Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

4 1989. április 6., csütörtök £ Pro és kontra Mottó: Nem az a fontos, hogy nekünk legyen igazunk. Az a fontos, hogy minél közelebb jussunk az igazsághoz. Igenis fölszabadulás... Március 28-án közöltük az Em­lékmúsors c. cikket, a Széchenyi téri szovjet hósi emlékművekről, özv. Markó Béláné olvasónk a kővetkezőket írja reagálásként: Hogy kinek mit sugall az em­lékmű, azon én nem vitatkozom. De egyet hiszek sziklaszilárdan: a Horthy-korszak után, amely a legsötétebb nyomor és szellemi elnyomás volt; amely a morbus hungaricus és a hárommillió kol­dus országává tette hazánkat; s amely a legvadabb irredenta, an­tiszemita, soviniszta politikát folytatta — igenis a szó legtisz­tább értelmében fölszabadító tett volt a szovjet hatalom itteni had­művelete. A hazánk függetlensé­gét sárba taposó 1944. március 19­ei német megszállás után különö­sen! Ami pedig AZ aradi emlékmű Szegedre telepítésének gondola­tát illeti (Csongor Gyózó javas­lata), a legsúlyosabb kegyeletsér­tés lenne! Arad olyan jelkép a magyar nemzeti történelemben, amit megbolygatni nem lehet. A továbbiakban a magyar cí­merról ír olvasónk: Nekem a mos­tani tetszik a legjobban. A korona mindig nyomta a nemzet gerin­cét... A múlt és a jelen összeveté­sében ne feledkezzünk el arról, hogy emberi jogot, méltóságot, szellemi és anyagi felemelkedést is hozott a nemzetnek a négy évti­zed. Kötelességtudattal, felelős­séggel dolgozzunk az ország és a magunk javára, ne csak anyagi követeléseket fogalmazzunk. Ugyancsak a hósi emlékművek­ről ír Freiburger László olvasónk: „Mély döbbenettel olvastam az „Emlékműsors" című írást. A két szovjet emlékmű sorsa felett el­mélkedő tudós „lokálpatrióták" közül Komoly Pál álláspontjával tudok csak azonosulni. Az emlék­művek maradjanak helyükön, hi­szen azokat pusztán kegyeleti szimbólumként és nem politikai szimbólumként állították fel. Raffay Ernó történész ilyen irá­nyú megállapítása — mely szerint előnytelen az országunknak és benne Szeged városának az „anti­demokratizmust" hirdető mo­mentum — teljesen hibás felfo­gás. A történész véleményem sze­rint saját egyéni politikai karrier­jét akarja ilyenformán elősegí­teni. Érdekes: ezek a tudós „lo­kálpatrióták" csak most vonják kétségbe városunk főterének esz­tétikai szempontjait? Vagy netán az emlékművek eltávolításával ta­gadni akarják a szovjet nép áldo­zatos segítségét, hazánk és benne szeretett városunk fasiszta csapa­tok alóli felszabadításának jelen­tőségét? Nyugodjanak meg, a nyugati barátok városunkat nem a téren lévó szovjet emlékművek alapján fogják megítélni, hanem a polgárok ószinte és nyílt viselke­dése alapján. Az emlékművek mindennapi látása — nekem és velem együtt sok szegedi polgár­nak — további erőt ad a békéért való munkánkhoz. Magam 44 éve élek Szegeden és ezért foglalok állást az „Emlékmúsors" ügyé­ben. Csak a névváltoztatás a szándék? Korábban Péter László írásá­ban, a közelmúltban Tandi Lajos ismertetésében olvastam a külön­böző szervezetek, személyek utca- és intézménynév változta­tási javaslatairól. Talán, mint sze­gedi születésűnek