Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

1989. május 5., csütörtök 7 Bibó István reinkarnációja Szégyen ide, szégyen oda: a XX. század egyik legna­gyobb magyar gondolkodójá­nak a nevét az egyetemen hallottam először — ott sem hivatalos előadáson —, hi­szen az általános és közép­iskolai tantervek, s az álta­lam ismert sajtóorgánumok akkor még nem tettek emlí­tést róla. A 80-as évek ele­jén aztán — elsősorban az úgynevezett ellenzéki kö­rökből kisugározva — egyre többekhez juthattak el is­mét Bibó gondolatai, per­sze, csak illegális csatorná­kon. Sokáig érthetetlen volt számomra — talán túl fia­tal voltam még —, hogy e világos, tiszta logikájú és első, valamint második hal­lásra is cáfolhatatlannak tű­nő okfejtéseket, melyek a kelet-európai fejlődésről, vagy á magyar belpolitikai helyzet és a hatafmi harc 1945—48. közti alakulásáról szóltak, miért egy füstös le­vegőjű, kicsiny albérletben negyvenedmagammal szo­rongva, recsegő kazettás magnetofonról kell hallgat­nom, némi félelemmel gon­dolván a rendőrség esetle­ges — nemkívánatos — tisz­telgő látogatására, s miért nem inkább a Kossuth adó­ról harsog az éterbe mind­ez. A nem várt látogatások akkor elmaradtak, pedig könnyen lehetséges, hogy a rendőrség tudott minden egyes „repülő egyetem"­rendezvényröl; a belpolitikai helyzet azóta némileg meg­változott; egyheti kisnyug­díjból bárki megvásárolhat­ta már tavaly Bibó váloga­tott tanulmányainak három, kötetét; a hivatalos és tel­jes rehabilitás azonban még mindig késik. Sokat lendít viszont a nemrégiben beindult ked­vező folyamaton — Bibó István méltó helyének ki­jelölésén a magyar szel­lemtörténetben — a tavaly ősszel alakult Bibó István­emlékbizottság tevékenysé­ge. A József Attila Tudo­mányegyetem — melynek Bibó hallgatója és oktatója volt — öntevékeny cso­portjainak delegáltjaiból lét­rejött bizottság elnöke, Bel­lavics István, és Pete Koszorúzás, dombormű, kiállítás, alapítvány György, a JATE közműve­lődési titkára (a bizottság szóvivője) tegnap sajtótájé­koztatón ismertette eddigi munkájukat, és további ter­veiket. Legközelebbi rendezvé­nyük május 10-én 15 órakor kezdődik az óbudai köz­temetőben, ahol tiszteletadó koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak Bi­bó István halálának tize­dik évfordulója alkalmából. Az emlékbizottság, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia, a Történelmi Igazság­tétel Bizottság és a barátok, börtöntársak képviselői mon­danak beszédet a koszorúk elhelyezése előtt. Május 12—14. között Sze­geden „Nemzet és demok­rácia" címmel szerveznek konferenciát, amelynek meg­nyitója május 12-én 14 óra­kor lesz a JATE Dugonics téri központi épületének au­lájában. A három nap fo­lyamán elhangzó előadá­sok Bibó szellemiségét idé­zik. (Érdemes néhányat meg­említeni közülük: Tamás Gáspár Miklós: A magyar hisztéria okai és története; Bíró Zoltán: Harmadik út — saját út; Szabó Miklós: Har­madik út tegnap és ma; Bi­lecz Endre: Űj tragédiák, torzulások és régi történel­mi zsákutcák.) Részletes programmal a JATE köz­művelődési titkárságán szol­gáirak az érdeklődőknek. E konferencia ideje alatt avat­ják fel ünnepélyesen a JA­TE központi épületében Bi­bó István domborművét, május 13-án 10 órakor. Ugyanezen a