Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

1989. április 159., csütörtök Jegy Szegeden is kapható Közvetlen BudapestNew York légi járat Tegnap délelőtt nemcsak a magyar legi forgalom, hanem a szegedi és a del-magyarországi lakosság számára is fontos sajtótájékoztatót rendeztek Budapesten az Átrium Hyatt Szállóban. Az egyesült államokbeli Panam Légitársaság és a Malév sajtótájékoztatóján Odor Tamás, a Malév vezérigazgató-helyettese repüléstörténeti eseménynek nevezte 1989. május 18-át, amikor felszáll a Budapest—New York közvetlen járat első gépe. (Igaz, a Malév saját repülőt majd csak az 1990es évek elején indít a világ •legnagyobb városába. De a Panammel kötött megállapodás szerint az A—310— 300-as típusú, 186 ülőhelyes' légibuszon már most 50 helyet kibérelt.) A legfrissebb valutaviszonyok szerint számítva a legolcsóbb, vagyis a turistaosztályon előre és oda—vissza megvett, úgynevezett Apex-jegy ára 41 ezer forint lesz, de az idény, vagyis június 15. előtt csak 33 ezer forint. Máskülönben a gépen 3 utasosztály van. A Délmagyarország kérdésére, Richárd Garlson, a Panam nemzetközi kapcsolatainak egyik irányitója elmondta, hogy az utasforgalomban számítanak az Egvesül t Államokban élő 2 millió magyar származású lakosra, akik rendszeres kapcsolatot tartanak az óhazával. Végül is tehát Szegeden már lehet helyet foglalni és jegyet vásárolni a Budapestről az Egyesült Államokba •induló — átszállás nélküli légi játra. Földessy Dénes Ujabb kikötő a Dunán Bővíti dunai kikötőjét a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. A mohácsi „vízi pályaudvar" eddig is fontos szerepet játszott a gazdaság bel- és külföldi szállításaiban A most kezdődött beruházási program már számol a távlati lehetőségekkel, mindenekelőtt a tengerekre való eljutás lehetőségével, illetve a Duna— Majna—Rajna csatorna elkészültével ls. A baranyai agrárnagyüzem a 70 éves években •hozta létre Mohácson az ország elsó mezőgazdasági kikötőjét, amelyet eddig kizárólag terményszállításra használtak. Az új (kikötői dokk, amelyet felszerelnek nagy teljesítményű portáldaruval alkalmas lesz darabáru ki- és berakására is. Sokféle termék konténeres, ládás vagy zsákos szállítására nyílik ily módon lehetőség. Alkalmassá teszik a kikötőt folyami kavics .fogadására is. A kezek dicsérete ? Szakközépiskolások vetélkedése Tizennyolcadik alkalommal Szegeden rendezték meg az ország szakközépiskolái tanulóinak szakmai tanulmányi versenyét. Tegnap, pénteken délelőtt . — kétnapi versengés után — került 6or az ifjúsági házban az eredményhirdetésre. Az ország 103 szakközépiskolájának több mint 280 tanulója nevezett be a verseny elődöntőibe, hogy végűd Szegeden 150 tanuló 59 szakon, szakmában mérje össze tudását, felkészültségét a döntő során. Az Ipari és a Művelődési Minisztérium által kiírt verseny résztvevői elméleti és gyakorlati tudásukat mérték össze két nap alatt A végeredmény? A zsűri 81 helyezést, dijat oklevelet adott át tegnap a verseny győzteseinek. A helyezettek „külön" jutalma, hogy a közelgő érettségi vizsgákon az itt megnyert szaktárgyakról már nem kell számot adniuk, valamin^ a nyertesek a felsőoktatási intézményekbe is „zöld utat" kapnak az oklevél mellé. Az országos versenyben a szegedi és Csongád megyei szakközépiskolák tanulói szép sikerrel szerepeltek. Igy a gépészeti szakcsoport versenyében második helyezést ért el Karkus László, harmadikat Adám Endre, hatodikat Sebők Róber1, tizenharmadikat Héjjá Ignác. Mindnyájan a szegedi Déri Miksa szakközépiskola tanulói. A gépgyártó szakcsoport mezőnyében Vári Imre, a hódmezővásárhelyi Kossuth Zsuzsa szakközépiskola tanulója harmadik helyezest ert el. Cseppben a tenger ? Egy-egy verseny legalább annyira jellemzi a hazai oktatás helyzetet, amennyire nem! A lkép ugyanis háromnapi benyomás után aligha lehet igazán árnyalt és valósághű. Az eredményhirdetés utun mégis arra kértük Murányi Pált, a rendezőbizottság elnökét, az Ipari Minisztérium szaktanácsadóját, hogy ertekelje a tanulók felkészültségét. — Jó közepes színvonalon teljesített a versenyben részt vevő 150 tanuló. Az előző évekhez képest most kiegyensúlyozottabb, sokrétűbb tudásról győzték meg a zsűrit. — A verseny kirakata mögött azonban nem ilyen rózsás a szakemberképzés helyzete. Sőt... — Ügy tűnik, egyre inkább nem uz itteni versengés a fontos, hanem az, hogy egy-két év alatt hogyan serkenti a versenyszellem a tanulókat a tudás jobb meg szerzésére. Igy azután a kirakat jelleg mintha csökkenne... — Ez nem jelenti azért azt, hygy problémamentes lenne a képzés .. . — Távolról sem. De a mostani alkalom is bizonyíték arra, hogy a gyerekek körében igenis vannak, akik az elnehezült oktatási szisztéma ellenére is akarnak valamit. Okét kell figyelnünk, amikor az oktatás megújításán, gyökeres megváltoztatásán törjük a fejünket. A tendenciákat ez a verseny is jól reprezentálta. Hogy a tanulók töbljsége nem ilyen? Ez igiaz. A cseppben mégis benne van a tenger. Ez a katalizátor előbb-utóbb hatással lehet az oktatás megújhodására is. Ez is nagy tanulsága volt a kétnapos versengésnek. R.G. Ilyesmihez aligha csatlakoznának a Kossuth Lajos sugárút 9—13. szám alatt lakók. Okuk bőven akad. Három év után is — 1985. decemberében adták át a házat — több tucat tétel szerepel a hibalistájukon. Néhány közülük: az erkélyről befolyik a viz a szobákba, sorra potyognak le a konyhaszekrények a falról, felhólyagosodott a linóleum, nem zárnak az ajtók, ablakok, a zománchibákról már nem is beszélnek. Azaz mégis, hiszen a lakók rettegnek attól, hogy az IKV kegyetlenül bevasal rajtuk mindent, ha úgy döntenek, másik lakásba költöznek. Azt már Sódar Mihálytól tudtuk meg — ő a fenti házban lakik —, hogy hajdan micsoda tortúrát kellett kiállniuk, amikor otthagyták a Tábor utcai lakásukat. Két hónapig az IKV játszotta a tulajdonost, és a hatóságot a legkisebb hibák kijavítására is kényszerítve, a tisztelt lakót. Túl azon, hogy még mindig hosszú a hibalista, s a Kossuth Lajos 9—13. alatt élők legfőképpen attól félnek, az első osztályúnak minősített házból nem szabadulhatnának túlságosan könnyen. Igy van ez, kérdeztük Tóth Dezsőt, az IKV műszaki igazgatóhelyettesét? — Rengeteg gondunk volt ezzel a házzal. Az éves felülvizsgálat nyomán — 1986 decemberében — 558 pontban rögzítettük az észrevételeinket. A Délép 44 tétel kijavítását visszautasította. A Legfelsőbb Bírósághoz került az ügy, a kérésünknek helyt adtak, az építőket kötelezték a hibák kijavítására. — Mindezek után, még mindig nem nyugodtak meg a kedélyek. Mit tudnak tenni? — Ahol kell, szorgalmazzuk a linóleum cseréjét, még bírósági úton is. Sajnos, a lakók hibajegyzékén szereplő hiányosságokat már nem tudjuk bevasalni a Délépen. Az éves szavatosság már 1986 decemberében lejárt. — Ki javítja ki a hibakat? — Egyet tudok, az IKV nem kényszeríti a lakókat — távozásukkor — az első osztályú minőség helyreállítására. Már ez is valami, de végül, ki nyeli le a békát? Az építtető, a tanács? A bonyolító, a Szegedi Beruházási Vállalat — amely egyébként azóta a nagy olvasztótégely áldozata lett? A Délép, az IKV? A megkérdezettek számára egyelőre nem aktuális a kérdés. Kacsa Jánostól, a városi tanács tervosztályának főmérnökétől azt tudakoltuk, mjlyen gazdának érzi magát a tanács? — A tanácsnak nincs beruházáslebonyolítói joga. Ezért a Szegedi Beruházási Vállalathoz fordultunk. Az építkezésbe azonban ők nem tudtak érdemben beleszólni. — Megérezték ezt a zsebükön is? — Az őket megillető 1 százalékot megkapták. — Pontosan ugyanugy, mintha osztályon felül dolgoztak volnál Miért nem vették le az egy százalékot a felére? Talán az ilyesmi ösztönzően hat! — Ilyen a rendszer. Az építtető, jelen esetben a tanács kiszolgáltatott. Majd arról faggattam a tanácsi illetékest, hogy a rengeteg hiba mivel magyarázható. Mivel Nacsa János az említett ház építésekor „délépes" volt, néhány okot felsorolt. — Előre gyártott elemekből építkeztünk, ugyanakkor igény mutatkozott egy rendhagyóbb homlokzat kialakítására is. Sok élőmunkát fordítottunk a házra ... — Ügy tudom, többnyire katonák, tanulók dolgoztak. — Ez önmagaban nem lett volna baj, csak hát, a nagyobb szakértelmet igénylő munkákkal ők már nem tudtak megbirkózni. Gondot okoztak a hőhidak, a csatlakozási csomópontok, a lefolyók, a nyomóvezetékek. — Mi leit volna a megoldás? — Olyan terv kellett volna, amit a magyar háttériparral és szakmunkásgárdával meg tudunk valósítani. A kivitelezők sokszor nyakatekert megoldásokra kényszerültek. — Most ennek isszuk a levét? — Szerintem, igen. — A rengeteg hiba ellenére, ezen a házon minden elsó osztályú. Ezzel a minősítéssel ki járt jól? — Nem tudom. Nálunk még mindig folyik a látszatosztályozás. Mit mond a Délép a hibákról? Cserhalmi László, a szavatossági szolgálat vezetője hatalmas dossziét mutat, rajta: Kossuth Lajos 9—13. Rögtön a beszélgetés elején azt is tisztázzuk, hogy az épités idején Cserhalmi László még nem volt a jelenlegi pozíciójában. — Tudnak-e még valamit tenni a lakókért? — A jogszabályokban biztosított jogaikkal élhetnek. — Konkrétan? — Szavatossági jog, alkalmassági időn belüli panasz. A lakáskarbantartás már nem hozzánk tartozik. Azt valahogy meg tudomásul veszem, hogy roszszul dolgozunk, azt is, hogy keményen megfizetünk érte, az viszont sehogy nem fér a fejembe, mennyi hiba lehet egy másod-, harmadosztályúnak minősített házon, ha a legjobb számláján 558 kifogás szerepel. Kerem, ez már bűvészmutatvány 1 Gondolom, tapsot senki nem vár! Budzsár Erzsébet A gépkocsi-kiutalásokról KNEB-vizsgálat Érték a homokból Amint a nap tartósan felmelegíti a talajt, a spárga hirtelen nekilódul, hogy kibújjon a homokból feltöltött bakhátból. No, ez az, amit nem szabad megengedni neki, mert Iia fényt kap, elszíneződik, meglilul, s értéktelenné válik. Az exportra menő tételeknél a fehér szín az egyik legfontosabb minőségi követelmény. így április eleje óta naponta végig kell járni, böngészni a sorokat azoknak, akik ebből az ertekeü növényből szeretnének pénzt látni A homokvihar, a kora reggei még kezet gebesztő hideg föld sem ad felmentést a folyamatos „szolgálat" alól. Két es fel hónapig tart a készenlét. Öltömöson. a Magyar (Lázár Mihiály felvételei László Tsz-ben 12 hektáros területen fogták ki a sorokat a vállalkozók, a bevétel negyven százalékáért. Bata Lajos is közülük való. A közösben ledolgozza az előírt évi, több mint kétszáz tízórás munkanapot. Síihez vállalt még a feleségével együtt a spárgából, s ott van még a tanya körül és a háztájiban a fél hold barackos, ugyanakkora területen szőlő és paprika. A spárgával közel húsz éve foglalkoznak, eddig még megtalálták benne a számításukat. Mint ahogy Németh Ferencné is bízik u tisztességes bevételben, miközben minőség szerint szortírozza a fehér „orgonasipokut" Csaknem három hónapja kezdte meg vizsgálatát a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a gépkocsi-kiutalásokkal kapcsolatos problémák feltárására. A KNEB vizsgálódásának eddigi eredményeiről pénteken sajtótájékoztatón számoltak be a testület székházában. A hónapok során mind mélyebbé és szélesebb körűvé váló feltárómunkát a népi ellenőrök azután kezdték meg, hogy az év eleji autóár-emelkedések nyomán rengeteg elkeseredett hangú levél érkezett a KNEBhez. A közérdekű bejelentések kategóriájába sorolt jelzések egyre élesebben vetették fel: a lakosság felháborítónak tartja, hogy miközben „nagy mennyiségben" importálunk kocsikat, alig moccannak a sorszámok. Különösen a Lada és a Skoda típusokra várakozók körében hallható panasz, hogy még az 1985— 1986-ra visszaigazolt autókat sem kapták meg. A népi ellenőri vizsgálat eddigi tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a lakosság spontán reagálása ezúttal is egy olyan problémára irányította a figyelmet, amelynek vetületei egész hazai gazdálkodásunk gyengeségeit mutatják. Bár a hazai autópiac meghatározó képlete, a hiány és az erre épülő kényszerű elosztás a népi ellenőrök számára is nyilvánvaló: vizsgálódásaikat arra kellett •."lapozniuk, hogy az elköve'kezendö években irreáii.. r. gépkocsiimport növel: idésére számítani. Így a kialakult feszültségek mérséklése érdekében mihamarabb meg kell változtatni a személyautó-értékesítés több szempontból kedvezőtlen, sőt, számos társadalmi igazságtalanságot magán viselő rendjét. Ennek felelősségét elsősorban nem az elosztás lebonyolítására kötelezett Merkúr Vállalatnak kell viselnie. A KNEB-vizsgálat megállapítása szerint 1988. december végén csaknem 360 ezren „álltak sorban" autóra várakozva; ezzel szemben tavaly összesen mintegy 124 ezer személyautót importáltunk. A lakossági panaszok jogosságára utal, hogy miközben évről évre növekszik a kielégítetlen igénylök tábora, egyre több újonnan beérkező kocsi talál gazdára a különféle jogcímeken igényelhető különkeretből. Tavaly a teljes importnak több mint 26 százalékát osztották szét ilyen módon. Különösen elgondolkodtató, hogy az elmúlt években egyfolytában nőtt a különkeret részesedése a behozatalból. Az egyes külonkereti jogcímeket sorra véve a KNEB-vizsgálat számos „eltérésre" világított rá. Megállapították például, hogy 1987-ben a különféle főhatóságok számára biztosított 7820, sorszámon kívüli autó helyett 10 ezer 9 gépjármű kiadására kapott utasítást a Merkúr. A helyzetet rontotta, hogy a főhatóságok is főként a Lada és a Skoda típusok után érdeklődtek. A soron kívüli értékesítés rendjének egyik érdekessége, hogy a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosai és egyenesági leszármazottaik 1987-ben 401 személyautót vásároltak soron kívül.