és ma is itt élónek, az én véleményemnek is helye van a Délmagyarország­ban. Messzemenően egyetértek az­zal, hogy új utcák, netán új kör­utak, sugárutak névadásánál, esetleg régiek indokolt névvál­toztatásánál az arra illetékes bi­zottság vegye figyelembe azok­nak a nevét, akik akár az orszá­gért, akár a városért az élet bár­mely területén maradandót, érté­keset alkottak. A legutóbbi javas­latokra hivatkozva azonban raeg kell jegyeznem, valószínűleg el­kerülte a javaslattevők figyelmét, hogy a legújabb Szeged térkép szerint már van Bálint Sándor és Radnóti Miklós utcánk, valamint Kodály Zoltán terünk. Az sem lenne szerencsés, ha a Szent­György tértói egy saroknyi távol­ságra Szent-Györgyi Albert tér lenne. Az Orvostudományi Egyetem méltón viseli e nevet. En örömmel venném, ha a jö­vóben utcát neveznének el Tápai Antalról, a városhoz mindvégig ragaszkodó, szerényen éló szob­rászművészről és Vinkler László festómúvészról, aki pedagógusi tevékenységével is kitűnt. Azt is indokoltnak tartom, hogy Bálint Sándorról iskolát nevezzenek el. Néhány javaslattal azonban vi­tatkozom. Megértem, hogy az utca- és intézménykeresztelés­nek, -nevesítésnek is megvannak a szabályai, belső tartalma: a ma­gyarsághoz, vagy a városhoz kö­tődés kimutatható legyen. De nem zárható ki más nemzetek nagyjai vagy éppen városai sem az utcanevekből. A 110 évvel ez­előtt árvíz sújtotta várocunk és az azt követó segítségnyújtás ezt jól példázza. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy divatból, vagy netán nem mindig pozitív politi­kai célzattal elfogadjunk névvál­toztatásijavaslatokat. Konkrétan a következő átkeresztelést javas­latokkal nem értek egyet: A Bajcsy-Zsilinszky utcanév évti­1944. októbertói 1946-ig a Szege­den működő Délterületi Bizott­ság titkára. Később Budapesten dolgozik különbözó beosztások­ban, 1953 januárban koholt vá­dak alapján letartóztatják (vajon tudták ezt a javaslattevők?) és csak 1955-ben rehabilitálják. Ta­lán belátható, hogy Szirmai Ist­ván életútja nem indokolja az iskola nevének megváltoztatását. Nem értek egyet továbbá a No­vember 7. Művelődési Otthon nevének megváltoztatásával. No­vember 7-e nem a sztálinizmus jelképe. Ez az időpont a szocia­lista eszmék gyakorlati megvaló­sításának lehetőségét, a marxi — lenini szellemiséget szimbolizálja és nem a későbbiek során eltor­zult gyakorlatot. Ezért méltány­talannak tartanám a névváltozta­tást. Egyébként ismereteim sze­rint Szegeden sem utca, sem in­tézmény nem visel November 7. nevet. Végül néhány megjegyzés: nem vitatom, a múltban sok osto­baságot csináltunk utca, tér és intézmény névadásánál, vagy ép­pen szobrok ide-oda helyezése­kor. Ez is indokolja a higgadtsá­got a közeljövőben, nehogy odáig fajuljon a visszakeresztelési hul­lám, hogy a Dózsa György utcá­ból ismét Horthy Miklós út, vagy a Roosevelt térről Rudolf tér le­gyen. Telkes György Társadalmi vagy állami vállalat? zedek óta a szegediek számára is otthonossá, majdnem őshonossá vált és egy olyan embernek állít emléket a Belvárosban, aki el­lentmondásossága ellenére is kri­tikus időszakban megtalálta a nemzet számára