Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 86. szám 1989. április 13., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Esélylesés A KSH Csongrád Megyei Igazgatóságán az idén elkészüli a Gazdaságkutató Intézet szokásos év eleji felmérésének kérdőívei alapján összeállított jelentés Az 1989. évi, ipari vállalati elképzelésekről adott elő- viszont ipari termelésüket, re jelzések alapján meg mindig nem várható jelentős elő- aminek hatására az alaprelépés a stabilizációs program megvalósításához A nép- TetTéAlbóJtllbb gazdasági terv 1989-ben az ipari termelés stagnálásával, ken A becslések szerint 1989ben az ágazatban munkaerőgond nem lesz A korábbi évekre jellemző drasztikus leépülésekkel szemben az idén az állami kiilletve egyszázalékos csökkenésével számol. A vállalati előrejelzések alapján 1989-ben nem várható a termelés visszaesése. A gazdálkodószervezetek egyharmada a termelés stagnálásával, fele a növekedésével számol, vufczaesést csak 4 vállalat jelez Az utóbbi években nehéz helyzetben levő könnyűipari vállalatok többsége növekedést vitelezők mérsékeltebb — prognosztizál. A fejlődés, a váltás alapvető problémáját 3"4, százalékos — létszámjelzi, hogy a vállalatok nagy része továbbna is a piaci keresletet és a hazai anyag-alkatrész ellátást tartja a termelésnövekedés akadályának, a termékek műszaki színvonala csak néhány vállalat szerint fékező körülmény. A vállalatok tevékenységükhöz a belföldi anyagbeszerzéseik mérsékelt ütemű növelését tervezik, nem rubel elszámolású importot az előző évivel azonos mennyiségben, rubel elszámolásút pedig csökkent mértékben akarnak felhasználni. csökkenéssel számolnak. Létszámleépítést egy minisztériumi szervezet jelzett, ahol a fizikaiak állományát 120 fővel, a szellemi dolgozókét 35 fővel kívánják csökkenteni. Az ez évi szabályozóváltozásoktól a vállalatok korábbi bérgazdálkodási kötöttségeik oldódását várják. A teljesítményekkel összhangban az átlagkeresetek 7-10 százalékos növelését tervezik. Ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy az importgazdálkodás és a műszaki A nem rubel elszámolású 1989. évi átdolgozásra kényexport további dinamikus szerülnek, bővülését valószínűsítik. E A szigorodó monetáris piaci értékesítés növelését szabályozás az elmúlt évakadályozó tényezők között ben több gázdálkodó szer- fejlesés terén a szabályo közel azonos súllyal szerepel vezetet hozott nehéz hely- 2Ók hatására mozgásterük a [Tiaci kereslet, a jövedel- zetbe. A központilag elren- nem vagy cgak kiJiSg nö_ mezőség, a termékek mú- delt hitelszúkítés, a fizető- vekszik szaki színvonala, a piaci képesség gyengülése követ- ' , . .. munka, valamint a termelő keztében állandósult a sor- Beruházásokra — loKent kapacitások helyzete. A ru- banállás. A vállalatok 1989- az ipari termeles tejiesztese bel elszámolású export nö- ben az előző évihez hasonló erdekében — aitaiaoan az velését csak 4 vállalat és pénzügyi helyzettel számol- floz? l?bb Pé"z Jutegy szövetkezet tervezi. Nem nak, a négyötödrészük tart Ipartelepeik kmasználasára látszik megalapozottnak a attól, hogy fizetési nehéz- a KivitelezöK tokevei renvállalatok véleménye a bel- sége lesz. Nem várható vi- jelentkezesekereskedelmi értékesítés szont a felszámolást és szamegítélósében, csaknem a nálási eljárásokra alapozott hat tizedük növekedéssel szelekció gyorsulása. A mészárnál (egyharmaduk 10 gyei vállalatok közül egy százaléknál nagyobbal) a sem számít arra, hogy 1989lakosságj vásárlóerőt kor- ben felszámolási eljárás inlátozó gazdaságpolitika mel- dul ellene. lett, mindössze az egy- A vállalati elképzelések vékásét"az "éoité.Vi-szereieharmaduk prognosztizál .lnníán _ c,„ó .Y^ttéke^f^etébín 2-12, az anyagfelhasználásre is számítanak. A pénzügyi helyzetük alakulásának megítélésénél valamennyi prognosztizáló vállalat — főleg szállítóikkal kapcsolatban — fizetési nehézségektől tart. Az építőipar ez évi árszínvonal-nöprognosztizal lapján 1989-ben — folyó csökkenést. aron — mintegy 30 százaAs idén sem várható a lékkai fordítanak többet ipamegyében jelentős nagy- " beruházásokra, mint az ságrendú — szerkezelvál- előző évben. A technológiai tással összefüggő — mun. korszerűsítési törekvéseket kaerőmozgás. A létszám a íelzi. hogy legnagyobb mérkorábbi évekhez hasonló tékben a nem rubelelszámomértékben csökkent. Váltó- lású gépek importjót kízás csak abban látható, vánják növelni. Az ágazatok hogy az eddig stagnáló, közül a könnyűipar szá- váIlaIati véleménvek rsak vagy éppen növekvő létszá- mol a legnagyobb mértékű a vdljalati volemenyek csak mú ágazatok (nehézipar, fejlesztéssel, élelmiszeripar) is csökké- Az építőiparban éleződik néssel nál 8-12 százalékra becsülik. Az ágazat 1989. évi mérleg szerinti, illetve tiszta nyeresége vállalati vélemények szerint több lesz az elmúlt évinél. Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a változás várható irányára, tendenciájára vonatkozó t\/. euiiuiutii uaii eicx.uuiiv , , , , . , a könnyűipariak pe- a verseny. A népgazdasági becslések, amelyek a felmedig az eddigieknél mérsé- tervvel szemben, amely az ** ^opontjaban - 1989 i- országos építés-szerelés több Ja"UfJ,aba" ~ frvenyeS vallalati elkepzeleseken alakeltebb visszaeséssel számolnák. Szervezett létszám- mint 2 százalékos csökkenéleépítés alig fordul elő a vállalati tervekben. A vállalatok 1989. évben sével számol, a megyei kivitelezők e tevékenységük szinten tartását, sőt, a tanácsi vállalatok 6-10 szapulnak. Fekete Istvánné Pálfalvi Zoltánná az előző évihez hasonló lék növelését tervezik nagyságrendben kívánnak 2316X0:5 novelesel tervezik. a VGMK-k tevékenységére támaszkodni. A korábbiakhoz képest a vállalati mun. ikaközösségek csökkenésével kieső kapacitást a főmunkaidő jobb kihasználásával, a belső vállalkozás fejlesztésével és a kooperáció bővítésével tervezik pótolni. A hatékonyabban működő, korszerűbb szervezeti rendszer kialakulását segíti a társasági törvény működése es a vállalati, szövetkezeti törvény módosítása. Az előrejelzést adó megyei vállalatok közül mindössze egy nehézipari vállalat tervezi egy gyárának az önállósítását, de közel a négytizedük foglalkozik részvénytársasági, illetve vegyes vállalati forma létrehozásával. A folyamatosan módosuló gazdasági szabályozók miatt a vállalatok nehezen tudnak megalapozott hosszabb távú tervet készíteni. Az 1990-es évek elejére kialakított átfogó fejlesztési koncepciók Tovább kívánják (Elemző írásunkat a 3.olbővíteni dalon közöljük.) Nincs szükség nitrogénműtrágyára Fölmérhetetlen gazdasági és környezetvédelmi eredmények várhatók attól az eljárástól, amelyet Magyarországon a nitrogén levegőből történő megkötésének kísérleteivel folytatnak. A módszer ismertetésére szervezett kihelyezett tudományos ülést a Miskolói Akadémiai Bizottság Agrokémiai Bizottsága szerdán Sajóbábonyban, az Észak-Magyarországi Vegyiművekben. Pacsay Ágoston, a Philaxia Vegyészeti Gyár üzemvezetője számolt be arról, hogy Pest megyében néhány termelőszövetkezet kísérleti jelleggel több száz hektáron eredményesen alkalmazza a Philaxia fermentációs oldatát, amely lehetővé teszi, hogy a szántóföldeken termelt növények a levegő nitrogéntartalmát közvetlenül hasznosítsák. Ezzel a műtrágyázásnál olcsóbb, gazdaságosabb és környezetkímélő lehetőséget kínálnak a termésátlagok növelésére. A fermentálással előállított és a talajra juttatott baktériumok segítségével feleslegessé válik a műtrágya használata. Az új eljárásnak, gazdaságossága mellett, környezetvédelmi jelentősége is figyelemre méltó. Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága Vastagh Pált, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát a Politikai Bizottság tagjává választották A Magyar Szocialista Munkapárt Központi Bizottsága ápriils 12-én ülést tartott. A testület Grójz Károlynak, az MSZMP főtitkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta azt a jelentést, amelyet a párt vezető testületei munkastílusának és -módszereinek tanulmányozására kiküldött bizottság készített. A munkabizottság a többi között megállapította, hogy a párt politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küzd, de már jelen vannak a kibontakozást, a megújulást jelző folyamatok is. A Központi Bizottság személyi kérdéseikről is határozott. A testület titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a Központi Bizottságot. Elfogadta a fóti lkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd ennek a testületnek a tagjairól is titkos szavazással határozott A KB új tagjai: Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára; Gábor András, a Tungsram Rt vezérigazgatója; Gyuricsku Kálmán, a Szabolcs-Szatmár* megyei pártbizottság elsó titkára; Karvalits Ferenc, a Zala megyei pártbizottság első titkára; Kiss Péter, a budapesti KISZ-bizottság első titkára; Kovács László külügyminiszter-helyettes; Lenkei Csaba, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelője; Major László, a KB-iroda vezetője; Modlné Maár Ilona, a dunaújvárosi pb első titkára; Vastagh Pál. a Csongrád megyei pártbizottság elsó titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ismét Grósz Károly. A Politikai Bizottság további tagiai: Hámori Csaba, Iványi Pál, Jassú Mihálu, Németh Miklós. Nyers Rezsó, Pozsgay Imre, Tatai Ilona és Vastagh Pál. A Központi Bizottság az ülésről közleményt ad ki. (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) Nyolcmillió forint segítség A legutóbbi gazdusagí iniézkedesek okan lehetetlen helyzetbe került tarsadalmi rétegek anyagi gondjain próbál enyhíteni Szeged város tanácsa. A segítendök köréről, a tamogatás összegéről, a pénzforrás előteremtéséről tartott tegnap, szerdán sajtótájékoztatót Csonka István, a városi tanács elnöke, Matusik Sándor, a művelődési osztály, és Csergő Tibor, az egészségügyi osztály vezetője. Mint elmondták, az előző évben fel nem használt tanácsi pénzmaradványból 2,2 millió forinttal járulnak hozzá a gyermekétkeztetési díjakhoz és 6 millió forintot fordítanak az alacsony nyugdíjasok megsegítésére, a gyógyszeráremelések ellensúlyozására. A régen differenciált a szülők jövedelmeihez igaziTanácsi pénzmaradványból a szegényeknek A most alakuló településvédő, -szépítő egyesületek engedélyezésének, bejegyzésének megkönynyítését kezdeményezi a Város—Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége. Többek között ezzel is foglalkozott a szövetség választmánya a napokban megtartott ülésén. Az épített, s a természeti környezetért önzetlenül tevékenykedő emberek közösségei nehezmenyezik ugyanis, hogy a hivatalos eljárás a jelentős intézményi háttérrel rendelkező szervezetekhez hasonló követelményeket támaszt velük szemben ás a megalakuláskor. A szövetség szeretné elérni, hogy e közösségek bürokratikus eljárások nélkül kevesebb vesződséggel erhessék el a bejegyzest, s tevékenykedhessenek hivatalos fl környezet védelméért formában is az adott település erdekében. A szövetseg javasolja, hogy az új alkotmány külön is rendelkezzek az épített és a természeti környezet védelméről. Támogatják a műemléki törvény megalkotását. Az eddigieknél nagyobb társadalmi figyelmet érdemel ugyanis a településeken található különféle építészeti értékek védelme. Sürgetik, hogy a költségvetés megfelelő anyagi eszközöket biztosítson e célra helyi tanácsoknak, önkormányzatoknak. Javasolják, hogy műemlékké nyilvánítás kezdődhessék a lakossági vélemény alapján is. Nagysegítséget jelentene a helyreállításoknál, ha a műemlékeknél elvégzett munkák mentesülnének az áfa-fizetési kötelezettség alól. Miként a választmányi ülésen elhangzott: fellépnek azért is, hogy az üdülőhelyeken a fizetővendégszolgálatért és más bérbe adásért befizetett adót a helybeli tanácsok használhassák fel. A Belügyminisztériumnak javaslatot dolgoznak ki arról, hogy a tanácsok és a településvédő, -szépítő egyesületek miként javíthatnák együttműködésüket. Foglalkozik a világkiállítással is. Hangsúlyozták: megrendezése esetén az ország keleti fele is részesüljön a rendezvény előnyeiből. (MTI) tott napközis díjakat ez évben egységesítették, és öszszegét — függetlenül a család anyagi helyzetétől — mindenki számára napi 28 forintban állapították meg. Ez az egyenlősdi több mint 2 ezer alacsony jövedelmű szegedi családnak okoz mármár megoldhatatlan gondot. Igazolandó ezt, hogy nem kevés azoknak a száma, akik nem tudják megfizetni gyermekük iskolai étkeztetését, vagy az ebédet csak úgy áll módjukban megtéríteni, ha lemondják a tízórait és az uzsonnát A legkritikusabb helyzetben, levő családok anyagi gondjainak érzékeltetésére írjuk: 671 gyerek él olyan családban, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 3 ezer forintot. 385 gyerek esetében a 2 ezret és 18 azoknak a száma, akiknek családjában ezer forint alatt van az egy főre jutó jövedelem. Rajtuk kívül közel ezer gyerek szorul egyéb okok — a nagyszülők vagy testvérek nevelik — anyagi támogatásra. Ezért a tanács-vb döntése szerint 1989. február l-jétől (visszamenőleg) június 30áig 270 óvodás és 1300 általános iskolás számára biztosítanak átlagosan havi 100 forint/ós napközis támogatást. Az iskolák, óvodák rendelkezésére bocsátott keretösszegek elosztásáról maguk döntenek az oktatási intézmények. A térítési díj emelése jelentős gondot okoz majd a nyári napközis táborokban is. A szegedi nyári táborokban való részvétel biztosítása érdekében a következő döntés született: a legrászorultabbak közül 120 gyerek ingyen veheti igénybe, 120-an 50 százalékos kedvezményt kapnak, és 120 gyermek számára havi 100 forintos kedvezményt biztosítanak. A városi tanács balatonkenesei napközis táborában pedig 560 gyerek kap 50 százalékos kedvezményt- A következő tanévben — szeptember l-jétől december 31-éig — 356 óvodásnak, 1900 általános és 250 középiskolásnak tudnak havi 100 forintos étkezésiül j-kedvezznényt biztosítani. A legnagyobb anyagi gonddal a 70 éven felüli, egyedülálló idős emberek küszködnek. Közülük eleddig csak azok kérhettek eseti szociális segélyt, akiknek havi jövedelme nem haladta meg a 3 ezer 500 forintot. Szeged város tanácsa úgy látja célszerűnek e társadalmi réteg megsegítését, ha ezt a határt 4 ezer 500 forintra módosítia. Tehát ezentúl valamennyi 70 éven felüli, 4 ezer 500 forintnál nem több jövedelemmel rendelkező ember jogosult eseti szociális segélyre. Ez egy evben hat alkalommal kérhető. összege 3 ezer forintig terjed. Az eseti segélyt nem célszerű elválasztani a gyógyszersegélytől, hiszen előfordulhat, hogy a kérelmezőnek nemcsak a gyógyszerkiadásokkal. hanem egész életvitelének biztosításával van gondja. Az eseti szociálissegély-kérelmek elbírálásakor ezentúl — egyébként Szegeden április elseje óta — nem kutatják a tartásra kötelezhető hozzátartozókat, nem végeznek környezettanulmányt. tcliá' feles'eges zaklatások nélkül adiák a oénzt az arra jogosultaknak és rászorulóknak. K. K.