Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

1989. május 16., kedd ^MTMMTM^^^MMMMMMMAMMM^MMMMMMMMMMMMMMN: 5 Jelenség, felkiáltójelekkel Tétova békeharc A magyar hírügynökség — Ezek szerint ti béke­lekopogta, a rádió világgá harcosok vagytok ... kürtölte, a tévé bemutatta, Azok is s most mi is megírjuk: „ , " . . .... rr,;„a nkk — Ezek szerint az eloer­mind tobb román nemzeti. , . , . t_ ségü fiatal lépi át a határt zetetek azt dlktalta. hogV Ha nem félnek a nagy sza-' vaktól, a tömeges valame. a áisebbtajtanak veit ve lvik. az ötvenes években szclynek kltennl ™Rab>kat9 használt változatát használ- — Az is . . . nám a helyzet jellemzésére. _ Szerintetek miként fo. Hol vannak mar az ötvenes galmazható meg a béke? évek! 1989-et írunk, ké- - .. . rem. A menekülésben ész- ~ Semmikeppen sem az, lelhető hullámzásra kell. ami odaat (Van ít^ legyvearlamey Snls Z ^^nT S emberi, sSU^ Z'T^ lesséei és hoss/úsáei körö Bekeben az ember biztos a SevísbSlraSUtó Ta- ***b.n. M' ­Ián mi vagyunk az illetéke- nem sek a magyarázat megadásá. — Hová visz az utatok? ra — több oknál fogva. Eh- _ iU maradunk. Azt hez természetesen a mene- hisszük... Munkát kere­külők készségére is szükség sQnk. van. Amihez egy kis szeren- * cse kell (bizalmat sugalló ~ Hany hasonló helyzet­környezet), és fontos a tol- ,be.n levö? fiatalról van tudo­mács, aki lehetőleg közülük másotok? való legyen. — Az itt levőket nem Négy vézna huszonévessel ismerjük. A mi korosztá. váltottam szót. Bartók Bé. lónkból odaát, aki csak la szülővárosában, Nagy- tud, menekül a katonaság szentmikioson éltek. Hár- e161 Nekünk sikerült. He­mójuk román, egyikük ma- láttunk masokat hívnak be. gyar. Ez utóbbi biztosította Az°k is igyekeznek kihúzni a megértést közöttünk. A magukat valamilyen módon, hogyan tovább? foglalkoz- s tovább, tatta őket — engem pedig — „Elintézni" nem lehet? az okok, az indokok, amiért Először mosolyognak. Za­az áradó Marosnak indul, varian félszegen tak. Persze, az én tudástá- _ ^het Csak sokba ke_ ram sern üres, _ ismereteim ^ Egy idő eltelte után jlyenszeru ellenorzese pedig azonban újra hívják az em. d^k Éheznek Ha rátok ^^ Végleg <*ak 3 ™gyfŐ­dezek. Meznek. Ha rajuk nökök sülly€6zthetjk el a nezek elhiszem. Faztak a f.ai atajt Mj melósok telen. Bizonyara igaz Feltek k Beszámitott köz. a.,szekut°L uMasok ,s,,mond- katonák. tak. Börtönben ereztek ma- . 9 gukat. Ha egy egész ország, Most is. akkor ők is. — Most már csak meló­Végül sikerült az állóké, sok. Pét felbontanom. Egy ártat- _ Rák>k foghatom a lannak tuno megjegyzes keharcos jelzőt? nyomán. Ezt mondta a leg­alacsonyabb, addig méla — Nem tudjuk... Le­hallgatásba merülő román het... fiatalember: Bizonytalanság, oldó. — Május 28-ára megkap- dó, de meg kézzelfogható tuk a katonai behívót. Ne. félelem, új helyzetükben a kem például Medgidia vá- feltételes mód használata — rosában kellett volna jelent- úgy éreztem, elsősorban ez keznem. Egyik társam Bo- jellemzi őket. A mi érdeklő­rosjenőn, másik kettő Bu- désünk viszont e jelenség — karestben. Biztos valami a katonakötelesek menekü­építkezésre szerették volna lése — lényegét kell. hogy befogni őket. Nekem még pásztázza. A néha dilettán. három fiútestvérem van. A Sok közszereplésével (min­ilegidósebb szintén Medgi- den oldalon!) folyó pártvi. dián teljesített szolgálatot, ták közepette, a csuklósig Csatornát ástak. Balesetet hajtogatott