Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-19 / 116. szám

1989. május 19., pcntek 25 Álarcosbál Különösen kedves szívemnek az az opera, amelyet az évadban utolsóként újított föl a szegedi színház. Pontosabb „új betanulást" mondani, hiszen mind a rendezés, mind szereplők jó része azonos az 1984-es felújításéval. Az az előadás nem tartozott Oberfrank Géza itteni működésének legjelentősebb állomásai közé. A rendezés — főzeneigazgatónk első szegedi inszcenálása — helyesen vázolja a mű alapvonaiatait, különösen a karakter-jelenetekben több kedves ötlete van (első áriájában Oszkár elcseni a főbíró szigorú larnyonját, a Tengerész-dalban a kórus ringatózó hajót formál Richárd köré stb.). Ezzel szemben: elhibázott Ulrika jóslatainak profán megmagyarázása. Erősen konvencionálisak a díszletek és a jelmezek is. Molnár Zsuzsa ruhái szépek, de nem igazán jellemzőek, egyedül Ulrika vadnyugati kalapja okoz némi szellemi izgalmat Varga Mátyás díszletei sem sikerültek túl jól, a látvány elég szegényes, bár sejthető, hogy a mozi '84-as szcenikai mizériája, no meg a színházi nadrágszíj szoros volta gátat szabott a tervezői fantáziának. Az ilyen .Jkis felújítások" igazi izgalmát általában az új szereplők adják. Ezúttal is tanúi lehettünk néhány ígéretes bemutatkozásnak. Gurbán János ef^enes vonalú fejlődésének — mely az utóbbi években bontakozott ki — újabb jelentős állomása René. A fiatal baritonista hangja csaknem a teljes ambituson kiegyenlítetten, biztosan szólal meg. llár egyáltalán nem hősi alkat, egyre többet valósít meg a szerepek színészi árnyalataiból. Matkócsik Éva igen ígéretes Amália. Szép színű, ztngő szopránja önmagában is élmény manapság, amikor annyi vérszegény vocét hallunk. Néhány magas hangja ugyan némileg forszírozott, de nagyon jól építi föl a frázisokat, érti a Verdidallam lényegét. A figura, s a hangi megformálás alapjaiban jó, csak az hiányzik még' belőle, amit csak az Gurbán János (René) és Réti Csaba (Richárd) évek hozhatnak meg (s ami a másik Amélia-alakítást naggyá teszi): a részletek gazdagsága, a bensőséges kidolgozottság. Merényi Nicolette jó Oszkár. Hangja erőteljes, magassága is megfelelő, időnként azonban „elhalkul", alig lehet hallani. A régebbi szereplők közül elsősorban a nők jeleskednek. Misura Zsuzsa hihetetlenül sokat tud erről a zenéről, ezernyi árnyalata, kifejezésmódja van. Egy kemény évad végén, némi fáradtság mellett is nagyívű, mélyen tragikus Améliát énekelt. Vajda Julinak 84ben (csakúgy mint most Merényinek) első jelentős szerepe volt Oszkár, s akkor igen kellemes „lepetést" okozott csengő hagjával, kotnyeles, hamvas bájú figurájával. Mostanra az öszszes erény maradt, a harrvvasságot meg' a tapasztalat, a tudatosság váltotta föl. Erdélyi Erzsébetnek egy cseppet mély a jósnő szólamának fekvése. így nejm mindig egyformán érvényesül ez a kivételes szépségű mezzoszoprán, a fölényes muzikalitás. S ebben a sötét figurában nem jut világra az a visszafogottan izgalmas jelenlét, amedy minden színpadra lépésekor sugárzik róla. Richárd gróf két megíormálójában együtt vannak meg azok a képességek. amelyek a szerephez szükségeltetnek. Juhász Józsefben az erőteljes tenorhang s a fényes magasság. Réti Csabában a hajlékony éneklés, s az irónia iránti éráék. Az általam látott e'őodásokon Juhász időnként disztonált is. Réti pedig nem volt teljesen egészséges, ezért aztán végig óvatosan énekelt. Teljes egységben dohogta az összeesküvők sérelmeit Kenesey Gábor és Szakály Péter. Cser Miklósnak köszönhetünk néhány forró pillanatot, elsősorban az összeesküvési jelenetben. Hiányossága viszont dirigálásának, hogy a könnyedség iránt kevéssé érzékeny. Obefrank Géza, aki a négy közül egyetlen estére vette kezébe a pálcát, épp a különböző karakterek pontos megadásával és elkülönítésével remekel. A mostani előadáson néhány igen szép lírai dallamot játszatott, s igen jól sikerültek a finálék is. A közepesen „muzsikáló" kórus mellett szabadjon még