Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

5 1989. április 27., csütörtök Rácz Aladár utódai A Zeneművészeti Főisko­la az idén is megnyitotta kapuit a Mai magyar zene hete számára. A nyitány pe­dig — Hidas Frigyes hétfői szerzői estje — frappáns, lendületes, s kedvre derítő volt. A kellemesen oldott légkörű zenés beszélgetést a főszereplő zeneszerzővel Vántus István vezette. Hi­das Frigyes válaszai éppoly természetesek s könnyedek voltak, miként muzsikájá­nak hangvétele. Mint mon­dotta, célja a „zenei köz­étkeztetés". Szeretné, ha a koncertlátogató olyan zenét kapna tőle, melyet első hal­lásra is képes befogadni, s az örömet is okozzon szá­mára. Nem veti el a meló­diát, s a zene alkotóelemei­vel — dallam, ritmus, har­mónia, dinamika — bámu­latos zsonglőr módjára bá­nik. Nem küszködik ez a muzsika az élet nagy kér­déseinek megoldásával, ha­nem mer és tud örülni e világnak. Humánus, ember­szerető, életörömöt sugárzó, lélekfelderítő Hidasnak min­den kompozíciója, s ez a sajnos manapság ritka ze­neszerzői alapállás, kincset jelent a publikumnak. Dallaminvenciója termé­szetes könnyedséggel tör föl, s ehhez párosul a találó, a hangszerek természetét bra­vúrosan ismerő, fantáziadús hangszerelés. A görög—latin kultúra máig is csodált har­móniája, kiegyensúlyozott derűje világítja be Hidas muzsikáját. így őszinte fel­üdülés volt hallgatni a sze­gedi zeneművészeti főisko­la tehetséges növendékeinek lelkes, s pontos előadásában elhangzott műveit, mint pél­dául a pazar rézfúvós hang­zás szépségeiben tobzódó Fanfárt, vagy a szellemes, poéngazdag Fúvósötöst. Ez utóbbit Samu Zsuzsa, Till Adél, Papesch László, Kecs­kés György, Goldmann Ani­kó mintaszerű tolmácsolásá­ban hallottuk. Hidas Frigyes rendkívüli könnyed gyorsasággal kom­ponál. Az a ritka alkat, aki­nek számára nem gyötrő kín az alkotás. Ez a kivéte­les adottsága már eleve pre­desztinálja a naprakész műfaj, a kísérő, s filmze­Rendkívüli élmény a mai magyar zene hetén nék komponálására. A nép­szerű tévésorozat, a Szom­szédok kísérőzenéjének szer­zője egy újabb opuszának ősbemutatójával örvendez­tette meg a szegedi közön­séget. Fazekas Anna bűbá­jos meséjéhez írt olyan ze­nét, amely akár kísérőzene is lehetne, de valójában több annál. Teljes értékű, önálló alkotás. Még ha a történet nem is hangzana fel a me­sélő ajkáról —, ezúttal Ja­nisch Éva színművésznő kedves előadásában hallot­tuk —, akkor is pontosan érthető az érzékenyen rea­gáló, érdekfeszítő zenei tör­ténés. A formás, tündéri, színes muzsika kitűnő elő­adókra talált a zeneművé­szeti főiskola fiatal hallga­tóiból alakult kamaraegyüt­tesében, melyet Jancsovics Antal, a Liszt-díjas karmes­ter, főiskolai tanár dirigált finoman, pontosan, a mese színes lepkeszárnyakon röp­penő varázsára fogékonyan. A n^xnrul hangszerelt kom­pozíció nem csupán zenei illusztráció, hanem a való­ság, avagy a történet han­gokból szőtt újraalkotása. Kedves, szellemes derű, me­leg mosolyú líra, zenei köl­temény. A hétfői szerzői estet másnap egy rendkívüli kon­cert követett. Két okból ki­vételes. Egyrészt a hang­versenypódiumon szólóhang­szerként ritka cimbalom, másrészt a kivételes tehet­ségű előadó-művésznők, Fá­bián Márta és Szakály Ág­nes miatt. Kitűntek a Fá­bián Márta elöadásáhan el­hangzott Kocsár (Harmadik repliche), Kurtág (Szálkák) kompozíciók. Fábián előadó­művészete ugyanis erőtel­jesen