egyetlen helyes cselekvés útját — bár ez életébe került. Ezért nem tartom indo­koltnak a név-visszaváltoztatást. Ugyancsak helytelenítem a Ko­mócsin Zoltán tér nevének meg­változtatását. Most nekem lehet szegezni az ellenérvet: biztosan azért védem e nevet, mert jó barátságban voltam vele. Nem tagadom, így igaz. Bár annak ide­jén soha nem dicsekedtem e ba­rátsággal és fóleg nem haszaál­tam ki. Abban is biztos vagyok, hogy Komócsin Zoltán ellenezte volna, hogy róla teret vagy utcát nevezzenek el. De ma átkeresz­telni e teret, átlátszó és egyér­telmű politikai manóvernek tar­tom. Megindokolom, miért. Ko­mócsin Zoltán a felszabadulás elótt a munkásmozgalomban ne­velkedett és ott kezdett politi­kussá érni. A felszabadulás után igazi népfrontos, koalíciós politi­kát folytatott Érdéi Ferenccel, Balogh István plébánossal, Va­lentiny Ágostonnal és másokkal, amit a Délmagyarország korabeli számai tanúsítottak. Ha valaki, akkor 6 mindvégig oldott, köz­vetlen kapcsolatot tudott terem­teni a társadalom bármely dol­gozó rétegével. Ez a tulajdonság különösen megnyilvánult az 1957—58-as esztendőkben, ami­kor az ifjúsági szövetségben vég­zett szervezőmunkát. Talán a be­tegsége előtti, külügyi titkári megbízatása is hozzásegítette az országot a nemzetközi elismerte­téshez. Úgy gondolom, ennyi elég ahhoz, hogy a nevét viselje a tér. Olvasom, hogy javasolják a Szirmai István iskola nevének megváltoztatását. Talán sokan nem tudják, hogy Szirmai 1929­től több mint 10 évig a Román KP erdélyi tartományi szervezetének egyik vezetője volt és 1941-tól Magyarországon a KMP, majd a Békepárt vezetőségének tagja. 1943-ban 15 évi fegyházra ítélték, majd 1944 végén megszökik. A nemzetek nagy közösségé­től elválasztó eddigi utunk nem hozta meg azt a várt fejlődést, ami népgazdaságunk felfelé ívelő lehetőségét, népünk jobb boldogulását eredményezte volna. Ezt nézve be kell lát­nunk, hogy csak egy alternatí­vánk marad: olyan gazdálko­dási struktúrát kell kialakíta­nunk, amely közelebb viszi tár­sadalmunkat a fejlett nemzetek közösségéhez, megtartva szo­cialista államunk építésének célkitűzéseit. A társadalmi tulajdon kérdé­seinél és a tulajdonforma hasz­nosítási-érdekeltségi rendsze­rénél hajlamosak vagyunk e közös tulajdont, az ahhoz fű­ződő jogokat csak az aktív dol­gozó rétegre leszűkíteni, holott a tulajdoni jogok — ha társa­dalmi, azaz össznépi tulajdon­ról beszélünk — megilletnek minden felnőtt állampolgárt, ideértve a háztartásban dolgo­zókat, nyugdíjasokat, sőt mun­kanélkülieket is (stb.). Jelenleg azonban ez nincs így, mert az állam sajátította ki e jogokat. Felmerül, hogy a társadalom — annak egyede — miként szól­hat bele a tulajdonát képező vagyon működtetésébe, keze­lésébe? Az aktív dolgozók ese­tében kiemelkedő, hogy ez a réteg egyben tulajdonos is és alkalmazott is, és itt merül fel egy bizonyos ellentmondás. Ugyanis az aktív dolgozó mint tulajdonos érdekelt abban, hogy tulajdonával jól sáfárkod­janak a társadalmi összvagyon kezelésében az 6 javára is, de ugyanakkor, mint a termelés­ben közvetlenül résztvevő, ab­ban érdekelt, hogy minél na­gyobb legyen ebből