Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-22 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 94. szám 1989. április 22., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Nemcsak a bérek, az árak is omollfflfltfllf I ÁBMH szakembereinek ClIlClKCUlCK véleménye A bérek az év első három hónapjában — az előző év azonos időszakához képest — 12-15 százalékkal nőttek, s ez lényegesen meghaladja az egész évre számítottat. Ezért sokan felróják a munkaügyi kormányzatnak, hogy túlzott kockázatot vállalt a bérek liberalizálásával, az intézkedés előkészítetlen volt. Ezzel kapcsolatban az Állami Béres Munkaügyi Hivatalban az MTI munkatársának elmondták: Ha a gazdaság részleges liberalizálását nem követi a bérszabályozás kötöttségeinek oldása, akkor a rendszer féloldalas lett volna. A vállalatvezetők egyébként is régóta szorgalmazzák, hogy a bérforintokat a szabályozás ne pántlikázza, a bérek ugyanolyan költségek legyenek, mint a termelés egyéb ráfordításai. Az idei szabadabb bérgazdálkodás ettől az igénytől még ugyan elmarad —, s a bírálók másik tábora éppen ezt kifogásolja. A munkaügyi kormányzat számolt a szabadabb bérgazdálkodásnak a foglalkoztatásra gyakorolt várható hatásaival is. Feltételezhető volt, hogy a vállalatok létszámleépítésekkel is igyekeznek majd javítani amaradók bérét. A munkaügyi kormányzatot nem érte váratlanul, hogy az év első 3 hónapjában a bérek ilyen mértékben emelkedtek. A számok értelmezésénél nem hagyható figyelmen kívül az a tény: tavaly a kormány felhívására a vállalatok többsége április 1-jéig nem emelt bért. Így a gazdálkodó szervezetek a - múlt év első negyedében nem, vagy alig növelték a béreket. Ehhez kell viszonyítani a 1215 százalékot. A munkaügyi szakemberek számára az sem volt meglepő,1 hogy a bérliberalizálás meghirdetését követően a vállalatok azonnal igyekeztek kihasználni a lehetőséget. Egyes számítások szerint januárban a bérek 30 százalékkal nőttek az égy évvel korábbihoz viszonyítva. Sok esetben annak ellenére is növelték a béreket, hogy még nem készültek el a múlt évi elszámolással, s . idei tervük sem állt össze. Ebben a vállalatoknak ,a kormányzati intézkedésekkel szembeni bizalmatlansága is tükröződik. Ugyanis több esetben volt már példa arra, hogy a gazdálkodó szervezetek számára kedvező intézkedéseket később szigorítás követte. Az év első 3 hónapja alapján nem szabad meszszemenő következtetéseket levonni — mondják a munkaügyi szakemberek —, azért sem, mert az infláció is meghaladja a tervezettet-. Néhány tendencia azonban már most is látható, s bizonyos figyelmeztető jelek is mutatkoznak. Az ÁBMH munkatársai több mint 8Q0 vállalatnál és szövetkezetnél vizsgálták a bérek alakulását, a bérgazdálkodással kapcsolatos idei elképzeléseket. Az egyik legjelentősebb tapasztalat, hogy az eddigi, viszonylag magas béremelések sok helyütt nem jártak együtt a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésével, a helyi béralkuhoz nem kapcsolódott teljesítményalku is. Nagyon sok vállalat azzal indokolta a bérek viszonylag magas emelését, hogy így kívánta a munkaerő-piaci pozíciót javítani. A vállalatok közötti bérverseny felélénkülése mindenképpen figyelmeztető jel. Ha a bérintézkedéseket nem követi a belső érdekeltségi rendszer korszérűsítésé, a létszámtartalékok feltárása, a munkaszervezési problémák megoldása, akkor a vállalatok közötti versengés tovább erősítheti az amúgy is magas inflációt, s hosszú távon mindenféleképpen kedvezőtlenül hat vissza a gazdálkodókra. A munkaügyi szakemberék szerint a bérek eddigi alakulása önmagában nem indokol korlátozó intézkedéseket. A munkaügyi kormányzat, a várható tendenciákat is figyelembe véve, az idén nem tartaná indokoltnak a bérstop elrendelését. A vállalatok jelzései szerint a bérkiáramlás üteme az elkövetkezendő hónapokban csókkenni fog; az idei évre tervezett béremelések háromnegyedét már az év első két hónapjában kiadták. A gazdálkodó szervezetek több mint egyharmada tervez az idei évre 10 százaléknál nagyobb átlagbérnövelést. Reptér - „felpörgő" motorokkal Légikikötő a Bajaj űton címmel — a vágyak megfogalmazásaként —, aztán Mi lesz veled, repülóter? kezdettel, legutóbb pedig Pro ét> kontra rovatunkban Marosi János hozzászólásával kívántuk lapunkban érzékeltetni azokat az érveket és ellenvéleményeket, melyek az MHSZ sportrepülőterével kapcsolatban mostanában fölerősödtek. Ezek folytatásának szánjuk 'mostani