Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-02 / 78. szám

12 1989. április 2., vasárnap Vízilabda OB I. SPORT Tudósítóink figyelmébe Felhívjuk tudósítóink fi­gyelmét, hogy az ünnepek miatt hét végi ügyeletünket kedden tartjuk. Ezért kér­jük, hogy a szombati és va­sárnapi eredményeket Ked­den délelőtt 9 és 11 óra kö­zött adják le a szerkesztő­ségbe a szokott módon. Tudomány és sport A Mhgyar Tudpmányos Akadémia szegedi bi­zottsága rendezésében ji sportbiológiai mun­kabizottság április 5-én dél­után 2 órakor a Somogyi utcai székházban tartja so­ros ülését Ennek keretében Szórády István tudomá­mányos szaktanácsadó, az orvostudományok doktora és Franki Róbert egyetemi tanár, a Testnevelési Főis­kola tanszékvezetője „A sportolók egyéni gyógyszer­érzékenysége" címmel szá­mol be az elsó hazai farma­kogenetikai vizsgálatok eredményeiről. A téma szo­rosan kapcsolódik a dop­pingellenőrzés problémájá­hoz. Ezt követően, délután 4 órakor Csabai Csaba. Szolnok megye sportfőorvo­sa „A testi nevelés reform­ja" című előadását hallgat­hatják az érdeklődők A téma különösen aiánlott az iskolaorvosoknak és a test­revelő tanároknak. Humánumot nélkülöző Könnyed játékkal eredménycentrikusság Atlétika A Szeged SC atlétikai szakosztályának két ver­senyzője kapott meghívást központi edzőtáborozásra. Szabó Erzsébet, a B00 mé­teres síkfutás csúcstartója április 3-tól 18-ig az olasz­országi Farmiában készül az idényre a felnőtt válo­gatottal. míg a serdülő kor­csooortú Barna Krisztina április 7-ig az utánpótlás­kerettel Tatán gyakorol. Csehi nyaka fáj Kedden 17,30 órakor a Népstadionban Svájc válo­gatottjával mérkőzik a ma­gyar labdarúgó nemzeti ti­zenegy, amely a terveknek megtelelóen folytatja elő­készületeit Tatán. Szomba­ton délelőtt taktikai gya­korlatokat végeztek a ke­rettagok, majd a délutáni műsorban egymás közötti játék szerepelt Bicskei Bertalan szövetsé­gi kapitány ígérete szerint csak hétfőn hirdet kezdő­csapatot. Ám nem hivatalos hírek szerint csak a balhát­véd 6zemélye kétséges. Ott Keller vagy Sass kezd. Ha Keller, akkor Sass középpá­lyás lesz. Várhatóan a 'kö­vetkező tizenegy játékos lép pályára: Disztl P., Koz­ma. Disztl L., Bognár Z., Keller, Gregor. Kovács F., Détári, Sass, Kiprich, Haj­szán. Annyi bizonyos, hogy Cse­hi, az utólag meghívott Bp. Honvéd játékos nyaka erő­sen fáj, vélhetően huzatot kapott. Ennek ellenére a foglalkozásokon részt vesz. A magyar ilabdarúgók szinte semmet sem tudnak a keddi ellenfél játékerejé­ről. Ez azért jó, mert kü­lönösebb taktikai „csapdá­kat" nem kell előkészíteni. Honi sportorvoslásunk, ahogyan Csiszár Előd főorvos látja Sípos István felvitele A szegedi center. Török (fehér sapkában) kétszer is be­talált a Honvéd kapujába Több mint 3 hónapos szü­net után tegnap ismét baj­noki pontokért folytatódott a vízilabda OB I. küzdelem­sorozata. Az őszi idényt 9. helyen záró Szeged SC csa­pata a Bp. Honvéd „csikó­csapatát" fogadta. A mérkő­zést kedves ünnepség vezet­te be, az egyesület és a szakosztály vezetése elbú­csúzott Tombácz Józseftől, a kábelgyár igazgatójától, a szakosztály volt elnökétől, akit munkahelyi beosztása Budapestre szólított. Az első negyed elején eredménytelen támodásokat láthattunk mindkét féltől, mígnem Török 2 perc eltel­te után a hálóba talált. A (továbbiakban ugyan növel­ték előnyüket a kissé vissza­fogottan játszó hazaiak. A folytatásban már felszaba­dultabban, oldottabban, és némelykor könnyelműen szőtték akcióikat Bózsóék, így, ha csak fél villanások erejéig is, de „ficánkolhat­tak" a honvédosok. A har­madik negyedtől aztán „be­indult a gépezet", látványos szegedi akciók sora követ­kezett, és ami ennél is ör­vendetesebb, a támadások Gól rendre góllal végződtek. A 7/5, ilil. 7/2. Honvéd — mi mást