Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * ^ DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 95. szám 1989. április 24., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Nyugalom S

zabó Sándorné nem tud megnyugodni Nem volt egyetlen nyugodt éjszakája, háborítatlan álma tavaly április 27. óta, amikor 17 éves fia, egyetlen gyermekük, aki országos ifjúsági birkózóhajnok volt, közúti halesetben meghalt a 47-es főúton, Hódmezővásárhely és Algyő között. Azon a napon ifjabb Szabó Sándor vensenykerókpáron jött Hódmezővásárhelyről Szeged irányába két társával együtt. Ök előztek egy kerékpáron közlekedő idős asszonyt. Velük szemben jött egy UAZ típusú kisteherautó, amely szintén előzött egy Robur kisbuszt és egy Trabantot. Ifjabb Szabó Sándor máig sem egészen tisztázott körülmények között elvesztette az egyensúlyát, bedőlt az út közepe felé, elesett, és miközben az UAZ elhaladt mellette, halálos fejsérülést szerzett. Majdnem egy esztendő telt el, míg az elmúlt héten megkezdődött a Szegedi Vára6i Bíróságon az ügy tárgyalása, amely majd májusban folytatódik. Amiről az alábbiakban szó lesz, nem a per tárgya, hanem adalék egy napjainkban sok vitát kiváltó kér-, déskorhöz: a rendőri munka törvényességéhez. Az idézett részletek a halott fiú szülei, a Démász vezérigazgató-helyettese és felesége, különböző hatóságokhoz írott panaszleveleiböl származnak. „Dr. Kámán József elvtárs, vezérőrnagy, katonai főügyész, Budapest, V., Markó u. 16. Alulírottak, Szabó Sándor és Szabó Sándorné sértettek, 17* éves, .tragikus sorsú fiunk, Szabó Sándor. 1988. április 27-én bekövetkezett halálának körülményeinek tisztázása érdekében a hódmezővásárhelyi és a szegedi rendőrkapitányság tényfelderítö munkáinak késleltetése, elmulasztása és módszere miatt panasszal élünk. {...) Álláspontunk szerint, alapos a gyanúja annak, hogy a nyomozó szervek bűncselekmény eltussolására törekszenek. Családi tragédiánk kilenc hónappal ezelőtt következett be. Akkori és mostani véleményünk az, hogy a rendőrkapitányság nem törekedett az ugy haladéktalan megvizsgálására, tanúk kihallgatására, a később meghallgatott tanúvallomások analizálására, a bűnös megállapítására, hanem az ügy elhúzódásával, mulasztásaikkal éppen eltussolni szándékoznak ezt Hosszas' vizsgalat után jutottunk erre a végkövetkeztetésre Ezen túlmenően, az eltussolási szándék annyira nyilvánvalóvá vált, hogy érdeklődésünk és tapogatózásunk kiterjedt a számunkra nyilvánvalóan vétkes, de a hatósági szervek által minden helyzetben védett, a tanúvallomásokat, nypmokat, tényeket semmisnek vevő állásfoglalásaikkal kimentett UAZ-t vezető, Megyeri Gyula személyére vonatkozóan." Az elhunyt fiú szülei ezután leírják, hogy az UAZ vezetője közeli rokona a szegedi rendőrkapitányság egyik nyugalomba vonult vezetőjének, akj ma is dolgozik részmunkaidőben. „A haleset helyszínelésére területileg illetékes a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság volt. Részükről Komlóssy Sándor közlekedési alosztályvezető es Kiss Gábor főtörzsőrmester végzi a dolgát. A helyszínre hívják dr. Tamásy Zsuzsanna ügyészt és Tóth Imre műszaki szakértőt. Ezek után a szegedi rendőrkapitányság részéről megérkezik Hegedűs Károly zászlós, aki mindszenti illetőségű, ugyanúgy, mint a gázoló UAZ vezetője és rokona. Hegedűs Károly illetéktelenül van — megítélésünk szerint — a helyszínen Az UAZ bal hátsó kerekét azonnal lecserélteti az UAZ-buszhan ülő tanúk segítségével. (...) Ezzel tárgyi bizonyítékot tüntetett el. mert a nyomozás során a kerékről többé említés sem történik." A hosszú panaszlevél ezután részletesen elmondja, hogy az UAZ nem a baleset helyszínén, hanem attól mintegy 250 méterre állt meg. Vezetője még a helyszínen letörölgette a gépkocsinak azt a részét, amely feltételezhetően a halálos sérülést okozhatta. Később bizonyos íészeket át is festettek. A kocsin tartózkodókkal lerakatta a gépkocsin lévő „feketén szerzett" vascsöveket az útszéli erdőbe. A későbbi vizsgálat során néhány tanú megváltoztatta eredeti vallomását Szabó Sándorék jogi képviselőjét, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat segítőkész jogásznőjét, bizonyos lényeges mozzanatokból kirekesztették a nyomozás során. A következő levelet Kereszty Béla, Csongrád megyei főügyészhez irta a halott fiú édesanyja. (Fél évvel a baleset után) a tanúkat időnként tömegével beidézik a hódmezővásárhelyi rendörségre, azokat várakoztatják, esetenként meghallgatásukra már estig nem jut idő, ezért hazaküldik, majd ismételten beidézik. (. ..) Érthetetlen, hogy a fent jelzett időszakban a tanúkat ugyanazzal a kérdéssel négyszer, ötször megidézik, míg azoknak a zaklatás mértékével és az idő múlásával egyenes arányban a haragjukban emlékezetük el nem homályosodik (...) Szabó Sándorné szerint a katonai főügyészhez írott levelüket nem is iktatták, hanem 'visszajuttatták a megyébe. 0 nem akar semmi mást, csak azt, hogy garantáltan elfogulatlan szakértők vizsgálják meg a nyomozás körülményeit. L

ehet hogy az egyetlen gyermeküket sirató szülők elfogultak. Csak annyit kívánnak, hogy kiderüljön a teljes igazság Ahogyan mondták. a fiukat ugyan ez sem támasztja fel. Talán nincs mindenben igazuk, de az ő nyugalmuk — és mindannyiunké — megérne egy objektív vizsgálatot. Tanács István Ez volt az utolsó KISZ-kongresszus - megalakult a Demisz Szombaton plenáris üléssel folytatta munkáját a KISZ XII. kongresszusa. A küldöttek elsőként a jelölőbizottság munkájáról hallgattak meg tájékoztatót majd az előterjesztett dokumentumokat vitatták meg, számos javaslatot téve az együttműködés alapelveire és szabályaira, a szövetség nevének megváltoztatására. Az elnöki tisztségre hat személyt javasoltak, de csak hármójukra voksoltak annyian, hogy felkerülhessenek a jelölőlistára. Közülük Nagy Imre, a KISZ KB jelenlegi első titkára vállalta jövendő megbízatását. Kiss Péter, a Baloldali Ifjúsági Társulás jelenlegi vezetője és Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára különböző megfontolások miatt elzárkózott a jelöléstől. Az alelnöki funkcióra előzetesen húsz fiatal neve került szóba. „A bizalmi óra" a KISZ-elitnek is ketyeg A dokumentumok feletti vitában szót kérő küldöttek közül többen KlSZ-kezdeményezésként javasolva szorgalmazták: az AISH adjon számot arról, hogy a hivatal mennyi pénzt fordított költségvetéséből ifjúságpolitikára. A szövetség működésének megújhodását abban látták, hogy ott mindenki egyenrangú partnerként lehessen jelen, s a tagszervezetek — függetlenül a létszámtól — egy-egy képviselőt delegáljanak. Hangoztatták, hogy az új formáción belül valódi politikai szövetség csak a vagyoni viszonyok rendezése után jöhet létre. A politizálás színterét illetően a küldöttek többsége úgy foglalt állást, hogy célszerű lenne a lakóhelyeken fokozni az ifjúsági szövetség aktivitását. El kell kerülni, hogy a munkahelyek a napi politikait csatározások színterei legyenek. Az egyik küldött fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „bizalmi óra" a KISZ elitjének is ketyeg. Vezetőik sokszor visszaéltek a tagság őszinte hitével, bizalmával. A szövetség az MSZMP reformerőit támogatja, mert vannak olyan értékek, amelyből egy baloldali szövetség nem engedhet — mutattak rá. Az ifjúsági szövetségnek nem csak balra kell korlátokat állítania, hanem jobbra is — mondta az egyik küldött, s a magyar demokratikus megújulás erőivel kell szövetkeznie. A vitában számos konkrét javaslat is elhangzott az ország sorskérdéseiról, az ifjúságot leginkább érintő tennivalókról. Felvetették például, hogy az új alkotmányt ne a mostani Országgyűlés fogadja el, hanem az új választási törvény alapján az 1990 elejére megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés. Az alaptörvényt népszavazásnak kellene megerősítenie.. A hadi kiadások radikális csökkentésével, az ott felszabaduló pénzt teljes egészében az oktatásra kellene fordítani. Szükségesnek tartották országos szintű takarékossági program meghirdetését, az elmaradott térségek mielőbbi felzárkóztatását. A megújuló ifjúsági szövetség elnevezésére több javaslat hangzott el: például az Ifjúsági Szövetség a Demokratikus Szocializmusért, (Folytatás a 2. oldalon.) Gázálarc a kék tó partján A dolog — mint annyiszor — telefonnal kezdődött. Nemsokára itt a nyár — mondták a kagylóba —, és még mindig semmi javulás a Vér-tó ügyében. Nyáron évről évre megposhad benne a víz, a környéken ablakot nyitni ellenjavallt, mert a büdös bejön, a levegő kimegy ... Tavaly valaki olajat öntött a vízbe, mire a halak földobták a talpukat, s napokig ott ringatóztak a felszínen, érdekes szagot árasztva. Gázálarcokat kéne mellékelni a tóhoz, esetleg oxigénpalackokat... Mások meg azt mondták: ha a gyerekek a nagy hőségben megfürödnek a tóban, koszosabban jöpnek ki, mint ahogy bementek. Folytassunk bőrlégzést! Gondoltuk, megkérdezzük a víz kezelőjét, megengedhető-e, hogy ennyire eltrutymósodjon egy tó, igen vagy nem, és ha igen, miért nem?... Bali Ferenc, a Csongrád Megyei Beruházási Vállalat illetékese elmondta: a városi tanács-vb valamikor határozatot hozott, amely szerint a tározót a vízművek üzemelteti — a Csomiber tehát mindössze üzembe helyezte a tavat, a gondozás a vízműveket illeti. Hozzátette, az utóbbi négyöt évben annyira eliszaposodott a tó, hogy nagyon láférne egy mederkotrás. A vízművek osztályvezetőjével, Nóvák Gyulával autóba ültünk, s kimentünk a Vér-tó partjára. A vízben szárcsák bukdácsoltak, vadkacsák húzták a csíkot, ittott mintha hal is csobbant volna. Ügy szemre tiszta és átlátszó volt, s minden literjében körülbelül harmincezer-nyolcszázhatvan vízibolha nyüzsgött. Békák vartyogtak, vízisikló siklott; egészséges, zárt tömbökben nőtt a nád. Ez eddig rendben, de mivel a viz átlátszó volt, megmutatta azt is, milyen irdatlan sok a szemét az alján. Van ott sörösüveg, gumibelső, gyerekjáték, különféle vicik-vacak, s minden más. Az iszapréteg mélységéről ne is beszéljünk .... Tavasszal, ősszel, s — ha nem fagy be — télen viszonylag jól érzi magát a tó, „együtt tud élni" a szennyező elemekkel, de nyáron elkerülhetetlen a poshadás, a halpusztulás, és ha valaki ilyenkor a víz mellett kényszerül elhaladni, vagy pláne a környéken élni — tartósan folytasson bőrlégzést. Jó szándék és mellékhatás Ha már kijöttünk a Vértó mellé — nem kerülhettük el a tarjáni víztározót sem, amely az előbbinél jóval szomorúbb képet mutatott .. Vize sűrű fekete volt, a nád pusztulásnak indult, készen arra, hogy elrothadva újabb rétegekkel vastagítsa az iszapot. Pedig csinos kis tó lenne ez is — a vízművek még tetszetős, szilárd partfallal is körülvette, s igy a sétálók egészen le tudnak menni a parthoz. Igazán kár, /hogy a jó szándékú intézkedés mellékhatásaként a part és a víz közötti szerves kapcsolat megszűnt, nincs parti növényzet, ami a vízbe jutott bomlástermékeket földolgozná, azaz hatástalanítaná. Lehangoló látvány volt a tó... A parton gyerekek pecáztak, fogtak is pár nyomorúságos kárászt, egyebet Most már csak azt kéne megtudni, e halak szervezetében miféle szennyező anyagok halmozódtak föl, mit is esznek valójában a gyerekek, ha anyuka a sovány zsákmányt megsüti nekik vacsorára? A fél város minden mocska Mindez persze egészen mellékes ... Nóvák Gyula ugyanis elmondta; a két víz — a Vér-tó és a tarjáni víztározó — elsődleges és egyetlen célja a csapadékvíz öszszegyűjtése. Ezért is mondják őket záportározónak. A lehulló csapadék a tetőkről, utakról, mindenhonnan ide jut a víznyelőkön keresztül, s velük együtt a fél város összes szennye-pora, minden mocska. Ilyen körülmények között pedig — mondta Nóvák Gyula — fölösleges lenne egy-két millióba kerülő iszapkotrással vesződni. Tavaly a halpusztulás hatására a Vér-tóba engedtek ugyan friss vizet, s ezt az idén is megismételhetik — többet nemigen tehetnek a tó érdekében. A tarjáni tározót viszont május elsejére kicsinosítják — a nádat az Ativizig gépeivel kitermelik, a szemetet elhordják, s némi vízcserét is terveznek. Nóvák Gyula mondandójához persze hozzá kell tenni, hogy mindez az iszap eltávolítása nélkül annyit ér, mint halottnak a szentelt víz. Ha a bomló szerves anyag ugyanúgy a tóban marad, minden kezdődik elölről. Hát ennyi... Itt élünk a XX. század végén, a számítógépek és az elektrotechnika korában, amikor is pár köbméter iszap eltávolítása iszonyatos, legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik. Még csak az sem mondható, hogy itt állunk megfürödve, mert aki megfiirdik e tavakban, annak annyi, meg egy bambi; vessen magára... Farkas Csaba