupán háromnegyedét eri el. Altalános a tőkesze­génység, elavult a technika. Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait, figyelmen kí­vül hagyó hitel- és kamat­politika is. Miközben a rö­vid lejáratú mezőgazdasági hitelek kamata az 1980—81. évi 10 százalékról 1988-na 17 -18 százalékra nőtt, addig az alaptevékenység jövedel­mezősége 12 százalékról 5 százalékra csökkent. Mindez elég indok arra, hogy joggal féltsük az ágazat elért ered­ményeit, féljünk a terme­lési színvonal csökkenésé­tói, és az azzal együttjáró élelmiszer-hiánytól, annak összes társadalmi -gazdasági ­politikai következményétől. Félni azonban kevés, és nem is lehet vele problémákat megoldani, cselekedni kell — szögezte le. — Egyetér­tünk a kormány február 9-1 határozatával, amely egy kedvezménycsomagot fo­gadott el az élelmiszer-gaz­daság javára. Növeltek a Ausztriában, a 24 órás futóversenyen Szegedi atléta diadala Az ausztriai rUiitersillben május 26—27-én meg­rendezett 24 órás futóversenyen hét ország 12 élvo­nalbeli versenyzője indult — meghívásos alapon. A győztes a szegedi Simon László lett 238,5 kilométeres teljesítménnyel, aki a Tápéi ESK versenyzője. Rész­leteket szerdai lapunkban olvashatnak. zöld hitel összegét, egyes élelmiszeripari vállala­toknál kedvezményes hi­telkonstrukciót hirdettek meg, kamatkedvezményt léptettek életbe, 5 százalék­kal növelték a gabona fel­vásárlási árát, 150 üzem adósságrendezésének le­hetőségével még ez évben foglalkoznak.. Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kormányt, hogy a Kozponti Bizottság agrárpolitikai tézisei alapján dolgozzon ki kormányzati programot, ós abban vegye figyelembe a mezőgazdaságban kialakult helyzetet. Ez nehéz feladat a kormány számára is, mert a nemrég elfogadott cso­magterve szerint, mintegy 30 milliárd forinttal kell csökkenteni a költségvetés kialakult hiányát. Mégis úgy véljük, hogy a mező­gazdaság nehéz helyzetére tekintettel kell lenni, és ke­vésbé lehet tovább terhelni ezt az ágazatot. — Sokan foglalkoztak a termelés-feldolgozás-ke­reskedelem elkülönült szer­vezeti, érdekeltségi és szem­léleti okokra visszavezethető ellentmondásaival. Sürget­ték ezek integrációjának erősítését Kiemelt je­lentőségűnek tartjük az egymásra utaltság fel­ismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés erősítését. A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elősegítése — jelentette ki a továbbiakban. — Valóban nagy lehetőségek és tartalé­kok vannak a termelés—fel­dolgozás—forgalmazás együttműködésében. Struktúrát váltani — az alapanyag-termelésben az élelmiszeriparban —, minő­séget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével le­het — mutatott rá az elő­adó. — Ennek az együtt­működésnek azonban a köl­csönös érdekek szem előtt tartásával, a szerves fejlő­dés alapján kell megtörtén­nie. Rendeletekkel, szabá­lyozókkal ezt lehet ösztö­nözni, gyorsítani, de felül­ről beavatkozni és pásztor módjára összeterelni az ér­dekeket nem lehet. A ver­tikumok terjedését és erő­södését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami be­avatkozás nélkül. — Szinte minden tanács­kozáson napirenden volt az érdekképviselet megújítása, a falusi érték felkarolása. Ez napjainkban egyre in­kább politikai jellegű kér­déssé válik. Közismert, hogy a parasztság politikai ér­dekképviseletére most szá­mos szervezet pályázik. Van, amelyik történelmi múltjára hivatkozva, van, amelyik egy „igazi parasztság" meg­teremtése okán, megint má­sok a parasztság magára­hagyatottsága