szólni az előadás legnagyobb sztáriáról, bizonyos Giuseppe Verdi mesterről, ki bármély produkcióban, hitvány, közepes, vagv ideális feltételek közepette is egyazon erővel győz meg bennünket zsenijéről. Márok Tamás Eszik egymást, civakodnak Fidesz-kenyértörés Körülbelül egy hónapja hallottuk a hírt: több csoportra szakadt a Fidesz szegedi szervezete. Németh Győzőt és Csató Józsefet, a Fidesz „radikális közösségének" tagjait a „kenyértörés" körülményeiről kérdeztük. — Tekintsük át röviden a szegedi szervezet történetét. N. Gy.: A Fidesz 1988 őszén alakult Szegeden. Szeptemberben tüntetést és aláírásgyűjtést szervezett a nagymarosi vízlépcső építése ellen. Ezután egy vitafórumot hozott létre, melyen az akkoriban működő összes új politikai szervezet képviseltette magát. Grósz Károlynak a budapesti pártaktiván elmondott beszédére egy nagygyűlésen reflektáltunk. Majd újabb aláírásgyűjtés következett Nagymaros ügyében, mely — tekintve a 600 aláírást — nem volt túl sikeres. — Milyen okok vezettek a Fidesz szakadásához? Cs. J.: A személyes véleményünket tudjuk elmondani. A regionális szervezetek létrejöttének egyik alapfeltétele és célja: növelni a helyi politizálás hatékonyságát, koordináló szerepet vállalni. A Fideszt azonban nem ezért hívták életre, hanem, hogy egyáltalán módjuk legyen a fiataloknak a politizálásra. A regionális szervezetek általában már egy létező közösségre építenek, de Szegeden csak a fiatalok személyes ismeretségén alapuló közösségek működtek. Más és más politikai elképzelésekkel. Az októberi alakuló közgyűlésen a politizálásunk milyenségét Ökrös Tamás határozta meg. Az általa létrehozott működési szabályzatot a közgyűlés jóváhagyta. Holott a szervezet még nem volt elég érett a szabályzatra, egy sokkal lazább, kötetlenebb keretet kívántak volna az ellenzéki fiatalok elképzelései. — Mit kell érteni azon: ellenzéki fiatalok? N. Gy,: A Fideszhez való tartozás annak idején egyféle magatartást jelentett. A fiatalok egy negatív halmazát, amelyet a fönnálló politikai struktúrától való. elzárkózás hozott létre. Tehát, nem konkrét politikai célért szerveződött a Fidesz. — Talán éppen ebben rejlenek a szakadás legközvetlenebb okai? N. Gy.: A Fidesz a megalakulása idején — szinte egyedül az új szervezetek között — populáris szervezetként működött, azonban nem tudta összeegyeztetni létét a napi politikai feladatokkal. Mert ezek a feladatok egy páértszerűen politizáló, azonos elveket valló közösséget feltételeznek. Amikor elkezdődött a pártszerű politizálás — az volt) a szakadás felé vezető első lépés. Mert ezzel szükségszerűen részévé vált a Fidesz is annak a politikai struktúrának, amelytől igye kezett elhatárolni magát. Tehát önmagával került ellentmondásba. Nem működtek azok a csatornák, melyeken át az egyének politizálása egy közösségi politizálásba torkolhatott volna. Cs. J.: A szervezet hozta létre a tagságot, holott ennek természetes körülmények között fordítva kell történnie. A Szegeden létrejött hat csoport mindegyike egy főt delegált a tanácsba, ám a csoportok vezetői nem képviselték a közösséget, és tulajdonképpen csak ők politizáltak. A közösségek ezt elfogadták, ami eleve megkérdőjelezi életképességüket. — Milyen csoportokra szakadt a Fidesz? N. Gy.: A jogász szakcsoport a törvényekkel, rendeletekkel foglalkozik, ami időszerű feladatvállalás, ha az alkotmányozásra, a demokráciába való átmenet új törvényeire gondolunk. Ezenkívül működik egy középiskolás csoport, és egy radikális közösség, mely pillanatnyilag identitását keresi. Cs. J.: Most nagyjából ugyanaz a képlet, mint a Fidesz alakulása idején, csak ma már a saját szervezeti struktúránkkal is szembefordulunk. így szakadt ki a radikális közösség. Podmaniczky Szilárd Légüres térben a periférián Nyugdíjasaink életkörülményeinek javítását segítendő, tanácskozott tegnap, csütörtökön a szakszervezetek megyei tanácsa. A hozzászólók száma és mondandóik tartalma egyaránt azt tükrözte, hogy a