napon, 18 óra­kor nyitják meg a Fekete­házban a Bibó-emlékkiálli­tást, amely a tervek szerint szeptember 25-ig tekinthető meg. A kiállítás helyszínén több ízben is levetítik azt a Sára Sándor, Huszár Ti­bor és Hanák Gábor által a hetvenes években készí­tett, s nyilvánosan eleddig még be nem mutatott fil­met, amelyben Bibó István vázolja fel saját életpályá­jának elsó szakaszát — 1945-ig. A Bibó István-emlékbi­zottság alapítvány létreho­zását tervezi; ennek alap­tőkéjét a „Nemzet és de­mokrácia" konferencia anya­gának könyv alakban való megjelentetéséből befolyt összeg képezi majd. Termé­szetesen várják a céljaik­kal szimpatizálók anyagi se­gítségét is az MNB 289-98022, 10564 számú csekkszámlára (OTP körzeti fiókja, Szeged, Aradi vér­tanúk tere 3.). Az alapítvány célja, hogy támogassa — Bibó szellemében — a de­mokratikus kibontakozást. Ennek érdekében évente ket­tő, a XX. századi magyar társadalom fontos kérdése­it magas színvonalon fel­dolgozó fiatal alkotót ré­szesítenek ösztöndíjban. A beérkezett pályázatokat ne­ves társadalomtudósokból álló kuratórium bírálja el. A sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva az em­lékbizottság azon álláspont­ját juttatták kifejezésre, mely szerint nem támogat­ják azt a javaslatot, hogy a szegedi Komócsin Zoltán teret Bibó Istvánról nevez­zék el. Úgy érzik, hogy Bibó szelleméhez méltatlan volna, ha nevét napi politikai csa­tározásokhoz használnák fel. Ifjabb Bibó István egyéb­ként — aki az emlékbizott­ság egyik védnöke — ilyen értelmű személyes kérését tolmácsolta a névváltozta­tást kezdeményező alterna­tív szervezeteknek. Mind­ez természetesen csak ezen konkrét javaslatra vonat­kozik; az emlékbizottság ugyanakkor kívánatosnak tartja, hogy Szegeden —, s másutt is az országban — utcát, teret, különböző in­tézményeket nevezzenek el népünk e jeles gondolkodó­járól. 6.1. sikerek A VII. országos Liszt Fe­renc tanári zongoraverse­nyen, amelyet hároméven­ként Szekszárdon rendez­nek meg, szép szegedi si­ker született. A szegedi Liszt Ferenc Zeneiskola ta­nára, Lugosi Zsuzsanna III. helyezést ért el <(a II. he­lyezést nem adták ki). A III. országos mélyrézfúvós verseny elődöntőjén három megye 52 ifjú zenésze vett részt. A szegedi zeneiskola növendékei közül az I. kor­csoportban Wodola Barna­bás harsonás dicséretet ka­pott (tanára: Szelezsán Ist­ván), a III. korcsoportban Molnár Beáta kürtös szintén dicséretben részesült (taná­ra; Monostori István). A II. korcsoportból az országos döntőbe jutott Szelezsán Dé­nes harsonás növendék (ta­nára: Szelezsán István). Meghívó nagymamáknak és édesanyáknak A közelgő anyák napja alkalmából ma, csütörtökön este 6 órakor a nagyma­mákat és édesanyákat ká­szönti a szegedi Deák Fa­renc Gimnázium énekkara (karvezető: Illés Mihály) és versmondói. Az ünnepi est vendégei Szász Krisztina, Magony Ilona (ének) és Sonnewend Kinga (zongora) főiskolai hallgatók, valamint a rókusi általános iskola Kodály kórusa (karvezető: Kalmár Ferencné). A nagy­mamákat és édesanyákat tisztelettel és szeretettel vár­ják a műsor szereplői a gimnázium hangverseny­termében. Ugyancsak anyák­napi ünnepséget rendez a Széchenyi téri házasságkötő teremben a Szeged Városi Családi Intézet és a Kodály Zoltán gyermekkórus