Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

Oo 40 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 120. szám 1989. május 24., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Serkenteni kell a vállalkozásokat A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása a Minisztertanács 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó csomagtervéről O

A Miniszter-tan ács felmérte a gazdasági és pénzügyi folyamatok I. negyedéves tapasztalatait és megállapította, hogy az ország 'külső és belső pénzügyi helyzete nagymértékben eltér az 1989. évi költségvetési törvényben rögzített mértékeiktől. 'A tervezett 19 Mrd. forinttal szemben 60 Mrd. forintos költségvetési hiány DM-EXKLUZÍV detileg rögzített 19 Mrd. forintos hiányt kéli megközelíteni. Az intézkedések a lakosság ellátása szempontjából fontos egészségügyi, oktatási és kulturális célokat szolgáló előirányzatokat nem érinthetik, de szigorúan megkövetelendő e területieken is a takarékos, gondos gazdálkodás, melynek ered— „Nem tartom a pártszakadást hazaárulásnak!" Ezt a kijelentést Nagy Imre, a Demisz elnöke tette abban a különinterjúban, amelyet lapunk munkatársának, Rafai Gábornak adott a reformkörök elmúlt hétvégi szegedi tanácskozásán. A beszélgetést holnapi számunkban találják majd olvasóink. kialakulása valószínűsíthető. Ennek elkerülésére a Minisztertanács csomagtervet dolgozott ki, melyet jóváhagyásra az Országgyűlés elé (erjeszt. A csomagterv a hiány 29 Mrd. forintra történő csökkentését irányozza elő. A Magyar Gazdasági Kamara a költségvetési hiány mérséklésének szükségességével egyetért, a javasolt mértekeket azonban nem tartja elégségesnek. A Kamara véleménye szerint a magyar gazdaság nemzetközi megítelése javításának szükségessége, valamint a gazdasági folyamatokban tapasztalható nagymértékű bizonytalanság és az ebből fakadó újabb évközi, a gazdálkodást nagy mértékben zavaró intézkedések elkerülése indokolja, hogy a jelenlegi lépéssorozat eredményeként a költségvetésben ereményeként változatlan forrásellátás mellett is javítható vá válik a szolgáltatások színvonala. ©

A kialakult 'helyzettel összefüggésben a kamara szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az egyensúly megbomlására utaló jelek már 1988. őszén, a népgazdasági terv és a költségvetési törvény előkészítésének fázisában felismerhetők voltak. A kamara akkor ezt a kormányzatnak jelezte és javasolta, hogy a visszatérő módom napirendre kerülő évközi gazdaságszervező intézkedések helyett a problémákkal már a költségvetés élőkészítése során következetesen szembe kell nézni, és a szükséges intézkedéseket a költségvetés, illetve a .terv jóváhagyásával egy időben életbe kell léptetni. 1989. évi folyamatok szempontjából igen nagy gondot okoznak azok a tervezési hibák, amelyek a várható jövedelemalaíkulási tendenciák téves megítéléséhez vezettek. Tervezési hibának kell tekinteni az 1988. évi vállalati jövedelmek alakulására vonatkozó helytelen becslést, valamint a rubel elszámolás területén a tervezettet meghaladó támogatásokat. O

A Magyar Gazdasági Kamara szükségesnek tartja rögzíteni azt, hogy a költségvetési hiány és a fizetési mérleg feszültségeinek jelenlegi mértékét a turistaforgalomban az országból 'kiáramlott deviza tömeg, valamint a kedvezményes lakásépítési hitelekkel összefüggésben jelentkező kamattérítési kötelezettség pénzügyi-technikai kezelése okozzák. A gazdálkodói szférában kialakult folyamatok az év eddig eltelt időszakában a tervezetthez közelállóan alakultak. Következésképpen a jelentkező problémák közvetlen okai elsősorban nem a reálszférában keresendők. O