demokratizáló­szenvedett. Nyomorékul kell dási folyamat körülményei leélnie a hátralevő éveket, között újra elsiklik a tekin­Nincs orvosság ... tétünk a kiolvasható jelzé­— Szóval a katonaság fölött. elől futamodtatok meg? Kinek szeme van, lát, ki­— Így is mondhatnók. Az nek füle van, hall, kinek elől is. Semmi kedvünk két orra van, szimatot fog. évre angyalbőrbe bújni. Ki £n k szóltam. tudja, mire akarnak fel­használni bennünket... Szcredi Tamás Siker a Vajdasásban Nagy sikert aratott a Vaj­daságban a jászberényi Já­szi Népi Együttes Tánccso­portja. ötnapos vendégsze­replése során az autonóm tartomány magyarlakta községeiben lépett fel, -'a. sárnap pedig két előadási, tartott Újvidéken, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesü­let kultúrtermében. Az idén vajdasági vendégszereplés­re várnak egy-egy ungvári és pozsonyi népi együttest is. Portugáliai magyarok kitüntetése Fatimában, a világszerte ismert portugáliai zarándok­helyen kiállítás nyílt, amely az első magyar király, Szent István életet és tevékeny­ségét mutatja be. Ez alka­lomból ünnepséget rendez­tek, ami egyúttal évfordu­lós megemlékezés is volt, hiszen 25 évvel ezelőtt avat­ták fel itt a külföldön élő magyarok adományaiból emelt „Magyar kálváriát". A rendezvényekre Budapestről és Londonból magyar láto­gatócsoportok érkeztek. A kiállítás megnyitóján Alberto Amaral leiriai püs­pök mondott beszédet, es a magyar történelem, a ma­gyarországi egyházak sorsá­nak alakulását ismertetve utalt Mindszenty József sze­mélyére, akit hosszadalmas földi mártíromságáért tar­tott említésre méltónak. A lisszaboni Diario de Noti­cias cimű befolyásos napi­lap a magyar hatóságoknak az egyházak irányába való nyitását látja abban a tény­ben, hogy ayfatimai kiállí­tás megnyitóján részt vett a Magyar Népköztársaság nagykövete. A Szent István-kiállitást a magyar katolikus egyház és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésé­vel állították össze. A meg­nyitó alkalmával vette át a Magyarok Világszövetségé­nek kitüntető jelvényét két, Portugáliában élő magyar személyiség. Kondor Lajos lelkész, a fatimai tájékozta­tási központ vezetőjeként szolgálja Magyarország kül­honi hírnevének öregbítését. Üjpétery Elemér 1945. októ­ber 15-éig a lisszaboni ma­gyar nagykövetség ügyvivő­je volt, s a Szálasi-kormány halálra ítélte, amiért nem volt hajlandó együttműköd­ni vele. Tájházfelújítás Sándorfalván Ünnepel Sándorfalva. Pa­tinás nagyközség már, hiszen 110 éves lett. Nem látványos, amit tesznek a falu lakói, vezetői, nincsen zószlóerdó meg térzene, nincsenek ki­tüntetések, elismerések. Csak ünnepelnek. Egész évben, hiszen az egész esztendő „születésnap". Az első esemény egy kiál­lítás volt, éspedig Deák Jó­zsef, Sándorfalvárói elszár­mazott naiv festő tárlata, majd ezt követte művészKol­légájának, Bod Árpádnak, a nagyközség volt körzetorvo­sának a " kiállítása, cegnap pedig Budai Sándor naiv ké­pei kerültek tárlókra a párt­házban, hogy a híres szülött, a népművészet mestere, a többszörös nívódíjas citera­zenekar megalapítójának ha­gyatékait, festményeit lát­hassák az érdeklődők ezen a héten. A születés ünnepén ren­deztek az iskolások részére helytörténeti vetélkedőt, má­jus elsején az algyői hagyo­mányőrző együttes vendé­geskedett Sándorfalván, és adott színvonalas folklórmű­sort, turkui hölgyek is ellá­togattak a faluba, akik nöi focival szórakoztatták az ér­deklődőket. Nagy gondot fordítanak a külcsínre is. A népfront meg­hirdette a Tiszta utca, ren­dezett környezet elnevezésű versenyt, aminek mindenki a hasznát látja majd. Folya­matnak szánják ezt. Az első év eredményeit majd jövőre értékelik. Októberben a nagyközség felszabadulásá­nak évfordulóján egy tájhá­zat adnak át a Kolozsvári utca 14. alatt. Ez az épület az 1879-es árvíz után, egy-két évvel épült, a legelsők kö­zül való. A ház szabadkémé­nyes, két kemencés, pitvaros. Szinte sértetlenül megma­radtak a gazdasági épületek, eszközök. A sándorfalvi il­letékességű emberek, festők, művészek értéktárgyakat, képeket ajánlottak fel. A tájház felújítását megkezd­ték. Így ünnepli hát — folya­matosan — Sándorfalva a születésének 110. évforduló­ját, csöndesen, tisztelve a múltat. A. s. „Tünetmentes" Ha a Guiness „rekordok könyve" számon tartaná az építkezések furcsaságait, minden bizonnyal belekerült volna már a szegedi 410 ágyas klinika. A négy évvel ez­előtt megkezdett építkezésnek ugyanis lett volna oka rá, hogy rekordként könyveljék el: nem sokkal az építke­zés megkezdése után alaposan megsüllyedt. Annyira, hogy az alagsorban egy teljes lépcsőfokot nyelt el a föld. A munka közben elhúzódott, a hibákat kijavították, a süllyedés megállt. A „tünetmentessé" vált 'klinikai tomb immár többször modosított átadási határideje e hónap vége. Kész lesznek-e az építők? Ezt kérdeztük az építés­vezetőtől, Darvas Tamástói: — Ütemesen folyik a kész épületrészek átadása. Már csak az alsó szinteken dolgozik a Délép. A többi szintet! a hiánypótlást végezzük. Velünk párhuzamosan a Medicor orvostechnológiai szakemberei is végzik a klinika felmű­szerezését. Ügy tűnik, a végső átadási határidővel nem lesz probléma. Akadnak emeletek, ahol már vetett ágyak is várják a gyógyulást kereső betegeket. Hogy mikor fogadhatja majd a pácienseket a új klinika? Pontos határidő még nincs, hamarosan megkezdi a költözést az ideg-elme osz­tály, őket a traumatológusok követik. Nyáron már min­den bizonnyal beindulhat a teljés gyógyítási „nagyüzem". Az impozáns épületben nyolc műtő, összesen 410 beteg fo­gadására alkalmas. 2—4—6 ágyas kórtermek kaptak he­lyet. Egy szint az elektro- és hidroterápiáé, de 200 hall­gató befogadására alkalmas előadóterem is található az épületben. A kisebb kezelőket, vizsgálókat számba venni is komoly feladat. Ügy hírlik, június elején a hivatalos átadás is meg­történik. Nagy Lászió, lapunk fotóriportere így látta az átadás előtt álló épületet. R. G. klinika 135 Wwsziv •naba Védett vélemények Vidéken szívélyesebb a fogadtatás A hatvanas évek végére mind elterjedtebbé vált televí­ziózás — a rádióval és a sajtó­val együtt — egüre nagyobb szerepet töltött be a tájékoz^ tatásban. Szükségessé vált an­nak vizsgálata, mi történik a tájékoztatást folyamatban, ho­gyan és milyen hatással jut el az információk áradata a be­fogadók; a rádióhallgatók, té­vénézők, valamint a2 újság­olvasók tömegéhez. Erre a feladatra szerveződött 1969-ben a Tömegkommunikációs Kuta­tóközpont. Szerepe azonban már kezdetben sem csak ennyi volt. Azt is vizsgálták — és vizsgálják ma is —, hogy mi az emberek véleménye napja­ink aktuális kérdéseiről, ese­ményeiről. Tavaly az intézet átalakult, szervezete, tevékeny­ségi köre bővült. Cégtáblájukra is új név került: Magyar Köz+ véleménykutató Intézet. Mun­katársuk. Swiatkovszki Évával beszélgettünk