má­jus 7-én, vasárnap 17 óra­kor. Fórum az ifjúságpolitikáról Ma délután 5-től az ifjúsági iroda klubjában (Dózsa utca 2.) kerül sor az ifjúsági törvény tapasz­talatairól való városi beszélgetésre: Bödöné Rózsa Edit országgyűlési képviselő gyűjti Ö6sze az észrevé­teleket, megjegyzéseket. A body-buiider a Vörös téren A tizenháromszoros body­builder-világbajnok és hét­szeres „Mister Olympia" mi­után otthagyta a sportéletet — a film világában is bajnok lett. A világ egyik legkere­settebb sztárját, Arnold Schwarzeneggert már a pesti utcán is volt módjában látni mindazoknak, akik ép­pen arra jártak, ahol forgat­ták Walter Hill Vörös zsaru című filmjét. A világ pleíy­kalapjainak azonban nem a budapesti, hanem a moszk­vai forgatási napok adták az igazi szenzációt. A holly­woodi producer-rendező-író Hill kijelentette, hogy Moszkvában csak azt kér­ték: ne forgassanak a KGB­székház mellett és a Kreml falai mögött. Ezt betartot­ták. Schwarzenegger azt mondta, hogy igazán jól érezte magát á Vörös téren is, meg a mi fővárosunkban is; mely utóbbi ezúttal Moszkva „dublőreként" szolgált... Hogy miről szól a Vörös zsaru? Az kérem ezúttal is teljesen mellékes. Majdnem Takács imréné nem indul a választásoknn (Amikor ez a beszélgetés készült, Takács Imréné a megyei képviselők csoport­jának vezetője volt. Nem­csak én nem tudtlam — Ta­kácsné sem. hogy pár órá­val késsöbb lemond e tiszté^ röl, a „személyével kapcso­latban megnyilvánult biza­lomhiány miatt". A vele folytatott diskurzus tartal­ma azonban a történtektol függetlenül érvényes.) — Hogyan alakul ki a képviselők munkaterve! — Űj dolog, hogy az. Or­szággyűlés munkatervét is a képviselők hagyják jóvá, s hogy ehhez a véleményün­ket, is kikérik. A megyei képviselők terve ennek függ­vényében alakul. — Az is kiderül a prog­ramjukból: több csoport­ülést „vendégségben" tarta­nak. — Az a célunk, hogy az adott témakörben érintett politikai vagy gazdálkodó szervekkel együtt tanácskoz­zunk. s a véleményüket fi­gyelembe vegyük a parla­menti munkánkban. — Nemcsak hivatalos szervezetek, hanem a válasz­tóik is szeretnének véle­ményt nyilvánítani. Fölte­szik azt a kérdést is: kinek a nevében szavaz választott­juk? — Ördögi körben va­gyunk: a kormány azt sze­retné. ha minél gyorsabban, minél több dolgot tárgyalna a Parlament, így viszont nincs idő konzultálni az emberekkel. Akkor lennék1 nyugodt, ha egy-egy ülés­szakot megelőzően két-há­rom lakossági fórumot tud­nék tartani, de ez többnyi­re lehetetlen. — Ha csak az idei tervü­ket nézzük, látható: renge­teg dologhoz kellene érte­niük. — őszintén megmondom: néha van lelkiismeret-furda­lásom. Társadalmi munká­ban képviselőnek lenni, kül­ső segítség nélkül félkészül­ni — ez időnként fizikai képtelenség. Most szó van egy képviselői iroda felállí­tásáról, amely szakértői se­gítséget nyújtana nekünk. A jogászszövetség lépet ebben először, javaslatot tettek jo­gászokra, akik közreműköd­nének. Sajnos, azonban ez a munka nem megy gyorsan. — Lehet-e még „mellék­állásban" képviselőnek len­ni? — Én korábban azt mond­tam: dolgoazon tovább a képviselő, hogy munkahe­lyén érezze parlamenti dön­téseinek a súlyát. Most már úgy gondolom, nem lehet el­A munkaterv Május: Kihelyezett Ülés Makón és Szegváron 1. Látogatás a szalámigyár és húskombinát makói gyá­rában. Vitatéma: a vállalati törvény módosítása. 