az egyéni jövedelme. Nem fogadja el, hogy a közös vagyon eredmé­nyes működtetése érdekében a vállalat gazdálkodási hullám­zása miatt szükségszerű meg­szorító intézkedéseit tudomá­sul vegye. Vagyis az egyéni ér­dekeltségben ilyen öntudatra építeni nem lehet, ez illúzió. Az egyértelmű, hogy a társa­dalmi közös vagyon nagyobb részének kulcsfontosságú ipar­ágak, intézmények társadalmi tulajdonáról nem mondhatunk le, mert ez már megkérdője­lezné szocialista államot építő célunk viszonyait. Ezért ezeket a problémákat, melyben egy­részt az egyéni érdekeltség je­lentkezik, másrészről a társa­dalmi tulajdon jogviszonyai mutatkoznak: két csatornára javasolnám terelni. Külön kell választani azt a tulajdoni képet, amely össztársadalmi és külön azt a dolgozói társadalmat, mely kizárólag mint munkaerő vesz részt a gazdasági termelési szférában. A társadalmi tulajdoni for­mát tekintve az állam csak ke­zelője lehet az össznépi tulaj­donnak olyan mértékben, aho­gyan erre a népképviseleti szer­vek által alkotott törvények fel­hatalmazzák. A társadalmi tulajdonú vál­lalat (továbbiakban vállalat), valamint az egyes kapcsolódó pénzügyi szervek (pl. bankok) szervezetében így némi változ­tatási igény merül fel. E problé­mák kézenfekvő megoldása az lehetne, hogy valamennyi vál­lalatot el kellene látni saját részvénykibocsátási joggal. Ennek fedezete a vállalatok ke­zelésében lévó eszközállomány birtokában adott. E részvé­nyek forgalmazását azonban a vállalatok esetében arra kel­lene korlátozni, hogy azokat csak erre a célra szervezett (át­alakított) pl. ún. ipari, mező­gazdasági, kereskedelmi stb. „gazdasági önkormányzati bankok" vásárolhatnák fel, a vállalatnál így biztosítva a meg­felelő működő tőkét. E bankok kamatbevételét (nyereségét) így természetesen a részvények utáni osztalék képezné. A több vállalatot is össze­fogó „önkormányzati bankok" a tulajdonukba kerülő részvé­nyeket szabadon forgalmazhat­nák, de csak más gazdasági ön­kormányzati bankok részére. Az önkormányzati bankok el­lenőrzésére és irányítására az országgyűlés mellett létreho­zandó pl. „társadalmi önkor­mányzati hivatal" látná el. (A társadalmi jog tulajdoni visz­szacsatolása.) E hivatal fel­adata lehetne az országgyűlést tájékoztatni a vállalatok műkö­désének viszonyairól. (Társa­dalmi tulajdon kiárusításának megakadályozása stb.) E hiva­tal tanácsadó testületeinek tag­jait az Országgyűlésnek, míg a vezetőjét az államelnöknek kellene kineveznie. Az elmon­dottakból kitűnik, hogy mind a vállalatok, mind az önkor­mányzati bankok irányítói, va­lamint a termelésben közvetle­nül részt vevő dolgozók „alkal­mazottak." így az eredményes munkavégzésükkel kapcsola­tos „egyéni érdekeltség" a rendszeres javadalmazásuk mellett csak „kényszerérde­keltség" lehet. Ennek a mű­ködtetésére viszont fenn kel­lene tartani egy állandó szintű munkanélküliséget, mely egy­ben biztosítja a megfelelő mun­kahelyre való minőségi válasz­tékot is. A vázolt társadalmi típusú vállalat — vagy egy ré­szének — szerződéses üzembe adását, mint vállalkozást nem látom célszerűnek részben a bérbeadó vállalatnál megma­radó többlet adminisztráció, valamint a kezelésébe kerülő társadalmi egység esetenkénti mértéktelen kifosztása miatt. Jelentős társadalmi tulajdoni részt kívánatos leválasztani „a szabad gazdálkodási" szférá­ban való átadás céljából. E for­mációkra átruházható eszköz­tömeg, kellő jogszabályi támo­gatással, új gazdasági vérkerin­gést, piaci élénkülést kénysze­ríthet ki még a vállalatokkal szemben is. Ugyanakkor ez a szabad gazdálkodási környezet kiegyenlítheti a még erőtlen ál­lami vállalatok gazdasági ered­ményeinek negatívumait. Varga J.József Mi? Hol? Mikor? 1088. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: VILMOS A Nap kai 8 óra 14 parckor, nyugszik 10 óra 20 parckor. A Hold kai 8 óra 01 parckor, nyugszik 20 óra 13 parckor. VÍZÁLLÁS A Tlaza vízállása Szagodnál SZÁZHETVENÖT ÉVE születeti Ybl Miklós (1614-1891) építész, a 19. századi magyar építészet kiváló alko­tója. Szobra a Nemzeti Emlékcsarnokban látható. KISSZiNHÁZ 7 órakor: Svébbogárvadáazat (Juhász bér­let) MOZIK Vörös Celllag: délelőtt 10. délután fél 4. háromnegyed 6 és 6 órakor: Rendőrakadé­mia (színes, m. b. amerikai filmvígjáték III. helyár!). Fáklya: tél 3 órakor: Visaza a jövőbe (színes, m. b. amerikai fantaaztikus kaland­film, III. helyári), háromnegyed 5 és 7 órakor: Rain man (Esőember) (színes ame­rikai tilm, III. helyári). 8zabads*g: 3 és negyed 6 órakor. A kis szemtanú (színes amenkai bünügyl film, IV. helyári Csak 16 éven felülieknek!) fél 6 órakor: Pergőtűz III. rész (magyar film). Fllmtéka: fél 6 és tél 6 órakor: Broadway, Danny Rose (m. b. amenkai film). Klskórósay halászcsárda: (videomozi) délután 4 és este 8 órakor: Halálos erő (színes amerikai krimi). Éva preeszó: este 8 órakor: Akasztani való bolond nő (m. b. francia krimi). ÜGYELETEK GYÓGYSZERTAR: Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓ­GIAIFELVÉTEL: Ma a balesetet szenve­dett személyekel Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebé­szeti és urológiai falvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. A gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyer­meksebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI: Este fél 6 órától reggel tél 8 óráig a felnóttlakosség részére. Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100 GYERMEKORVOSI: Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt 20. sz. alatti körzeti gyermekor­vosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELETEK: Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig Újszegedi Gyermekkórház Szeged. Odesszai krt. 37. Telelőn: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET: Hétfőtől pén­tekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától héttó reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld S. u. 1 -3. Telefon: 14-642 S. O. S. LELKISEGÉLY-SZOLGALAT: Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Héttőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. •zárdán plusz 215 cm (apadó) KÜLFÖLDI TÉVÉADÓK MŰSORÁBÓL BELGRÁDI. 8.30: Gyermekmúáor. 9.00: Oktatóm ü­eor. 10.35: lákolatelevizló. 18.20: Hfradó magyarul. 16.36: A világ vallásai. 17.05: Híradó 1.17.56: Idegenforgalmi éa közle­kedési műsor. 16.10: Rajzfilm. 18.15: Az Ifjú Charlle Chaplin - 2. rész. 19.10: Rs|zf!lm. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Vldeoklub. 22.15: Híradó. 22.35: Éjsza­kai program. BELGRÁD 2. 15.06: Éjazakal program lam. 17.05: Rajzfilm. 17.20: Körzstl hfradó. 16.00: Belgrádi műsor. 19.30: Híradó. 19.55: Férfi kosértabda BEK-döntő. 21.30: Hu­szonnégy óra. 21.40: Nyitott könyv. 22.10: Müvészttl eat. 23.40: Műholdas program. SKY 7.00: Gyermekműsor rsjzfllmskksl. 9.30: Sklppy (kalandfilmsorozat). 10.00: Víg­jétáksorozat. 10.30: Slágerlista. 11.00: Sulllvanék (filmsorozat). 11.30: Sky-kró­nlka (magazinműsor). 12.30: Sulllvanék. 13.00: Egy máalk világ (amerikai filmso­rozat). 14.00: Kápköhemények zsnével. 15.00: Változó világ (filmsorozat). 16.00: Szaretnl (filmsorozat). 16.30: Családi ügy (vlgjátéksorozat). 17.00: Rockthow. 18.00: Eurosport műsora. SUPER 8.00: Egyveleg. 15.30: Könnyűzenei le­meztemertetáe. 16.30: Show-műsor. 18.30: Zenei show. 19.30: Hétköznapok a Halál-völgyben. 20.00: Megszegett fo­gadalom (Játékfilm). 22.00: A bedfordl Incidens (játékfilm). 00.00: Egyvsleg. TV 5 16.10: A Vörös-tsngsr titkai. 16.30: Fó­zömüsor. 17.00: Pihenőidő. 17.30: Vetél­kedó. 18.00: A lépcső tetején. 19.30: Csillogó papiros. 20.00: Vsrtetámúsor. 21.30: Maurtcs Baqet (rlportműsor). 22.35: Hlányjelsk (magazinműsor). 23.50: Magazinműsor. Rádió BUDAPESTI. 9.00: Képújság 9 05: Tévétorna nyugdíjasoknak Szünidei matiné 9.10: A bohóc és a macska — Szovjet cirkuszWm (ism.) 9.40: Szia. Mamii - Április 10 10: Nótaszó - Balázs Árpád dalai­ból (Ism.) 10.30: Tévétoms mozgáskorlátozottak­nak 10.40: Képújság 16 35: Hírek 16.40: Dél-dunántúli hírek, informá­ciók, események 16 .50: Hírek szerbhorvát nyelven 16 55: Műsorajánlat 17.00: Hármas csatorna — Az idő — IV/1, rész: Ritmus 17.45: Négy nap tévéműsora 17.55: Reklám 18 00: Az élő bolygó - Dávid Attenbo­rough filmsorozata a Földről — XII/9 rész: Két világ határán (ism.) — Angol filmsorozat 18.55: Műsorajánlat 19.00: Reklám 19.05: Esti mese 19.15: Lottóeorsolás 19.20: Reklám 19.25: Közlemények, műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Szomszédok — Teleregény — 51. fejezet 20.35: Reklám 20.40: Hlrtláttér 21.25: Új Nyitott Könyv - Czakó Gábor: Luca néni feltámadása 21.55: Férfi kosárlabda Bajnokcsapa­tok Európa Kupája - Döntő 23.40: Híradó 3. BUDAPEST 2. Tv 2 Endrei Judittal és Aigner Szi­lárddal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne: Riportok — Időjárás - Zene — Tévétoma 17.45: Torpedó - Telefonos játék 18.00: Telespori 18.25: Gyerekeknekl 18.50: Tv 2 19.00: Tttantc — avagy agy katasztrófa utójátéka - NSZK tévéfilm (Ism.) 20.43: Tv 2 21.00 Híradó 2. 21.20: Tv 2 Benne. Időjárás - Nézze meg az ember! 21.30: Meghókkontő masék (ism.) ­Angol tévéfilmsorozat 21.56: Tv 2 22 00: Nézőpont — Beszélgetés a ba­lettmuvéazelről 22 25: Férfi kosériabda Bajnokcsapa­tok Európa Kupéja - döntő 22.45: Napzárta KOSSUTH 8.30: Gyulai Gaél János szeneménvet­ből, 9.00: Népdtlkörök ée clterazenéka­rok. 9.30: A külpolitikai rovat műsora. 10.05: Vándormotlvumok az Irodalom­ban: a szeretem — 2. rész. 10.35: Labi­rintus — Zenei rejtvények fiataloknak. 10.50: Klasszikus operettekből. 11.24: Fűlharapés Baranyéban - HlrköHók és ponyvaírók. 12.45: Válaszolunk hallga­tóinknak. 13.00: Klasszikusok délidó­ban. 14.11: Nyéri vacsora - Gallért An­dor Endrt novelléja. 14.25: Zenei Tükör. 15.00: Szóról szóra - Zenés Irodalmi magazin. 16.30: Neked szól... - Zenei kalandozások térben ée Időben. 17.00: Farkas Ferenc népzenei feldolgozásai­ból. 17.30: Beszélgessünk zenéről. 18.00: Kritikusok fórums. 19.23: Necy­msző utca. 20.20: Tétichézi muzsika. 20.30: Korkóetoló. 21.00: U| lemezeink­ből. 21.45: „Hajszálgyöksrek" - S. ­Nemzeti értékeink nyoméban. 22.00: Hírvilág. 22.40: Tükörképűnk 37 darab­ban. 23.10: Operaest. PETŐFI 8.05: Nóták tárogatón. 8.20: A Szabó család. 9.05-12.00: Napközben (ÉLÖ). 12.10: Dalok az Oaalan együttes „Félre az útból" című lemezéről. 12.30: „Éne­keltem én: Tóth Antalné". 12.48: Archí­vumunkból. 13.08: Nosztalgia hullám. 14.80: OeUay Kernéire emlékezünk. 14.30: talmié miau Mmeok. 18.10: Ope­raal égerek. 18.48: TörséaytaBayv. 18.00: Játék - 10 0»8 forintért (KLÓ) - Nemes András telefonos músara. 17.08: Fe­caegó-Reeeegé. 17.30: Oordlutz - Ms­grzln töprengéknek, korhetér nélkül. 18.30: BtágerlMa. 19.05: Nótakedvelók­nek. 20.05: Veszélyben - Az Hiúsági Rád ló érdekvédelmi műsora. 20.30: Az Indiai klasszikus zene. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada - Száz éve mér... — Évszázados viccek, hírek, figu­rák - 1. rész. 22.00: A Poptariaznyá dalaiból. 23.15-0.14: Hangminta '88. BARTÖK 9.08: Szathméry Zsigmond orgona­hangversenya a Mátyás-templomban. 10.21: Zenekari muzsika. 11 10: Magya­rén szólva (lam.). 11.25: A kamarazene kedvelőinek. 12.20: A zsidónő - Részle­tek Hatévy operáiéból. 13.05: A llfteá ­Nemaá István hangjátéka (1986). 13.53: Svéd énekkarok énekelnek - V/4, rész. 14.34: Láng látván fúvóemúvelból. 15.01: Pophullám. 18.00: Rádtóhangver­eenyekröí. 18.30: Három Vlveldi-eon­certo. 17.00: Nvltnlkák - Kisiskolások műsora. 17.30: Haydn-Salomon: G-dúr (üstdob) szimfónia No. 94. 17.55: X. Európa Centi - Pécs, 1968. - XXX/14. rész. 18.30: Romén nyelvű nemzetiségi műsor Szegedről. 19.06: Mesterségünk címere. 19.35: Opere-művéezlemezak. 20.25: Kompakt-lomezelnkból. 21.00: Top-les. 21.45: Csc|kovszkl|: Vonós­szerenád. 22.20: Napjaink zenéje. SZEGED Szentos 66,29 MHz - Szeged 94,90 MHZ 1989. április 7., péntek 5.55: Műsorismertetés, hírek, meteoro­lógia, úttnform. 3.00: Krónika (Kossuth). 6.15: Hirek, tudósítások a Dét-AHÖldról - az ügyeletek jelentik. 6.30: Hírek, lap­szemle (Kossuth). Miről lr a Békés Me­gyei Népújság, a Petőfi Népe, a Csong­rád Megyei Hlriep ée a Déknagyeror­ezég. 6.43: Reggeli párbeszéd. 7.00: Krónika (Kossuth), epeit. 7.2S: Körze'l ldő|érée-|cl«ntés. 7.30: Dél-alföldi hlrsk, tudósítások, programajánlat. Műsorunk tartalmából: - tavasz a földeken. ­Környezetvédelem a Duna-Tlaza kö­zén. — 75 éves az orosházi MTK. — Könyvajánlat. - Vendég a stúdióban: Nlkdényl tatvén, a Csongrád Magyal Hírlap főszerkesztője. Telefon: 24-244.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents