Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

1989. május 27., szombat 83 Hungária-krónika Rózsaszín nélkül Nem, kérem, ne az optimista újságíró rózsaszín szemüvegére gondoljanak a cim. olvastán! A teremre, megboldogultabb. ifjúkorunk báljainak helyszínére, fönt az emeleten, arra tessék visszaemlékezni! Illetve, ahogy a dolgok jelenleg állnak, mar inkább csak az emlékezetben őrizni a régi Hungária rózsaszín termének képét — újra ugyanis aligha léphetünk csillárjának fényébe, padlójának tánclépéseinkkel fényesített parkettjére. A rózsaszín terem feláldoztattutik az ép eszű szállodabővítés oltárán. Ennek az igazán nem szívderítő hírnek az előrebocsátása után folytassuk a krónikát az okok kifejtésével. A részvénytársasági formaban megújuló Kass-szállóról az rt. két, főhivatású vezető munkatársával. Darányi Istvánnal és Vastagh Attilával váltottunk szót. (Előbbi beszélgetőpartnerünk az angol típusú, szűkszavú diplomácia „képviselője", utóbbi a kerekperec-zsánerü szakemberek egyikz lévén; jobbnak láttuk, ha szavaikat nem kettős interjú formájában adjuk közre, hanem kevervén azokat, mondandójuk lényeges elemeivel ismertetjük meg az olvasót.) A szóbeszéd a szobaszám drasztikus növelését, emiatt áttervezést, minek következtében a munkálatok lassulását hírelte — s mint kideí ült, nem alaptalanul. Az történt ugyanis, hogy hazai ét> külföldi szállodaipari szakemberek egymástól teljesen függetlenül képedtek el, hallván, hogy a régi-új Hungiban csak 56 szoba lesz. Tapasztalatukat, hogy nyolcvanas szobaszám alatt nem is érdemes effajta kategóriájú hotelt működtetni, nemcsak megosztották az rt. jelenlegi vezetőivel, hanem gazdasági számításokkal érveltek is. S az érvek hatottak. Annyira mindenképpen, hogy megfogalmazódott a kérdés: nyeljék-e le az esetleges veszteséges üzemeltetés békáját — a változatlanság bűvkörében, vagy változtassanak az eredeti koncepción, s inkább most bővítsék a szobák számát, amíg még bele lehet nyúlni a tervbe. Az egyébként, mis szempontból kockáztatáspárti társaság úgy döntött: ez ügyben nem lutrizikt Igenám, de hová tegvék a pluszszobákat? A tetérbe, a szállodai alkalmazottaknak fenntartott területre, a raktárakat, műhelyeket is elköltöztetvén onnan? Igen, de ha a tisztességes szobaméretekröl nem akarnak lemondani — már pedig nem —, akkor ott csak néhány szoha alakítható ki. S hol van még olyan tér, amiről —• jobb híján — le lehet mondani ? A koncertterem melletti két konferenciaterem és a rózsaszín terem maradt fenn a szűrőn — s így együttesen már 15-teI több szobakulcsot akaszthatnak .majd ki a recepció falára. A tisztafejű (értsd: hozzáértő) szállodások erre a megoldásra már készek voltak rábólintani, bár az az igazság, egyikük — történetesen egy nyugatnémet cég képviselője — még mindig vonakodva ült tárgyalóasztalhoz ... A koncepcióváltás történetéhez az is hozzátartozik, hogy a szállodai részhez képest már eredetileg is aránytalanul nagy „közönségforgalmi" terek funkcióit újraértékelték. S rájöttek, a Kis-Hungj alatti pincesöröző házon belüli vetélytárs volna, olcsóbb áraival nyilvánvalóan elszipkázná a zónázótól, s pláne az étteremtói a vendégeket Kell-e tehát? S nem keilene-e inkább Szegednek egy éjsrakai bár? (A negyven-ötven évesek még emlékezhetnek rá, milyen kedvelt volt szolid zenéjével és