Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 98. szám 1989. április 27., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Gályarabból kormányos? Egy héten belül a tegnap délelőtti volt a második — viharos és ellentmondásos hangulatú — operatagozati ertekezlet a Szegedi Nemzeti Színházban. A pénteki elsőn — amint arról hirtadlunk — az intézményt fenntartó városi tanács vezetői azt jelentették be. hogy überfrank Géza, bár főállásban a kővetkező szezonban az Operaház zeneigazgatói leendőit látja el, még egy évig Szegeden is folytatja munkáját; azért vállalta ezt, hogy elég idő legyen megtalálni a szegedi opera élére a megfelelő szakembert és a tagozat munkája folyamatos lehessen; pénteken egyszersmind bejelentette, mihelyst ennél jobb megoldást találnak — kész azonnal átadni posztját. Nos,, ez megtörtént, bár a fenntartók tegnap csak félmegoldásra tettek javaslatot. Müller Józsefné tanácselnök-helyettes arról tájékoztatta a társulat tagjait, hogy Gregor József igent mondott a felkérésre-, elvallalta az operatarsulat művészeti vezetését. A nagy népszerűségnek örvendő, s tavalyelőtt emlékezetesen visszhangos körülmények között Győrbe szerződött énekművész három feltételhez kötötte ,.igen"-jét: 1. Kérdezzék meg a társulatot arról, hogy tagjai elfogadják-e személyét; 3. egy évre szóló megbízást kapjon; 3. az önálló Szegedi Szimfonikus Zenekar élere lJal Tamás karmester kerülhessen. A tanacselnök-helyettes elmondta: ha a feltételek teljesülnek, Gregor kinevezesére tesznek javaslatot a tanács végrehajtó bizottságának, s kinevezése esetén vele közösen próbálják föllelni azt a szakembert, aki első karmesterként dolgozhatna a színházban. Ezután olyanfajta vita kerekedett, amelyhez nagyon Gregor József vállalja az operavezetést Pál Tamás lesz a zenekar élén? r Átalakul a magyar kormány hasonlókat szinte minden magyar állampolgár kényszerül elszenvedni mostanában; a szegedi operatársulat éppúgy hasonlít pillanatnyilag egy felbolydult méhkashoz, mint ebben az országban sok-sok más munkahely. Ráadásul a vezetőváltás általánosan jellemző gyötrelmeit itt még dúsítja, hogy — művészeti intézményről lévén szó — az emberek és teljesítményeik méréséhez a létező objektív mércék mellett szubjektivek is használatosak. Ezért (is): az első észszerű kérdésre, hogy tudniillik miként lehetett összesen négy nap alatt egészen másféle „megoldásokra" jutni, dacára, hogy időigényesnek neveztetett a dolog még pénteken, a következő a válasz: a múlt heti megbeszélésen szinte kizárólag azok szólaltak meg, akiknek az a véleményük, hogy a társulat súlyos belső problémákkal küzd; többen kifejezték, hogy mellékállásban nem tartják megoldhatónak az operavezetést; Oberfrank Géza ezért a feszült hangulatú értekezlet után arra az elhatározásra jutott, hogy mégsem vállalja a kővetkező évadot, s ezt közölte a színház és a tanács vezetőivel. Akik erre — az elmúlt hét végén — tárgyalássorozatot folytattak. Gregor Józseffel. A számtalan ág-bogú, ám — p péntekivel ellentétben — tobb szakmai érvet felsorakoztató és kevesebb személyes elfogultságot tükröző vitából (amely teljességében itt fölidézhetetlen) kiderült végül: az, hogy Szegeden viszonylag hosszú ideje színvonalas operatársulat működik, s búr ez a magyar (általános és színházi) viszonyok között már-már csodának számit — mégis: tény; hogy az is maradhasson, érdemes felülemelkedni a művészi munkát mindenütt a világon kísérő személyes érzékenységeken; a remélhetően közös cél, a magas színvonalú szegedi operajátszás jövője érdekében érdemes értelmes kompromisszumokat kötni. Mindezek jegyében a társulat (egy ellenszavazattal) elfogadta az elé tart „megoldási javaslatot". Vagyis: a kinevezésre jogosult testület elé terjesztik, hogy Gregor József kapjon egyéves művészeti vezetői megbízatást; az emlegetett feltételekből következik, hogy Pál Tamast a Szegedi Szimfonikus Zenekar élére fogják javasolni. A jelenlevő Gregor József elmondta, hogy az elszerzödésekor is kifogásolt „színházi rendetlenséget", a szervezési bajokat szeretné megszüntetni, a társulatot kiegészítem és valamennyi tagját folyamatosan foglalkoztatni; a jelenleginél gazdagabb repertoárt kíván építeni. A majdan szerződtetendő karmester mellett vendégművészekkel dolgozik, köztük Oberfrank Gézával, Pál Tamással, a jövő évadtól az Operaházba szerződött, de félállásban továbbra is a szegedi társulathoz kötődő Cser Miklóssal, a tavaly Szegedről Miskolcra elszerződött Molnár Lászlóval. „Ügy érzem magam, mint a gályarab, aki beleesett a tengerbe, aztán kihúzták és a hajókormányhoz állították" — példálózott Gregor; úgy tűnt, mindenki értette. S. E. Helycsere hat bársonyszékben A miniszterelnök — a korábban tett nyilatkozatainak megfelelően — levonta a következtetéseket az egyes miniszterek munkájában tapasztalt következetlensegekből, s kezdeményezte az Elnöki Tanácsnál, hogy tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a Minisztertanács személyi összetétele megváltoztatására. A kormányátalakítás indokairól, a miniszteri kinevezések eljárásjogi szabályainak módosulásáról, illetve az ebből következő patthelyzetet feloldó miniszterelnöki elhatározásról nyilatkozott Raft Miklósi államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke az MTInek. A Minisztertanács személyi összetételenek megváltoztatására több indok miatt kerül sor. Ezek közül az egyik, hogy az utóbbi időben zavart okozó intézkedésekért néhány minisztert személyes felelősség is terhel — mondta Raft Miklós. Ezt egyébként a miniszterelnök az Elnöki Tanácshoz benyújtott előterjesztésében is megfogalmazta. Ugyanakkor a személycseréket az is indokolja, hojiv a kormányzati munkában erősíteni szükséges ti szakmai elemet. Ezt a törekvést jelzi, hogy a megválasztásra javasolt személyek nagy szakmai tekintéllyel bírnak. Gyakorlatuk van a politikai közszereplésben. és bizton remélhető, hogy megfelelnek a plurális viszonyokból adódó sajátos követelményeknek is Végezetül: kinevezésükkel egységesebb. fiatalabb korösszetételű. és így munkabíróbb, nagyobb kormányzati osszFeneketlen zsák, vagy jámbor fejőstehén? Az Országgyűlés várhatóan a májusi ülésszakon tárgyalja meg a költségvetési reform koncepcióját. Nyilvánvaló, hogy a gazdasagban, a versenyszférában alaposan csökkenteni kell az állam jövedelemújraelosztó szerepét. Ezzel egyidejűleg mérsékelni kell a hagyományos — mondhatni, klasszikus — állami feladatokra, tehát az igazgatásra, a rend- és jogvédelemre, valamint a védelemre fordított kiadások összegét is. Nem tarthaló fenn a mai rendszerű — és aranyú állami kötelezettségvállalás az egészségügy, az oktatás, a larsadalombizlositas. a szociálpolitika és a lakásgazdálkodás területén sem A költségvetési reformnak az egész államháztartásra ki kell terjednie; az allami költségvetés szűkebben vett területei mellett az elkülönített állami pénzalapok és egyéb állami kötelezettségek — így például, az Allami Fejlesztési Intézet által átvállalt vállalati adósságok —. a társadalombiztosítás es a tanácsok területét is át kell lógnia A legfontosabb cel az, hogy. kialakuljon a gazdaságnak egy olyan, kifejezetten pénzügyi eszközöket alkalmazó irányítási rendszere, amely az államháztartás kívánatos egyensúlyát, a hiány csökkentését piaci finanszírozási eszközökkel biztosítja. E célok elérése érdekében a