Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

JT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYAR0RSZA6 79. évfolyam, 122. szám 1989. május 26., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Á budapesti párttagok kongresszust akarnak Az MSZMP Központi Bi­zottságának hétfői ülésén várhatóan szóba kerül Nagy Imre ügye, s a napokban több vezető politikustól el­hangzott véleményekből re­mélhetőleg testületi állás­foglalás születik — jelentet'­te ki Barabás János, az MSZMP KB tagja, a buda­pesti pártbizottság titkára, aki csütörtökön újságírókkal találkozott. Hozzátette: sze­mély szerint is egyetért Szűrös Mátyásnak, az Or­szággyűlés elnökének és Horn Gyula külügyminisz­ternek Nagy Imrével kap­csolatos nyilatkozatával. Szólt arról is, hogy a buda­pesti párttagok kongresz­szust, s nem pártértekezle­tet akarnak, s ezt fogja szor­galmazni a KB-ülésen is, bár szerinte nincs jelentős különbség a kongresszus és a pártértekezlet mandátuma között. Vasárnaptól új menetrend Kádár János köszöntése Kádár Jánost 77. szü­letésnapja alkalmából la­kásán köszöntötte Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt fő­titkára és Lukács János, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke. Továbbították a párt vezető testületcinek jó­kívánságait, s egyúttal ajándékot adtak át a párt nyugállományba vo­nult elnökének. A nagymarosi vízlépcső építésénél További vizsgálatok szükségesek az állásfoglaláshoz Németh Miklós látogatása Bécsben Buszjárat Ferihegy és Szeged között Vasárnap hajnalban lép életbe az új autóbusz-me­netrend, és az 1990. május 26-áig lesz érvényben A nemzetközi autóbuszjáratok hét országba (Csehszlovákia, Lengyelország, Szovjetunió, Jugoszlávia, Ausztria, NSZK és Olaszország) közlekednek, összesen 50 vonalon. A já­ratokat évente általában 230—240 ezren veszik igény­be. Az időközben beveze­tett vámszigorítások követ­keztében várhatóan nem nő az utasok száma, ezért já­ratbővitést nem terveztek a Volán-vállalatok Új vonala­kát azonban nyitnak, így például Kaposvár és Víro­vitica (Verőce), Szeged—Ri­jeka—Selce, valamint Duna­újváros és Komarno között. Ugyancsak új autóbuszvona­lat nyitnak Isztambulba és két görög városba, Aspro­valtába és Olimbiadéba. Változás, hogy a Budapest —München vonal járatai csütörtökön Nürnbergig, va­sárnap pedig Stuttgartig közlekednek. A belföldi helyközi autó­busz-közlekedésben összesen 270 új járatot helyeznek forgalomba, ezek nagyobbik része meglévők sűrítésére szolgál, 45 pedig új vona­lon jár. 274 gyengén ki­használt járatot leállítanak. Űj távolsági autóbusz in­dul egyebek mellett Buda­pest (Ferihegy)—Szeged; Miskolc—Kecskemét; Békés­csaba—Mátraháza; Sopron­Szombathely—Tapolca kö­zött. Bővítik a járatokat pél­dául a Budapest—Özd, Bu­dapest—Győr, Miskolc— Debrecen, Szeged—Baja és a Győr—Dunaújváros vona­lakon. A hivatalos autóbusz-me­netrendet 11 kötetben adták ki; a teljes garnitúra ára 1135 forint. Az első kötet­ben találhatók a Volán nem­zetközi és belföldi távolsági járatai, a kötethez német, angol és orosz nyelvű tájé­koztatót is fűztek. A máso­dik kötet tartalmazza a Pest megyei járatokat, a többi könyvben pedig a megyei autóbuszjáratok szerepelnek. Az autóbusz-menetrendek már kaphatók a Volán uta­zási irodákban, az autóbusz­állomásokon és a MÁV Tours közönségszolgálati irodáknál. Átszámozzák a kocsikat Vasárnaptól nemcsak a vasúti menetrend változik meg, hanem az expressz- és gyorsvonatok szerelvényei­nek Összeállítása, s ezzel együtt a kocsik számozása is. Országosan egységesen a budapesti pályaudvarokról, a Keletiből, a Nyugatiból, a Déliből, Józsefvárosról in­dulva az első osztályú ko­csik a vonat végén, a má­sodosztályúak a vonat ele­jén lesznek Az első és má­sodosztályú kocsikat a biszt­rókocsi választja el. Ameny­nyiben a vonattal komfort­kocsi is közlekedik, akkor azt az első osztályú kocsik mögé, a vonat utolsó kocsi­jául sorolják be. A kocsi­kat is átszámozzák: az első osztályú kocsik a büfékocsi­tól hátrafelé, a 19-es sor­számtól lefelé (19, 18, 17 stb ), a másodcrsztályúak pe­dig a bisztrókocsitól előre, a 21-es sorszámtól felfelé (21, 22, 23 stb.) számozással közlekednek. Ellenirányból a fővárosba közlekedő vona­toknál fordított a sorrend. Vasárnaptól tehát az uta­zóknak erre is figyelniük kell. Németh Miklós miniszter­elnök véleménye szerint prágai és bécsi tárgyalásai megteremtették a feltétele­ket a nagymarosi építkezés­re vonatkozó további vizs­gálatokhoz, és a végleges ál­lásfoglaláshoz. Ezt a kor­mányfő csütörtökön Bécs­ben közölte, miután rövid fnuríkatalálkozón tájékoz­tatta Franz Vranitzky oszt­rák kancellárt azokról a szempontokról, amelyeket a magyar kormány mérle­gelt a nagymarosi gát' építé­sének felfüggesztésekor. M a jd nem m á s fél órás esz me ­cseréjük után a két kormány­fő sajtóértekezletet tor tott. Bevezető nyilatkozatában Németh Miklós elmondta; ismertette Franz Vranitzky­val azokat a nagymarosi be­ruházás ökológiai kockáza­taival kapcsolatos kérdése­ket, amelyek ugyan nem újak, de amelyekre az utób­bi időben különféle szerve­zetek — köztük a Tudomá­nyos Akadémia, tudomá­nyos intézetek, a kormány tanácsadó testülete, társa­dalmi bizottságok, független szakértők — felhívták a kormány figyelmét. Újab­ban felvetődtek bizonyos tektonikai, szeizmológiai problémák is. „Mindezek olyan kérdések, amelyeket közösen, közös felelősségtől vezettetve ismételten meg kell vizsgálnunk, hiszen Kö­zép-Európa egyik legna­gyobb vízkészletéről, 6 millió ember ivóvízellátásá­ról van szó. így igen nagy a felelősségünk, nemcsak a mostani, hanem az utánunk következő nemzedékekkel szemben is" — hangoztatta a kormányfő. Mint közölte, a találkozón szólt arról is, hogy a ma­gyar gazdaság igen nehéz, súlyos belső es külső pénz­ügyi helyzetben van, továb­bá az országban társadalmi ­szociálpolitikai feszül tsé­Németh Miklós magyar kormányfő csütörtökön délelőtt Bécsbe érkezett, hogy elsősorban a bős—nagy­marosi vízlépcsővel kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A magyar mi­niszterelnök gépkocsival érkezett Budapestről az oszt­rák főváros középpontjában álló Schwarzenberg-palo­tába, ahol azonnal megkezdődött a megbeszélés. A munkatalálkozón mindkét részről csak szakértők voltak jelen. A két kormányfő eszmecseréjét a délutáni órák­ban közös sajtóértekezlet követte. gek mutatkoznak, s emiatt a kormánynak bizonyos prio­ritásokat át kell gondolnia. Ugyancsak felülvizsgálatra szorul az egész energiagaz­dálkodási, energetikai fej­lesztési koncepció, mert az ezzél kapcsolatos követel­mények 1977 óta sokat vál­toztak. Mindez együtt azt kívánja, hogy a nagymarosi végleges döntéshez, felelős állásfoglaláshoz további, nemzetközi együttműködés­sel folytatandó vizsgálatra van szükség. „Nagyra értékelem — folytatta Németh Miklós —, hogy Vranitzky kancellár megértette: ha egyik part­nernél kétségek merülnek fel, azokat tisztázni kell, s hagyományos jó kapcsolata­inkat az esetleg felvetődő vitás kérdéseknek nem sza­bad megrontaniuk." Franz Vranitzky a ma­gyar kormánydöntés politi­kai oldaláról szólva rámuta­tott, hogy a nagymarosi probléma — bármilyen je­lentős is —, nem veszélyez­tetheti a két ország jószom­szédi viszonyát, mert kiala­kítható a kölcsönösen elfo­gadható' megoldás. Ami a kérdés gazdasági részét il­leti, osztrák részről abból indulnak 'ki, hogy a magyar partner fenntartja pár év­vel ezelőtt vállalt áramszál­lítási kötelezettségét, s tel­jesíti az osztrák partnerek­kel szembeni fizetési kótele­Elhallgatott a harang A hálás .utókor cpíteszei most tisztelegnek a nagy elődöknek: felújítják a városháza tornyát Az épület „keresztlevelét" így töltötték ki: „A műennék jellegű tanácsháza 1799—1800 között, copf stílusban épült, Vedres István terve szerint. Átépítették 1883-ban, Léchner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, eklek­tikus-barokk stílusban." Több mint száz éve gyakorlatilag nem volt át­fogó felújítás, különösen a tornyon nem. Csupán a het­venes évek derekán végezlek némi karbantartást, most viszont szükségessé vált a teljes rekonstrukció. Az idö, helyesebben az időjárás kényszeritette ki a munkát. Az EMI megvizsgálta a tornyot, és szakvé­leményükben megállapították, hogy a kőelemek álla­pota megromlott, azok repedezettek, töröttek, a rögzí­tők korrodáltak. Ezt tette a száznál tobb tél, a fagy. E szakvélemény alapján leállították a déli hanan­gözást. Mivel az épület érlékes műemlék, ezért olyan hozzáértő szakembereket kerestek, akik a nagy építé­szek által kiötlött f<,imákat ereleti pompájukban hely­re tudják állítani Ilyen építőmestereket az Országos Műemléki Felügyelőség szegedi kirendeltségén találtak. Ok precízen, gondos munkával, minden parányi rész­letre kiterjedő figyelemmel dolgoznak, tavasz óta. El­lenőrzik a toronysisak lemezeit, javítják azt, de ha kell, kicserélik — természetesen eredeti formában. Cse­rélik az erkélykorlátokat, javítják és festik (eredeti színre) a tornyot. _ Néhány év múlva az egész épület generáljavítást kap. Hogy mikor? Ahogy a pénztárca engedi. Már csak egy kérdés maradt: mikor lesz kész a torony; A tervek szerint július elején szól újra a ha­rang. Ács S. Sánlor Somogyi Káról vné felvételei zettségeit. Ennek azonban nincs- közvetlenül köze po­litikához, a kormánynak nem kell vele foglalkoznia. Ha a nagymarosi beruhá­zásról Magyarországon végleges döntés jön létre, akkor az érdekelt magyar és osztrák gazdasági partne­reknek kell tárgyalniuk er­ről, figyelembe véve az üzleti szerződések tisztelet­ben .tartásának, mindkét fél szerződési megbízhatóságá­nak fontosságát és azt az el­vet is, hogy „a jó barátság alapja a pontos elszámolás". Németh Miklós kérdések­re válaszolva megerősítette, hogy a nagymarosi építke­zésbe történt osztrák • be­kapcsolódáskor kötött ma­gyar—osztrák áramszállí­tási szerződést a magyar fél nem kívánja felmondani, mert a leendő új energetikai program lehetőséget nyújt mind a hazai, mind az oszt­rák villamosáram-igények kielégítésére. Felidézve Vra­nitzkynak a tárgyaláson ar­ról mondott szavait, hogy Magyarországot világszerte olyan államként ismerik, amely maradéktalanul telje­síteni szokta kötelezettsége­it. A magyar miniszterelnök határozottan leszögezte, hogy a kormány nem az ellenzék nyomására határozta el a nagymarosi építkezés fel­függesztését, hanem dönté­sét az előtérbe került gya­korlati szempontok moti­válták. Arra a kérdésre fe­lelve, hogy a Nagymaros­donfés, amely érezhetően megnövelte a kormány bel­földi tekintélyét, vajon nem okózott-e a prágai és bécsi tárgyalás során külföldi presztízsveszteséget, Né­meth Miklós hangsúlyozta: „Sem tegnapi, sem mai tár­gyalásaimon nem tapasztal­tam ilyet. Tapasztaltam vi­szont a közös felelősségtől áthatott hieeadtsáeot.. tár­gyilagosságot és együttműkö­dési készséget." Az osztrák kormányfőtől megkérdezték, van-e össze­függés a nagymarosi beru­házás és a tervezett bécs— budapesti világkiállítás megrendezése között. A kancellár kifejtette, hogy a világkiállítás ügyét semmi­képpen sem árnyékolhatják be a nagymaros körüli fej­lemények, mert nincsenek ilyen közvetlen összefüggé­sek. A magyarországi változá­sok iránti nagy nemzetközi érdeklődés jegyében a sajtó­értekezleten Németh Mik­lós több olyan kérdést is megválaszolt, amelyeket töb­bek között a kormány re­formcentrumként való mű­ködéséről, új csomagtervé­ről, a koalíciós kormányzás bevezetésének lehetőségei­ről és az MSZMP választási esélyeiről, törekvéseiről ka­pott.

Next

/
Thumbnails
Contents