Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

Ml VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 79. évfolyam. 87. szám 1989. április 14., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4.30 fornt Vb-titkárt választott a szegedi tanács Költözik a megyei pártbizottság ? — Tiltakozás a sztrádadíj ellen — Lemondások, kinevezések Valószínűleg nemcsak a tudósító hitte tegnap reggel a tanácsháza kapuján belépve azt, hogy rosszkor jött. Nászinduló szólt, a lépcsőfordulóban színes tévén épp egy házasságkötést lehetett látni, a díszterem előtti folyosón virágok cserepekben — többen felkiáltottak hát, valahogy így: tanácsülés helyett esküvőre megyünk? Nem, persze hogy nem: csak éppen a Szeged Városi Családi Intézet munkatársai imigyen is emlékezetesebbé szerették volna tenni a tanácstagok számára a tegnapi ülést. (Amelyen történetesen ók számoltak be tevékenységükről a városi tanácsnak. Addig azonban történt egy és más.) Néhány ügyben tájékoztatást kaptak a tanácstagok Csonka István tanácselnöktől — először a szegedi párthóz jövőjéről. A jelenlegi elgondolás szerint mód van arra, hogy a városi és a megyei pártbizottság egy helyre költözzön. Ha ez a Komócsin téri pártház, akkor a Rákóczi téri épületrészbe 'a megyei oktatási igazgatóság települhetne át, az utóbbi épületét pedig a városi tanács oktatási célokra kaphatná meg. A tárgyalások jelenleg a csereértékekről folynak, ezeket néhány héten belül be kell zárni. Az alsóvárosi kolostor soisáról azt tudták meg a tanácstagok, hogy a városi tanács nem perli vissza az egyháztól az épület telekkönyvezett tulajdonjogát. A helyreállítás így egyházi és müemlék-felügyelőségi feladat lesz. A tanács a környezet rendezésében működik közre — minderről a végleges megállapodást azonban még nem írták alá. Tóth Károly tanácstag indítványát —, hogy a megyei KISZ-iskola átadásáról folytatott legfőbb ügyészségi vizsgálat megállapításait el nem fogadva, a tanács bízzon meg egy szakértől különbizottságot az átadás törvényességének mérlegelésére — a testület elfogadta. Benedek Tibor javaslatára pedig a tanács elhatárolta magát a kormánynak attól a döntésétől, hogy autópályadíjat vezet be. Kovács Tamás javaslatára a Dugonics temető bezárásának, vagy további ötévi haladékának ügyét a következő tanácsülésre halasztották, a tegnap lapunkban is közzétett, és az ülésen is felhozott érvek tisztázatlansága miatt. Dékány Géza (Volenszki Imréné és Benedek Tibor csatlakozásával) az ügyiratkezelésről folytatott vb-titkári vizsgálat megállapításait nem fogadva el, a tanácstagok többségének egyetértését vívta ki. (Szerintük az ügyiratok útja nem követhető, olykor el is vesznek, a tanácstagok nem arra kapnak választ, amit kérdeztek stb.) Segítség a sorsfordulókon Tartalmas, sokféle tevékenységének minden részletkérdését taglaló önjellemzést készített a családi intézet. Humán szolgáltatásait 1972 óta számottevően bővítette, s mára évente háromezer rendezvényen 30 ezer, különféle szolgáltatást nyújt 200 ezer résztvevőnek. Ezek az adatok beszédesek, s azt gondolhatnánk, fel sem merülhet senkiben, hogy e népszerűség ismeretében az intézet léte megkérdőjelezhető, Mégis, a tanácsülésen többen hangot adtak ebbéli véleményüknek. Ezen aztán persze vita kerekedett, mások ugyanis általános és személyes tapasztalataik alapján úgy fogalmaztak: az életünk örömet szerző és bánattal teli sorsfordulóin, és ünnepi óráiban az intézet munkatársai a szervezési terheket leveszik a vállunkról. Azzal jórészt mindenki egyetértett, hogy az évszázados hagyományokból építkező egyházi szertartások bensőségességével nehéz felvennie az intézetnek a versenyt. (A legszebb házasságkötő teremben sem teremthető meg az a hangulat, mint egy templomi esküvőn ...) Szemenkár Mátyás, a Művelődési Minisztérium jelen levő képviselője szerint a szegedi intézet ma az ország legjobban működő szervezete, s csodálkozását fejezte ki, hogy ezt épp Szegeden vitatja néhány tanácstag. A beszámolót a tanács végül is azzal fogadta el, hogy az intézet költségvetési támogatását u megváltozott igényekhez kell igazítani, s működésében a merevségeket fel kell oldani. (Ez utóbbi feladatkörbe tartozik, hogy a házasságkötési feltételek jövőbeni áttekintésekor azt is meg kell vizsgálni: külön térítés ellenében lehessen házasságot kötni akár a tanácsháza dísztermében is ...) Zárszámadás Az infláció hatása, elvonások, áremelkedések, az intézmények támogatásának hozzáigazítása a tényleges szükségletekhez, átütemezé sek — íme néhány a szegedi városi tanács múlt évi működését befolyásoló tényezők közül. Mindezek együttes hatása érvényesült a tavalyi tanácsi költségvetési és fejlesztési feladatok végrehajtásakor. Mégsem általános és számottevő színvonalcsökkenésről, inkább csak egyes területek „stagnálásáról kellett beszámolniuk az 1988as gazdálkodási elszámolás készítőinek. A tanács testületileg tudomásul vette a 3 milliárd 351 millió 275 ezer forintos bevételből, több mint 2,5 milliárd forint működési, és közel 800 millió forint fejlesztési kiadásból, s 43.4 milliós számlamaradványból összeálló tavalyi zárszámadást. E napirend tárgyalásakor egyébként kritika érte Szeged megyei tanácstagjait, akik — mint elhangzott — passzívan figyelik a megyei testület ülésein, hogy a többi település képviselői agilitásukkal eredményesebben küzdenek meg minden forintért. Személyi kérdések Először Palkó Péter tanácstagnak a legutóbbi tanácsülésen megvitatott, de akkor szavazással véget nem ért összeférhetetlenségi ügyében határozott a tanács. Döntése értelmében Palkó Péternek egy szemé(Folytatás a 3. oldalon.) Felhívás május 1. megünneplésére Dolgozok. Fiatalok, Idősek! 100 évvel ezelőtt azért döntött a II. Internacionálé május 1. megünnepleséről, hogy a munkásvedelemért nagyszabású tüntetést rendezzenek a világ minden orszagaban egyszerre. Á munkabeszüntetéseken, felvonulásokon hitet tettek elődeink a 8 órás munkaidő, a minimális bérek emelése, munkásvédelmi törvények bevezetése mellett. Ügy véljük, hogy e követelések jó része ma is időszerű, ezért állítsuk az 1989. évi májusi ünnepeket ezek szolgálatába! Programunk, hugi' minden becsületesen dolgozó Mindenkit hívunk, aki a jövőért tenni kész! Illést tartott a Minisztertanács Hat százalékkal leértékelték a forintot A kormány — a gazdaság jövőbeli fejlődése érdekében — elengedhetetlennek tartja az ország hitelképességének megőrzését, az éves tervben foglalt célkitűzések megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésén a kialakult helyzettel és a szükséges intézkedésekkel. Kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg és a költségvetési hiány alakulásában, a bérkiáramlás felgyorsulásában mutatkoznak. A szükségszerűen restriktív hitelpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költségvetési hiány — kiegészítő intézkedések nélkül — 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első 3 hónapjában a rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött. Ugyanakkor — részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb lmportgazdálkodás nyomán — a dollárelszámolású forgalomban az import rendkívül nagy mértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mersékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exA kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Az első negyedévi gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989re tervezett fejlődéstől, és így súlyosan veszélyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. portot, s ily módon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított deviza-felhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt — összefüggésben a világútlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, rrúnd pedig a forint árfolyamának kiigazításával —, s természetesen a belső áruellátás egy idejű javításával — visszafogjuk az áruvásárlásra fordított devizafelhasználást. A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak szándékában áll továbbra is biztosítani: az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leertékeléssel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devizaszámlák rendszerét és intézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmenyek összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5-2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket inem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerő-szabályozás erősíti a termelók exportkényszerét. A termelés szerkezeli változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszer-termelésben a, növenytermeles és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy (Folytatás a 2. oldalon.) Csökkent a bevásárlóturizmus hullámverése A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának közleménye ember tisztességesen megéljen ! Ennek jegyében szervezzük a megemlékezéseket megyeszerte, és a nagygyűlést május l-jén, 10 órai kezdettel Szegeden, a Széchenyi téren. A városi tanács erkélyéről Horváth Károly, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának vezető titkára mond beszédet. A nagygyűlésre mindenkit hívunk, ak^ a jövőért tenni kész! A kollektívák fessek táblára követeléseiket, hozzák magukkal a demonstrációra! Legyen külsőségeiben is méltó a legjobb hagyományokhoz a májusi ünnep! A nagygyűlés után szeretettel várunk mindenkit az újszegedi és a tarján! majálisokra, kulturális és sportprogramokra. A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa és Szeged Városi Bizottsága 1988. január 1-je után. a világútievei bevezetésének hatására fokozatosan növekedett a kiutazó magyar állampolgárok száma. A kiutazások időtartama, a behozott és vámkezeltetett áruk jellege azt mutatta, hogy az utasok nem elsősorban turistacéllal lépik át a határt. Az utaslétszám a nyugati határszakaszon 1988. november 7-én tetőzött, amikor 72 ezer 955 — ebből 65 ezer 937 magyar — állampolgár kiléptetése történt meg az osztrák határszakasz közúti átkelőhelyein. A kilépő utasok jelentős része még aznap hazatért, az általuk külföldön vásárolt és vámkezeltetett áruk után több mint 18 millió forint vámot vételeztünk be. Az év végén és 1989 első negyedévében a kiutazások száma állandósult, gyakorlatilag a november 7-ei forgalomnál alacsonyabb szinten. Az 1988, január 1-je előtti kiutazási feltételekhez korábban kialakított utasforgalmi kedvezményrendszer, az alkalmazott vámtételek jelentős előnyt adtak azoknak, akik a turizmus céljára nyújtott illetőleg más legális forrásból származó valutájukat bevásárlásra fordították, és ez is éltette, ösztönözte a nemkívánatos valutakiáramlást. A Pénzügyminisztérium az új vámrendel kezeseket március 29-en tette közzé. A nyilvánosságra hozataltól a jogszabály eletbe lépeséig, április 8-áig. naponta átlagosan 65 ezer 48 ember — ebből 53 ezer 509 magyar — lépett ki a nyugati országrész közúti határátkelőhelyein. Az utaslétszám április 3-án és 4-én tetőzött, ekkor a kilépő magyar állampolgárok száma megközelítette a 150 ezer főt. E néhány nap alatt a vámkezelni kért áruk után közel 68 millió forint vám kiszabása történt meg csak ezen a szakaszon. A magyar állampolgárok elsősorban hűtőládát, videómagnót, színes televíziót, szórakoztató elektronikai cikkeket hoztak be. döntő többségében saját célra. Nem kevés számban kérték azonban olyan nagy értékű műszaki cikkek vámkezelését is, amelyeket eladásra hoztak be. 1989 el6Ö negyedéveben az úgynevezett magánimport keretében körülbelül 6 ezer 500 darab személygépkocsi vámkezelése történt meg, ez a szám az előző egész évi mennyiséggel azonos. A gépkocsik vámkezelését március l-jétől decentralizálva. a fővároson kívül 7 vidéki nagyvárosban is végezzük. További szervezési intézkedéseket teszünk azért, hogy a gépkocsikat naprakészen tudjuk vámkezelni. Törekszünk arra is, hogy ügyfeleink a vámkezelés es a biztosítás mégkötese mellett a műszaki vizsgával es a rendszámtáblával kapcsolatos eljárást is a vámkezelés helyszínen intézhessék. Szeretnénk elérni, hogy a gépkocsikat a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napján tulajdonosaik már használatba vehessék. Az 1989, április 8-ától eltelt néhány nap tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar állampolgárok az új vámrendelkezéseket jogtisztelő módon fogadták, az új típusú okmányok bevezetése miatt a forgalomban fennakadás nincs., sőt azok számi tógépes feldolgozása a forgalmat meggyorsította. A nyugati és déli határszélén az új rendelkezések életbe leptetése óta folyamatosan, várakozás nélkül lehet átlépni. Feltehetően ehhez hozzájárul az is, hogv a forgalom az április elejeihez képest* jelentősen csökkent. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál a jövőben is arra. hogv az állampolgárok jogaikat minél szélesebb körben megismerhessek. (MTI)