írásunkat, amelynek az ad aktualitást, hogy tegnap délután Lehrriann István, a megyei és Csonka István, a városi tanács elnöke tájékozódó beszélgetésen találkozott az MHSZ megyei vezetőivel. Azokkal tehát, akik megszállottként kiléptették a homályból a repülőtér fejleszthetőségének ügyét. Az indokok remélhetőleg közismertek: a 250 hektáros, füves terület vízháztartása kitűnő („hála" a németek második -világháborús alagcsövezésének); meteorológiai adottságai igen jók a repülés szempontjából; mióta az MHSZ a gazdája, bekötőút, barakkátalakitás. irányítótorony, új hangar, vitorlázóműhely jelzi e sportág szerelmesei jórészt önerőből is képesek voltak a körülmények jobbítására. További elképzeléseik nem is saját (sportrepülési) céljaikat szolgálnák, hanem megteremtenék annak feltételeit, hogy a Mafvtóri pálya, jelenlegi adottságai na is építve, és később szabadidő- és sportcentrummá alakulására is gondolva, a polgári, kisgépes tűrarepülöknek fogadóbázisa lehessen a szegedi repülőtér (Az igények máris megmutatkoznak: az orosházi üveggyár magyaramerikai vegyes vállalatként szívesen ajánlaná partnereinek: Szegeden szálljanak le. Érdeklődött a Vidia, jöttek volna nemet idegenforgalmi szakemberek is.) Figyelőre azonban a minimális szolgáltatási feltételek bem adottak — noha megteremthetők. (Útlevélvizsgálat, vámkezelés, szállás, étkezés — ilyesmiről van szó) A második világháborúban félbehagyott és ma a gyapjúforgalmi vállalat kezeléseben levő raktárépület volna talán a bövités-fejlesztés lehetséges területe — az ezzel kapcsolatos egyeztetések • és tárgyalások motorjának felpörgetésére a két tanácselnök ígéretet is tett. Hangsúlyozták ugyanis: egyetértenek azzal, hogy e repülőtér nem szerepelhet tartalék lakóterületként a város általános rendezési tervében, mai funkciójának meghagyása és bővítése indokolt Hogy egyébként a fejlesztéseket milyen gazdaságiszervezeti formában finanszírozzák; arról további egyeztetésekre lesz szükség, az_ azonban biztos, hogy a két sportlétesítmény szerencsés szomszédsága a komplex területfejlesztés mellett szól. Készült is már egyébként ebben a szellemben terűletfelhasználásj terv, sót — anélkül, hogy a tárgyalások elé vágnánk — a szervezők már a részletekről tudják tájékoztatni az érdeklődő tőkebefektetőket, hogy mibe is invesztálják a pénzüket Az sem titok tálán, hogy a Nemzetközi Tőkebefektetési Ügynökség és a Novex is érdeklődik: Európában ugyanis a kisgépes repülésnek nagy a keletje, s a Balkán vagy az Adria felé Szeged jó megállóhely volna. Itt kell elmondanunk. hogy az ÁISH, a kajak-kenu szövetség is a helybeliek elgondolásait pártolják, s részvényjegyzési készségüket sem titkolják. Bizonyára a Dél-Alföldön is volna az eddigi jelentkezőkön tűi olyan gazdálkodó szervezet amely az elképzelést anyagilag támogatná, vagy illő osztalék fejében részt venne benne. Ezért kell mielőbb pontosítani a számításokon alapuló üzleti célokat — hallottuk a tegnapi megbeszélésen. P. K. Hegnyílt a KISZ kongresszusa Szövetkezés ifjűságpárti szocializmus megvalósítására Pénteken tobb mint 800 küldött részvételével megkezdte munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusa, a Budapest Sportcsarnokban. A KISZ 32 éves történetében korszakos jelentőségűnek tekinthető tanácskozáson megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának és a kormánynak több tagja. A kongresszusra elküldték képviselőiket a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a kinai, a kubai, a laoszi, a lengyel, a mongol, az NDK-beli, a román és a vietnami testvérszervezetek. Mellettük jelen voltak a bel-v ga, a dán, a finn, a francia, a görög, az olasz, az osztrák, a spanyol, a norvég és a svéd ifjúsági szövetségek kepviselői. Ugyancsak részt vesz a kongresszus munkájában a DÍVSZ, a Nemzetközi Diákszövetség, a Szocialista Ifjúság Nemzetkőzi Szövetsége, az Európa Nemzeti Ifjúsági Tanácsok Bizottsága és a Liberális és Radikális Ifjúság Nemzetközi Szövetsége delegációja. A kongresszuson — a Himnusz közös eléneklését követően — Nagy Imre, a KISZ KB első titkára köszöntötte a küldötteket és a meghívott vendégeket, majd javaslatot tett a tanácskozás levezető elnökére. Ezután a küldöttek meghallgatták Domonkos Lászlót, a KISZ KB titkárát, a mandátumvizsgáló bizottság elnökét, aki elmondta, hogy a mintegy 380 ezres tagság nevében a 854 küldött közül 813-an vannak jelen, így a kongresszus határozatképes. Majd a küldöttek döntő többséggel elfogadták a napirendet és a munkarendet. A várhatóan vasánnap estig tartó kongresszus több dokumentumot vitat meg, illetve dönt elfogadásáról Határoznak a küldöttek a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentéséről, az együttműködés alapelveire és szabályaina, valamint a határozatra vonatkozó javaslatról, a KISZ 32 esztendejének áttekintéséről és mai hejyzetéről szóló beszámolóról. Megvitatják az MSZMP március 29-i állásfoglalását a KISZ továbbfejlesztésének irányairól. A szövetség megalakítását és nevének megválasztását követően, a kongresszus személyi kérdésekben is dönt. Nagy Imre beszéde A kongresszus napirendjének és munkarendjének elfogadását követően Nagy Imre, a KISZ Kozponti Bizottságának első titkára mondott — többször is nagy tapssal kísért — beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: a kongresszus célja az, hogy résztvevői egy ifjűságpárti szocializmus megvalósításáért szövetkezzenek. Ehhez azonban a KISZ-nek szembe kell néznie múltjával, számot kell vetnie a szervezet mái állapotával, még kell kísérelnie értékelni a végbemenő folyamatokat, s ezekre építve kell megterveznie jövőjét, megfogalmazni tennivalóit. A továbbiakban az ifjúsági szövetség elmúlt 32 esztendejének főbb állomásait elemezte. A KISZ zászlóbontásától, 1957-tőL kísérte nyomon az ifjúsági szervezet történetét,'' elsősorban azokra a vádaskodásokra, támadásokra reagálva, amelyek az utóbbi időben érték a KISZ-t. Fejtegetéséből kitűnt, hogy a KISZ története nem csak kudarcok sorozata, hanem ma is vállalható értékek — a társadalmi reformok támogatása, érdekvédelem, közösségi munkavállalás, lakásépítés és számos élményt adó akció — megteremtésének időszaka is. Leszögezte: a KISZ-nek nincs oka megtagadni a múltat, s ha lenne, sem tenné, hiszen az ifjúság életének szerves résszé. Belpolitikai kérdésekre áttérve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kialakult helyzetben az MSZMP egyszerre a reformok motorja és fékezője. Vitathatatlan, hogy ma is az MSZMP a reformerők legnagyobb gyülekezőhelye, akkor is, ha közben „pillanatemberek"' keverednek közéjük, akkor is, ha sok reformer párttag még elszigetelten, egymásról nem (Folytatás a 2. oldalon.) Bizalom és bizalmatlanság Az Országgyűlés május 10-én kezdődő ülésszakára készülve, pénteken értekezletet tartottak az Országgyűlés állandó bizottságainak és a megyei képviselőcsoportoknak a vezetői az Országházban. A tanácskozáson részt vett Huszár István, a Hazafias Népfront elnökfőtitkára. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke tájékoztatást adott az Országgyűlés szervezeti felépítésében tervezett változtatásokról. Jelezte, hogy — ha a képviselők eltekintenek a 30 napos benyújtási határidőtől — bővülhet az ülésszak napirendje: a kormány javasolja a Sztálin emlékét megörökítő Az Országgyűlés tisztikara javasolja 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezését. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testület 1985. július 1-je óta végzett munkájáról készült jelentéshez. Az ülésszak napirendjén szereplő két törvényjavaslatról — a bizalmatlansági és a bizalmi indítványról, valamint a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény módosításáról — Horváth Jenő képviselő adott tájékoztatást. Mindkét törvény tervezetét az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága dolgozta ki. A Polgári törvénykönyv módosításával kapcsolatos előterjesztést László Jenő igazságügyminiszter-helyettes ismertette. Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól. és a javaslatokról szóló napirendi pontról számolt be. (MTI) az Operaházban Az operaházi sajtótájékoztató megelőzte a szegedi bejelentést. Oberfrank Géza fő-zeneigazgatót a következő évadtól az Operaház zeneigazgatónak szerződtette; a tegnapi operatagozati . értekezleten Myller József né városi tanácselnök-helyettes is bejelentette ugyanezt, és hozzátette: Oberfrank Géza a kővetkező évadban még ellátja — mellékállásban — á szegedi fő-zeneigazgatói teendőket is. Ebben kölcsönösen megállapodjak azért, hogy az operatársulat munkája folyamatos legyen, és legyen idő megkeresni a íőzeneigazgatói pesztra a megfelelő embert. A csütörtökön elmaradt Don Giovanni-bemutató miatt nem túl jó hangulatban megtartott tagozatértekezleten a színház számos belső problémájáról beszéltek a résztvevők; az általunk.fontosnak ítéltekről a közeljövőben tájékoztatjuk olvasóinkat