miatt szeret­nék ezt a képviseletet meg­szerezni. Álláspontunk az lehet, hogy ezt rá kell bíz­ni a parasztságra, a vidék társadalmára — hangsú­lyozta. — ök jól tudják, hogy kik és hol képviselik érdekeiket. Az MSZMP ed­dig is kiemelten foglalkozott az agrárágazat helyzetével és az ott dolgozók sorsával. Ezt az elmúlt 30 év bizo­nyítja. Sok évszázados tör­ténelmében a magyar me­zőgazdaságnak nem volt még ilyen alkotó korszaka, mint az elmúlt három év­tized. Tudjuk, hogy ez a len­dület most megtört, de ezt átmenetinek tekintjük. Cé­lunk továbbra is a paraszt­ság, a mezőgazdaság és az egész élelmiszer-gazdaság stabilitásának helyreállítása, további korszerűsítésének megalapozása. Az MSZMP tehát nemcsak eddig tartotta fontosnak a parasztság, a vidéki lakosság érdekeinek képviseletét, hanem ezt kí­vánja tenni a jövőben is. Éppen ezért támogatjuk a szövetkezeti érdekképviselet megújítását, új, erösebb ala­pokra helyezését. Gondos­kodni kell az ágazatot kö­rülvevő érdekvédelmi, ér­dekegyeztető hálózatról, amelyik gazdasági és politi­kai jogosítványokkal is ren­delkezhetne. Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létre­hozását, amelyik a termelő­szövetkezetek mellett felka­rolná az állami gazdaságok, a kis- és magántermelők, valamint a családi vállalko­zók érdekvédelmét is. Emel­lett indokoltnak tartjuk az Agrárkamara megszervezését. Ez megfelelő jogosítványok­kal, az áregyeztetéseknek, az exportpiaci lehetőségek kihasználásának, az import­versenyeztetésnek olyan in­tézménye lehetne, amely számottevően csökkenteni tudná az agrárágazat ki­szolgáltatottságának a ve­szélyét, és társadalmasíthat­na egy sor állami feladatot. — A szerveződő agrarre­formkórökről és agrámlat­form-szervezetekről szólva kifejtette: létrejöttük egyik motivációja az agrárágazat jövedelempozíciójának meg­rendülése, és az ebből ere­dő feszültségek felhalmozó­dása. akuttá válása, a má­sik a nagyüzemek jövőjéért, a vidék boldogulásáért való aggodalom. Sokan úgy vé­lik, hogy az MSZMP sem áll ki következetesen az ag­rárágazat, a mezőgazdasági nagyüzemek mellett. ezért önálló politikai érdekképvi­selet alapításának gondola­tával is foglalkoznak. — Támogatjuk az agrár­reíormkörök tevékenységét. Már csak azért is, mert az (Folytatás a 2. oldalon.) Amihez nem kell törvény... Hová lett a Vidia? A ma kezdődő parlamenti üléseknek egyik legnagyobb horderejű pontja az átala­kulási törvény vitája. Több szervezet tiltakozott a ter­vezet ellen, mondván: „ez a jogszabály lehetőséget ad egy kisebbségnek, hogy a társadalmi tőkét elherdál­hassa, a kivételezett felső tízezer magántulajdonára tegye." Egy másik — nem kevésbé elgondolkodtató — elemzés szerint a társasági törvény elfogadása után va­lójában nem lenne szükség egy működő piacgazdaság­ban az átalakulási törvényre. A most szavazásra feltett ja­vaslat csak a kényszerűen a szerelvényre kapcsolt tola­tó mozdony, amely a pálya fogyatékosságain segíti át a vonatot. Nos, a Vidia Kereskedő­háznál nem vártak, hanem részvénytársaságot alapítot­tak. Május elsejétől már eb­ben a formában dolgoznak. 