sugárzó, drámaiságra, lírára egyaránt mélysége­sen fogékony, s ugyanakkor a könnyed humor, a tréfa vagy a szatíra kesernyés fintora sem hiányzik belő­le. Játékán keresztül a mo­dern, érzékeny idegember portréját ismertük meg, a kifinomult művészi önfe­gyelemmel, s szuper kon­centrációs képességgel ki­teljesítve. Mindehhez tár­sul még a hallatlan biz­tonságos, brilliáns virtuo­zitás. A cigánybandákból is­mert, háttérben zizegő cim­balommuzsikát, kitűnő mű­vésztársával, Szakály Ág­nessel, a legnemesebb klasz­szikus, szólisztikus hang­szereken felhangzó zenék­kel tették, nemesítették egyenrangúvá. Az est folyamán elhang­zott összes kompozíció, ki­vétel nélkül, őszinte él­ményt okozott. így Csemicz­ky Miklós Megszakított cap­riccio című egészséges, ter­mészetes áradású, érdekfe­szítő zenéje, Hollós Máté ol­dott rubátós hangvételű Impromtus-je, Patachich Iván karakterisztikus, preg­náns ritmusú Intermezzó-ja két cimbalomra, Lendvay Kamilló súlyos mondaniva­lójú, szenvedélyes önval­lomása a Diszpozíciók (Sza­kály Ágnes előadásában), Pertis Jenő színérzékeny, csapongó hangulatokat köz­vetítő öt Bagatell-je, vagy Láng István vérbő muzikali­tással előadott, változatos játékformákban bővelkedő, érdekes Duója. A különböző személyiség­jegyeket hordozó kompozí­ciók csupán formailag vol­tak annyiban hasonlatosak, hogy valamennyi, szabad, szinte fantáziaszerü, kötet­len szerkezetű, effektus-, s érzelemgazdag muzsika volt. Az esetlegesen tételekre ta­golást éreztem csak az egyetlen formai kötöttség­nek. A kompozíciók ösz­szességükben Bergman film­művészetének kifinomult, mélységes lélekismeretét idézték fel bennem a Liv Ullman-i ezerarcú, mindent kifejező színészi játékhoz hasonlatos, bámulatos, ki­fejező zenei tolmácsolásnak köszönhetően. Berényi Bogáta Sztrájkhangulat könyvtároskörökben Lemaradtak a „vonatról"? Szerkesztőségünkbe is el­jutott az a tiltakozó levél, melyben a JATE kari könyv­tárosai értetlenségüket és felháborodásukat fejezik ki az elmaradt béremelésük miatt. Köztudomású, hogy április 1-től 40 százalékkal felemelték a könyvtárosok fizetését. A kari könyvtáro­sokét azonban nem. Magya­rázatként az érintetteknek be kell érniük azzal, hogy ők azért maradtak le a „vo­natról", mert a kulcsszámuk nem 35-tel, hanem 33-mal kezdődik. Számmágiáról vol­na szó? Aligha! — Merev, bürokratikus el­járásnak tartjuk a művelődé­si miniszter lépését — igy fogalmaz Gerlefalvi-Nagyne Szarka Mónika, a JATE ka­ri könyvtárosainak képvise­lője. — Újabb bizonyíték ar­ra, hogy a hivatal nem az embert, jelen esetben a könyvtárost nézi, hanem meghúzza a vonalat papíron. Ezek a könyvtárosok épp­olyan könyvtárosok, mint a közművelődésben, az egye­temi könyvtárban, az orszá­gos nagykönyvtárban dolgo­zók. Egy intézményen belül megengedhető-e ilyen diszk­rimináció? Amikor az okta­tók fizetését rendezik, könyv­tárinak vagyunk. Amikor peu.g a könyvtarosok bérét emelik, felsőoktatási dolgo­zóknak tekintenek bennün­ket. — ön miben látná a meg­oldást? // — Mi arra kérjük a mi­nisztert, hogy módosítsák a rendelkezéseket. Vagy úgy, hogy a 35-ös kulcsszámot ki­terjesztik a 33-asokra is, vagy pedig az utóbbiakra is érvényes lesz az intézkedés. Csöngetem Máder Bélát, a JATE központi könyvtáré • nak igazgatóhelyettesét. — ön mit tud a kari könyvtárosokat ért diszkri­minációról? — Az év elején még az is bizonytalan volt, az egyete­mi