A Kamara felfogása szerint a költségvetési hiány rendezését, a költségvetés szanálását csak az államháztartással összefüggésben célszerű kezelni. A jelenlegi helyzetben az szükséges, hogy a hiány mérséklésére és a kialakult szociális és gazdasági feszültségek kezeléséhez a társadalombiztosítás tervezettet meghaladó bevételei és a személyi jövedelemadóból képződő többletbevételek is járuljanak hozzá. A mezőgazdasági támogatások csökkentését a jelenleg hatásági áras mezőgazdasági termékek egy része (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Miklós Csehszlovákiába és Ausztriába látogat Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke Ladislav Adamecnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének a meghívására szerdán baráti munkalátogatásra Prágába utazik. — Németh Miklós és Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár május 25-én, csütörtökön Bécsben munkatalálkozót tart. Á ciprusi elnök megbeszélései Georgiosz Vasziliu, a Ciprusa Köztársaság elnöke Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével találkozott a Parlamentben, majd előadást tartott az Országgyűlés külügyi bizottságában. Az MTI értesülése szerint Georgiosz Vasziliu és Szűrös Mátyás rövid, alig negyedórás találkozóján főként a két országban végbemenő politikai és gazdasági változásokról esett szó. Georgiusz Vasziliu a tervhivatalba is ellátogatott, majd a tervhivatali megbeszélést követően a ciprusi köztársasági elnököt szálláshelyén felkereste Nyers Rezső államminiszter. Georgiosz Vasziliu programja délután a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatódott. Az. egyetemi tanács rendkívüli ünnepi ülésén díszdoktorrá avatták a magas rangű vendéget. Georgiosz Vasziliu ezután látogatást tett a Gödi Duna Menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben, ahonnan a szárnyasvad-telep megtekintése után üzleti ajánlattal távozott Visszatérve Budapestre, Georgiosz Vasziliu az Állami Operaházban megtekintette Csajkovszkij Anyegin című operáját Ott leszünk-e Veronában? Hétfői lapunkban adtunk hírt arról, hogy Vastagh Pálnak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága első titkárának itáliai látogatása során a szegedi élelmiszeripari vállalatoknak bemutatkozási lehetőséget kínált fel a veronai vásárigazgatóság. S hogy az ajánlati mennyire nem „légből kapatt" volt. azt az is bizonyítja, hogy tegnap Szegedre látogatott Fabrizio Lonardi. a veronai vásár igazgatóhelyettese és Aníonio Giuriatti tanácsadó. — Örömmel látnánk a magyar színeket Veronában, szeptember 7—1 l-e között, az Euroalimenta mezőgazdasági kiállításon — mondták. — Először rendezzük meg ezt a vásárt, bár Verona eddig is 19 szakvásárral büszkélkedhetett. — Mit kínálnak a szegedi vállalatoknak? A többi a vállalatokon múlik. — Csak megfigyelőként várják a szegedieket, vagy kiállítóként is? — Ha vannak vállalkozók a termékbemutatókra, azt is rzívesen fogadjuk. Egyet máris ígérhetek, kedvezményes feltételeket kínálunk a bemutatkozáshoz a szegedi élelmiszeripari vállalatoknak. — Miért? — Mert szívesen látjuk! azoknak a szocialista országoknak az érdeklődését, akik a gazdasági reform útjára léptek. Ebből előbb-utóbb mindketten profitálhatunk. — Egy tárgyalópavilont, — Mit kinál cserébe a felszerelve és díjmentesen. Szegedi Ipari Vásár? — kérdeztük Nagy István vásarigazgatót. — Ügy szeretnénk, ha rendszeres lenne a két váras közötti kapcsolat. Éppen ezért, cserébe mi is meghívjuk a veronai kiállítókat az 1990-es szegedi vásárra. Egyelőre még nem dőlt el, sikerül-e ilyen szerződést kötnünk. de mi rajta Leszünk. Az az igazság, hogy a veronai vásár most terven felül jött. A szegedi vállalatok már nehezen tudnak mozdulni. A reklámkereteket elosztották. De mindenképpen jelen leszünk valamilyen formában a veronai vásáron, hiszen ez szamunkra is fontos. A jelenlét megszervezésére mindössze néhány hét rr aradt, Veronában viszont bíznak abban, hogy a magyar zászló színeit is lengetheti majd a szél a szeptemberi megnyitón. R. G. Egy ország találgatta az okát: miért lőtte le magát Miskó István, Tiszakécske tanácselnöke? Biztosak lehettünk abban, hogy nem a helybéli kiskirály hatalmaskodását leleplező tanárnő—újságírónő kettős miatt, hisz a tanács visszakövetelte önnön élére a látványosan lemondó Miskót Sejtettük tehát, hogy valami más húzatta meg a Browning ravaszát a Miskó-ház fürdőszobájában, ám erről pontosat egyelőre nem állíthatunk. Csak az öngyilkosság közvetlen előzményét ismerjük: Miskó Kecskeméten járt, s Gajdócsi Istvántól, a megyei tanács elnökétől rövid megbeszélés után távozott A hírek szerint az vált véglegessé a kicsikéi vezető ember számára, hogy a megyei apparátus elsó embere többé nem tudja megvédeni: a telekügy áldozatot követel. Nem kell hosszú éveket élni e Földön ahhoz, hogy rájöjjünk: a szalámi szeletelését csak e két végén lehet elkezdeni, Ha pedig fölfüggesztett rúdról van szó, akkor kizárólag alulról vágják le a szeleteket így haladhatunk fölfelé, egységes, rendezett vágásokkal, fokozatosan. Nos, Miskó azzal, hogy kilépett a történetből, mintegy középen szelte el a szalámit: föl is borult a rend. Az ugyanis — hála a sajtó embereinek! — világossá vált hogy a helybéli, — azaz kécskei és Bács megyei — szocialista rendiség a másodlagos újraelosztás speciális útját építette ki: olcsó telket kapott bárki, ha megnyeréséhez érdeke fűződhetett Miskónak vagy Kécske városának. S mivel a legdöntőbb kérdések keretében Miskó azonos volt városával, a tanácselnök egymaga mondta meg, hogy mi Tiszakécske polgárainak érdeke. A kécskei szalámi Miskó határozta meg a település életének szabályait, végül is ő volt az iskolaigazgató és a zöldségfelvásarló telephely vezetője, a párt hatalom képviselője és a könyvtár szervezője: saját választott képviselői útján gyakorolta a hatalmat. Rendi társadalmakiban ez a rend. A telekügy is o szabályos lét szerves része. Miskó telket adott annak, aki neki dolgozott, aki munkaerejét Tiszakécske rendelkezésére bocsátotta, akitől a város — és vezetése — hasznot húzhatott, aki adott esetben megvédhette, aki szakértelmet és tudást hozott. Így keveredett össze jó éa a rossz, ocsú és a búza. Tiszakécskén most szemenként válogatnak, azaz' válogatnának — egy rég kisütött kenyérből. S e kenyér mellé rakjuk most oda a föntebb emlegetett szalámit! Merre szeleteljünk? Fölfelé vagy lefelé? A kérdés eldöntéséhez álljon itt egy történet: Kis juhász Gyula öt éve lett a tiszakécske! tanács szervezési és hatósági osztályának vezetője. Feladata volt a telekértékesítés jogi rendjének kézben tartása. Ez a gyakorlatban annyit tett. hogy a kedvezményes telkekre igényjogosultságot kérő polgárok szociális körülményeivel megismerkedett, majd kérelmüket a tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztette. Mivel Kécskén semmi sem történhetett Miskó tudta nélkül, ezért ez a valóságban a tanácselnök ötleteinek jogi formába öntését jelentette, magyarán: Miskó megmondta, hogy ki jogosult éa ki nem a tanács ilyen jellegű támogatására. Gyakran fordult elö, hogy a végrehajtó bizottság nem tudott a telekkiutalásról, mert még Miskó sem talált elfogadható érvet a kedvezményezettségre, de ilyenkor is Kisjuhász dolga volt az ügy „kezelése". Kisjuhász a szalámi alján van, és most attól fél — 58 nap vizsgálati fogság után —. hogy a rúd fennen függő részével a kutya se fog törődni. A kécskei telekügy ugyanis — még Gajdocsi István fogalmai szerint is —: Kisjuhász-ügy Pedig a telkeket húsz éve osztják Kécskén, pedig Miskó államigazgatási akaratát a vb-titkár és az építési osztály vezetője is képviselte. pedig ezt a szalámit nem a százhuszonnégy forintért vásárolt Kisjuh ásztelken érlelték. — Elfogadom — mondja a jogvégzett Kisjuhász —, hogy a rendőrségi vizsgálat öt évre megy vissza, hisz az elévülés miatt ennyi lehet a nyomozás tárgya. De az már ördögi, hogy közel kétszáz telek szabálytalan kiutalását akarják rám kenni, amikor én csak háromban voltam vétkes. A rendi társadalom léttörvényei szerint a szolgálatot teljesítő vazallusok részesülnek a hűbérúr jóakaratából. A húbéres földet kap, pincét, kétkezi munkást, meg még talán jogot is az első éjszakára. De a rendiségben nincs glasznoszty meg formálódó jogállam. Ezért, ha az anakronisztikus rendiség összetalálkozik a civilizációval. akkor a hűbérúr szakít vazallusaival. azaz húbereseinek egy részét odaveti, hogy magát mentse. Ez történik ma a szomszéd megyében. Egy húbéres, aki maga is hűbérúr volt, elhullott a nyilvánosság csataterén. Egy húbéres vesztésre áll, más védekezik, menekül Kisjuhász negyven napig egyedül ült a fogdában. Volt ideje hát fölfogni, hogy egyetlen érdeke az lehet, ha elismeri vétkességét a rokonainak juttatott három telek dolgában, és azért harcol, hogy világossá váljanak a kécskei tanácsi összefüggések. — Amikor hazaengedtek — meséli —, akkor hallottam, hogy éjszakánként égett a villany a tanácsházán. Földúlták az irodámat, elvitték az irataim egy részét Kisjuhász Gyula bűnbaknak érzi magát. Nem véletlenül. A megyei tanács — a vizsgálat befejeztél g — föl akarta függesztem a kécskei vb-tátkárt is, Gajdócsi ekkor fölállt, es azt mondta, Miskó elvtárs elvesztése után a kitűnő munkaerőt. Petrezselyem elvtársat nem lenne szabad kivonni az államigazgatásból, mert két ilyen kvalitású vezető híján összeroppanna a váras. Gajdócsi István egyébként egyetértett Kisjuhász Gyula fölfüggesztésével. Május 26-án, pénteken, sajtótájékoztató lesz Kecskeméten, a megyeházán. A telekügyben érintettek kíváncsivá tettek minket. A rúd egyelőre fityeg. Mivé lettél, negyvennegy évesen, szalámi taktika?! Dlusztus jcire