Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

I6Í2-* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 89. szám 1989. április 17., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Reformműhely-tanácskozás Kecskeméten Egységes, de a változások mellett elkötelezett pártra van szükség A Magyar Szocialista " Munkáspárt megújulását, a párt kezdeményező szerepének megteremtését elősegítő országos jelentőségű tanácskozást rendeztek szombaton Kecskeméten. A reformműhely elnevezésű rendezvény kezdete annak az eszmecseresorozatnak, amelyen a reformra elszánt, azt következetesen végigvinni akaró erők képviselői szót érthetnek egymással a társadalmi, politikai válságból kivezető út megtalálása érdekében. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ adott otthont a műhelytanácskozásnak, amelynek munkájában részt vett Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Hámori Csaba, a Pest megyei, és Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai; továbbá Berecz János és Fejti György, a Központi Bizottság titkárai. Szabó Miklós, a BácsKiskun megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a mintegy hatszáz résztvevőt, majd Pozsgay Imre és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, államminiszterek tartottak előadást a politikai intézményrendszer, illetve a gazdaság reformjáról. Nagy várakozás előzte meg a fórumot, hiszen sokan pártszakadásról, új párt alapításáról véltek tudni. A többségi vélemény abban kristályosodott ki, hogy egy megújuló párt egysége szolgálhatná legjobban az ország érdekeit. Pozsgay Imre Alapvető modellváltás nélkül nincs esélye az országnak Az előadó hangsúlyozta, hogy az elmúlt 10-11 hónap nyitottabb politikai küzdelmei, vitái meggyőzték a párt- és társadalmi közvéleményt: gyökeres átalakulás, alapvető modellváltás nélkül nincs esélye az országnak Egyúttal az is világossá váll, hogy a reform csak összes konzekvenciájának végiggondolása és alkalmazása révén fejtheti ki hatását. Az MSZMP eljutott a pluralizmus és a többpártrendszer elfogadásához, amely már kizár bizonyos alternatívákat, de még mindig sokszor fölbukkannak a monopolisztikus, monolitikus hatalomgyakorlás módszerei, például a nyilvánossággal kapcsolatos magatartásban. Szerinte az MSZMP számára megterhelő az, a pártot magát is válságba hozó helyzet, hogy négy évtized felelősségét viseli. Ebből a teherből kell valamennyit levetnie a pártnak, hogy a politikai pluralizmus versenyhelyzetében is eséllyel pályázhasson a kormányzó párt szerepére. Ehhez elengedhetetlen az önvizsgálat, s a korábbi gyakorlattól való elhatárolódás, a válságot előidéző ideológiai gyakorlat fölszámolása. Az MSZMP-t most nem vezethetik szervezeti érdekek, egy nemzeti program és felelősség jegyében újra kell gondolnia szerepét. Ha ez megtörténik, jó esélye lehet hogy az átmeneti korszak levezényléseben a bizalom alapján részt vegyen. A reform győzelmére csak egy ilyen párt adhat esélyt. Egy esetleges pártszakadással kapcsolatos „fantomkép" kapcsán kifejtette: egy európai és morálisan tartaimas politikai kultúrában a pártszakadás nem föltétlenül az ördögi erők szférájába tartozik. Jelenleg azonban az alternatíva nem a két párt, hanem a változás. A szakadással együtt járó hatalmi vákuum az átmeneti korszakot kezelhetetlenné tenné, s minden valószínűség szerint a reformerőket is háttérbe szorítaná. A párt összetarthatóságának viszont feltétele a megtisztulás, az együttműködési készség más erőkkel, a gondolatszabadság, a platformszabadság. Nyers Rezső Mindehhez azt is hozzá tette, hogy a jelenlegi szervezeti normák mellett az a kockázatosabb, ha valaki kimond, javasol valamit. Pedig mindig a gondolattalanság vagy az új gondolatok befogadásának aktuális képtelensége hozta nehéz helyzetbe az MSZMP-t. Hangsúlyozta, hogy a „hallgató" és így ellenőrizhetetlen társadalmi indulatok kitörésének éppúgy elejét kell venni, mint ahogyan el kell kerülni egy „félő'' hatalom szituációját, amelynek reakciói szükségképpen kiszámíthatatlanok. A politikai és a gazdasági reform kapcsolatáról szólva kifejtette: „nem hiszek egy olyan politikai reform sikerében, amely a gazdasági problémák megoldása helyett kínálkozik föl a társadalomnak". A megoldás sorrendje kapcsán azt fejtette ki, hogy a sztálinista típusú berendezkedésben a politika fölszívta a társadalom szintj minden funkcióját. Ennek következtében meghatározó politikai reform nélkül a gazdaság sem tud megmozdulni. Anélkül a gazdaság nem kormányozható, legföljebb adminisztrálható, s a diktatúra is szüntelenül újabb hatalomakkumulációra kényszerül, ami viszont destabilizálja a rendszert. A politikai reform tehát mindenképpen szükséges a kibontakozáshoz. Végezetül úgy foglalt állást, hogy a reformkörök mozgalma lehet az, amely nagyban segítheti e munkában az MSZMP-t flz önfinanszírozás alapérdek •Nyers Rezsó, az MSZMP PB tagja 'bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a társadalmi cselekvés egészének 'kell megváltoznia a kívánt megújulás megindulásához. Ma a gazdaság előtt az alternatíva: lényeges lépés a reform felé vagy állandó vegetálás, küzdelem a túlélésért. Józan reálpolitikávál már elképzelhetetlen a 'kitörés. A gazdasági és politikai reform egymást erősítik. 'Az elmúlt évtizedekben végrehajtott részleges reform csak a gazdaság nagyfokú túlszabályozásával képes működni. 'Ezért teljes piacgazdaságot kell teremteni, és ehhez új típusú gazdaságpolitikát. Üj funkciókat kell kapnia népgazdasági tervezésnek. Napirenden van a gazdasági új demokrácia kifejlesztése. Alapvetően a kisember érdekein alapuló demokráciára van szükség. Viszont nem szabad nem számolni a vállalkozó polgársággal és szabadfoglalkozású értelmiség energiáival. A következő három-négy év piacgazdasági intézményrendszerének megteremtésére elégendő. Közben új tulajdonosi funkciókat kell erősíteni. A közösségi tulajdon naav részét az eddiginél eltérő formában fontos működ tetnürtk. Széles teret kap majd a magánvállalkozás. Szükség van a történelmi hibák korrekciójára, és új területek megfelelő formáinak a kialakítására. Hangsúlyozandó a szellemi innováció fontossága. Az új pályára helyezés alkalmas eszköze lehet az átalakulási törvény. A változások alapvetően önszerveződésre épüljenek, de elengedhetetlen kényszer bizonyos szerepe is. Segíteni kell a tőkeáramlást. Az árak és bérek liberalizálása elengedhetetlen. A jelenleginek 30 százalékára kellene visszaszorítani a hatósági árak arányát. A bérek költségként jelenjenek meg a gazdaságban és semmiféle más tényező ne szabályozza őket, mint a piac. Ehhez persze konvertibilis pénz lenne jó, és ennek a pénznek vaíamenYiyi közgazdasági funkcióját be kellene töltenie. A kockázat minimalizálásának elvére csak egy majdnem stagnáló gazdaság építhető fel. A magyar gazdaság ennek az elképzelésnek a túLtengesére fizetett rá 1985—86-ban. Nem a reformintézmények indították el akkor az elhamarkodott gazdasági növekedést. A devizális önfinanszírozás ma alapvető érdek, viszont ennek hibás értelmezése veszélyes csapda. A kilábaláshoz kétségtelenül szükségünk van újabb külföldi erőforrásokra. Viszont ezéket csak akkor használhatjuk fel, ha garanciák vannak a visszafizetésükre, és a haszonból valamennyit meg ds tarthatunk, önfinanszírozóvá kellene tenni az államháztartást is. Nem a világútlevél bevezetése volt helytelen intézkedés, hanem ennék 'kapkodó módja A hazai áruellátás mai állapotában nem számoltunk az elhatározáskor. Fel kellszámolni a népgazdaság túlzott KGST-hez való kapcsolását. (Összeállításunk a 3. oldalon folytatódik.) Hogyan látták a résztvevők ? II Politikai Bizottság tagja Vastagh Pállal, a Politikai Bizottság tagjával, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárával a fórum végeztével beszélgettünk: — Több fölszólaló említette a pártszakadás lehetőségét . t. — Olyan p>ártelmélet és -mechanizmus kell, amibe szervesen belefér a reformmozgalom. Egy párt szakadásért a történelmi felelősséget nem lehet vállalni. Egyetértek Nyers Rezsővel, aki szerint egy pártszakadás sokkal több hátránnyal járna, mint előnnyel az ország konkrét helyzetére nézve, s messzemenő következményekkel lehetne a báloldali mozgalmakra világ-szerte. — Sokan azt mondják, itt már nem is reformról kellene beszélni, hanem forradalomról. — Igen, mert minőségi változásokról van szó. Csak az a kérdés, hogy az eddig kialakult irányok elegendőek-e a modellváltáshoz. Azt viszont alighanem mindenképpen látni kell, hogy történelmi változások zajlottak le az utóbbi tíz hónapban, pjéldául az állampolgári autonómia biztosítása terén. Néha értetlenül is szemlélem, hogy ennyire nem látszana a párt elszántsága? Hiszen például a jogállamiság fogalma először a tavaly májusi pártértekezleten bukkant föl, addig a polgári állam ismérveként kezelték. Ilyen nagy változások kimenetelát ilyen rövid idő nem minősitheti. — És a reformerek türelmetlensége? — Nagy szükség van rá, mint hajtóerőre, hogy ne üljön le ez a folyamat. De a türelmetlenséget ötvözni kell és lehet a józan politikai racionalitással. — Sokszor hallani: csak a politika mozdul, pedig a gazdaságnak kellene ... — A kettő szervesen együvé tartozik. A gazdasági szempontból autonóm személyiség változtathatja meg a politikai viszonyokat, viszont a politikai viszonyok szavatolhatják az egyén gazdasági autonómiáját, amely alapföltétele a gazdaság reformjának. Marx és Engels szerint amíg az antik társadalmak bázisa a rabszolgaság, a polgári társadalmaké az emberi jogok elismerése Mindkét állapotnak szerves gazdasági vonzatai vannak, mint az közismert — A Reformműhely fölszólalóinak többsége szükségesnek tartotta egy rendkívüli pártkongresszus összehívását. Egyes vélemények szerint ez viszont ismét befelé fordítaná a pártot... — A Csongrád megyei pártbizottság' legutóbbi ülésén is heves Vita bontakozott kii e kérdésben. Akkor a pártbizottság ügy döntött, a tagság véleményét kell kikérni ez ügyben. A Csongrád megyei párt-vb lagja Keserű Imrével, szentesi gimnáziumi tanárral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága V. B. tagjával az, első szünetben beszélgettünk. — Mennyivel több a szokásos reformretorikai megnyilvánulásoknál a Reformmúhely kecskeméti tanácskozása? — Ez a találkozó esély arra, hogy túllépjünk a reformretorikán, s ehhez a pluszt elsősorban a szervezettség adja. Ma globálisan mindenki igent mond a reformra, viszont a többség minden részkérdésben a régi receptnél marad. Most nyilvánvalóan szervezett fellépésre szánta el magát az igazi reformpártiak csoportja. Ha a pórt platformszabadsága keretében mi kinyilvánítjuk véleményünket, akkor talán a csak retorikára szorítkozókat is véleménynyilvánításra késztetjük. Ügy érzem, legkarakteresebben a reformpártiak nézetei rajzolódlak ki eddig. A többi elképzelésre még mindig az összemosódás a jellemző. Például nagyon fontos lenne, hogy kiderüljön, mi is az a centrum? Csalt hatalmi meghatározás, avagy politikai megnyilvánulás is? Az eddig követett politikától az elhatárolódás már megtörtént, de a reformra még a centrum cselekedeteiben nem mondott igent. — Tehát véleménye szerint a centrum valami olyasmi, mint az átlagember, aki objektív létében nem található, hanem valamiféle absztrakció? — Valami ' olyasmi. A hatalmat majdnem monopjolisztikusan gyakorolja ma is, viszont meg kellene győzni a reform felé tett gyakorlati lépések elengedhetetlenségéről. Ma patthelyzet van az országban. Az elmúlt napok kormányintézkedései megmutatták, hogy a társadalom további lecsúszása még nem. állt meg.