mindarról, ami­vel foglalkoznak. — Kétféle módon gyűjtjük össze az emberek véleményét. Az egyik az úgynevezett ,,pa­neT'-kutatások csoportja. Ezek­ben a felmérésekben folyama­tosan vizsgáljuk a rádióhallga­tási, tévénézési. újságolvasási szokásokat. Emellett minden kérdőívben vannak olyan kér­dések is, amelyek egy-egy idő­szerű társadalmi-gazdasági problémáról tudakozódnak, mint például a mindennapi megélhetés, vagy a személyi jövedelemadó. — Hogyan keresnek beszél­getőpartnereket? — Véletlen kiválasztással. A Népességnyilvántartó Hivatal számítógépe választja ki vé­letlenszerűen azokat. akiket fölkeresünk. Ez a számitógép arra kap utasítást, hogy olyan arányban válasszon ;ki férfia­kat ás nőket, fiatalokat és idő­sebbeket, városon, falun és ta­nyán élőket, amilyen arányban az országban élnek. A „minta" tehát kicsiben reprezentálja a társadalmat. — Melyik a kutatások másik fajtája? — Ez az úgynevezett „gyors vizsgálat". A nevéből sejthető, hogy ennek feladata a közvéle­mény lehető leggyorsabb fel­mérése olyan kérdésekről, amelyek igazán aktuálisak, „benne vannak a levegőben". S minthogy ilyenkor csak né­hány nap adatik a munka el­végzésére, a módszerünk is más. Nemek, életkorcsoportok és iskolai végzettség szerint, mi magunk keresünk' enpek megfelelő beszélgetőtársakat. — Hogyan fogadják önöket? — Túlnyomórészt szívesen segítenek, bár érezhető némi különbség a városiak és a fa­lun élők között. Vidéken talán szívélyesebben, nyitottabban fo­gadnak minket. A/, elzárkózás azonban inkább /Csak kivétel. Az emberek szívesen. veszik, ha meghallgatják őket, ha ké­rik a véleményüket. — Kinek a megbízásából dolgoznak? — Munkánk nagy része ön­álló kutatás, a Közvélemény­kutató Intézet szakemberei szervezésében. Sok helyről ka­punk fölkéréseket is. Megren­delőnk volt már a kormány, több társadalomkutató intézet, sőt hetilap is. Bármely intéz­mény kérhet tőlünk kutatást, ha meg tudja fizetni. — Tapasztalható-e tartózko­dás bizonyos „kényes" kérdé­seknél, például ha politikáról van szó? — Egyre kevesebben vannák, akik ilyenkor óvatosabbá vál­nak. Ma már inkább csak' az idősebbek tartanak attól, hogy a véleményükért esetleg vala­mi hátrány érheti őket. Mun­kánk alapja egyébként is a kölcsönös bizalom. Mi bízunk abban, hogy a megkérdezettek őszintén válaszolnak, ők pedig megbíznak bennünk, hogy biz­tosítjuk a válaszadók névtelen­ségét. Ez a védelem a Közvé­leménykutató Intézet legfonto­sabb garanciája. A beszélgetés anyagát tartalmazó kérdőív csak az adatfeldolgozó szak­emberek kezébe kerülhet, egyébként titkosan kezeljük. A kérdőív egyébként sem tartal­mazhat olyan adatokat, ame­lyekből a válaszolót azonosíta­ni lehetne. — Nehéz a kiválasztottak bi­zalmát megszerezni? — Ez a feladat olyan kérde­zőket igényel, akik fellépésük­nél. személyiségüknél fogva al­kalmasak erre. Jól, tapintato­san kérdezni nem könnyű, de szinte minden beszélgetési köz­ben kialakul az a léékor, amelyre szükségünk van, hogy igazán tartalmas interjúk szü­lessenek. Kérdezőink között — akik fő foglalkozásuk mellett dolgoznak nekünk — van pe­dagógus, újságíró, vagyis olyan emberek, akiknek egyébként is mesterségük a beszélgetés. Ám nefn szabad megfeledkeznünk arról sem. hogy a legjobb kér­dező sem tudna boldogulni, a válaszadók jóindulata, segítő­. készsége nélkül, amiért mi csak köszönettel tartozunk. Nyilas Péter

Next

/
Thumbnails
Contents