tehetett volna — beletörődött a megváltoztathatatlanba, a vendéglátók pedig tetszésük szerint iskolázhattak. A szegediek vezető edző­je, Pozsgay Zsolt jól élt a lehetőséggel, ügyesen „mi­xelt". Valamennyi játékosát vízbe küldte, és a váltások — ez mindenképpen biztató a jövőt illetően — nem okoztak zökkenőt a csapat­játékban. , Győzelmüket könnyed játékkal érték el a szegediek, akik — ha nem csail értékítéletünk — máris „formában" vannak. Szeged SC—Bp. Ilonvcd 11-3 (3-1, 2-2, 4-0, 2-0). Üj­szegedi Sportuszoda, 300 néző. Szeged SC: Miller — Don­gó 1, CSERI 2, DELEON 3, Tóth 1, TÖRÖK 2, Bozsó, Juhász, Lengyel 1, Hegyesi 1, Lihótzky, Éles. Edző: Pozsgay Zsolt. Bp. Honvéd: Csánk — Szabó 1, Éppel, Surányi, VIGH 1, Nyúl, Csombor 1, Péter, Halas, Taxner, Bar­dóczi, Kaiser. Edző: 'Mohá­csi Attila. emberelőnyből: Torna diákolimpia Az a furcsa helyzet állt elő, hogy éppen abban a vá­rosban — történetesen Szegeden — rendezik hétfőtől az ország legnagyobb tornászversenyét, ahol az évek folya­mán gyermekeipójébe fejlődött vissza ez a sportág. Kicsit meglepő, de ugyanakkor szívderítő is, hiszen hátha lökést ad a szegedi sportág újravirágzásához. Bár az igazsághoz hozzátartozik, megyeszékhelyünk már több alkalommal volt házigazdája különböző korosztályos tornászviadalok­nak. Azonban ilyen nagyszabású összejövetelre még nem került sor. Már csak azért sem, mert az idén első ízben rendezik összevonva általános és középiskolásoknak, vala­mint a felsőfokú intézmények hallgatóinak ezt a diák­olimpiát. Ez évben a szervezők — a megyei diáksport­tanács, az Ifjúsági és sportosztály, valamint a Juhász Gyu la Tanárképző Főiskola testnevelés tanszéke — azt is vál­lalták, hogy a ritmikus sportgimnasztika versenyeit lebo­nyolítják így hétfőtől szombatig több mint 800 diák lép színre a Topolya sori sportcsarnokban. A szervezőbizottság vezetőjétől, Mitrik Lászlótól meg­tudtuk, hogy az országos diáksportszövetség 2,1 millió fo­rintot adott a verseny lebonyolítására, amivel a szegedi rendezők a megfelelő kereteken belül gazdálkodhatnak. Ez annyit jelent, ha a fenti összegből kifutnak a szegediek, akkor azt a megyének kell pótolnia, ha viszont ügyesen csoportosítanak, akkor a nyereséget az itteni diáksportra lehet fordítani. A megyénkből az országos döntőbe több csapat ls be­került. Az úttörők között a 6zegedi Tarján TV-es, vala­mint a Madách iskola, míg a fiúknál a csongrádi Domo­kos Rókus és a szintén szegedi Odessza II. tanulói szere­pelnek. A középiskolásokat a lányoknál a szegedi Széche­nyi, a fiúknál pedig meghívottként a makói Juhász Gyula iskola képviseli. A felsőfokú intézmények versengésében a tanárképző főiskola csapatai vesznek részt. A diákolimpia első napján a ritmikus sportgimnaszti­kások szerepelnek. Kedden az úttörők csapat- és egyéni versenyeire kerül sor. Szerdán a napot az egyetemi és fő­iskolai női csapiatok nyitják, majd az úttörő és a felső­fokú intézmények féríiegyüttesei következnek Csütörtökön a középiskolások veszik először birtokukba a szereket, majd az egyetemisták egyéni versenyére kerül sor. E nap délutánjától egészen szombat estig már csak a középis­kolásoké a tornacsarnok. A versenyek reggel 8 órától este 9-ig tartanak. Napjaink honi sportéleté­nek egyik legvitatottab té­mája — edzők, versenyzők, a szakmabeliek, de a kívül­állók körében is — a sport­orvoslás. Nagyon sok szak­ember vallja, talán nem is ok nélkül, hogy hazánkban a sportorvosok nem, vagy alig tudnak segíteni az edzőknek, mert egyszerűen nem értenek a munkájuk­hoz! Súlyos vádként fölfog­ható értékítélet, majdhogy a szakma semmibevétele. Valóban ilyen aggasztó lönne e téren nálunk a helyzet, tényleg ilyen ala­csony szinten funkcionálna a degradált, jelen állapotá­ban gyakorlatilag alig