disztingvált törzsközönségével a hajdani Ilungi-bár!) A szakmabeliek úgy vélik, efféle, visszafogott hangerejű, éjszakai „ücsörgőnek" volna keletje a városban. Hát akkor legyen !. . . Az átértékelésnek ezzel még nincs vége. A részvénytársaság — tudván, hogy speciális szállodai szolgáltatásokról nem mondhat le, s ilyen a mélygarázs, a fodrászat, a szolárium, a szauna, de már nem ilyen a bólingpálya — a szohaszaporitással összefüggésben, a pinceszint bővítését határozta el. Vagyis az étterem alól is kiemelték a földet: oda kerülhetnek a raktárak, műhelyek. S miközben a tervek átalakítása, s abból következően a szerkezeti módosítások adnak munkát a tervezőknek, kivitelezőknek, a részvénytársaság munkatársai már megkezdték a befejező munkálatok szerződéseinek előkészítését. Nem titkolták azt a szándékukat, hogy a legkedvezőbb ajánlatot fogják előnyben részesíteni, tekintet nélkül arra, hogy az esetleg nem a már „birtokon belüli" cégektől érkezik. (Jó volna, persze, lia nem kellene kivitelezőt váltaniuk, ám ennek előnyeit — úgy tűnik — az árkalkulátorok itt. Szegeden, még nem ismerték fel. Nem úgy, mint a jelentkező halasi, kecskeméti, vásárhelyi cégek, akik máris alá ígértek a Délép árainak.) Alkalmunk volt betekinteni az eddig beérkezett árajánlatokat feltüntető, rendszerező összesítőbe — már abból látszik: a verseny éleződik. „Nem fogunk engedményeket tenni a sarki üzletház kivitelezőjének kiválasztásakor sem" — hallottuk az rt. igazgatóságán. Ennek az épületnek a tervei szeptember végére elkészülnek, az idén alapozhat, jövőre szerkezetet építhet a közeljövőben kiválasztandó kivitelező — s a jelenlegi elképzelések szerint a két ház egy időben nyithatja meg kapuit. (Talán a szállodaépület nagytermei valamivel hamarabb is.) Az üzletház leendő bérlői az alapterület 65 százalékát kötötték le eddig (négy cégről van szó, köztük bankokról 'si), tehát a még szabad irodák, üzlethelyiségek ügyében tovább folynak a tárgyalások. Meg arról is, hogy miképpen tehetnének eleget az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak, már ami a parkolókat illeli. Sok lehetőség nem lévén, az látszik megoldásnak, hogy a Deák Ferenc utcai burkolatátalakítási munkákat az rt. fogja fedezni, s „cserébe" megkapja a várakozóhelyeket. Mindez mikor esedékes? — tettük fel a szálloda és az üzletház befejezési határidejére célzó, hurkolt kérdésünket végül. A válaszból kiderült, hogy az 1991-es esztendőre prognosztizált kapunyitás ez idő szerint nincs veszélyben. Pálfy Katalin Gyermeknapi választék A gyermeknap alkalmából a város különböző pontjain lesznek olyan programok, melyeket a szegedi úttörőelnökség szervezett az ünnepeltek számára. Akik szeretnek két keréken gurulni, már szombaton részt vehetnek egy bringatúrán. Reggel 8-kor gyülekezhetnek az Üttörő téren. Tíz órakor karatebemutató kezdődik a Szeged SC-pályán, a bábszínházban pedig 9—10—11 órakor jutalomjegyekkel lehet megnézni a Három kismalac című előadást. Az Üttörőházban délután 3 órakor kezdődik a környezetvédők megyei versenye, a November 7. Művelődési Házban pedig délelőtt 10-től este 6-ig lehet játékkiállitást nézni és a játszóházi programokon, a játékvásáron részt venni. A vasárnapi ajánlat sem szegényesebb. Reggel 8-kor a város főbb útvonalain a zeneiskola fúvószenekara ébreszti a gyerekeket, hogy 9-re odaérjenek az újszegedi ligetbe, ahol számháború kezdődik kicsiknek, nagyoknak. Ezt ugyanitt kerékpár*, görkorcsolya-, kötélhúzó-, gólyalábon menő és rollerversenyek követik majd. A LEG-LEG-LEGverseny közben BMX kerékpár-akrobatikát, kutyabemutatót, kaszkadőr showt láthatnak a ligetbe kiránduló érdeklődők. A Széchenyi téren délelőtt 11 órától aszfaltrajzverseny lesz, valamint sakkszimultán, meghívott vendégekkel. Tíz éven felülieknek légpuska- és légpisztolylövészetet rendeznek délelőtt 10 órakor az MHSZ Etelka sori pályáján. Aki még nem látta a Micimackó című amerikai rajzfilmet, a Szabadság moziban most megnézheti gyermeknapi jutalomjeggyel, háromnegyed 10-től. Ezen a két napon soksok kedvezményt élvezhetnek a gyerekek. Valamenynyi úttörő és kisdobos ingyen utazhat buszon, trolin, villamoson. A Vidámpark szombat, vasárnap kedvezményesen fogadja látogatóit, a Vadaspark vasárnap várja az érdeklődőket. „Töröljék a demokratikus centralizmust!" Tegnap délután tartatta pártértekezletét a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem MSZMP-bizottsága. Előtte Kása Péter egyetemi tanárt, a pártbizottság titkárát kérdeztük, miért volt szükség a fórum összehívására. — Az országban kialakult gazdasági és politikai válság, a párton belüli feszültségek szükségessé teszik, hogy az egyetem párttagjai számot adjanak: mit csináltak, mennyiben felelősek a történtekért. Az ország helyzete miatti aggódás is arra késztette a tagokat, hogy az értekezlet összehívását javasolják, s meghatározzák, mi az, amit sürgősen, illetve a jövőben tenni kell. — Melyek a sürgős feladatok? — Ügy ítéljük meg, hogy pártunk ezzel a névvel és programmal nem esélyes a győzelemre a tanácsi és országgyűlési választásokon. Ezért mielőbb pártkongreszszust kell összehívni, amelyen foglalkozni kell a párt nevének megváltoztatásával, jellegének tisztázásával, s új, széles körben elfogadott programot kell kidolgozni. Meg kell tárgyalni a párt szervezeti szabályzatát is. Ki kell hagyni belőle a demokratikus centralizmus rendszerét, ami nem vált be s az igazi demokratizmusra kell építeni. Szerintem mérsékelni kell a párttagdíjakat is, és arra tekintettel, hogy a pártszervezetek állami támogatást nem kapnak a jövőben, úgy gondolom, a tagdíjak ecv részét az alapszervezetekhez kell visszajuttatni. Természetesen rendkívül fontos az új pártvezetés megválasztása is. nem csupán legfelsőbb szinten, hanem az alapszervezetektől fölfelé, a városi, megyei pártbizottsági tagokon és vezetőkön Pártkongresszus összehívását javasolják a SZOTE-n keresztül a KB-tagokig. Ezt azért is szükségesnek tartom, mert a legutóbbi értekezletek idején választó emberek nagy része ma már nem élvezi a párttagok bizalmát. — Az egyetem életében mit tart fontos feladatuknak? — A Politikai Bizottság állásfoglalásával összhangban mi is azt javasoljuk, hogy a pártszervek a hatásköri listáról mondjanak le. s csak pártfunkciók betöltésénél legyen meghatározó a szavuk. Más kérdésekben a • véleménynyilvánítás és javaslattétel jogát szeretnénk fönntartani. Azt is fontosnak tartjuk, hogy megszűnjön a pártszervek direkt képviselete az egyetemi fórumokon. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan azt •is javasoljuk az egyetemi tanácsnak, hogy semmilyen politikai szervnek ne legyen közvetlen képviselete a vezető egyetemi testületekben. S amit még szeretnénk elérni: egyetemi állások betöltésénél. vezetői funkcióknál a pártállás ne lehessen szempont. — Mi lehet a konkrét célja ebben a helyzetben az egyetemi pártbizottsáanak? — Ha egyáltalán megmaradnak a munkahelyi oártszervek — mert most még ez is kérdéses —. ifjúságcentrikus programot akarunk kialakítani. Az MSZMP ifjúsági szervezet nélkül maradt. így különösen fontos. hogy magunk mellé állítsuk a fiatalokat. Célunk ezenkívül az egészséaügvi reform ránk vonatkozó részének megvalósítása. az egyetemi autonómia kivívása, és egy új oktatási törvény megalkotásában segíteni. — A pártértekezlet foglalkozik-e az ön személyével? Tudtommal nemrég lemondani készült. — Foglalkoztam, a gondolattal, ez tény. Am párt bizottsági ülésen megtárgyaltuk a dolgot, s az volt a vélemény: a jelenlegi helyzet nem alkalmas egy ilyen lépésre, amikor minden reformerőre szükség van — s én közéjük tartozónak érzem magam. — S mi volt az ok, ami miatt egyáltalán fölmerült a lemondás gondolata? — Ez egy újabb cikk témája lehetne. — Állunk elébe! — Nézze, csak annyit mondok: nem tartom véletlennek, hogy az egyetemen szinte egyhangúan megválasztott városi pártbizottsági tagunk felmentését kérte vb-tagsága alól, s a megüresedett helyre felkért emberek nem fogadták el a jelölést. És nemcsak azért, mert elsődlegesen kutatók, orvosok, akik a munkahelyükön akarják főként hasznosítani tudásukat. hanem mert a sok hibás döntés, visszaélés miatt megvetett párttagokkal őket is e"-* kalap alá vennék, s legfőképp azért, mert az egyetem vezető testületeiben levő emberek sem voltak képesek olyan változást elérni az intézmény életében a külső támogatás hiánya miatt, amilyet szerettek volna. Balogh Tamás Zenei naptár Ránki Dezsőt hallgatva Ülök a teremben Ránkit hallgatva, igyekszem kiirtani agyamból a közhelyeket az „angyalarcú" jelenségről, a „zongorahangok boldogító zuhatagáról", próbálok valami újat megfogalmazni a minket ért hatásözönből. és végül arra jutok, hogy a Ránki-nagyságrendű művész vezetésével azért könnyebb a zenei történések útját követni, hogy így juthassunk el a szellemi összefüggések magasabb szintjére, ahol alkotók és "korszakok, elődök, kortársak, utódok, egyén és közősség, ember és világ egymásra hatása alkot bonyolult titkos. izgalmas, felfedezésre váró. de lényegében felfedhetetlen rendszert. Ez a nagy művészet Schneller István ról, a kolozsvári és a szegedi tudományegyetem pedagógiaprofesszoráról emlékezik meg — halálának ötvenedik évfordulóján — tudományos ülés keretében a József Attila Tudományegyetem pedagógiai-pszichológiai tanszékcsoportja, a Szegedi Akadémiai Bizottság pedagógiai-pszichológiai szakbizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei tagozata. Az ülést — amely ma délelőtt 10 órakor kezdődik a JATE Petőfi Sándor sugárúti épületében (III. emelet, XI. számú terem) — Ágoston György egyetemi tanár (JATE) nyitja meg, majd SchnelEmlékezés eyy prolesszorra ler István személyiségpedagógiájáról, középiskolai reformtervéről és az egyetemi képzéssel, a tanárképzéssel kapcsolatos elképzeléseiről, nézeteiről tart előadást Pukánszky Béla, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa, Köte Sándor, az Eötvös Lorápd Tudományegyetem professzora és Kékes Szabó Mihály, a József Attila Tudományegyetem docense. Schneller István 1847ben, Kőszegen született; a soproni teológián, a hallei és a berlini egyetemeken tanult; teológiai és bölcsészdoktori címet szerzett. 1894-től volt Kolozsvárott egyetemi tanár, az egyetem Szegedre települése után, 1921 és 1923 között a szegedi tudományegyetem pedagógia tanszékét vezette. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1913-ban választották. A neveléselmélet és a személyiségnevelés különböző kérdéseit kutatta; tanulmányokat írt Eötvös Józsefről, Herbartról, Comeniusról, Apáczairól, Pestalozziról, s egyik művében Kant pedagógiai munkásságát méltatta. Fél évszázada, Budapesten hunyt el. egyik titka: egyszerűsít, hogy súlyos igazságok felé irányíthasson. Ezért volna nehéz Ránki művészetének összetevőit különállóan vizsgálgatni, hiszen eszközei egyébként is kifogástalanok, zongorakezelése feddhetetlen. Biztos, hogy billentése, dallamvezetese. dinamikai, hangulati, érzelmi súlyelosztása önmagában is örömöt kelt, de hamar rájövünk, hogy mindez eszköz; egy kiválasztott művész engedelmes kelléktára. Ránki először a 22 éves Mozartról vallott a sors kegyeltjéről, és egyszersmind az első csalódások áldozatáról. Az ifjú géniuszról, akinek a kudarcoktól és anyja elvesztésétől felzaklatott lelke jó zenei közegre lelt a ritkán használt amoll hangnemben, a barokk és a „Stunm un|d Drang" szenvedélyességét egyszerre idéző Jean Schobert-féle formában, aki hatalmas időt markolt egyszerre: hisz gesztusai viszszafelé, de a beethoveni irányba előre is nvílnak. Ám Ránki keze alatt ez a zene sosem feledkezik meg a mozarti ars poeticáról: mindvégig elegáns és szenvedve is szép marad. Beethoven G-dúr szonátája (op. 31. No. 1.) illik az első darabhoz, válságos időben született ez is (a süketség kezdetén, a heúigenstadti végrendelet után), és ugyanúgy utal más korok más zenéire. Viharzó főtéma az e'ső tételben. gesztusértékű ritmus.iáték. meghökkentően táncos melléktéma, schuberti dúr—moll váltások — vajon a tragikus tudással gazdagabb Beethoven valóban ennyire optimista volt. vagy csak álarcot viselt, leosztotta magának a rendíthetetlen hős szerepét? Múltba néző második tétel, és egy rondó, mely Boccherinitől úgy vezet Schubert felé, hogy nemcsak harmóniai gondolkodását. de a „Schone Müllerin" egyik dallamát is előre álmodja. Bő alkalmunk volt megcsodálni vendégünk eszköztárának túláradó gazdagságát, dinamikájának döbbenetes szélső határait, zeneteremtésének emberi léptékét, és akkor jött Schubert (a c-moll szonáta), és az eddig is nagyszerű művész mintha hazaért volna. Már nem tolmácsolt, hanem átváltozott, és sajátjaként közölte a schuberti üzenetet. Szárnyalás és megtorpanás, áldott bőbeszédúség és pironkodó elhallgatás, szent harag és önmegadó béke, dikció és táncos mozdulat, de mindenekelőtt a vándorlás gesztusa volt jelen összes mozgásfázisaival: lépve és 6ietve, meg olyan szárnyalással. melyre csak a költői gondolat képes. Ránki Schubert-kéDe hihetetlenül tágas. elfér benne a Pathetique-szonáta hangos gerjedelme, egv úifajta otthonhang csöndessége éppúgv. mint az utószezon menüettjének őszi melankóliáia. vagy a zárótétel tarsntellás szökellésének szilajsága. Nem véletlen, hogy a ráadás is Schubert volt — egv világszép Impromptu. Meszlényi László 01 :> l.Mu n—i. , 1..—^