Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

1989. április 5., csütörtök 5 1 Ankét a munkáról: Váltani kell! Az Országgyűlés nemrégi­ben hagyta jóvá a munka törvénykönyve módosítását; s általában változások előtt áll a magyar munkaügy ... Jó, ha a vállalatok tájékoz­tatást kapnak e változások­ról, a velük kapcsolatos kér­désekről. Hogy mi a tájékoztatás formája? A tudományegye­tem állam- és jogtudományi karának mezőgazdasági és munkajogi tanszéke — a JATE Szabadegyetemmel karöltve — e hónap 19-én, ankétot rendez a megye­házán. A témák: időszerű munkaügyi kérdések, érdek­egyeztetés, kollektív tár­gyalások, kollektív szerző­dés, sztrájkjog, foglalkozás­politika, munkanélküliség. Halmos Csaba államtitkár­nak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­nek általánosabb jellegű előadása után az érdek­egyeztetési tanács, a SZOT közgazdasági osztálya, a gaz­dasági kamara, a tudomány­egyetem, valamint a bér- és munkaügyi hivatal előadói a legkülönbözőbb néző­pontból láthatják majd a té­mákat, alkalmat teremtve a vitára is. Miért nagyon lényeges ez? — kérdeztük Nagy Lász­lót, a jogi kar professzo­rát, aki előadó lesz az an­kéton. Mielőbbi szemlélet­váltást kell elérnünk a munkaügy területén — mondta. Itt van például a megnövekedett jelentőségű kollektív szerződés — amit eleddig gépiesen elvégzendő „reszortfeladatnak" tekin­tettek a vállalati illetéke­sek. Ma: ágazati és vállalati szinten egyaránt érdek üt­közik érdekkel, méghozzá, igen keményen. A szakszer­vezeteknek a dolgozók, a vállalatnak pedig az adott cég érdekeit kell szem előtt tartaniuk — szó sem lehet tehát a kollektív szerző­E célt szolgálja a társadal­milag hasznos munkalehe­tőségek fölkutatása. Nem álmunkalehetőségek terem­téséről van szó, hanem a fejlődő tudomány és tech­nika által megkívánt, gyak­lest és lélek - vers és rajz Töredékek egy könyvről és annak illusztrációiról Hint napszállat felé... A gazdaságilag fejlett orszagokban rendkívül ter­mészetes, és igen megszokott az, ha az emberek munka­kört, vagy munkahelyet változhatnak. Ha az adott munkahelyen munkájukra per pillanat nincsen szük­ség — ezt nem istencsapásnak tekintik, hanem meg­oldandó élethelyzetnek. Annál is inkább lehetőségük nyílik erre, mert ott hosszú ideje csiszolódó, ennek következtében kifinomult garanciarendszer biztosítja, hogy nem kerülnek visszafordíthatatlanul lehetetlen helyzetbe. Magyarországon ez némiképp másként néz ki... A bújtatott munkanélküliség, s a fennen hir­detett teljes foglalkoztatottság elvekkel körülbástyá­zott korában az emberek leszoktak az éles helyzetek­ről, bármiféle változás — pláne munkahely-változta tás — hallatán föláll a hátukon a szőr, ha van. És ez indokolt is: nálunk nincs gyakorlata a munkanél­küliségnek, s kapcsolt részeinek — következésképpen ma még tapintatlanabb módon és formában történik itt az ilyesmi, mint napszállat felé. dés rutinmunkaként való ke­zeléséről. Érdekütköztetések, egyeztetések sorozatára van szükség; a kollektív szer­ződés korántsem tekinthető ezentúl jogi szabályozási já­téknak. A vállalati hatékonyság­nak legfontosabb előfeltéte­le a struktúraváltás — ami pedig, bekövetkezése ese­tén, mintegy „melléktermék­ként", munkanélküliséget von maga után. Mielőbb olyan helyzetet kell kiala­kítani, hogy minél kisebb legyen a hátránya az állás nélkül maradóknak, illetve gyorsan munkához jussanak. ran teljesen új munkakö­rökről. A vállalatok e téren elég sokat tehetnek magu­kért és dolgozóikért egy­aránt, a prognosztizálható struktúraváltást megelőzve már jó előre elkezdik az emberek átképzését. A jö­vőben bizonyára gyakrab­ban kell sokaknak beosztást és foglalkozást váltani, mint eddig, bármennyire jól dol­gozik a központi vagy me­gyei apparátus — minden a vállalatoknál fog eldőlni. E szemlélet ma még szokatlan — elfogadtatásának első lé­pései közé tartozik