Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

1989. niájus 27., szombat DM| mqffiizin 1956 sajtója I. MIRŐL ÍRTAK A LAPOK OKTOBER 23-30. KÖZÖTT? A Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége — Gerö Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének elsó titkára. Apró Antal, Hegedűs András, Kádár János. Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai — kedden a reggeli órákban érkezik vissza Budapestre. Szabad Ifjúság, október 23., kedd. * Részletek a Határozat című kiáltványból: 2. Reális tájékoztatást követelünk az országos gazdasági és politikai kérdésekben. 3. Követeljük a szocialista törvényesség megtartását és a halálbüntetés eltörlését — politikai bűncselekmények esetén. 7. Szabad és demokratikus választásokat követelünk. 9. Követeljük az idegen csapatok kivonását, társadalmi ellenőrzés mellett. 11. Szakembereket követelünk a megfelelő helyekre. 12. Vizsgálják felül az összes kereskedelmi és egyéb szerződéseket, hogy azok nemzeti érdekeinknek megfeleljenek. 17. Március 15-e és október 6-a legyen legnagyobb nemzeti ünnepünk. 19. Követeljük, hogy vizsgálják felül az összes politikai pereket. Pccsi Egyetem, október 24. Nagy Imre miniszterelnök szózata Budapest népéhez, részlet: A békésen tüntető magyar ifjúsághoz csatlakozva ellenséges elemek félrevezetve sok jóhiszemű dolgozót, a népi demokrácia, a néphatalom ellen fordultak. Legelső és mindenekelőtt álló feladat most. hogy a helyzetet sürgősen konszolidáljuk. Utána minden kérdésben szót értünk, hiszen egyet akar a kormány és a magyar nép többsége. Kádár János, a Központi Vezetőség titkára szerda esti rádióbeszédéből: Az egyetemi ifjúság — kezdetben jórészt elfogadható követelésekkel induló — felvonulása rohamosan elfajult népi demokratikus rendünk elleni tüntetéssé, s ennek a leple alatt fegyveres támadás robbant ki. Csak izzó haraggal lehet szólni erről a támadásról, amellyel az ellenforradalmi reakciós elemek felkeltek hazank fővárosa ellen, népi demokratikus rendünk, a munkásosztály hatalma ellen. Tudósítás az MDP Központi Vezetőségének üléséről: A KV 1956. október 24-én ülést tartott, melyen új tagokat választottak a Központi Vezetőségbe. Újjáválasztotta a Politikai Bizottságot és a Központi Vezetőség Titkárságát. A Központi Vezetőség tagjai sorába választották: Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Münnich Ferenc, Nagy Imre elvtársakat. Az újjáválasztott Politikai Bizottság tagjai: Apró Antal. Gáspár Sándor, Geró Ernő, Hegedús András, Kádár János. Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán elvtársak. A Politikai Bizottság póttagjai: Losonczy Géza és Rónai Sándor elvtársak. A Központi Vezetőség elsó titkári megbízatásában megerősítette Gerö Ernő elvtársat. A Központi Vezetőség titkárai: Donáth Ferenc, Kádár János. Kállai Gyula elvtársak.' A Központi Vezetőség javasolja a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, hogy Nagy Imre elvtársat válassza meg a Minisztertanács elnökének és Hegedűs András elvtársat a Minisztertanács elsó elnökhelyettesének. Szabolcs-Szatmári Néplap, október 25. * A magyar szakszervezetek köz' ponti lapjának címoldalán ez áll: Győzött a magyar nép demokratikus akarata! Gcrót leváltották. Kádár János az utóda. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Politikai Bizottsága ma, 1956. október 25-én megtartott ülésén Gerö Ernő elvtársat felmenti a Központi Vezetőség első titkárának tisztje alól. A Politikai Bizottság a Központi Vezetőség első titkárának tisztségével Kádár János elvtársat bízta meg. Kádár ..Azok az újságok és röplapok, amelyeknek kicsinyített fakszimiléjét az olvasó a kezében tartja. 