költségvetési reformnak olyan piacgazdaság modelljét kell megteremtenie, amelyben az árak — és az árakban foglalt jövedelmek —, a bérek és a vállalkozói nyereseg valóságos gazdasági tényezők. Tehát a piacon elfogadott teljesítmény, hatékonyság alakítja, formálja és osztja el a jövedelmeket; a termelési tényezőket — a munkaérőt, a tőkét, a természeti kincseket, az importot, illetve sz ehhez szükséges konvertibilis devizát, és így tovább — a piacon lehet megszerezni. Értéküket a piac határozza meg. Ebben a modellben az állam szerepe a jövedelmek központosításában és újraelosztásában az értéktartó társadalmi ellátásokra: a klasszikus állami feladatokra — köztük az igazgatásra, a védelemre —, az infrastruktúrára és az úgynevezett makrostruktúra átalakításával kapcsolatos feladatokra korlátozódik. Az elosztásra — befektetésre — kerülő jövedelmek túlnyomó többsége a piac értékítélete alapján, a vállalkozásokon, illetve a lakosság, az állampolgárok személyes közreműködésével kerül be, vesz részt az újraelosztás folyamatában. ' Ebből következik, hogy a különböző tulajdonformák működését, a gazdaságban játszott szerepét csakis a hatékonyságon alapuló piaci ítélet szabja meg. Nem befolyásolja állami szabályozás, tehát a társadalmigazdasági folyamatokat — központi szervezés helyett — a társadalom önszervezódése irányítja. Az állam visszavonulása. a gazdasági folyamatokba való beavatkozásának jelentős mérséklődése révén felszabaduló forrásokat az értéktartó társadalom-, illetve szociálpolitika feladatainak ellátására lehet átcsoportosítani. Egy részük pedig — a feladatok egyidejű leadásával — a lakossági, illetve a vállalkozási szférába kerül. A költségvetési reform végrehajtása során az államháztartás bevételeit egyre növekvő mértékben szabályozzák majd törvények, és a kiadásokat pedig a jelenleginél sokkal pontosabban körülhatárolt állami feladatok, illetve törvények határozzák meg. így aztán az úgynevezett fiskális és monetáris — a kincstári, és a pénzügyi — területek között világos feladatmegosztás jön létre. Megszűnik a költségvetés „feneketlen zsák", illetve, a másik oldalról, a „jámbor fejőstehén" értelmezése. Világos, egyértelmű, és törvényekkel körülbástyázott állami költségvetési rendszer születik, amely alapja és ösztönzője lehet u további reformfolyamatoknak. Csik István hangot felmutatni képes Minisztertanács állhat össze. Mindezek alapján tett indítványt Németh Miklós a z Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács elnöke előterjesztésében kezdeményezte, hogy az Országgyűlés május 10-i hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert: Czibere Tibor (művelődési minisztert; Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét; Váncsa Jenó mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert; Várkonyi Péter külügyminisztert és Villányi Miklós1 pénzügyminisztert. Egyidejűleg nevezze ki: Békési László pénzügyminiszter-helyettest pénzügyminiszterré: Glatz Ferencet, az MTA Történettudományi Intézete igazgatóját művelődési miniszterré: Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt külügyminiszterré; Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt ipari miniszterré; Hütter Csabát, a Szécsényi II Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökét mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterre és Kemenés Ernőt, n tervhivatal :'i! la m ti tkú rá t min iszterré, űz Országos Tervhivatal elnökévé. — Milyen eljárásjogi szabalyuk teszik lehetővé a miniszterelnök indítványának előterjesztését? — Az alkotmány egyik szakasza kimondja, hogy a Minisztertanács elnökét és az MT tagjait az Országgyűlés az Elnöki Tanács javaslatára