2. Látogatás a Szegvári Puskin Tsz-nél. Vitatéma: a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a szövetke­zetekről szóló törvény módosítása. Június: Kihelyezett ülés az adóhivatalnál. Vita­témák: 1. Az adórendszer működésének felülvizsgála­ta. 2. A társadalombiztosítás irányítási és szervezeti rendszerének továbbfejlesztéséről szóló törvényjavas­lat. 3. A honvédelmi törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat. Július: Kihelyezett ülés a megyei rendőr-főkapi­tányságon. Vitatéma: 1. A Büntető törvénykönyv mó­dosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szabály­sértésekről szóló törvény irányelvei. Szeptember: Vitatémák: 1. A pártokról, a nép­szavazásról szóló törvényjavaslat. 2. A választási tör ­vény irányelvei 3. A nyugdíjrendszer korszerűsítésé­nek irányelvei. Október: Vitatémák: 1. Az államháztartásról szó­ló törvény irányelvei. 2. A kereskedelemről szóló tör­vényjavaslat. November: Vitatémák: 1. A népgazdaság terve­zesi rendszeréről szóló törvényjavaslat. 2. Az 1990. évi gazdaságpolitikai feladatok December: Vitatémák: 1. A lelkiismereti szabau­ságról és a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény­javaslat. 2. A tájékoztatásról 6ZÓ1Ó törvényjavaslat. látni a feladatunkat társa­dalmi munkában. Természe­tesen fontos, hogy megle­gyen a lehetősége a munka­helyre való visszatérésnek, erre még nincs kidolgozott forma. A kérdést azonban sürgősen tárgyalni kell, és döntést kell hozni, még a választások előtt. A főállá­sú képviselőség ugyan isi so­kakat visszatarthat a jelö­léstől. Éppen ezért úgy gon­dolom, meg kell hagyni azt a lehetőséget is, hogy ha va­laki tiszta lelkiismerettel össze tudja egyeztetni két tevékenységiét, és munkahe­lye is támogatja lehessen munka mellett képviselő. — ön mennyi támogatást kap a textilművektől? — Onnan maximálisat — Es honnan nem? — Ügy érzem, hogy a párt az utóbbi időben ma­gára hagyta a képviselőit, s ezt fájdalommal vettem tu­domásul. Nem arra gondo­lok, persze, hogy meg kel­lett volna mondaniuk, mit csináljunk, inkább arra, hogy figyeljenek a konzul­tatív javaslatainkra. Egyik oldalról támadtak bennün­ket hogv párti rá nyitással dolgozunk, s a szavazáskor sokszor kötött bennünket a párt szervezeti szabályzata másik oldalról viszont nem segítettek bennünket. — Csalódott? — Egy kicsit igen. De et­től függetlenül sem indul­nék a következő választáso­kon. Négy parlamenti cik­luson keresztül dolgoztam, most már fiatalabbakra van Szükség". Balogh Tamás ugyanolyan tudniillik, mint az összes többi hollywoodi akció-kalandfilm; vagyis van benne rengeteg bunyó, lö­völdözés, autós (sőt, buszos) üldözési jelenet, hulla és kábítószer, no meg egy-két jó nő. És persze Schwarze­negger, akinek ezúttal alig van alkalma arra, hogy testi bájait megmutassa, mi­vel mindössze egyszer zu­hanyozik az egész filmben, amúgy szovjet rendőregyen­ruhában feszít. Ennek az az ideológiai háttere, hogy Hill, a rendező úgy találta: Schwarzenegger arca sokkal érdekesebb, mint a „badija" (ezért, vagy sem, a sztárnak öt teljes kilót le is kellett fogynia!). ízlések és pofonok különböznek — szellemes­kedhetnénk a film stílusá­ban, hiszen magam úgy ta­láltam, a body-buildcr arca épp olyan csontmerev, mint mifelénk a fakabátok, de hát ennyi baj legyen! Aligha a volt sportoló szí­nészi képességei iránti le­küzdhetetlen kíváncsiság, hanem más az, amiért tó­dulnak majd a népek a mo­zikba (az Intercom nevű magyar nemzetközi kulturá­lis szolgáltató kft. forgal­mazza a filmet). Hogy mi­csoda ez a másság? A holly­woodi „vörös humor" — ta­lán. Ami főleg olyan hely­zetekből és aranyköpésekből áll, mint a következők: 1. a Moszkvából Chicagóba ér­kezett szovjet szuperzsaru (Schwarzenegger) a lerob­bant szállodában bekap­csolja a tévét, rápillant az éppen futó szeretkezési je­lenetre és megvetően azt mondja: Kapitalizm! 2. Chicagói kollégájának (tisz­ta amerikki James Belushi játssza, jól) sakkpartijában imigyen kibicel: lépj a Dmitrij 4-re; 3. az amerikai zsaru óvja „Mister Moszk­vát": aztán ne rohanja le a várost — mintha ön volna a Vörös Hadsereg! 4. hol ta nulta meg a nyelvünket? — érdeklődnek az amerikaiak; Katonaság; Kijev! Alapfokú kiképzés! — válaszol Chi­cago egzotikuma, a lakoni­kus moszkvai. És így tovább. A közön­ség kacarászik, vihog, viny­nyogva röhög. Csak tudnám, miért mondja Mister Hill, hogy ót nem érdekli a poli­tika. Azt állítja,'őt csak a jó filmek érdeklik. (No meg, mint tudjuk, Schwarzeneg­ger arca.) Mivel Hill űr Ízlése nem igazán téma, végezetül csak annyit: a Vörös zsaru ne­künk nyilván jó film. Nem­csak azért, mert az ameri­kai filmcsinálók a dublörö­ket is nagyon megfizetik, s mi tudjuk a legjobban, hogy némely budapesti helyszín milyen drága tud lenni! És akkor még egy szót sem szóltunk arról, hogy a Vö­rös zsarunak magyar sze­replői is vannak (többek kö­zött Koncz Gábor színész és Növényi Norbert birkózó) — nyilván dollárért. A föl­emelt mozihelyárak (forint) ebben a konstellációban — már csak ráadás. Úgyhogy: miért is ne lenne jó nekünk a Hill-film? Amolyan rózsa­szín (nem teljesen vörös) biznisz ..-. S. E. Bálint Sándor iskola lesz lápén Az Európa hírű szegedi néprajztudós, Bálint Sándor nevét veszi föl a tápéi álta­lános iskola. Az avatóünnep­ség 8-án, hétfőn lesz: em­léktáblát lepleznek le, io­tó- és dokumentumtárlat nyílik. Még az ünnepélyes névadó előtt holnap, pénte­ken délután 5 órakor Bá­lint Sándor egykori tanít­ványai és munkatársai — Horváth Dezső, Juhász An­tal, Ilia Mihály, Lele József, Molnár Imre, Péter László és Polner Zoltán — idézik föl a kutató munkásságai, gyűjtőútjait, kapcsolatát a tápaiakkal. A beszélgetés után levetitik a A szögeJi nemzet című filmet. Életmentő kitüntetése Az Elnöki Tanács elisme­rése életmentésért magas emberi gesztus. Szeges Já­nos (Magyarcsanád) minden­kinek példát mutatott: éle­tet mentett február 24-én. úgy, hogy a saját életét nem kímélte. Nincs tömörebb köszönet-dicséret, mint amit ő mondott tegnap Leii­mann István megyei tanács­elnöknek, amikor átvette a! elismerést: „Emberért bár­mikor, bárhová bemegyek." Mi is történt? Magyarcsa, nádon a Felszabadulás utca 60. alatt kigyulladt az olaj­kálvha. A tűz lángba bon­totta a szőnyegeket, bútoro­kat. Az ágyon Popon Zsófia combnyaktöréssel feküdt. Szeges János a lángoköol karjába véve kimentette a tehetetlen asszonyt.* A. S.

Next

/
Thumbnails
Contents