hasz­nosítható spéci ál is sportor­voslás? Erről cseréltünk gondolatot a nemcsak Sze­geden, de a környékén is közismert, igen népszerű Csiszér Előddel, a makói kórház röntgenosztályának főorvosával, aki „mellesleg" sportorvosi szakvizsgával is rendelkezik, és kiváló diag­noszta. A jelzőket nem vé­letlenül kap>csolom szemé­lyéhez, hiszen mindegy, mi­lyen sportágat űznek a ver­senyzők, sérüléskor szűkebb p>átriánkbó] többségüknek első útja hozzá vezet. Ha ebből meg lehetne élni, nyugodtan nyithatna sport­orvosi magánrendelőt, Csak­hogy ő nem hdtrni előnyö­kért, a paraszolvenciáért, hanem a sport, a verseny­zők mérhetetlen szeretetéért segít a rászorulókon! Teszi mindezt azért, mert a sport gyermekkQrq óta meghatározta életét. Szinte mindent kipróbált. torná­zott, másodosztályú vivő volt, kézilabdázott NB II­ben. ma is rendszeresen te­niszezik, részt vesz kispá­lyás focimeccseken. Annak idején a Testnevelési Főis­kolára készült, de — a sors furcsa játéka — nem vet­ték föl, egy év múlva vi­szont már a 6zegedi orvos­tudományi egyetem hallga­tója volt — Sajnos, bizonyos mér­tékig egyet kell értenem azokkal, akik elmarasztaló­an nyilatkoznak ténykedé­sünkről — utalt társalgá­sunk apropóját adó felveté­semre. — Nem szeretnék megbántani senkit, de a kollégák között — egy-egy sportág szeretetére hivat­kozva — sok a műkedvelő. Van egy vékopy réteg, ér­tem alatta a fővárosi Sport­kórház szakembergárdáját, a megyei sportorvosi inté­zetek vezetőit, néhány na­gyobb egyesületnél dolgozó orvost, akiknek mindenkép­p>en tiszteletre méltó tertni­akarásuk, törekvésük. Lehe­tőségeink azonban — gyógy­szerek, műszerek, és még sorolhatnám — behatárol­tak. — Konkrétan mire céloz? — Ami nálunk van, meg sem közelíti a nyugati, de a fejlett sportkujl. túrával rendelkező keleti országok­ban természetesként vett körülményeket. Gondolok itt a kiválasztásra, a kondi­cionálásra, a doppingolás­sal össze nem tévesztendő megfelelő gyógyszerezésre, a vitaminkúrákra. — Vitathatatlan a szakte­rület specialitása, de nem ördöngös mesterség, csupán bele kellene mélyedni a dolgokba. Nálunk miért nem tud gyökeret ereszteni, tere­bélyesedni az igazi soortor­voslás nagyon is hiányzó fája? — Több oka van. Az egye­temen sportorvoslást nem tanítanak! Nem hiszi el. de nagyom sokan nem is tud­ták, mi az, hallani sem hal­lanak róla ... Akik élspor­tolóként lesznek orvosok, nagyon is jól tudiák, tisz­tában vannak vele. erköl­csileg, anyagilag, tehát eg­zisztenciálisan mire szá­mithatnának „csak" sport­orvosként. Persze, van el­lenpélda is. A Szegeden jóll ismert egykori labdarúgó, Berkes István a birkózóvá­logatottal bejárta a világot, csakhogy mielőtt odakerült, már jó sebész volt! Ismere­teim szerint változás várha­tó e terüteten, az egyete­mek önállóan állíthatják majd össze tanrendjüket, így a hallgatóknak módjuk lesz a választáshoz. — Lát-e, tapasztal-e ösz­szefüggést a nálunk elő­forduló, viszonylag sok sportsérülés, és a már em­lített —, hogy is mondjam —, nem éppen ideális kö­rülményeink között? — Mindenképpen! A meg­felelő sportkultúra hiányos volta óriási bajok előidéző­je. Ehhez jön még a ma di­vatos, olykor minden racio­nalizmust nélkülöző ered­ménveentrikusság. amit a versenyző és edző egyaránt akar. Ebben az esetben a humánum semmivé válik, ráadásul a túlhajtott álla­potban nincs visszajelző me­chanizmus. Bekövetkezik a sérülés, ami eredhet felké­születlenségből, fáradtság­ból, majd létrejön a károso­dás, mert nincs idő a reha­bilitációra. Pedig a baj meg­előzhető, mi több, a gyógyu­lás siettethető, ha hallgat­nak az orvosra, megfogadják tanácsait. Igen ám. de oly­kor a vezetők a részsikere­ket nem hajlandók fölál­dozni az igazán nagy ered­menyekért. — Érthetetlen, mégis so­kan vitatják az