840 milliós az alaptőke, eb­ből a Vidia 558 milliós ap­porttal részvényes. A többi vt-tagot — az összegek fel­tüntetése nélkül — nem ér­dektelen felsorolni. Tehát: az OKHB, az Állami Bizto­sító, a Kludy Armature BRD. a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát, a Szolnoki Vasipari Vállalat, a Szentesi Árpád Tsz, a Metripond Mérleggyár. az OTP, a Szatymazi Finn-Ma­gyar Barátság Tsz, a Gene­ralimpex Külkereskedelmi Vállalat, az Universal Ke­reskedelmi Vállalat, a Desz­ki Maros Tsz, a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet, az Ullés és Vidéke Takarék­szövetkezet, a Delta Keres­kedelmi Vállalat, a Munkás Afész, a Borsodi Vegyi­Kombinát és a Mahir. A felsorolásból kiderül, hogy több bank adta pénzét és bizalmát az új konstrukció­hoz. Rajtuk kívül társultak kereskedelmi és termelő vál­lalatok is. A külföldi töke is jelen van. Az alapcél a részvénytár­saság alapításánál az opti­málisan működtethető vál­lalati nagyság létrehozása volt. A tőkéstársak három­féle részvény közül választ­hattak. Az első a gazdálko­dás eredményétől és a rész­vényesek döntésétől függő osztalék felvételére jogosít. A másik az úgynevezett ka­matozó részvény, a harma­dik pedig bizonyos árukör­ben vásárlási (beszerzési) elsőbbséghez segíti a tulaj­donost. Tehát létrejött a Vidia Kereskedőház Rt., de mi lett a Vidia Kereskedelmi Vállalattal? Vagyonkezelő központként, kis apparátus­sal ma is létezik. Az új forma elfogadtatása persze nem ment viták nél­kül. A munkásgyűlések egyik érve volt, hogy az új formában könnyebb lesz nö­velni az árváltozások miatt az utóbbi időben szűkössé vált forgóalapot. Új lehető­ségek nyílnak a nagy- és kiskereskedelem fejlesztésé­re. Szabadabb a pálya a külkereskedelemben és most már a termeléshez és ter­meltetéshez (a későbbiekben ezek finanszírozásához) bő­vül a mozgóbér. Az alapítási célok között pedig nagysúly. lyal szerepel a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítása. Térjünk vissza a beveze­tőre. Most erösebb a kont­roll a részvénytársaság ve­zetői felett, mint korábban volt a vállalatnál. A rész­vényesek csupán az ered­ményességre kíváncsiak. „Politikai érveléssel" tőlük nem lehet engedményeket kicsikarni. A személyi pré­miumokat is csak teljesít­mény után szavazzák meg. A Vidia Kereskedőház Rt. Csongrád megye első és mindmáig legnagyobb hol­dingja. Lesznek-e követói? Bizonyosan. Átalakulási tör­vénnyel, vagy anélkül? Ez utóbbi kérdésre az ország­gyűlési krónikákból tudhat­juk meg a leghamarabb a választ. B. I. Június 8-án és 9-én Tisztelgés Nagy Imre előtt A Magyar Demokrata Fó­rum szegedi és hódmezővá­sárhelyi szervezetlenek kép­viselői tegnap .tájékoztattak a sajtó munkatársait arról, hogy június 8-án Hódme­zővásárhelyen, másnap pe­dig Szegeden rendeznek Nagy Imre, mártír minisz­terelnök emléke előtt tisz­telgő estet. A szervezésben részt vesz a vásárhelyi Pe­tőfi Sándor Müvei ód esi Köz­pont is, ahol este 7-kor kez­dődik a műsor. A szegedi rendezvény is 19 órakör kez­dődik, a nemzeti színház épületében. Az irodalma emlékműsor­ban beszédet mond Tóbiás Aron, az In memóriám Nagy Imre című kötet szerkesztő­je, irodalomtörténész. Sze­geden föllép Bessenyei Fe­renc, kétszeres Kossuth-di­jas színművész, s mindkét helyszínen szerepélnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei: Dobos Katalin, Kovács Zsolt és Kátó Sán­dor A műsor rendezője Sík Ferenc. Jegyek a vásárhelyi mű­velődési központban, illetve a Bartók Béla Művelődési Központban, Szegeden vá­sárolhatók. A bevételt a Nagy Imre Intézet és az In­oonnu alkotócsoport által készítendő, a 301-es parcel­lában felállítandó emlékmű költségeire ajánlják fal a szervezők, ákik azt is el­mondták, hogy a június 16-i temetésre és megemlékezés­re Ikülönbuszokat indítanak. F.rre az MDF-tagok és más állampolgárok Szegeden minden penteker,, délután 4-től 6-ig jelentkezhetnek a Bartókban. k 4

Next

/
Thumbnails
Contents