menti fel, illetve választja meg. Ezt az alkotmányi rendelkezést egészítik ki a házszabályok azzal, hogy kimondják: az Elnöki Tanács a maga javaslatát az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közös kezdeményezésének alapján terjeszti az Országgyűléseié. Tehát a miniszterek megválasztása jelenleg egy háromlépcsős eljárást kíván. Az első a kezdeményezés. a második a javaslattétel, a harmadik a döntés a felmentésről, illetve a megválasztásról. Most azonban egy lépcsőfok kiesett, mivel a HNF OT nem kívánt élni kezdeményezési jogával. Ugyanakkor semmiféle tiltó rendelkezés nincs arra nézve, hogy a Minisztertanács elnöke a miniszterek kiválasztásakor ne tehessen indítványt. Ilyen tilalom egyébként ellentmondana minden logikának és ésszerűségnek. Hiszen a kormány elnöke dolgozik együtt rninisztereivel, tevékenységükért egyfajta politikai felelősséget visel, s ezért kiválasztásukban is szerepet kell kapnia Jelenleg ennek a szerepvállalásnak még nem alakult ki a pontos jogi szabályozása. Ez majd az új alkotmányra vár. Addig azonban a most követett eljárás látszik célszerűnek, és egyben törvényesen megalapozottnak. — Az eddigi gyakorlattól eltér, s szokatlan, hogy még a döntés előtt nyilvánosságot kapott az egyes miniszteri tárcák élére jelölt személyek neve. Korábban az ilyen jellegű személyi döntéseket zárt ajtók mögött hozták meg. és a közvélemény csak akkor értesült minderről, amikor már a kesz tényékről lehetett informálni. .. — Most ebben is változás van, s természetesen lehetőség nyílik arra is, hogy a Házszabályoknak megfelelően, az Országgyűlés illetékes bizottságai megismerjék és meghallgassák az egyes jelölteket, és róluk véleményt alakítsanak kj. Az Országgyűlés, amikor az Elnöki Tanács javaslata felett dönt, figyelembe veszi e bizottsági véleményeket — mondotta végezetül Rafl Miklós. A párt káderhatásköréröl A káderhatáskör gyakorlása nem felel meg a politizáló part munkastílusának, éppen ezért annak jogszabályokkal biztosított érvényesítése sem indokolt. A Központi Bizottság elé kerülő javaslat értelmében ennek a jogszabálynak az érvényesítéséről a párt. le kíván mondani — nyilatkozta Kimmel Emil, az MSZMP szóvivőhelyettese az MTI-nek a kormányátalakítással kapcsolatos kérdésekre válaszolva. Kimmel Emil elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága április 19-ei ülésén foglalkozott a part káderhatáskörének módosításával. Erról az ülést követő szóvivői értekezleten szakértői tájékoztatás hangzott el. Ott is szó esett arról — bár úgy tűnik, akkor nem kapott ez kellő figyelmet —, hogy a Politikai Bizottság nem döntött, hanem egy javaslatot fogadott el, amelyet a Központi Bizottság soron következő úlese elé kíván terjeszteni. A javaslat szerint a párt kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok hatályon kivül helyezését. Ugyanakkor — s ez hozzátartozik e témakörhöz — a világ valamenynyi kormányzó pártjánál vagy hatalomra törő pártjánál gyakorlat, hogy a fontos vezetői funkció betöltését politikai eszközökkel kívánja befolyásolni: jelöltek állításával, ajánlásával. a nyilvánosság biztosításával. Az adott helyzetben, mikor még a régi szabályok hatalyban vannak, de az új törekvések szellemisége is érvényre kell, hogy jusson, nyilvánvaló a Központi Bi. zottság az utóbbiak szerint kíván eljárni. Kimmel Emil mindehhez hozzáfűzte, hogy véleménye szerint a kormány jelenlegi helyzetében nem lehel közömbös: a párt Központi Bizottsága támogatja-e a kormányfő elképzeléseit, vagy sem. Ugyanakkor a pártnak sem közömbös, hogv ebbéli véleményét meg a Parlament ülése előtt i i nyilvánítsa és a Központi Bizottság szintjen megfogalmazza. (MTI)