Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

3 1989, május 25., csütörtök DM-EXKLUZIV „Nem tarlom a pártszakadást hazaárulásnak!'1 Az elmúlt evekben a pártot egyre kevesebb fiatal tartja népszerűnek. Az MSZMP hitelvesztése elsősorban a fiatalok körében szembetűnő. Ezen aligha lehet csodálkoz­ni, ha arra gondolunk, hogy a mozgalom az elmúlt évek­ben, bizony, keveset, kelleténél jóval kevesebb figyel­met fordított a fiatalokra. Pedig nagyrészt ettől függ a part jövője, u megújulás lehetősége. A szegedi reformkÜ­Tök tanácskozása után Nagy Imrét, a Uemisz elnökét kér­deztük a reformmozgalom, a párt és a fiatalok viszonyá­rúi. — Úgy érzem, a reform- Mégis úgy latom, hogy ez kori mozgalom jó esélyeket túl könnyű megoldás lenne, ad a fiataloknak, hiszen Túl olcsó és ezért rossz is. döntő részben ók hozták Azt tartom fontosnak, hogy leire ezt a politikai imozgal- a párton 'belüli reformmoz­niat. Harminc-harmincöt év gu lomnak el 'kell foglalnia az átlagéletkor itt. Ezek a az MSEMP-t. Lehet, hogy körök létükben, működé- ennek a végeredménye sza­6ükben cáfolatai mindan- ikadás lesz! De nem ezt kell rak, ami miatt a fiatalok célul kitűzni. Mi lesz, ha elfordultak az MSZMP-tól. mégis bekövetkezik? A De­Hiszen nem egy felülről ki- misz továbbra is minden talált, merev rendszer alap- normális politikai erővel, ján szerveződik, hanem értékek alapján hajlandó íi-lulról és rugalmasan. Nem szövetséget kötni. Egyelőre, bürokratikus Ikeretet akar- a mai helyzetben az 6okat jelent, a felsőoktatást viszont ekkora befektetés­sel teljesen meg lehetne re­formálni. Egy jövőbe látó politika a lakáshelyzetben sem a pillanatnyi feszültsé­geket akarja 'kezelni, ha­nem az egész rendszert igyekszik átformálni. A mai helyzetben azonban szüksé­gesnek tartok néhány tuda­tosan vállalt, az ifjúságot érintő 'intézikedést. — Például? MSZMP-vei akarunk szoros politikai szövetséget. Első­sorban úgy, hogy a reform erőinek ifjúsági 'bázisát ad­juk. Ha ez az MSZMP vál­tozik, akkor ez a viszony is átalakulhat. Lehet szoro­sabb, de lehet lazább is. — A tömeges elszegénye. dés elsősorban a fiatalokat sújtja. Az eddigi ifjúságpo­litika az elmúlt években csődöt mondott. Mennyire jelent reményt a fiatalok, nak a reformmozgalom if­júságpolitikája? nak teremteni a reformkö­rök, hanem kimondottan a politizálásra szervezked­nek: emberi viszonyokai trkarnák teremteni a moz­galmon belül is. De azt is látni kell, hogy a reform­kori mozgalom még nagyon az elején tart. Üstökössze­rűen indult, de ma unég igazan nem lehet megmér­ni, mi lesz 'belőlük. Egyelőre csak nagy igeret. — Ezek szerint ci Demls: elfogadja, sót támogatja a reformköri mozgalmat? — Igen. A Demisz, illetve tikkor még KISZ kezdettől íugva a mozgalom mellé , állt. Eleinte éH is berniün­ket; bírálat ezért. De ez nemcsak élhatározás kérdé­se volt. Ügy döntöttünk, f ogy nem általában az (MSZMP-vei akarunk szö­vetséget kötni, hanem szi­gorúan megválogatjuk, hogy a párton belül milyen reze­tekkel, irányzatokkal kivá- ítélve. A felélő, pazarló -po­runk együttműködni. Tel- litikának legnagyobb kár­jesen nyilvánvaló, hogy a vallottja végül is az ifjúság, fiatalok csak a reformáram- Mennyire változott most a latokkal tudnak 'közösséget helyzet? Nem abban hiszek, ra a szintre, de amit leir­ataink hogy ezután sikerül egy tak, az szimpatikus. Igaz, másfajU, jobb ifjúságpoii- amit eddig az MSZMP leirt, likát kidolgozni, hanem a az is szimpatikus volt szá­jövöorientált pártban. Ez momna. Ma már jól tudunk óhatatlanul iíjúságkö2pontú papirosokat forgalmazni, •is lesz egyben. Jövőt épite- csak közben uz emberek le­ni ifjúság nélkül nem lehet, szoknak arról, hogy az Az a politika, amelyik nem ilyen programokat egyálta­— En nem tartom a párt- pillanatnyi, szük érdekek­— -Szerintem nem MSZMP ifjúságpolitikája mondott csődöt, hanem a régifajta, elavult pártál­lamnak a politikája. Az a politika, amelyik nem jövő­orientált, nem előrelátó, nem veszi figyelembe a fia­talok igényeit, kudaTcra van — Inkább típust tudnék mondani. Ma Magyarorszá­gon a piaci viszonyók irá­nyába megyünk, létre aka­runk hozni egy egészséges versenyhelyzetet. Ez egy­részt igazságos, mert min­denki egyenlő feltételek -között méretődik meg, más­részt mégis igazságtalan. Hi­szen nem minden réteg, cso­port tud egyenlő eséllyel részt venni a versenyben. Az ifjúság például 'hátrány­nyail dndul, mert eddig u fia­talok nem tanulhattak meg igazán ' versengeni, és azzal az indúlió tőkével, ami eh­hez szükséges — tudás, 'kap­csolat, anyagi háttér — nem sokan rendelkeznek közü­lünk. Ebben, hogy hogyan lehet az ifjúságnak ezt a fajta hátrányát ellensúlyoz­ni, konkrét intézkedést is várok. Ügy érzem, a ver­senyt egy kicsit „torzítani" kellene abba az irányba, hogy a fiatalok előnyhöz jus­sanak. Fontosnak tartom a nyelvoktatást is, amiben aránylag kis befektetéssel néhány év alatt óriási ered­ményt tudnánk elérni. Az erre elegendő pénzt az ipari szerkezet észrevétlenül el tudná nyelni, eredmény nél­kül. — Milyen garanciat lát a reformkörök platformjá­ban egy jobb ifjúságpoliti­kára? — Számomra e-z még nem platform. Nem jutott el ar­— Többen felvetik a reform­körökkel kapcsolatban a pártszakadás lehetőségét. I írről hogyan vélekedik a Demisz elnöke? szakadást tabunak. Nem 'ben gondolkodik, 'hanem ugy fogom fel, hogy aki er- hosszabb távra te'kint, az re gondol, az hazaáruló. De oktatást fejleszti és nem a egy pártsaikadást nem -ter- mai elavult ipari szerkezet­veuni szoktak. Az vagy vég* be öl bele pénzt. Az ipar­bernegy magútól, vagy nem. bon 3-4 milliárd forint nem ián olvassák. Hogy kibetűz­zék, mi bújhat meg a sorok között. Igazából a tették számítanak. Ez méri majd meg a reformmozgalmat is. Rafai Gábor A kacsa úszásból ötös A G—2000 Tudományos Tehetségkutató es Gondozó Alapítványt két het alatt hozta létre egy szegedi stáb. A gyorsaság példátlan-, az ötlet megvalóuslása példa értékű. A munkacsoport nem éfte be az alapítvány létrehozásával, megalakítot­ta annak tudományo<s társa­ságát is. Ebben olyan szak­emberek foglalnak helyet, akik a tehetséggondozásban már eredményeket mutattak fel. Farkas Katalint, a pe­dagógiai intézet igazgatóját, az ügy egyik elindítóját kér­deztük az alapítványról, a tehetséggondozás lehetősé­geiről. — Nem jellemző, hogy fontos, mint a szaktudasa. Sajnos, olyan gond is van, hogy egyesek a diplomájuk­kal csak belépőjegyet kí­vánnak váltani az ertelmi­továbbfejleszteni, ami esi- ség soraiba. ugyanakkor rajában már megvan ben- nem érdekli őket az sem, nük. A mi iskolarendsze- amit tanítanak, és az sem, rünk fő baja az, hogy a ta- akit tanítanak. Megmondom nár—gyerek kapcsolatban Ós2intén, nem bánnám, ha nem alakulhat ki igazi foly- ezek a pedagógusok elmen­tonasság. Magyarul: egy ta­nár, ha felismeri a gyerek­ben a tehetséget, és elin­dítja ót valamerre, egy idő után át kuli adja másnak. Az iskolák sem építenek igazán egymásra. A középis­kolák az általános iskolának és az egyetemnek vannak kiszolgáltatva. Hiszen a gimnázium úgy kell okítsa a nének a pályáról, hiszen azok hitelét rontják, akik­ben még megmaradt az erő, a kitartás ebben a nehéz időszakban is. — Mit várnak a kezde­ményezők r.2 alapítványtól? — EH kell érnünk, hogy a tehetséggondozás ne csak kutatási téma legyen, ha­nem a már megszületett el­méleti eredmények kama­tozzanak a gyakorlatban is. Hosszabb távon. kéz2elfog­cgy országos alapítvány vi­déki városban szülessen «-vm?keke* ^ogy az egye­meg temi folveteli rendszer dik­tál, ugyanakkor be kell pó­— örülünk, hogy biZcr- tolnia azt, amit az általános ható. közvetlenül hasznosít­nyíthatjuk a2 ország előtt, iskola elmulasztott. Sajnos, ható tudományos és gazda­Szeged nemcsak botrányt és ebben a rendszerben igen sági eredményeket remé­szégyellnivaló dolgot tud nehéz a tehetséges gyereket lünk. A szellemi tőke valódi produkálni. Persze, rtejrt felkarolni, és Végigkísérni termelóerővé válását. a ezért kezdtünk el a tehet- egy úton. nemzetkőzi tudományos es séggondozással komolyan — Pedig van nem is egy gazdasági élet vérkeringésé­foglalkozni, hanem mert pedapógus, aki ezt megpró- >>c való gyorsabb integráló­úgy érezzük, ezen a terüle- bálja. dását. A már létező helyi, teji is körmünkre égtek a — Igen, még nem halt ki egymástól elszigetelt törek­dolgok. Sürget az idő ben- a hit a pedagógusok, nagy véseknek szeretnénk fóru­nunket. lépnünk kell, hogy részéből. De úgy érztfm, a mot adni. Lehetőséget te­alkolóképes, magát a saját tanár és az iskola nem elég remteni, hogy a pedagógu­helyén tudó nemzedékeket ehhez, a gyerekről a szülő sok egymás eredményeit tudjunk felmutatni Európa- számára is ki kell derüljön, megismerjék, tapasztalatai­nak, a világnak. A szocia- hogy miből jobb az átlag- kat kicseréljék. Ehhez leg­lista pedagógia mindenkit r.ál. A társadalmi igény ad- először fel .kell kutatni azo egyformának tekint. Ez a hatna igazi presztízst a te- kat. akik már évek óta fog­hazug egyenlösdi tönkreteszi ketségnek. lalkoznak tehet, séggondw.ás­a képességet. Az alacso- — Hol lehet a tehetség- sal. akik felelősséget érez­nyabb mércéről ugyan föl- gondozást elkezdeni, az ala- nek tehetséges tanitványai­emeli, de a magasabbról le- pítvány minek ad prioritást? kért. Ezeket erkölcsileg én rángatja a teljus-itöképessé- — A legelső feladat meg- anyagilag is támogatni kell. get a középszer sávjába. Ha változtatni a pedagóguskep- vagyis érdekeltté kell tenni a kacsát leosztályoznánk, zést. A felvételi vizsgán a őket a tehetséggondozó mun­üszásból ötöst érdemelne, pályára Való alkalmasság kában. Éreztetni velük, hogy futásból viszont egyest. Ha legyen a fontos, ne csak a rajtuk áll vagy bukik, mi­arra 'kárhoztatnánk. hogy kitűnő érettségi bizonyít- lyen lesz a következő nem­tanuljon meg jól futni, egy vány, vagy a hozott pontok zedék. Hitet adni nekik', idő után biztos közepesen száma. Rengeteg olyan jó hogy érdemes az átlagszint futna, de az értelmetlen fejű, okot? ember kap tanári fölött teljesíteni. Tudom, ne­ipurkodás úgy tönkretenné, diplomát, aki alkalmatlan kéz a gerjesztő sterep, de hogy már úszni is csak -kö- arra. hogy átadja az isme- hiszem hogy a helyzet nem zepesen bírna. Az emberek- reteket. A pedagógus szt- reménytelen. . ben is azt a képességet kell mélyisege legalább plvan P- E. // Földrengésszerűén inog" Tanácskozás a szocializmus Mérői A szocializmus mint tar- az a jövendő magyar szo- vagy a jelzéseket az adott sadalmi-gazdasági rendszer cializmusáról. országban igyekeznek íi­lekerült a XX. század napi- Abban teljes nézetazonos- gyeimen kívül hagyni, rendjéről, s legfeljebb tör- ság volt a jelenlevők köré­ténelmi perspektívái lehet- ben, hogy a szocializmus, nek. De mint eszmerendszer eredeti elmélete szerinti tár­nem temethető el végérvé- sadalmi-gazdasági modell nyesen — hangzott el az egyáltalán nem azonos a lé­MSZMP Politikai Főiskola- tező szocializmussal. Nem ján, szerdán rendezett esz- véletlen — mutatott rá az mecserén. ahol a Demisz, a egyik hozzászóló —, hogy ez rolódni. Ezt a gondolatsort Fidesz, a Baloldali Alterna­tíva Egyesülés és más ifjú­sági szervezetek képviselői cserélték ki nézeteikel a szocializmus jövőjéről, az- szeizmográfja nem is jelzi A Fidesz képviselője ar­ra hivta fel a figyelmet, hogy különbséget kell len­ni az eredeti szocializmus­felfogás, és annak bolsevik típusú értelmezése között, s ez utóbbitól kell elhatá­a jelenlegi szocializmus- folytatva értelmetlennek és modell földrengésszerűén idejétmúltnak ítélte a szu­inog a Brandenburgi ka- cializmus és a kapitalizmus pútól egészen Shanghai-ig, merev megkülönböztetését, még ha ezt némely ország s úgy vélte, a magyarorszú­rnagu eszközeivel segítse a politikai, gazdasági struktúraváltást; a demokratikus társadalom ki­alakítását; a közéleti erkölcs tisztaságát; a kul­turális színvonal emelését. A város területén fontos feladata a megújuló népfrontnak a koor­dináló szerep a közéleti tevékenység számos te­rületén. A népfrontmozgalomnak mindenekelőtt a he­lyi érdekek szószólójává, képviselőjévé kell vál­nia. Üj módját kelt találnia, hogy érdekvédője legyen a lakótelepi, kül- és belvárosi emberek­nek, méghozzá úgy. hogy megtartsa, megőrizze uz elmúlt időszak értékes hagyományait, vál­lalja a területi adottsugokat. Szeged határ men­ti várit,, igy a település szellemi hatása nem szűnik meg az országhatárral, hanem kihat szomszédos romániai és jugoszláviai magyar­ságra is A népfrontmozgalom hozzon létre új együttműködési megállapodást a tanáccsal. Ala­kítson ki egyenrangú purtneri viszonyt. Ezek értelmében vívjon ki beleszólási lehetőséget a várospolitikai célkitűzések meghatározásába, konkrétan Szegeden, a tanácsi tervek és a tár­sadalompolitikai feladatok véleményezésébe. Nö­velni kell a területi önigazgatási lehetőségeket, a lakosság közvetlen beleszólását a környezet ügyeibe; az utca, lakóterület, városrész veze­tőinek megválasztása (és hn kell. leváltása) mellett, kapjanak beleszólást a/, óvodai, iskolai ütfyekbe, a kultúrházak használatába, az orvosi rendelők, gyógyszertárak, és egyáltalán, r,% egészségügyi ellátás helyi ügyeibe. Legyen be­leszólásuk a víz-csatorna-szennyvíz, környezeti tisztaság, út- és járdaellútás, parkosítás stU ügyeibe. Ehhez biztosítson helyi fórumot és ér­dekképviseletet a/, új mozgalom. Lényegesen többet kell íörődnt a társadalmon belül a szegényekkel és elszegényedökkel, n munkanélküliekkel, a nyugdíjasokkal, a magá­nyosokkal, a mozgásképtelen betegekkel, a hát­rányos helyzetű családokkal, a gyermekekkel, továbbá a narkománokkal és az alkoholistákkal. A Vöröskereszt, továbbá a 'különböző, erre a Célra létesült egyesületek koordinálása és se­gítése révén is törődni kell a mozgáskorláto­zottakkal. különösen a mozgáskorlátozott gyer­mekekkel, megkönnyítve tanulásukat, művelő­désüket, egyáltalán, közlekedésüket a várősban. Igen fontos, hogy az eml>erekbeii a karitatív szellemet, a szociális segítőkészséget felszínre hozzuk. Ennek példái lehetnek: alapítvány lét­rehozása karitatív célból; akcióprogramok szer­vezése, továbbá kiállítások, aukciók rendezése egy-egy cel megvalósításához. Alakítson ki jó együttműködést az egyházak í/uCiális karitatív, kulturális tevékenységével. Vállalja fel a jó értelemben vett lokálpatrio­tizmust. a helyi tradíciókat, legyenek azok több száz évesek, vagy csak néhány évtizedesek. Ka­rolja fel az egykori néphagyományokat, u ma­gyar nyelv ügyét, a nemzetiségieknél a saját nyelvet. A helyi közösségek szempontjából fon­tos a beszédkultúra, illetve kulturált magatar­tás formálása. Biztosítson a lakóterületen tehe­tőséget (helyiség' lévén, teret is) ezen tevé­kenységek folytatására. Vállalja a küzdelmet és a koordinációt a megújuló törekvésekben, amely a települcs régi utcaneveinek visszaállí­tására irányul. A váriban élő nemzetiségiek és azok klubjait az újonnan szerveződő mozgalom városi bizottsága fogja össze ö» koordinálja te­vékenységüket, ahogy ezt a korábbi is tette. Továbbra is kapjon különös hangsúlyt a szom­szédos, a rokon, illetve a történelmünk során kialakult kapcsolatokkal rendelkező népek ba­rátsági munkája, a békemozgalmi tevékenység. A már működő baráti körök támogatása és újak létrehozása egyaránt fontos. Ugyanilyen miidon, újra kell gondolni a Szegeddel testvér­városi kapcsolatban levő városokkal a kapcso­lattartás felújítását, illetve megtartását. Elengedhetetlen a szervezeti munka átalakí ­tása. Lényege, hogy nem bürokratikus, nem for­málisán múkódö, a feladatokat másokra to­vábbhárító szervezetekből, hanem operatívan működő tevékenységét konkrét tettekkel bizo­nyító, kis egységekből álljon. Az eddigi nagy létszámú és merev, éves porgramokkal rendel­kező bizottságok helyett alakuljon több kisebb, a reális és konkrét íeladatok megoldásara meg­felelőbb egység. Az újonnan megválasztott tes­tületek első dolga legyen a nagyon konkrét, saját területűkre jellemző problémáik össze­gyűjtése. Tájékozódnia kell az újonnan kiala­kult szervezeteknek úrról, hogy gondjainak megoldásához milyen intézményes erok allnak rendelkezésre. A népfrontmunka egyik legfon­tosabb területe az öntevékeny társadalmi erük, az önsegítő mozgalmak, csoportok szerveződé­sének koordinálása, segitése, támogatása. A megújuló mozgalom esetében szükséges le­het az is, hogy új nevet kapjon. Eldöntendő a Nemzeti Front. Magyar Nemzeti Front, Füg­getlen Nemzeti Szövetség, Nemzeti Népkor, vagy valamj más, ehhez hasonló név válasz­tása. Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága gi fejlődés szempontjából sem ez az alapkérdés, ha­nem az, hogy a négy évti­zedes diktatúrát felváltja-e a demokratikus berendezke­dés. Ezt a „jelzőnélkülisé­get" erősítették azok a fel­szólalók is, akik azt fejte­gették: egy erősen szociá­lis beállítottságú társada­lomra van szükség hazánk­ban, s teljesen mindegy, hogy azt szocializmusnak nevezzük-e. Már csak azért is, mert például a hagyomá­nyosan kapitalistának el­könyvelt Svédországban hosszú évek óta szocialista párt kormányoz, -és Svéd­ország szocialista államnak vallja magát — tették hoz­zá. A szocializmus magyaror­szági, illetve kelet-európai jövőjéről a továbbiakban el­hangzott: valamilyen mó­don „hibernálni" kellene a szocializmust, mert annak megvalósulására csak a tá­volabbi jövőben van esely. Most csupán egyfajta po­litikai szocializmusról le­het beszélni, mint gazdasá­gi rendszer, a szocialista struktúra nem jöhet szóba, hiszen egyértelműen a tö­kén alapuló piacgazdaság, a magántulajdon felé nyitás a továbblépés utja — ál­lapították meg a tanácsko­záson (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents