Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

180 1989. április 20., csütörtök Az MSZMP-nek jó esélyei vannak egy választás megnyerésére Az MSZMP Nógrád me­gyei bizottsaga hétfőn saját salgótarjáni székházában ki­bővített ülést tartott, ame­lyen Devcsics Miklós, a párt­bizottság első titkára adott tájékoztatót időszerű bel- és pártpolitikai kérdésekről. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tágja, államminiszter is, aki a többi között rámu­tatott: vannak, akik a párt­ban ma lépten-nyomon megnyilvánuló vitát olyan széthúzásnak tekintik, amelytől félteni kell a pár­tot, tartani kell attól, hogy a nézetkülönbségek pórtsza­kadást eredményeznek. Pozs­gay Imre szerint, azonban e viták természetesek, hiszen a párton belül sokan keresik a kiutat jelenlegi válságos helyzetünkből. Nyílt vitájuk sokkal inkább erőforrása, eszköze a közös út megtalá­lásának, mint a hibák elta­karása, a viták elfojtása. Ez utóbbi vitte egyébként az elmúlt évtizedek során zsák­utcába a pártot. Voltakép­pen — mutatott rá — ez volt Kecskemét egyik nagy tanulsága is, ahol még azok a reformerek is, akik a párt­szakadás elkerülhetetlensé­gével érkeztek a reform­műhely tanácskozására, a vita során felismerték, a vé­lemények nyilt ütköztetésé­vel, a címkézés, leszólás nél­küli vitakultúra meggyöke­reztetésével folytatni lehet és kell is a harcot a párton belül, a párt célkitűzéseiért. Hogy melyek ezek a célkitű­zések, erre a kérdésre a Po­litikai Bizottság tagja egy­értelműen válaszolt: csak plyan reformot támogatha­tunk, amely a szocializmus megerősödését hozza magá­val, amely esélyegyenlősé­get, emberi egyenlőséget je­lent, mégpedig a tulajdon­birtoklás olyan formái köze­pette, ahol a közösségi tulaj­don jelöli ki a vegyes és ma­gántulajdon helyét. De nem jogi szankciókkal és privilé­giumokkal, hanem a tőke­mozgás törvényszerűségeit követve. Arról szólva, hogy az új­jászülető pártnak milyen el­veket és magatartást kell követnie a közeljövőben, a többi között kiemelte: a pártnak programjával és egész tevékenységével fel kell készülnie a rá váró vá­lasztási küzdelemre. Erre képesnek kell lennie, mert ellenkező esetben tagjai el fogják hagyni. Pedig ez a párt nagy erővel rendelkezik még szorongatott helyzeté­ben is. Hátránya az a fele­lősség, amiért az elmúlt 40 esztendőért tartozik, de elő­nye, hogy ennek ellenére el­kötelezett százezreket tömö­rít magába. Olyan politikai és szellemi gazdagságot tud­hat magáénak, amellyel meg lehet nyerni a következő választásokat, s amelynek kormányzati bázisa még jobb is lesz a mostaninál. A pártbizottság üléséneK be­fejeztével Pozsgay Imre fel­kereste a Balassi Bálint me­gyei könyvtárat, ahol fel­avatták Péterfy Gizella fes­tőművész: „Jelenések Balas­siról" című képzőművészeti alkotását. Avatóbeszédet Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter mondott. Európai Közösség Felfüggesztették a tárgyalásokat Romániával 3 Luxemburg (MTI) Az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa hétfőn hivatalosan bejelentette, hogy a tizenkettek felfüg­gesztették a tárgyalásokat Romániával az új kereske­delmi és gazdasági együtt­működési egyezményről. A megbeszélések, bárminő foly­tatására csak akkor kerül sor, ha világos jelei lesznek annak, hogy Románia jelen­tősen javít magatartásán az emberi jogok tiszteletben tartása, és azoknak a köte­lezettségeknek betartása te­rén, amelyeket a helsinki folyamat keretében vállalt, áll az erről kiadott közle­ményben. A tizenkettek ennek meg­felelően nemcsak a tárgya­lások felfüggesztésének hi­vatalossá tételében állapod­tak meg, hanem abban is, hogy a kérdést továbbra is napirenden tartják. A Panorámában sugárzott Dubcek-interjú miatt A csehszlovák sajtó élesen támadja a Magyar Televíziát a Prága (MTI) A csehszlovák sajtó vál­tozatlanul élesen támadja a Magyar Televíziót azért, hogy a Panoráma múlt he­ti műsorában megszólaltat­ta Alexander Dubceket. A pozsonyi Pravda hétfőn „Csehszlovákia belügyeibe való destruktív beavatko­zásnak" minősítette Dubcek szerepeltetését, azt, hogy a csehszlovák közvélemény egy része előtt is felléphe­tett. A szlovákiai lap és a pozsonyi Üj Szó kollektívák, magyar nemzetiségű és szlo­vák olvasók további tilta­kozóleveleit közölte, ame­lyekben új elemként szere­pelt az a nézet, hogy a Ma­gyar Televízió a Dubcek­interjú közlésével a nem­zetközi jog előírásait meg­szegve beavatkozik Cseh­szlovákia belügyeibe, vi­szályt szít a nemzetek és nemzetiségek között. A pozsonyi Pravda és az Oj Szó szombaton és hét­főn is közölt újabb tilta­kozóleveleket és állásfog­lalásokat a Magyar Tele­vízió Panoráma műsora, a Dubcek-interjú sugárzása miatt. Figyelemre méltó, hogy két szlovák levélíró, egy körmöci nyugdíjas férfi és egy kassai háztartásbeli nő tiltakozásában a nemzetközi jog megsértését rótta fel a Magyar Televíziónak. A kör­möci nyugdíjas azt írta: „a Magyar Televízió azzal, hogy lehetővé tette Dub­ceknek a történelmi való­ság eltorzítását, és más in­formációkat is sugárzott ha­zánkról, beavatkozik a bel­ügyeinkbe, megsérti az ér­vényes nemzetközi törvénye­ket". A kassai olvasó meg­jegyezte, a Magyar Televí­zió tudatosan működött köz­re abban, hogy „a régi igyekezetek a nemzetiségi viszály szítására újra fel­éledjenek". Dubceket vá­dolta azzal, hogy húsz év­vel ezelőtt erre törekedett. Egy komáromi járási fe­jőnő levelében egyenesen azt üzente a Magyar Tele­víziónak, „nagyobb adag becsületességgel és az igaz­sághoz hűbben foglalkozza­nak a saját munkájukkal, hogy műsoraik hasznot hoz­zanak a közös ügynek, és ne mérgezzék a levegőt az emberek és a nemzetiségek között". Dunaszerdahely egyik pártalapszervezetének a tag­jai szerint a Magyar Tele­vízió bizonytalanságot akart kelteni a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiségű lakosok körében, a Tesla cég duna­szerdahelyi üzemének párt­tagjai pedig azt írták, az utóbbi időben megszaporod­tak a Magyar Televízióban az olyan adások, amelyek nem objektíven tájékoztat­ják a magyar közvéleményt a csehszlovákiai magyar nemzetiség életéről és — csehszlovákiai politikai hely­zetről. Szintén a belügyek­be való durva beavatkozás­nak nevezték Dubcek sze­repeltetését, és azt hangsú­lyozták, az ilyen adások „nem járulnak hozzá a jó­szomszédi kapcsolatokhoz". Az Üj Szó hétfői kommen­tárjában azt írta, olvasói ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy a Panoráma műsorá­hoz hasonló riportok „nem­kívánatos feszültséget te­remthetnek a két ország né­pei közötti testvéri kapcso­latokban is". A Rudé Právo egyébként hétfőn kommentár nélkül ismertette a Népszabadság­nak, a „Másokra hárítja a felelősséget" című, a Dub­cek-interjúval foglalkozó cikkét, és lényegében egyet­értően idézte az írás főbb megállapításait. Távlati cél a tömbön kívüliség Tudati zavar a párton belül Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete A magyarországi társadal­mi és politikai változások­ról, a reformfolyamat hely­zetéről, a magyar külpoliti­ka fő törekvéseiről beszélt hétfőn Budapesten, az MTA Zenetudományi Intézetében tartott nemzetközi sajtóér­tekezleten Horn Gyula kül­ügyrrúnisztériumi államtit­kár. Ezt a találkozót abból az alkalomból rendezték, hogy Budapesten zajlik a Radikális Párt 35. kongresz­szusa. A kongresszusra nagy számban hazánkba érkezett külföldi újságírók tájékoz­tatására elmondta: Magyar­országon társadalmi, politi­kai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. Az elmúlt 33 évben ilyen lényegi válto­zás először fordul elő, 1956­ot követően ugyanis a poli­tikában csak stílusváltás történt, de a rendszer, a politikai felépítmény érin­tetlen maradt. Az ebből adódó pangási időszaknak súlyos gazdasági következ­ményei voltak, melyek