könyvtárak részesülnek-e a béremelésből. Menet köz­ben a javunkra dőlt el a játszma. — Miért maradtak ki a kari, tanszéki könyvtárosok? — A tényleges okot nem tudom. Az viszont kétségte­len, hogy mi kulcsszámunk a 35-ös, ők pedig a felsőok­tatási kulcsszám, a 33-as alatt szerepelnek Másfél órai telefonálgatás után sikerült találni illeté­kest a Művelődési Miniszté­riumban. Szoron László, a könyv tárosztály főelőadója a következőket nyilatkozta: — A kari könyvtárosok bé­rét az egyetemi dolgozók bé­rével egy időben rendezték. — Ha jól tudom, tavaly a kari könyvtárosok átlagosan 7 százaiékot kaptak, ugyan­annyit, mint a központi könyvtárban dolgozók. — A közművelődésben dolgozó könyvtárosok bérét J2 éve nem emeltük. — Nem gondoltak a könyv­tárosszakma kulcsszámokban mérhető egységesítésére? — Létezik egy 24/83-as ÁBMH-rendelet, ez tesz kü­lönbséget könyvtáros és könyvtáros között. — Ezt nem lehet módosí­tani? — De hisz ez a rendelet alig hatéves. — Nincs remény arra. hogy megváltoztatják az ere­deti döntésüket? — Az összes tartalékunkat kiosztottuk... * Mi szülte a fenti diszkri­minációt? Az igazi okokat nem tudom, de arra jól em­lékszem, ilyesmi már előfor­dult az asszisztensekkel és a műszaki tanárokkal is. őket nem érdeklik a kulcsszámok, a szabálytalan előzések, azo­nos munkáért azonos elbírá­lást követelnek. Azt hiszem, alanyi joguk még akkor is, ha a minisztériumok meg­kérdőjelezik mindezt! Eodzsár Erzsébet Kötelező marad-e az orosz nyelv-oktatás? Nem az a cél, hogy a kö­telező orosz nyelvoktatás a hazai iskolákban megszűn­jön, sokkal inkább az, hogy mind az általános, mind a középiskolákban bővüljön a kötelezően tanulandó ide­gen nyelveik választéka, s javuljon azok oktatásának hatékonysága és eredmé­nyessége. Az elterjedt hírek­kel ellentétben a Művelő­dési Minisztérium — mi­ként Spengler Györgyné fő­osztályvezető-helyettes el­mondta — mindaddig nem tervezi a kötelező oroszokta­tás eltörlését, amíg az isko­lákban ennék felváltásához nem biztosítottak a feltéte­lek. A tárca ugyanakkor támo­gatni kívánja azokat a he­lyi kezdeményezéseket, amelyek a néhány év múl­va bevezetendő szabad nyelvválasztás irányába mutatnak. Ezért azokban az iskolákban, ahol a másik hazai általános és középis­kolában kerülhet sor egye­di engedélyek alapján. A felmérések szerint azon­ban ma még a Magyarorszá­gon működő, mintegy 3500 általános iskolából mind­össze 500+ban — főként nagyvárosokban — vannak meg az oroszon kívül más nyelv tanításánák a feltéte­lei. Ezért a Művelődési Mi­nisztérium programot dol­gozott ki az orosz nyelvta­nárok átképzésének támo­gatására, akik ezt igénylik. Az átképzésre önként vál­laLkozó pedagógusokat egy­részt szeretnék hozzásegíte­ni ahhoz, hogy közép-, illet­ve felsőfokú nyelwizsgát te­hessenek, másrészt ahhoz, hogy az egyetemek és főis­kolák kiegészítő képzésében tanári képesítést szerezze­nek. A nyíregyházi főisko­lán és a pécsi egyetemen egyébként már megindult az idegen nyelv, illetve nyelvek átképzés szakmai modelljé­nek kimunkálása: Szabolcs­ban például jelenleg 200 pe­dagógus készül a középfokú nyelvvizsgára, ősztől Szom­bathelyen és Veszprémiben is indulnak átképzési tanfo­lyamok, de több más me­gyében ugyancsak megkezd­ték a szervezést. A beindult felmenő rendszerű oktatásá­hoz adottak a tanítók-taná­rok, s bevezetése az orosz nyelvet oktatók érdeksérel­me nélkül, szakszerű