testület tagjai valamennyien átérzik, ismerik nyugállományú időseink sorsát, és felvetéseikkel, javaslataikkal — mi több, követeléseikkel — mihamarabb változtat ni kívánnak a többségében a létminimum határán tengődő öregjeink életén. A tanácskozás résztvevői újabb látleletet készítettek arról, hogyan is él közel két és fél millió nyugdíjas a mai Magyarországon. * A súlyos anyagi gondokból fakadó- periférián tengődés, a mindennapi megélhetésértvalóküzdelem, az eltartottság érzésének. lelki terhe, a kilátástalanság életkedvszegése — a hozzászólások nyomán tömören így jellemezhető a nyugdíjas korosztály többségének élethelyzete. A nyugdíj nem kegydíj, hangoztatták többen is, hiszen a mostaniak többszörösen megtermelték és a nyugdíjalapba befizették öregségi járandóságukat. Csak hát a nagy kalapot kezelők rosszul sáfárkodtak e pénzekkel is. A segély — ami kérhető a tanácstól, a vállalattól, a szakszervezettől — csak tüneti kezelést jelent. Nem ez a megoldás, már csak azért sem, mert az életét ledolgozott korosztály könyönadománynak tekinti ezt. Sokaknak emberi méltósága tiltja, hogy ^ kuncsorogjon élete utolsó — egykoron bekésnek, gondtalannak hitt — éveiben. Felvetődött, hogy a munkahelyek jobban támogassák volt dolgozóikat, ugyanakkor elhangzott az is, meddig képesek még a vállalatok segíteni kisnyugdíjasaikat? Többen javasolták egyébként a segélyek koordinálását és összegének emelését. Igazságos-e a 20 ezer forint körüli nyugdíj akkor, amikor megyénkben a nyugdíjasok közel fele négyezer forinton aluli ellátást kap? — hangzott el a kérdés, s az erre rímelő javaslat, miszerint a jelenlegi helyzetben kívánatos lenne a nyugdíjak maximálása, még akkor is, ha szűkebb hazánkban mindössze 63 ember dicsekedhet 15-20 ezer forint közötti, és 20 ember 20 ezer forint feletti nyugdíjjal. Az idősekről készített életképhez tartozik a drámai tény: ijesztő az idős korban elkövetett öngyilkosságok száma. Nem véletlen egybeesés, hogy a legalacsonyabb bérekkel és nyugdíjakkal megvert Csongrád megyében százezer Lakosra 64 időskori öngyilkosság esik. Az idősekkel való törődés árnyoldalát jelzi, hogy a kórházi, klinikai ágyakon a „csupán." szociális gondoskodásra szoruló öregek fekszenek, a hiányzó szociális intézmények és intézkedések hiánya okán. A sok vihart kavart gyógyszerrendeletről mondta a megyei egészségügyi osztály helyettes vezetője, hogy saját számításai igazolták, ez a rendelet több mint százszázalékos áremelést eredményezett, és sajnos, a májusi módosítás sem változtat ezen. A csodát — egészségügyünk és szociális helyzetünk megoldásához — a társadalombiztosítás reformjától várjuk. Csak hát reményekkel egyelőre nem kecsegtethet az a társadalombiztosítás, amely ugyan levált a költségvetésről, de önállósága első évében már megvonták tőle „megtermelt" többletét. Ezt a meglepő bejelentést a társadalombiztosítás Csongrád megyei igazgatója tette, akitől azt is megtudhattuk, hogy segélykeretük több mint hatvan százalékát már kiutalták, s félő, hogy az erre szánt pénz nem lesz elegendő. A szakszervezet pillanatnyilag legfőbb céljának tekinti a nyugdíjak reálértékének megőrzését, a minden eddiginél határozottabb nyugdíjasérdek-védelmet, s hangsúlyozza, hogy a nyugdíj rendezés ne napi alku tárgya legyen. Ehelyett mihamarabb törvényes rendezést követel, v * A szakszervezetek megyei tanácsa második napirendként az állami gondozottak helyzetéről tárgyalt. Kalocsai Katalin AIDS, hámsejttenyésztés, daganatok Ma, pénteken délelőtt kezdődött a Magyar Bőrgyógyász Társaság kétnapos tudományos ülése, a SZOTE bőrklinikáján. A nemzetközi-részvétellel zajló tanácskozásról Dobozy Attila egyetemi tanár, a SZOTE Bőrgyógyászati Klinikájának igazgatója adott előzetes tájékoztatást lapunknak. Mint elmondta, a kongresszus célja, hogy a magyar bőrgyógyászok megismerkedhessenek a szakma legaktuálisabbnak ítélt külföldi eredményeivel, és lehetőséget teremtsenek a nemzetközi kapcsolatok személyes