az an­két. Farkas Csaba Nyelvoktatásra Közel egymillió font Névkártya A névkártyán a British Council címe: Budapest, Harmincad utca 6/A, tele­fon: 182-888. S mi van mögötte? Egy óriási hatá­sú, ám csupán 20 szakem­ber által irányított brit oktatási és kulturális szer­vezet, melynek támogatói az Egyesült Királyság kül­ügyminisztériuma és a segélyügyi minisztérium. Magyarország az angol lo­gika szerint a tengeren túli fejlődő országok ka­tegóriájába tartozik né­hány afrikai állammal egyetemben. A hagyomá­nyosan vett fejlődők ugyanis az egykori brit gyarmat országai, mi ezt a szintet nem érjük el. A 20 tagú vezetőség a legkü­lönfélébb szakmák képvi­selőiből szerveződik, ön­állóan dönthet minden kérdésben: az angol kul­túra terjesztésének stra­tégiájában csakúgy, mint a segélyek elosztásában. A British Council a világ 82 országában szolgálja Nagy-Britannia érdekeit. Két napot töltött Szege­den Gail Liesching, a Bri­tish Council magyarországi képviselője, a honi angol tanítás felelőse. A brit hölgy végzettsége szerint külföl­dieket képző angoltanár, s emellett alkalmazott nyel­vészetből szerzett diplomát. 1977 óta áll a British Council szolgálatában, s ta­valy év elején jött Magyar­országra — hároméves meg­bízatással. Szegeden a nyelv­oktatás helyzetével ismer­kedett, hisz az általános is­kolákban itt vezették be az elsők között az angolt, a tanárképzőn és a tudomány­egyetemen is folyik angol­tanárképzés, a Deák gim­náziumban pedig kétnyelvű oktatás. És ezzel korántsem értünk a felsorolás végére. Tegnap Szeged legújabb gimnáziumában kérdezhet­tem feladatairól a British Council képviselőjét. — Meglepő, hogy az angol nyelv általános ismereti szintje milyen magas Ma­gyarországon — mondta. — Azt tudjuk, hogy véletlen­szerűen lett ilyen népszerű az angol, s ez nemcsak örö-n hanem probléma is, mert nincs elegendő szakembe­rünk. Pedig nekünk termé­szetes érdekünk, hogy el­terjedjen a világon az angol nyelv. — önnek mi a feladata? — A magyarországi nyelv­oktatást igyekszem figye­lemmel kísérni. Megismer­kedem az iskolákkal, és tá­mogatnom kell minden olyan kezdeményezést, amely si­kert ígér. A sokszínű nyel­vi oktatás alapjainak lera­kásában kell segítenem. Ügy gondolkodunk, hogy­ha egy angol megtanítia húsz nyelvtanárnak az ok­tatás. módszenét, akkor ez a tudás a megtanított tanáro­kon keresztül sokszorozódik. — Mennyi pénzük van a magyarországi angoltaní­tásra? — Mi nem pénzben gon­dolkodunk, hanem emberek­ben. Ezért kínálunk föl ösz­töndíjakat, ezért tartunk fönn értékes könyvtárat, és ezért támogatjuk a nyelv­tanulást — De ugye nem azt akar­ja mondani, honn korlátla­nul áll rendelkezésükre a pénz? — Nem, a magyarországi British Council fönntartásá­ra, illetve a nyelvi oktatás támogatására évente közel egymillió fontot fc--,!"'i­tunk. D. I. A KÖNYV: a múlt év vé­gén, amolyan karácsonyi ajándékként vaskos kötettel lepett meg a Magyar Világ Kiadó. Közel 800 oldalon közreadtak Faludy György Test és lélek című műfordí­Jás-gyűjteményét, melynek precíz alcíme; A világlíra 1400 gyöngyszeme. Hiszek Faludynak — a világiroda­lom egésze nyilván becser­készhetetlen, ám ez a több évezredet és több kontinenst föltáró lírai kalandozás egy­szeri és megismételhetetlen világcsoda, valamennyi da­rabja drágakő értékű. A vállalkozásról Faludy többek között azt írta: „Egyedül jó és szép verseket kerestem, de semmi módon nem ha­tároztam meg előre, melyik népet vagy kort részesítem előnyben, és munka közben igyekeztem, már amennyire ember képes lenni erre, ob­jektív lenni. Eredményként a kötet szinte egyenlően tartal­maz és 700-nál néhánnyal több európai és 700-nál né­hány kevesebb arab, héber, japán, kinai, perzsa és szanszkrit verset. Így a könyv nemcsak alcímében viseli a »világlíra« kifeje­zést, hanem valójában azt igyekszik reprezentálni." A kötet története maga legalább olyan kalandos, mint a költő sorsa. Fél év­százada, 1938 tavaszán jelent­kezett az Üj Időknél Faludy azzal az ajánlattal, hogy „a világirodalom ezer legszebb versét szeretném lefordíta­ni." (Vajon hányat kell is­merni, hogy a legszebbeket ki lehessen választani?!) A történelem közbeszólt. Fa­ludy György a történelem viharában kontinensről kon­tinensre csapódva egyedi és különös sorsot élt meg. Pá­rizs, Marokkó, New York, London, majd később újra Magyarország és a tragikus évek Recsken ... A fordítá­sok jó részét már csak az emlékezet őrizte, a kézirato­kat elsöpörte a háború, az emigráció, a munkatábor szele. S íme a csoda: 1988 kora nyarán egy fiatal ma­gyar vállalkozó, Halász György, a Magyar Világ Kiadó vezetője azzal keres­te meg a Kanadában élő idős mestert, hogy „lábon" megveszi és kiadja a műfor­dítás-gyűjteményt. A vállal­kozók három hónapos fan­tasztikus lázban égtek: óriási munkát végzett a szerkesztő, Fóti Edit és Kass János, aki egy hónap alatt készítette el a hatalmas anyag illusztrá­cióit. A RAJZOK. Amikor októ­• v •>. 1 V/ ' / :• K 'V ' '' ' ­+ V... '" V . / ' V ••' \ f f. V A •> ,-y V. v V, ,••"•' '•> . ' 1 V' Y' • «\ V 'j • • Kass János a szerdai kiállításnyitót követően rajzolta le Faludy György portréját, melyet mindketten aláírtak ber végén Kass János Szege­den járt, eredetiben mutatta nekünk a Faludy-illusztrá­ciókat. Döbbenetes élmény volt minden lapon szembe­nézni egy idős férfi vallató tekintetével. Amikor egy nappal később Budapesten Faludy is kezébe vette az illusztrációkat, csak ennyit mondott: „Hát ez fantasz­tikus!". Tegnap, amikor az ősz költőfejedelemmel be­szélgettem, elmondta, hogy mindezideig azt gondolta, verseket képi eszközökkel megjeleníteni nemcsak lehe­tetlen, de botor vállalkozás. Talán — mélázott — Bot­ticcelli Dante-illusztrációi és Szalay Lajos Biblia-rajzai kivételek. Na és ez a kötet! Kass szinte megoldhatatlan feladat elé került, közel há­rom évezred és három kon­tinens költői teljesítményeit kellett megjeleníteni egyet­len szubjektum szűrőjén át. Ráadásul ezeknek a versek­nek gerince a test és a lélek, kötőanyaga a szerelem. Csakhogy a szerelem mindig többről mesél, mint két em­ber primér érzése. Szól kor­ról, emberi kapcsolatokról, kultúrákról, világmagyarázó filozófiákról. S a grafikus megtalálta az egyetlen meg­oldást: minden rajzon Fa­ludy György XX. század ál­tal meggyötört arca tekint ránk. Személyisége, élete, költészete egyedien és tipi­kusan XX. századi művész­sors. Egy ízig-vérig magyar világpolgár ouvre-je. Sorsa is szuverén műalkotás. A 45—50 lap közül Szegedon, a Kass Galériában huszon­egyet állítottak ki. Vala­mennyin egyetlen arc: szem­ben az emberiség történel­mével, szemben a világ köl­tészetével, mai világunkkal és önmagunkkal. A fehéren lobogó haj, mint egy békét ajánló parlamenter-zászló és egy merengő, szomorú és szigorú szempár — mely egyszerre visszapillant és előretekint — minden gra­fika alapmotívuma. Ezt az arcot szembesíti a görög kul­túra archaikus mosolyával, a kínai és japán vázák és se­lyemfestmények artisztikus vonaljátékával, a hindu kul­túra erotikus szobraival, az európai múlt középkori freskótöredékeivel, Dürer Apokalipszisával, Leonardo emberi test-mértékével, az európai zsidóság szögesdrót­élményével, a múlt századi Nyugat fülledt erotikájával, a XX. század repedezett in­tellektus-épületével, a kül­ső és belső emberi börtönvi­szonyokkal. Kass János párját ritkító művészi teljesítménye a két évtizeddel előtti Fejek soro­zatának pár-vállalkozása Csakhogy ott az elszemély­telenedő világ alaptípusát szembesíti a kor drasztikus effektusaival és humanizáló gesztusaival, addig most egy XX. századi személyiséget állít szembe történelemmel, költészettel, önmagával és minden nézővel. A Vár utcai Kass Galé­riában megnyílt tárlaton lát­hatók a kötet eredeti illuszt­rációi. a nyomatok és több Faludy-kötet. Ez utóbbiról még annyit, hogy külön ér­téke a rendhagyó tartalom­jegyzék, mely ötszáz költő szabálytalan életrajzi ada­tait és a műfordító szubjek­tív megjegyzéseit is tartal­mazza. Ritka élmény test és lélek, vers és rajz ilyen har­móniájával találkozni. Tandi Lajos Á Nagy Imre-per felülvizsgálatáról A Minisztertanács tanácsadó testülete közli JAK-hétvége Szegeden Annak i.dején, ami­kor a kormányzó párt betiltotta az írószö­vetség társult tagjaként működő Fiatal Írók József ' Attila Körét, a boldog em­lékezetű FIJAK-ot, senki seni gondolhatta, hogy a jogutód JAK (József Attila Kör) első vidéki beszélge­téssorozatat Szegeden az MSZMP oktatási épületé­ben rendezi meg. Pedig így lett. A JAK alig-alig szerepel a nyilvánosság előtt, bár tagjai rendszeresen publiká­ló, általában harminc év körüli szerzők, kötettel, an­tológia-szerepléssel, vissza­visszatérő folyóirat-jelen­léttel. Ez az a szervezet, mely — valószínűleg nem egyedül e honban — szü­letése pillanatától válság­gal küzd, akár az igaz, ér­vényes szó. Vannak ugyan kiadványai, amiként e tisz­tes szakma elvárja önmagá­tól, van vezetősége, benne kimondottan tehetséges pol­gárokkal, a hazai lét azon­ban eleddig nem kedvezett az írásba öntött szónak. Talán most. Ebben biz.nak, akik a JAK-hétvégére Szegedre utaztak. Lapunk éberen fog figyelni, s leközli mindazt, ami fontosnak ítéltetett. A Minisztertanács tanács­adó testülete 1989. április 11-én Medgyessy Péter mi­niszterei n ók - h ely e ttes részvételével ülést tartott. A tanácsadó testület Ne­meth Miklós miniszterel­nök felkérésére foglalkozott Nagy Imre és társai teme­tésével kapcsolatos 'kor­mányzati tennivalókkal, illetve már a közel­múltban megtett kor­mányzati intézkedések ér­tékelésével. A tanácsadó testület Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájé­koztatója és beható vita alapján egyetért azzal, hogy az igazságügyi szerveknél — a korábban a koncepciós perek áttekintésével kap­csolatos kormányhatározat alapján — megindul a Nagy Imre-per felülvizsgálata. Helyesnek találná, ha a felülvizsgálat — a kellő alaposság biztosításával — de a lehetőség szerint gyor­san lezárulhatna, s sor ke­rülhetne más, az adott idő­szakkal összefüggésben el­ítéltek peranyagának átte­kintése után megnyugtató általános megoldásra i6. A testület nagyon pozitívan ítélne meg egy olyan dön­tést, amelynek alapján a Büntető Törvénykönyv az államellenes bűncselekmé­nyek tekintetében sürgősen felülvizsgálatra kerülne, s mindenképpen javasolja en­nek során az ilyen cselek­mények esetében a halál­büntetés eltörlését. A te­metéssel kapcsolatos továb­bi kormányzati teendőkre részletes javaslatot adott, s javasolja az esetleges intéz­kedések előtt az érintett hozzátartozókkal, a perben elítélt és még élő szemé­lyekkel, valamint a Törté­nelmi Igazságtétel Bizott­sággal való tanácskozást, ahogyan ez eddig is tör­tént. (MTI) fl Szegedi Nemzeti műsora IV. 20., csütörtök 19 óra Don Giovanni, Sajtóbemuta­tó. IV. 22., szombat 19 óra Don Giovanni, Bemutató 1— 2. bérlet. IV. 24„ hétfő 11 óra Filharmóniai hangver­seny, Kőrössy szakközépis­kola tanbérlet, 19.30 óra Fil­harmóniai hangverseny, Szimfonikus bérlet. IV. 25., kedd 19 óra Don Giovanni, Uray 1—2. bérlet. IV. 23., szerda 19 óra Don Giovanni, Jancsó—Juhász bérlet. IV. 27., csütörtök 19 óra Don Giovanni, Kodály bérlet. IV. 30., vasárnap 20 óra Bünte­tések, Bérletszünet. Kisszínház. IV. 20., csütör­tök 19 óra Az Arbat gyerme­kei, Bérletszünet. IV. 21., péntek 15 óra Olivér. Bérlet­szünet. IV. 22., szombat 16 óra Olivér, Bérletszünet. IV. 23., vasárnap 15 óra Sváb­bogárvadászat, Búzakalász bérlet. IV. 25., kedd 19 óra Svábbogárvadászat, József 1. bérlet. IV. 26., szerda 19 óra Svábbogárvaúászat, Va­szy 2. bérlet. IV. 27., csütör­tök 19 óra Az Arbat gyerme­kei, Bérletszünet.

Next

/
Thumbnails
Contents