ha­tását a mai átalakítási fo­lyamat is megérzi — han­goztatta az államtitkár. A politikai változások lényeges elemének nevezte a társa­dalmi, politikai és a gazda­sági vállalkozás szabadsá­gának a megteremtését, ez ielenti az eurÓDaisághoz va­ló felzárkózás lényegét is — mondotta. A pluralizmus érvényesí­tésének a kezdeti szakaszá­ban vagyunk — folytatta a politikus, aki szerint a tár­sadalom nagy többsége ér­dekelt az alapvető változá­sokban. Nehézséget okoz ugyanakkor, hogy a kor­mányzó párt, az MSZMP összetétele, politikai felfogá­sa, a változásokhoz való vi­szonya rendkívül heterogén. A párton belül tudati zavar tapasztalható. Üjra kell ér­tékelnünk az eddigi ered­ményeinket, s meg kell vá­laszolni, hogy a múltban milyen területeken követ­tünk el súlyos hibákat — fejtette ki Horn Gyula. El­mondta: a különböző füg­getlen politikai szervezetek nagyon sok értékes gondo­lattal gazdagítják a társa­dalmat, és ezzel az egész megújulási folyamatnak lé­nyeges ösztönzést adnak. A gyökeres politikai vál­tozások evolúciós folyama­tainak időszakában az erő­A REFORM­FOLYAMATRÓL A magyarországi és a szovjetunióbeli reformfolya­matról, a KGST mechaniz­musa változásának igényé­ről kezdett hétfőn tanácsko­zást Budapesten a Magyar —Szovjet Közgazdasági Bi­zottság. Az ülésen — amely egy héten át tart — olyan ismert közgazdászok vesz­nek részt, mint Nyers Re­zső, Bognár József, Csikós Nagy Béla, illetve szovjet részről a delegációt vezető Oleg Bogomolov és Abel Aganbegján. A közgazdász­bizottság nyitóülése zárt volt. CSAÓ CE-JANG— KIM IR SZEN TALALKOZÓ Vasárnap hivatalos baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ba érkezett Csaó Ce-iang. a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára. A kínai politikust és kíséretét Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt köz­ponti bizottsága titkárságá­nak főtitkára, a KNDK ál­lamfője fogadta fia, Kim Dzsong II társaságában. ELEMI CSAPÁS KÍNÁBAN Tavaly Kínában 7300-an vesztették életüket, és het­venezren sérültek meg ele­mi csapások következtében. A földrengések. tájfunok, áradások és aszályok ösz­szesen 100 milliárd jüanos (körülbelül 29,5 milliárd dolláros) anyagi kárt okoz­tak. Tavaly a kínai mező­gazdaságban a szemes ter­ményeknél 20 millió tonnás terméskiesés volt az elemi csapások miatt, és ötven­millió hektárnyi föld vált megművelésre alkalmatlan­ná. EREDMÉNYTELENÜL Eredménytelenül végző­dött az iraki—iráni kül­ügyminiszteri tárgyalások negyedik fordulója — jelen­tette ki Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter hét­fői sajtóértekezletén. A kül­ügyminiszter szerint a va­sárnap véget ért tárgyalások az iraki fél rugalmatlansá­ga miatt netn vezettek ered­ményre, és egyben felszólí­totta a Biztonsági Tanácsot: az előrelépés érdekében gyakoroljon nyomást Irak­szakkal vagy diktatúrával való fenyegetőzés — bárki részéről is történjen az — egyet jelent a reformelle­nességgel. Mai helyzetünk­ben minden olyan törekvés, amely meg akarja hiúsítani a reformokat, ellenforradal­mi cselekvés — szögezte ]e Horn Gyula. Szakítani kell a közmeg­egyezésnek azzal a felfogá­sával, amely mind ez ideig a különböző érdekek, alter­natív felfogások és törekvé­sek elfojtását szolgálta. Je­lenlegi helyzetünkből nem lehet úgy kitörni, hogy ne sértsünk bizonyos érdekeket. Meg kell teremteni a plura­lizmus intézményes alapja­it, gazdasági orientációs vál­tásra van szükség, az em­beri és demokratikus sza­badságjogok területén pedig a lehető legteljesebb mér­tékben érvényesíteni kell az európai hagyományokat. A hazánkban végbemenő demokratizálási, megújulási folyamat nem irányul egvet­len ország vagy nép ellen sem — hangoztatta Horn Gyula, kijelentve, hogy eb­ben a folyamatban nem sér­tettünk meg egyetlen két­vagy többoldalú nemzetközi megállapodásunkat sem. Nemzeti és nemzetközi törekvéseink kifejezetten a civilizált világ realitásaiból és kívánalmaiból indulnak ki. Készek vagyunk új nem­zetközi kezdeményezésekre, olyanokra, mint a hagyo­mányos fegyverzetek radi­kális csökkentése, a NATO és a VSZ viszonyának kor­szerűsítése, az új gazdasá­gi biztonság megteremtése, vagy a helyi válsággócok problémáinak új módon va­ló kezelése. A szövetségi rendszeren belül végérvé­nyesen elmúlt a monolitikus egység hirdetésének idősza­ka. Ma a nemzeti sajátossá­gok a döntőek, az egyes tag­államok nemzeti gyarapodá­sa erősítheti a közös érde­keket — mondta a politikus, majd külön kitért a román —magyar viszony kérdésére. Kifejtette: nem a két nép érdekellentétéről van szó, a feszültség alapvetően a politikák különbözőségében rejlik. A magyar fél szerint a nemzetiségi kérdésekben és az egvéni szabadságjogok érvényesítésében az egyete­mes emberi normákat és követelményeket kell figye­lembe venni. Távlati célunk a Varsói Szerződés és a NATO egy­idejű felszámolása — lehe­tőleg még ebben az évez­redben —, valamint az, hogy ez a kis ország töm­bön kívülivé váljon — mondta Horn Gyula. A ma­gyar álláspont szerint a VSZ-nek nem feladata be­avatkozni a tagországok bel­ügyeibe. Tiszteletben tart­juk minden szövetséges or­szág nemzeti sajátosságait, és ugyanezt igényeljük a szövetségesektől is. Elsősor­ban konzultációs kapcso­latra — és nem koordináció­ra — törekszünk a VSZ-en belül. Ha pedig nagy hord­erejű döntést kíván hozni a szövetségi rendszer, ebben a nemzeti parlamenteknek kell határozniuk. Rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszer ne akadályozza a tagállamok szuverén külpo­litikai lépéseit. Napirendre kell tűzni a közös, az egye­sített és nemzeti haderő ra­dikális leépítését, illetve a közös és nemzeti haderők átalakítását védelmi jellegű­vé. A politikus hangoztatta, hogy a gorbacsovi átépítési p>olitika ösztönzően hat a magyarországi belső átalakulásra. Magyaror­szág szeretné felélesztem a Nyugattal a hidegháború éveiben megszakadt kapcso­latait, saját válságának a le­küzdéséhez külső támoga­tásra — és nem segélyekre — van szüksége. Magyaror­szág hozzá szeretne járulni az EGK közvetítői és békél­tető szerepének az .erősíté­séhez. A magyar vezetés külpolitikai lépéseiben az össznemzeti jelleg erősítésé­re törekszik, vagyis állás­foglalásaiban, stratégiája megfogalmazásában tá­maszkodni kíván az alterna­tív szervezetek véleményére — mondta Horn Gyula, aki­nek ezután kérdéseket tet­tek fel a jelenlevő újság­írók. Az MTI munkatársának a kérdésére válaszolva az ál­lamtitkár elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy a Radi­kális Párt Budapestet vá­lasztotta kongresszusának színhelyéül. A radikálisokon kívül már más európjai moz­galmak is jelentkeztek ha­sonló kéréssel. Budapest­nek megvannak az adottsá­gai, hogy egyfajta kong­resszusi közpiont legyen, s ez elősegíti az európai gon­dolkodásmód jobb megisme­rését, Magyarország be­kapcsolódását az integrációs folyamatokba. Egy másik kérdés kapxxán kifejtette: a szovjet csapjatok teljes kivo­nása nagy mértékben függ attól, hogy a bécsi tárgyalá­sok milyen eredménnyel zá­rulnak. Horn Gyula szerint akár már 1989-ben vagy 1990 első felében megálla­pxxlás születhet Bécsben. Ami a magyar tv Dubcek­interjúja miatti hivatalcs csehszlovák reagálást illeti, az államtitkár azt mondta: nem lenne jó, ha ez a kér­dés zavart okozna a két or­szág jelenleg jó kapcsolatá­ban. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát szaküzletei Szegeden előrendelést vesznek fel közületektől, magánszemélyektől sertés- és marhahúsra, hentesárura. A rendelés leadható a vásárlást megelőző 72 órával telefonon vagy személyesen a boltvezetőknél. PICK MÁRKAÁRUHÁZ Jókai utca 7. Telefon: 14-860. HÚSÁRUHÁZ Maros utca 21. Telefon: 24-870. MARXTÉR Vásárcsarnok. Telefon: 17-210.

Next

/
Thumbnails
Contents