kiépítésére. A hazai orvasok külföldi tanulmányutakra történő meghívásának alapja kutatási területük, eredményeik megismertetése, amelyhez kiváló alkalmat nyújt a nemzetközi tanácskozás. A bőrgyógyászat számos aktuális kérdésével foglalkozó kongresszus egyik kiemelt témája az AIDS. A kölni és az amszterdami börgyógy ászprofesszorok, előadásai nyomán két olyan nyugiat-európai ország tapasztalatait ismerhetik meg a résztvevők, ahol igen magas az AIDS-sek száma. A két előadás az AIDS bőrgyógyászati tüneteinek megismertetése mellett a betegek lelki és klinikai ellátásának gyakorlati tapasztalataival is foglalkozik. Konkrétan azzal, miként segíthető pszichésen elviselni e végzetes betegség tudatát, milyen életmódváltozásra, új életútvezetésre kényszerülnek. Mindezek ismeretére a honi bőrgyógyászoknak annak ellenére szükségük van, hogy nálunk pillanatnyilag kevés — 16-17 — AIDS-beteg van. De sajnos — az elkövetkezendő években — számuk gyarapodni fog. A kongresszus másik kiemelt témája — a bőrgyógyászati immunológia — bizonyos mértékig kapcsolódik az AIDS kérdéséhez, hiszen e betegség esetében is a szervezet immunrendszerének védelemre való képtelensége magyaráz számos fertőzést. Az immunológiai védelem hiányában sok más bőrgyógyászati betegség is előfordulhat. A tanácskozás harmadik nagy témaköre a bőrgyógyászati rosszindulatú daganatokkal foglalkozik. A szegedi bőrklinika — pillanatnyilag — fő kutatási területe a hámsejtek funkciójának vizsgálata. Előadásaik részben ezeknek a vizsgálatoknak eredményeit ismertetik. A hámsejtek izolált tenyésztésének óriási gyaJcorLati jelentősége van E módszerrel ugyanis egy kicsiny bőrdarabból lehet hámsejteket tenyészteni, több ezerszeresére növelni a felületet, s ezt használni a nagy kiterjedésű égések, bőrsérülések transzplantációjához. A szombaton befejeződő bőrgyógyászkongreGszus 120 résztvevője közül 23 külföldi, akik Angliából, Hollandiából, Izraelből, az NSZKból és az NDK-ból érkeztek. Románia és Csehszlovákia bőrgyógyászai nem tettek eleget a meghívásnak K. K. „Ha a magyar is elhagyja a magyart..." V Nyitott Erdély-nap Újszegeden Petőfi Sándor A székelyekhez című verséből idéztünk a címben. A feltételes mód kapcsán számtalan kérdés fogalmazódhat meg az olvasóban — a történelmi helyzet sajátossága folytán 1989 májusában ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk; az újszerű, európai dimenziókban éledező magyarságtudat időszakában azonban egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk a •valóságot meghatározó tényeket Képesek vagyunk-e eloszlatni például az Erdélyről kialakult téves, a hallgatás éveiben polgárjogot nyert képzeteket? A nyitott Erdély-nap szervezői tág teret szentelnek e napon, szombaton, május 20-án a nyílt vitának — a reggel 9 órától este 9-ig tartó eseménysorozat alkalmával az újszegedi November 7. Művelődési Házba betérők találkozhatnak a városunkban működő Erdély Kör képviselőivel, újságírókkal, történészekkel, művészekkel. S hogy nemcsak Erdélyre gondoltak a szervezők, alábbi felhívásuk a bizonyíték: arra kérik a város lakosságát, hogy az érdeklődők két-két gyermekkönyvvel (lehetőleg a nemzeti történelemből ihletődött Imű) gyarapítsák annak a küldeménynek az értékét, melyet Kárpátalja magyar ifjúságának fognak kijuttatni. A nyitott Erdély-nap részletes műsora: 9—11 óra között játszóház a gyermekeknek. 11—14 óra között vitaklub, közben Erdélyről szóló videófilmek vetítése. 14—15 óra között Raffay Ernő dedikálja az Erdélyről szóló kötetét. 15—16 óra között Domonkos László újságíró beszél — előadásának címe: Erdély utóbbi negyvenöt éve és a magyar külpolitika. Ezt a témához kapcsolódóan 16—19 óra között újabb vitaklub követi, érdeklődés esetén Erdélyről szóló videófilmek is megtekinthetők. 19 órától Élő antológia címmel Erdélyről szóló és ott született irodalmi alkotások kerülnek bemutatásra. Fellép Dobos Kati, Hégető Honorka. Katona Judit, Molnár János, Pató Attila ós Polner Zoltán. ...