orvos ér­demeit egy-egy sportsiker kapcsán. E tekintet ben ön viszont igazán nem panasz­kodhat, sokan kérik, igény­lik tanácsait. Együtt dol­gozott Kővári Árpáddal, je­lenleg Nyári Sándor és Tót Zsolt edzői munkáját segí­ti, de lehetne sorolni több nevet is. Ha nem csalnak értesüléseim, nem kis köze van ahhoz, hogy a Szegedi Építők női tekézöi meg­nyerték a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Beszélne arról, milyen szerep jutott felkészítésükben az orvos­nak? — Semmi különöst nem tettem — próbálja elháríta­ni magától a dicséretet —, igyekeztem a lehető legjob­ban ellátni, megoldani, amit fölvállaltam. Tulajdonkép­pen pszihosomaticus és rne­dieinális fölkészítést csinál­tam a csapatnál. Segítettem a terhelés és pihenés helyes arányának a kialakítását, különböző fiziológiai megfi­gyeléseket, méréseket végez­tem, hogy egyénekre bont­va határozhassam meg, ki­nek mi az optimális ver­senyállapot. Számomra új volt, hogy mennyire lehet nőket fanatizálni egy ered­mény elérésére. Az igazság­hoz tartozik, könnyű dol­gom volt, hiszen világbaj­nokokkal, országosan elis­mert versenyzőkkel dolgoz­hattam együtt. Ettől függet­lenül — talán nem veszik szerénytelenségnek — ez a társaság, és ezt a példa is bizonyítja, éveken át nem tudta hozni azt a kis pluszt, amit most sikerült kicsikar­nom belőle, azaz, az ezüstök után végre aranyérmet ve­hettek át a versenyzők. — Ennyi lenne a siker ára? — No, nem egészen, sok összetevője van, ha jól be­legondolunk. Figyelni kell a pszichés állapotra, és nem elhanyagolandó az autogén­tréning sem. Elengedhetet­len egy igazán jó gyúró, potenciális partnernek tar­tom! Szociológiailag nagyon lényeges a csapat fölépítése, az értékrend, a játékosok egymáshoz való viszonya, nem utolsósorban a megfe­lelő háttér, a családi ki­egyensúlyozottság, a nyuga­lom. Csiszér Előd egykoron ak­tívan versenyzett, a sporttól, ami ma is életeleme, kép­telen elszakadni. Ezért is választotta ezt az utat, hogy most a pálya széléről vi­gyázza az utódok egészségét! Gyürki Ernő Polgár 3udit a díjasok között Hazaérkezett a Polgár család New York-ból, ahol Zsuzsa, Zsófia és Judit a világ legnagyobb nyílt, sváj­ci rendszerű sakkvensenyén szerepelt. A kilencfordulós versenyen 91 sakkozó ült asztalhoz, s a 18 000 dolláros első díjat az amerikai Fedo­rowicz nemzetközi nagy­mester szerezte meg. Polgár Zsófia ós Polgár Zsuzsa 4 ponttal az 52—69. helyen végzett, többek kö­zött AhmilovsZkaja társa­ságában, aki a szaloniki sakkolimpián hagyta el a szovjet csapatot. Zsófia 4 pontjával teljesí­tette a férfi nemzetközi nagymesteri normát, 35 élö­p>onttal növelte értékszá­mát. Judit a díjasok között végzett, ő lett messze a legjobb a nók közül — mondta Polgár László, a lányok édesapja. — Zsuzsá­nak ezúttal viszonylag gyengén ment, Judit egyéb­ként sötéttel legyőzte a 14 éves szovjet Gata Kamsz­kijt, akit a világ legtehetsé­gesebb fiatal sakkozójának tartanak, s akiről Garri Kaszparov világbajnok úgy nyilatkozott, hogy egykor, az utódja lehet. A tatár nemzetiségű Kamszkijról az AP és a Tanjug hírügynöikség azt jelentette — s ezt a hírt Polgár László is megerősí­tette —, hogy miután befe­jezte a versenyt, édesapjá­val együtt politikai mene­dékjogot kért az Egyesült Államokban. Bognár vezet A legharcosabb magyar labdarúgónak kiírt vándor­díjért, a Néphadsereg újság által alapított díszkardért folyó közönségszavazáson Bognár Zoltán vezet a Svájc elleni barátságos válogatott mérkőzés előtt. A keddi találkozó után újra várják a szurkolók voksait A kérdés: ki küz­dött a leglelkesebben a vá­•logatott játékosok közül? A szavazatokat az MLSZ cí­mére (1393. Budapest, Pos­tafiók 325.) várják. A szava­zók között tárgynyeremé­nyeket sorsolnak ki

Next

/
Thumbnails
Contents