1956. október 23-a és november 4-e között jelentek meg. Kivétel a Szabad Nép 1956. október 6-i számának címoldala, amely a Rajk-temeiést jelenti be. a Szabad Ózd november 14-i száma, amely tíz nappal a szovjet hadsereg intervenciója urán az ózdi Forradalmi Munkástanács kiadásában jelent és a Népszabadság 1958. június I7-i szamából a Nagy Imrének és társainak kivégzését hírül adó közlemény. Ugy éreztem, hogy ez a három újságszám hozzátartozik a forradalmi események történetéhez." — úja előszavában Nagy Ernó. aki olyan dokumentumanyagot ad át most a magyarországi olvasónak, mely eddig négyszer jelent meg Franciaországban, a gyújtó új hazájában. A dokumentumok értékét növeli, hogy a legutóbbi időkig hét lakat alatt őrizték az 56-ra vonatkozó történeti forrásokat, ugyanakkor eme „ügykezelés" folytán a gyűjtemény korántsem teljes. Igy a Tudósítások Kiadó tisztelendő vállalkozása azt sejteti, hogy ennél teljesebb, s ezért jobban kutatható összeállítás is várható — az országos és vidéki sajtó lapjaiból. János és Nagy Imre elvtárs a Politikai Bizottság ülésének befejeztével nyilatkozatot tesz a rádióban. Tűzzétek ki a nemzeti zászlót! Ugyan e lap címoldalán még egy cikk található, melynek címe: Altalános amnesztiát! A; írás teljes szövege: Az elmúlt napok tragikus eseményeinek értékelésére még nem érkezett el az idő. Egy azonban bizonyos: rágalom volt az az állítás, hogy fosztogatók és ellenforradalmi bandak lázadásáról volt szó. Becsületes hazafiak, a demokratikus fiatalság állt talpra nemzeti követelésekért. Ezért követeljük, hogy a felkelésben résztvevőket ne csak a statárium alól mentesítsék, de adjanak mindenkinek. aki abbahagyta a harcot, általános amnesztiát. Éljen a demokratikus harcban győzelmes magyar nép! Ha nincs is még itt a felelősség kérdésének felvetésére az idő. annyi bizonyos. hogy azokat, akik a pártot, a népi hatalmat. Nagy Imrét igyekeztek belerántani a maguk szennyes, provokatív játékába, haladéktalanul felelősségre kell vonni! Népszava, október 25. * Részlet Kádár János rádióbeszédéből. miután megválasztották a: MDP Központi Vezetősége elsó titkárának: Pártunk vezetése teljes egységben állást foglalt amellett, hogy a népköztársaságunk államhatalma ellen irányuló fegyveres támadást minden lehetséges eszközzel vissza kell verni. A dolgozó nép. a munkásosztály. a párt népköztársaságunkban megtestesült hatalma számunkra szent és szent kell, hogy legyen mindenki számára, aki nem kívánja viszsza népünk nyakára a régi igát. a tőkések, a bankárok, a nagybirtokosok uralmát. Ez a fegyveres támadás vérontást, pusztítást és súlyos anyagi károkat okozott és fog okozni mindaddig. amíg egész dolgozó népünk segítségével teljes végét nem vetjük. Szabad Nép, október 26. A Magyar írók és Művészek aláírással proklamáció jelent meg ezen a napon: Magyarok! Magyar fiatalok! Követeljük: 1. Az ÁVH azonnal szüntesse be a tüzet! 2. Teljes amnesztiát a harcolóknak és a katonáknak! 3. A szovjet csapatok vonuljanak vissza állomáshelyeikre! 4. A rend fenntartását a Magyar Néphadsereg biztosítsa! 5. Nagy Imre azonnal alakítson nemzeti egységkormányt! Álljon az új kormány, a nemzeti mozgalom élére! 6. Minden üzemben válasszák meg a munkástanácsokat! Népszava, október 26. Megalakult az új nemzeti kormány — szól a másnapi hír: a kormány összetétele a következő: Minisztertanács elnöke: Nagy Imre, helyettesei Apró Antal, Bognár József, Erdei Ferenc. Államminisztcr Tildy Zoltán, külügyminiszter Horváth Imre, belügyminiszter Münnich Ferenc. honvédelmi miniszter Janza Károly, pénzügyminiszter Kossá István, igazságügyminiszter dr. Molnár Erik, kohó- és gépipari miniszter Csergő János, bánya- és energiaügyi miniszter Czottner Sándor, vegyipari miniszter Szabó Gergely, könynvüipari miniszter Nagy Józsefné. város- és községgazdálkodási miniszter Nczvál Ferenc, földművelésügyi miniszter Kovács Bela (a Független Kisgazdapárt volt főtitkára), állami gazdaságok minisztere Ribianszky Miklós, külkereskedelmi miniszter Bognár József, belkereskedelmi miniszter Tausz János, élelmiszeripari miniszter Nyers Rezsó, begyűjtési miniszter Gvenes Antal, építésügyi miniszter Apró Antal, közlekedésügyi miniszter Bebrits Lajos, népmüvelésügvi miniszter Lukács György (egyetemi tanár), oktatásügyi miniszter Kónya Albert, egészségügyi miniszter Babits Antal (egyetemi tanár). az Országos Tervhivatal elnöke: Kiss Árpád. Az új nemzeti kormány eskütétel után azonnal hivatalba íépett. Szabad Nép, rendkívüli kiadás, október 27. * Rémhír terjedt a Sopiana Gépgyárban. amely szerint a rendőrség a MEFESZ vezetői közül néhányat letartóztatott. A hír nem felel meg az igazságnak. Az igazság az. hogy a rendőrség az elmúlt éjszaka őrizetbe vette a Forradalmi Bizottmány „néhány tagját", de közöttük egyetlen MEFESZ vezető sem volt. Dunántúli Napló, október 27. A.* El TE lapjában két rövid információ Rádióhírek címmel. A; első oldalon: A Győr-Sopron megyei Nemzeti Tanács győri adóállomása szombaton a következő hírekkel jelentkezett: „Megalakult a Győr-Sopron megyei Nemzeti Tanács. Tagjai közt vannak a megyei pártbizottság egyes vezetői is, valamint a munkás-, paraszt- és értelmiségi fiatalok. Állást foglaltak a nemzeti felkelés mellett. A szovjet városparancsnok kijelentette. hogy nem szándékozik beavatkozni a város belügyeibe." A miskolci forradalmi tanács rádióadója orosz nyelvű adásában felszólította a szovjet csapatokat, hogy ne harcoljanak a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek ellen, akik nem ellenforradalmat, hanem szocialista demokráciát akarnak. A második lapon: Vasárnap már nem lehetett hallani az új adóállomást. mert adását gondosan zavarták. Külföldi híreink szerint — amelyek az utóbbi napokban jórészt szavahihetőnek bizonyultak — a győri rádió a következőket sugározta: Győrött és Magyaróváron eltemették a felkelés hősi halottait. Harmincezer bányász egyöntetű követelése: 1. A szovjet csapatok azonnal vonuljanak ki Magyarországról. 2. Többpártrendszer alapján tartsanak demokratikus választásokat Magyarországon. 3. A Kossuth-rádiót adják át a magyar íróknak. Egyetemi Ifjúság, október 28. Nagv Imre rádiónyilatkozata, két részlet: Ez a mozgalom célul tűzte ki. hogy biztosítsa nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat és szuverenitásunkat, kibontakoztassa társadalmi, gazdasági, politikai életünk demokratizmusát, mert csak ez lehet a szocializmus alapja hazánkban. Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt történelmi korszak súlyos bűnei robbantották ki- A helyzetet még súlyosabbá tette, hogy a vezetés szinte a legutóbbi időkig nem szánta rá magát arra, hogy végleg szakítson régi bűnös politikájával. Főleg ez vezetett a tragikus testvérharcra, olyan sok hazafi pusztulására mindkét oldalon. (...) A rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakult az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, s az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a város területét. A magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról a magyar—szovjet barátság szellemében, a szocialista országok közötti egyenjogúság és a nemzeti függetlenség alapján. A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrséget szervezünk, s az államvédelmi hatóságot megszüntetjük. Senkinek semmiféle bántódása nem eshet amiatt, hogy a fegyveres harcokban részt vett. A kormányjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, hogy az ország címere ismét a Kossuth-címer legyen, s hogy március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Szabad Nép, október 29. Két részlet Boldizsár Iván lapjából: Mészáros Ági hétfő délután fel 4 órakor nyilatkozott a Magyar Rádióban: „Ameddig a szovjet csapatok Budapesten vannak, ne szóljon egyetlen magyar színész sem." Baló László írásából: Elég volt! Elég a hamis tájékoztatásból, a mellébeszélésből, a hazugságokból, elég a dilettantizmusból, elég azoknak az irányításából és szerkesztgetéséből. akik még ma is mindenből csak azt a gondolatot szűrték le. hogy most valami új „vonalra" van szükség. A magyar nép nagyszerű szabadságharcához méltó, igaz rádiót akarunk, amely őszintén, szabadon, csak a tényektől függően tájékoztatja a nagykorúságáról ragyogó példát adó népünket a való helyzetről, a nép kívánságairól, akaratáról és érzéseiről. Hétfői Hírlap, október 29. A szakszervezeti lap két címe: A honvédség csapatai hétfő este a VI11. kerületben megkezdték a szovjet csapatok felváltását. A másik, vastag gyászkeretben: Örök dicsőség forradalmunk hősi hallottaínak! Népszava, október 30. * A magyar határőrség nyilatkozata: Azonosítjuk magunkat a demokratikus forradalommal és azt akarjuk, hogy a jövőben a hozzánk bevonuló fiatalok között ott legyenek azok is. akik a forradalmi harcokban a nép igazi érdekeinek védelmében kitűntek. Ugyanakkor arra kérjük a forradalmi harcokban kitűnt fiatalokat, a magyar munkásokat. parasztokat és értelmiségieket, hogy továbbra is segítsék a határőregységeket abban, hogy szilárdan őrizhessék hazánk határait, megújhodott népi demokráciánkat és a forradalmi harc minden vívmányát. Magyar Nemzet, október 30. A Veszprém megyei Forradalmi Tanács jelenti, hogy Nagy Imre vasárnapi beszéde nem szüntette meg a bizonytalanságot. A lakosság nem hisz a Kossuth-rádiónak. megbízhatóbbnak tartja a vidéki rádióadásokat. Olyan hírek terjedtek el a városban. hogy Nagy Imre ÁVH-örizet alatt áll és nincs biztosíték arra, hogy megvalósíthassa programját. Veszprém tudja, hogy Budapestet még mindig megszállva tartják a szovjet csapatok. Á veszprémi munkásság egyöntetűen úgy véli, hogy eddig nincs biztosíték a nép követeléseinek valóraváltására, amíg a szovjet hadsereg Magyarországon tartózkodik. Igazság, október 30. * Magyar álláspontot az ENSZ előtt! címmel Kende Péter cikke lapja I. évfolyamának I. számában: Á magyar szuverenitást a népünktől idegen Geró—Hegedűs-kormányzat sértette meg, midőn október 30ának éjszakáján a magyar nép nem ellenforradalmi és nem fasiszta, csupán demokratikus és nemzeti felkelésétől megrettenve a területünkön tartózkodó szovjet katonai alakulatok beavatkozását kérte. És a magyar szuverenitás hangja akkor szólalt meg. midőn a néptömegek követelésének eleget téve Nagy Imre a kormány nevében tárgyalásokat kezdett a szovjet katonai erők azonnali kivonásáról. A jelenlegi kormány ezzel elítélte az előző kormány bűnös gaztettét, amely a magyar szuverenitást másoknak szolgáltatta ki. Magyar Szabadság, október 30. A Magyar Honvédség lapjának címoldaláról: A Magyar Honvédségnek megújhodott, szabad hazánk fegyveres erejének élére olyan katonák kellenek, akik a legnehezebb harcok tüzében is helytálltak, hősies küzdelemmel mutatták meg, hogy nagyszerű hazafiak, kitűnő katonák. Követeljük, hogy a hadsereg legfelsőbb vezetésébe haladéktalanul kapcsolják be Maiéter Pál bajtársat, a hős szabadságharcost! Mag\ar Honvéd, október 30. A Pravda legutóbbi számában tudósítójának cikkét közölte a magyarországi eseményekről. A cikk címe: „A népellenes kaland összeomlása Magyarországon". Ez tévedés. Ami Budapesten történt, nem volt sem népellenes, sem kaland s nem is omlott össze. Öt napig robbantak a bombák, szóltak a halált osztó fegyverek. öt napig vérzett és szenvedett ez a balsors tépte város és mégis. Mégis, száz halálon át is az igaz hazaszeretet, a demokratizmus eszméi égtek a szívekben, a szocialista demokrácia jelszavai szóltak a leghangosabban, nem a reakcióé, nem az ellenforradalomé! Szabadságot akar Pest és Buda forradalmi népe. népszabadságot, önkény, terror és félelemmentes életet, több kenyeret és nemzeti függetlenséget. Ez volna hát a „népellenes kaland"?! Ami összeomlott s valóban népellenesn'ek nevezhető: az a Rákosi —Gerő klikk uralma. A Szabad Nép hétfői száma alapján Veszprém megyei Népújság, október 30., kedd. Az összeállítást készítette: DI.USZTUS IMRE KOVÁCS SÁNDOR A szélkakas Ha jobbról fúj az elvi-szelló, Balra fordulva hirdeted, S ha balról, pördülsz jobbra rögtön: Dörgeni újabb elveket. S ez érthető is, aki ismer. Tőled már többet úgyse vár, Azt azonban sehogysem érti: Mi lesz, ha majd a szél eláll? (A Nép Lapja, Szolnok, október 29.)