fog­lalkoztatásukkal megold­ható, engedélyezik az orosz fákultatívvá válását. Erre a jövő tanévtől máris számos tanfolyamokon a részvétel anyagi fedezetének, mint­egy felét egyelőre a megyei tanács fedezi, a többi költ­ség terheit a munkáltató és a pedagógus viseli. A nyelvtanfolyamok munka melletti, illetve in­tenzív kurzusokra tagolód­nak, így ez a pedagógusok­nak nemcsak jelentős szelle­mi, hanem komoly anyagi megterhelést is jelent. A Művelődési Minisztérium ezért is szeretné, ha az ÁBMH átképzési alapjából központilag biztosítanák leg­alább a pénzügyi fedezet egy részét: a tanfolyami dí­jak felét, illetve a kieső fél­évre a pedagógus átlagfize­tését. Az átképzési program sikerének egyik fontos ele­me olyan feltételek megte­remtése, hogy az eredmé­nyes vizsgát tett tanárok valamilyen módon vissza­kapják pénzüket. A Művelődési Miniszté­riumban hangsúlyozták: egyetlen pedagógus sem kö­telezhető át-, illetve tovább­képzésre, s egyetlen orosz­tanárnák sem lehet felmon­dani olyan címen, hogy az iskolában orosz helyett más idegen nyelvet akarnak ta­nítani. (MTI) Neb-vizsgálat az iskolaorvosi ellátásról Gazdátlan korosztály Az iskolaorvosi ellátásról lelki problémák, és megiaka­— különös tekintettel a kö- dályozhatók a súlyosabb zépiskolás korúak egészség- pszichés betegségek, ügyi gondozásáról — készült Köztudott, hogy az egész­neb-vizsgálatot vitatták meg séges életmódhoz nélkülöz­tegnap, szerdán a városi né- hetetlen a testmozgás, pi ellenőrzési bizottság ülé- Ugyancsak közismert, mii­Kén Az orvosokból álló lyen szerény lehetőség kí­munkabizottság vezetője, nálkozik sportolásra az is­Virágh István egyetemi do- kólákban, cenc foglalta össze szóbeli Szellemileg túlterhelt a kiegészítőjében, az írásos be- tanulóifjúság. A nulladik számoló lényegi megálLapí- óra, a tanterv diktálta fe­tásait. Annak előrebocsátásával sorolta fel az iskolaorvoslás területén jelentkező gondo­kat1, hogy az iskolaorvosi hálózat jól működik. Minthogy az iskoláskorú­ak esetében nem a gyógyí­szített munkatempó igen­csak egészségromboló. El is hangzott a vitában javaslat­ként a kőtelező tananyag mihamarabbi csökkentése, ifjúságunk egészségének ér­dekében. Kívánatos lenne, hogy az iskolaorvosi teendőket min­• ác Knni.nl i heteaséeek vuo1 ucciiuuívci, jnui­^J?^™ denütt gyermek gyógy aszok megelőzése a fő cél. ezért a prevenciót segítő szűrővizs­gálatok körének bővítése el­engedhetetlen. Konkrétan, hallás-, illetve látásvizsgáló műszerekre lenne szükség. Kétségtelen tény, hogy a középiskolás korosztály lét­száma körülbelül egyharma­da az általános iskolásoké­nak, de a várható demográ­fiai hullám és az e korosz­tályban jelentkezők speciá­lis szakellátást igénylő testi, de főleg pszichés problémák indokolják a szervezett or­vosi gondoskodást. Ugyan­csak megoldatlan a 14—18 évesek iskolafogászati, vala­mint rendelő- és fekvőbe­teg-intézeti ellátása. A gyer­mekegészségügyi hálózatot mielőbb alkalmassá kell tenni e gazdátlan korosztály szervezett orvosi gondozásá­ra. Mind az általános, mind a középiskolások között egyre tóbb a piszchoszociálisan veszélyeztetett fiatal, és gya­rapodik a magatartászavar­ral küszködők száma. Ennek okán iskolapszichológusokra lenne szükség, mégpedig azért, hogy minél korábban felismerhetők legyenek a lássák el. Ennek ellene szól az a tény, miszerint az or­vosok nem kaipkodnak az iskolaorvosi munkakör után. A Csongrád Megyei Ta­nács V B. egészségügyi osz­tályának képviselője, Halus­ka l6tván egy felmérés ta­pasztalataival egészítette ki a vizsgálati anyagot. E sze­rint hatmillió forint hiány­zik ahhoz, hogy megyénk­ben elmondhassuk, nincs gond az iskolaorvosi ellátás tárgyi feltételei terén. A hi­ányzó összeget az elmúlt évi megyei pénzmaradványból, illetve az országos egészség­nevelési alapból próbálják előteremteni, s elsősorban szín- és hallásvizsgáló ké­szülékek vásárlására fordí­tani. A javaslatok között szere­pelt még: a középiskolások fogászati ellátásának fejlesz­lesztése, a sportolási lehető­ségek megteremtése, bővíté­se, a nulladik óra eltörlése, a napi tanórák számának csökkentése, az egészségügy tantárgy oktatása, a látás­é.s színlátás-vizsgálatok ál­talánossá tétele, mind az általános, mind a középis­kolákban. K. K. Beutalók a főidényre Június elejétől augusztus ezer gyermek tölthet el két végéig 120 ezren pihenhet- hetet a Balaton partján, nek itthon és külföldön vagy más szakszervezeti üdülőben. Az 'igények ennél az idén is nagyobbak lenné­nek. A beutalók többségével — 62 százalékával — az egygyermekes, 28 százaléká­val pedig a kétgyermekes családok utazhatnak. kedvezményes szakszerve­zeti beutalóval — tájékoz­tatták a SZOT üdülési és Szanatóriumi főigazgató­ságán az MTI munkatársát. A főidényben családos be­utalóval 36 ezer felnőtt és 25 A Márkus-féle mészterápia A csontritkulást kúráló Márkus-féle mészterápia hatásáról szóló első érté­kelés 1 hónapon belül el­készülhet — közölte Me­rétey Katalin, az Országos Reumatológiai és Fiziote­rápiás Intézet tudományos fői gazga tó-hel yet tese. Mint ismeretes Márkus József professzor, agrár­szakember a csontritkulás kezelésére nagy mennyisé­gű kálciumpor terápiás al­kalmazását javasolta. Mód­szerét nemrég megvitatta az egészségügyi intézmé­nyek vezető munkatársai­val, akik fenntartásokkal fogadták a gyógymódot. Márkus professzor viszont azt vetette a gyógyítás szakembereinek szemére, hogy nem értékelik kellően a mészterápia jelentősé­gét. Mivel a tanácskozáson megegyezés nem született, a felek áthidaló megoldást fogadtak el: Márkus József az ORFI részére átadja'be­tegei közül 150-ne'k a ne­vét, akiket a szakorvosok kérdőíves módszerrel tesz­telnek. Az erről készült eredmény és a későbbi vizsgálat alapján döntenek arról, kezdjenek-e klinikai vizsgálatot a szerről. A főigazgató-helyettes el­mondta azt is: a beteglis­tát április 6-án kapták meg, így az általuk -készí­tett és kiküldött kérdő­ívekre mostanáig imindösz­sze 52 válasz érkezett., Az első értékelés hamarosan elkészülhet, amennyiben a betegek folyamatosan postázzák a levelet. Az ed­digi tapasztalat szerint azonban nem sietnek az érintettek a kerdőivek megválaszolásával, pedig a gyógyír 'klinikai vizsgála­tának elkezdése előtt szük­ség van a betegek szemé­lyes vizsgálatára is. Hiszen számos egyéb hatás mel­lett az sem közömbös, hogy a páciens mennyi ideig szedte a szert. A csontanyagcsere ugyanis lassú folyamat, így 4 heti mészterápiával — mint az több levélből is kiderült — javulás nemigen várható. Az értékelés elkészíté­séhez az ORFI vezetősége szívesen venné, ha olya­nok is jelentkeznének, akik kérdő ivet ugyan nem 'kaptáik, Viszont tartósan alkalmazzák a szert — mondotta végezetül a fő­igazgató-helyettes. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents