Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

5 1989. április 5., szerda Verset mondtak és énekeltek Mórahalmon, az új város könyvtárában tartották meg e hónap első napján a Ver­set mondok — énekelek kis­dobos kulturális bemutatót. A területi versenyeken való eredményes szereplés alap­ján harmincnégy gyermek kapott meghívót e sereg­szemlére. Az ok, amiért ér­demesnek tartom felfigyelni a jelenségre — az e korosz­tályt kísérő indokolt figye­lem mellett — amilyen egy­szerű, olyan összetett: a Ma­gyar Üttörők Szövetsége Csongrád Megyei Elnöksége a meghívókat elküldte az ar­ra érdemeseknek, jelezvén, hogy az útiköltséget ebben az évben nem áll módjában biztosítani... Ez az egyszerű e folyamat­ban. A bonyolult, a meggondol­koztató, a kellemesen meg­lepő: a szülök ragaszkodtak ahhoz, hogy gyermekük, ha már tehetséges, jelen le­gyen a seregszemlén. Ezért meg is hozták a kellő áldo­zatot. Beszélgetőtársul egy arany diplomás szereplőt és édesanyját választottam ki. Fornwald Andrea, a Kodály téri általános iskola 3. a osz­tályos tanulója három ver­seny megnyerése után vehe­tett részt eme döntőnek be­illő találkozón. — Melyik versre esett a választásod? — Kányádi Sándor Kicsi faluból való vers című, öt­szakaszos költeményét ta­nultam be erre az alkalom­ra. — Miért erdélyi szerzői szemeltél ki? — Erdélyi vagyok. Nagy­váradon, Sepsiszentgyör­gyön és Szatmárnémetiben éltünk. Sok erdélyi költő versét tudom. Az édesanya, Dálnoky Zsóka színművésznő is él­ményekkel gazdagodva tért vissza Mórahalomról. — Megfogalmazná a szí­nész számára is feltűnő ta­nulságokat? — A lényeg számomra: nyilvánvalóvá vált, hogy ebben a korosztályban mit nem szabad a gyermekekre erőltetni. Hagyjuk meg a gyermekeknek a gyermek­kort! Akkor maradnak hite­lesek, ha egyéniségükre szabva irányítjuk a válasz­tásukat. Ami pedig megren­dített... — Azt igyekszünk külön számon tartani... — ... minden meghívott megjelent. Vállalva a mun­kaidő-kiesést, az anyagi ál­dozatot. Ez a szülőket dicsé­ri. Egy kisfiú törött, gipszbe tett lábbal állt társai elé — példázva, hogy a versszere­tet erős kötődés az anya­nyelvhez —, ezt a továbbiak­ban minden lehetséges szin­ten művelni kell. S mivel Mórahalmon ez a rendez­vény eseményszámba ment, a helyszín kiválasztását is szerencsésnek tartom. Az utazgatás ellenére ... Pataki Sándor R á h a j t ósá von A magyar történelemben külön folyamat a reformtö­rekvések története. Gondol­junk csak a múlt század harmincas éveiben indult, ügynevezett reformkori tö­rekvésekre, az 1848—49-es próbálkozásokra, a kiegye­zésre, a XX. század elejé­nek polgári radikalizmusára, 1945, 47, 56, 68 félbema­radt vagy kettétört vállalko­zásaira. Elérkezvén napaink új reformhullámához, szinte törvényszerű a kérdés: mi a mai reformfolyamatok esz­mei háttere, van-e tudomá­nyos elmélete, garantálhat­ja-e fölkészült társadalmi erő a kivitelezést? — Az említett történelmi váz bizonyítja, többszöri ne­kifutások, részeredmények és bukások jelzik a reformtö­rekvések hazai históriáját. Jogos tehát a kérdés és a benne húzódó kétkedés is: mi a garanciája mai reform Kulcsár Kálmán a reformfolyamatokról és azok garanciáiról ra itt a lehetőség — a sztrá- talomban a túlsúly bármely dánok a felhajtósávjára ér- más szféránál veszélyesebb. keztünk! Ám a modernizá- Ezért a kormány mellett ció második szakasza e je- szükség van a köztársasági lenlegi modellben nem old- elnök intézményére, ponto­ható meg. Segíti a ráhajtást, san meghatározott cselekvési hogy a Szovjetunió változó határok között. Az ellenőr­helye erjedési folyamatokat zési hatalomban sokféle indukál a világpolitika és független bírósági rendszer -gazdaság rendszerében, őrködik a törvényesség fe­Hosszú távra ezek a tények lelt. S szólni kell még a ne­motiválják optimizmusomat, gyedik szintről, a helyi ön­Sok szó esik mostanában a politikai intézményrend­szer átalakításának szüksé­gességéről. Vajon melyek a változás kulcshelyei, s egy­általán elindult-e ez a nyil­ván nem egyik napról a má­sikra változásokat hozó fo­lyamat? — A pluralisztikus rend­kormányzat szerepének nö­veléséről az államhatalom­mal szemben. Gyarapítani szükséges a döntési jogkö­rök, eszközök, tevékenységek saját maguk által megsza­bott körét. Ez a demokrácia iskolája, a mostanitól merő­ben különböző politikai kul­túra terepe lehet. Ha a hatalommegosztás e négy szer igénye a politikai struk­jainknak?! Optimizmusom tdra differenciálódása, az dimenziója megvalósulna, az alapja, hogy ezek a mai re- aiuiról jövő folyamatok fönti új alkotmány kijelölhetné a formok nem szubjektív el- belátásának gyakorlati szük- világ meghatározó folyama­gondolások eredményei, ha- ségszerűséggé, döntési kény- taihoz vezető utat. A dönté­nem annak felismerése, hogy szerré változtatása. Vélemé- sek nem odázhatók el, bár­a reformgondolatot hordozó nyem szerint a kulcsszó, a mennyire is bonyolultak és személyektől függetlenül legfőbb elem: a hatalom feszültek viszonyaink. Az al­vannak a reformot feltétele- megosztása. Ez az én. felfo- kotmány mindig és minde­ző objektív folyamatok. En- gásomban négy szinten vég- nütt a nemzeti közmegegye­hezvitt intenzív érvényesü- zés letéteményese. Ma a tár­lését jelenti. Először: a ha- sadalomban föllelhetek a talom pluralitása, mely sza- valós politikai erők (illúzi­bad teret ad a politikai ókkal és realitásokkal nek garanciái el is választ­ják a mai tendenciákat a korábbi törekvésektől. így például bebizonyosodott, hogy a gazdasági reform erőknek, formális módon is együtt); a nemzet döntő nem lehet eredményes poli­tikai reform nélkül. A má­bekapcsolja azokat a társa- többsége egyetért azzal, hogy dalmi döntésfolyamatokba, alakuljon többpártrendszer, sik garancia, hogy a magyar Figyelembe szükséges venni, plurális politikai rendszer; társadalom modernizációja- hogy politikai kérdéseket egyértelmű e nézetek irá­nem lehet pusztán jogi esz- nya: szülessen új alkotmány! közökkel megoldani, szülés- Ez minden jelentkező és ki­senek bár a legjobbnak tet- tapintható erő eredője, és demokratikus rendszer sző törvényes keretek. Fon- Kulcsár Kálmán akadé­biztosíthatja a modernizáció tosnak tartom megjegyezni, mikus, igazságügy-miniszter újabb fokának elemeit: a hogy egyetlen párt vagy sze- múlt heti, másfél napos szc­piacgazdaság működését, az mély sem törekedhet a ha- gedi látogatása során elö­innovatív képességet, a kul- talom monopóliumára, kizá- adást tartott a Szegedi Aka­túra magasabb szintjét; csak rólagosságra. Másodszor: szét démiai Bizottság klubjában, nak második szakasza el­képzelhetetlen politikai re­form nélkül. Csak a plurális ennek nyomán integrálódha­tunk a világban végbemenő gazdasági és politikai folya- szétválasztás mátokhoz, lehetünk a világ- szülessen az kell választani a hatalom három ágát úgy, hogy a mellett meg­egyensúly, a rendszer szerves részei. Egy- szabályozott játéktér. Tehát értelmű, hogy ezek a váltó- jól körülhatárolt legyen a zások nem mehetnek végbe törvényhozói (Országgyűlés), monolitikus, autokratikus a végrehajtói (kormányzás) rendszerben. Tehát a lépés- ÖS az ellenőrzői (bírói) ha­váltás kötelező és nemzet- talom. A hatalom túlsúlya — mentő. Történelmi analógi- bármelyik szférában nyilvá­ákként — természetesen fel- nui meg — a demokratizmus tételezve, hogy minden ha- Zsákutcája. Harmadszor: az sonlat sántít — Ázsia „kis egyes hatalmi síkok között tigriseit" hozom megszívle- js törekedni kell a hatalom­az érdeklődők népes közös­sége előtt. Fönti gondolatait ott jegyezte le: Tandi Lajos Molnárék jubileuma Díxi-mix" n Hogyan is lenne igazságos elkezdeni egy ritka jubileum alkalmából kelet­kezett röpke írást? Talán valamivel, amire föl kell figyelni; hogy aki ol­vassa, adja át; mondjuk így: Molnárck 25 éve játszanak! Sípos István felvétele „Kell a zenénk, hát játszunk" Molnár Gyula dixieland- a Molnár Dixieland Band együttese hétfőn este kon- alapító tagja (aki máskor certezett a színházban. Az lent, a színházi orkeszterben ünnepi alkalomra zsúfolásig játszik, hiszen a szimfonikus telt a ház és megint kide- zenekar harsonása) amolyan rült... Több minden. De ta- negyedszázadra-visszate­lán a legfontosabb: Szege- kintő, mindent tudó mosoly­den saját, hálás közönsége iyal vette a pozant, visszaka­van ennek, a viszontagságos csintott az örökké nevető bő­25 év alatt egyfolytában gősre és fújt egy klassz szó­nagyszerűen muzsikáló ban- lót, amúgy a lelkéből.. . dának. Alig akarták leen- Gallé László egyetemi do­gedni őket a színpadról. A cens, aki biológus, mint raadás — és az est zajos si- Molnár, amúgy a Band leg­kerű, híresen dallamos kla- első kritikusa és örökös rinét- és szaxofonszólói — drukkere, elmesélte a kez­után Molnár Gyula mégha- deteket. A Kristály zenekar­tottságában beszédet rögtön- tói máig az út: milyen? zött, amiből muszáj idézni; örömzenés — vágnánk rá azt mondta, további 25 évet —, de inkább megkérdeztük kíván magunknak, arra, erről a leginkább autentikus hogy játszhassanak, mi meg embert, Molnár Gyulát. hallgathassuk; „semmi más kívánságunk nincs", mond- * ta, és a banda fergeteges jó- , kedvvel hozzálátott a ráadás ~ Közönségünk mindig ráadásához: a 60-as évekbeli valt' Szegeden is, az orszag­füigrán énekesnő, Millie ban- es k"'foIdon is; mindig Small dala a Molnár-féle éreztük, hogy szeretik, amit hangszerelésben megint nem játszunk. Talán a legtöbbet tévesztett hatást s mint már ez segített... Mert egyéb­annyiszor, a „Lollipop" el- , . , , ­lenállhatatlan, nosztalgikus kent: nem olyan konnyu, iróniája nemcsak azt a nem- még csak megmaradni sem zedéket ragadta el. .. Világ- egy dixiegyüttesnek — ha szam - mondaná az ember vjdéki Legtöbbet a 70-es legszívesebben, nem is biz­tos, hogy az expresszív, el- evek eleíen gondoltunk ar­ragadóan dinamikus zongo- ra, hogy tel kéne menni rajátékra, vagy a fitzgeral- Pestre... Vízfejű az ország, ÍZt^^ hLneT \JV a könnyűzenei életben sincs lensegre: Garay Marta. Mel­lette, a ritmusszekcióban másként, mint egyéb művé­Kovács Ferenc bendzsózott szeti ágakban, megmaradni és Kalocsai Géza dobolt — és karriert csinálni csakis ^"nh.L^L^3^"1 u VOU úgy lehet, ha folyton jelen a jubileumi koncertnek egy szenzációja: Molnárék fölfe- van az ember — Pesten. A dezettje, a 14 éves, szentesi rádióban, a tévében, az In­Kertész Ákos tanárával. Kő- terkoncertben, az ORI-ban, dküypárbajban' rSteYte^a * ^harmóniánál, mindenütt tomboló közönséget, amilyen állandóan ott kellene lenni, Molnárék színpadán: méltó, mert játszhatsz akárhogyan, (Vendég volt Bontovics Kati az érték önmagában nem is, meg — szóvivői szerep- elég itt ahhoz, hogy kiderül­körben — Nagy Bandó And- jön ... Nem olyan a közeg, rás.) A dixieland varázsát nincs meg a dolog mecha­árasztó koncerten Blasko- nizmusa. Lehetsz művész, uics László játszott a trom- de ha nem vagy képes egy­bitán, Kiszin Miklós a bő- úttal menedzselni is maga­gőn — és Mucsi Árpáddal: dat: nem jutsz sokra. Már­lendő példákként. Ehhez tar­tozik annak tudomásulvéte­megosztasra, egyensúlyok a fékek rendszerét es az le, hogy felismertük a szo- egyes szférákon belül is ki cialista társadalmi berendez- keu építeni. Figyelmeztetek kedés válságát, s egyre vilá- arra, hogy ez hosszú távú gosabb, hogy a nagy lema­radást gyorsan kell behozni. folyamat, hiba lenne napi politikai érdekeknek aláren­Ehhez már a Szovjetunióban delni; nem biztos, hogy min­kialakított társadalmi mo­dell — melynek elemei mé­lyen gyökereznek többek között a bizánci kultúrában dig a többségnek van igaza; egyéni ambícióktól mentes politikai bölcsesség lehet en­nek a garanciája (a kétka­és a mongol—tatár hagyó- marás parlamenti szisztéma mányokban — alkalmatlan, bebizonyosodott, hogy — Marx szavaival — a törté­ezt szolgálja a népszuvere nitás elvének megvalósításá­val és a szakmai-politikai nelem mellékútja. Számunk- kontrollal) A végrehajtó ha­Bz Értelmiségi Fiatalok Szövetségének alakuló közgyűlése Ezekben a napokban — a tőségválasztó közgyűlését a tására és a politika formá­KISZ XII. kongresszusára Semmelweis Orvostudo- lásá'ban való aktív részvé­SÍSute-SűlSet Egyetem Nagyvárad tel£fejtette; egy „értelrni. azok a KlSZ-en belüli új tóri elméleti tombjeben. ségellenes tatárjárás", az ér­szerveződések, amelyek a Az eddig mintegy 1700 telmiségi létformát, szere­most formálódó, szövetségi tagot számláló új ifjúságpo- pet, az értelmiség küldetését elven felépülő országos ifjú- litikai szervezet tanácsko- lebecsülő korszak után — e sági .mozgalom tagszerve- zásán felszólalt Pozsgay lm- kérdésben is — új politikai zeteiiként kívánnak tevé- re, az MSZMP Politikai Bi- utat kell keresni. Hangot kenykedni. A Magyar Dol- zottságának tagja, állammi- adott annak a reményének, gozók Ifjúsági Szövetsége, niszter. Bevezetőben üdvö- hogy az értelmiségi fiatalok az Unió a -Demokratikus zölte azt a szándékot, -hogy bekapcsolódnak egy, a re­Szocializmusért, az Agrár- az értelmiségi fiatalok ön- form szellemében szervező­ifjúsági Szövetség után va- állósággal és autonómiával dő szocialista áramlatba. . rendelkező szervezetbe ikí- Nyomatékosan aláhúzta: az sarnap az Értelmiségi nata- vánnaR ^m()rülnK ily rnó- értelmiségi fiatalok, számít­loik Szövetsége rendezte don is készülve egy új ér- hatnak az MSZMP reform­meg programalkotó és veze- telmiségi létforma kialákí- erőire. pedig innen telefonálni is nehézkes, nemhogy eleget tenni a jóindulatú fölszóH­tásoknak: ugorj be délután, megbeszéljük, miKor icgjeu a fölvétel . . . Szerencsénkre Kiss Imre a rádiónál, a kez­detektől támogatott bennün­ket, rengeteg rádiós fölvéte­lünk van, a zenei szerkesz­tők akkor is .Vik bukkan­nak, ha nem akarnak ... De számtalanszor úgy jártunk, hogy az utazás előtt két hét­tel szóltak ide az Interkon­certtől: gyerekek, nagyon sajnálom, mégsem mehettek külföldre! Egy éve alakult pesti együtteseknek már le­mezük van, nekünk meg összesen négy nagylemezünk — a 25'év álatt. Abból" ket­tőt Hollandiában adtak ki. Most, hogy mindenkinek ke­vesebb a fellépése, mert a ze­nére pláne nincs pénz, me­gint világosan látszik, hogy egyenlőtlenek a feltételek: az a banda, akinek korábban havi 20-25 föllépést szervez­tek, még mindig koncertez­het, mondjuk 10 alkalom­mal; mi, akiknek a legjobb időkben az a 8-10 koncert jutott — nem kerülhetünk színpadra. — Dehogyis panaszkodom, csak a tényeket mondom. Örülök ennek az ünnepnek, a jubileumnak; igyekszem nem belegondolni, mi lett volna, ha nem vidékiek va­gyunk ... Ennyi esztendő, megannyi átalakulás, küzdés és sok jó hangulatú koncert után — alighanem beletö­rődtünk a helyzetünkbe. Végtére is: a pesti levegő nekünk nem való. És legföl­jebb kimegyek megint vala­mi külföldi kocsmába, aztán kicserélhetjük a lerobbant autót, talán a hangszereket is — és játszunk. Jönnek a barátok levelei mindenfelől, meghívnak bennünket egy­egy estére, megörülünk egy­másnak. Kell a zenénk — hát játszunk. * Azt mesélte egy másik beszélgetésben, hogy a szel­lemi-idegi próbatételeket milyen jól ki lehet pihenni a madarak között (merthogy — ki ne tudná — Molnár Gyula gyakorló orni'tológus egyszersmind, s amúgy rá­adásnak professzionista fo­tós) ; és nemhogy távcső nem kell, oda se néz, a madár­énekből tévedhetetlenül so­rolja a fajtákat. Most, hogy „nem panaszkodik, csak mondja a tényeket", mi ta­gadás: irigylem. Talán a madárének-hallgatás miatt is, de leginkább azért a sa­ját dallamvilágért, amit fúj a klarinéton, s ami annyira személyesen az övé, hogy mindannyian a sajátunknak érezhetjük. Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents