Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

X'Qt­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 88. szám 1989. április 15., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 fejint Ára: 5,30 forint Május 10-ére Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1989. május 10-én, szer­dán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — Törvényjavaslat az alkotmány kiegé­szítésérc a bizalmatlansági és a bizalmi in­dítvány intézményével. — Törvényjavaslat a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról. cgészitésc a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival. — Törvényjavaslat a Polgári Törvény­könyv módosításáról. — Az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július elseje óta végzett munkájáról. — Beszámoló az ifjúsági törvény érvé­nyesülésének tapasztalatairól, javaslat a to­vábbi feladatokra. — Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi — Az Országgyűlés házszabályainak ki-MlII. törvény módosításáról. (MTI) Városi első titkárok értekezlete Grósz Károly tájékoztatója Csak az első félév a biztos Vihar utáni csend az Ikarusnál Az Ikarus szegedi leány- részeként ígéretet kaptak, Ikarus nagyvállalatnak a vállalatának sikerült kibek- hogy a pénzügyi nehézségek mai szinten kellene befa­kelni az Ikarus nagyválla- elhárítására rendkívüli hi- gyasztani a beszerzési árait, lat és a Csepel Autógyár télt vehetnek fel ebben a hogy ne csússzon veszteség­közötti árvitát. A székes- negyedévben. be. S ezt a beszállító leán^.­és budapesti sze­fehérvári relőüzem ugyan pár napra leállt, de a kedden létre­jött kompromisszumos meg­egyezés után ismét megin­dult a buszgyártás. Igy a Szegeden készült alkatré­Az alapkérdés azonban vállalattal szemben is ke­megoldatlan: az eltérő bel- menyen tartania kell. Csak földi és KGST-árrendszer az érzékeltetés miatt jegy­zem meg, hogy Szegeden tavaly április óta 23 száza­lékkal nőtt a termékek ön­költsége, zömmel beszállító­ik áremelése miatt. Tavaly ennek egy kis hányadát ér­vényesítették ugyan az anya­vállalatnál, de az idén még Az eszmecserét Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára ny'totta meg. Áttekintést adott Magyarország nem­zetközi megítéléséről, gaz­dasági folyamatok alakulá­sáról, s szólt a pártmozga­lom belső ügyeiről. Elöljá­róban hangsúlyozta: a nem­zetközi helyzet kedvező a kibontakozáshoz, a reform megvalósításához. A szocia­lista világban a májusi párt­értekezlet után fordulatot vett hazánk megítélése. Az 1956 utáni korszak az ideo­lógiai változatlanság jegyé­ben telt el, tudomásul vet­Országos értekezletre hívta össze az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a városi első titkárokat pénteken a Magyar Néphadsereg Művelődési Házába. A tanács­kozást azzal a céllal rendezték meg, hogy átfogó tájé­koztatást adjanak a társadalomban, illetve a pártban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt áiló feladatokról. Az értekezlet jó alkalmat kínált a városi pártvezető­ket foglalkoztató legfontosabb problémák megvitatá­sára, a párton belüli szemléleti, illetve cselekvési egység erősítésére. miatt az inflációs belső ár­emelési „lavina" az export­árakban nem érvényesíthe­tő. Miközben begyűrűző ár­szekre is szükség van. Te- növekedés folyamatos, a lihay Lásitló igazgató a vál- vállalatok e további ter­lalati tanácsülést követően heknek csak kis részét ké­vegyes érzelmekkel utazha- pesek elviselni, belső, haté­tott haza Szegedre. Egy- konyságot javító intézkedő- nem emelhették a belső el­részt megnyugtathatta mun- sekkel ellensúlyozni. Hosz- számolási árat Ha erre nem ka társait, hogy a viharfel- szabb távon nem halasztha- kerülhet sor, a leányválla­ltak egyelőre elvonultak, tó a magas szintű döntés a lat gazdálkodása kerül le­Ennek az ára az volt, hogy KGST-árrendszerből adódó hetetlen helyzetbe. Vagyis az Ikarus lemondott a szo- különbözet korrekt és meg- a folyamatok mélyen össze­nyugtató elszámolási rend- függnek, s a leállás kibek­szeréről. kelése csak időleges, léleg­A nyereség nélküli terme- zetvételnyi időt jelent. A lés nem lehet igazi megöl- második félév ma még az dás. Ugyanis a mostani ál- ismeretlen jövőt ,ieie"ti. lapot azt jelenti, hogy az T. Sz. I. cialistaexport-nyereségé­ről, s ezt adta a* a csepeli gyárnak. Másrészt az Ipari, a Kereskedelmi, a Pénzügy­minisztérium és a két vál­lalat közötti megállapodás ra, arra következtetnek: rendszerszerű válságról van szó. Épp ezért változik — méghozzá nem kedvező irányban — a Magyaror­tűk a környező országokban követett gyakorlatot, kiszá­mítható volt a kül-, a bel­politika, az ideológiai vo­nalvezetés. A Szovjetunió­ban végbemenő változások is szélesítették mozgásterün­ket. Ugyanakkor figyelmez­tetett: amennyiben az MSZMP nem lesz határo­zottabb, a kapkodó intéz­kedések azt a látszatot erő­síthetik, hogy a magyar ve­zetés nem irányítja a folya­matokat, hanem sodródik velük. Grósz Károly rámu­tatott: a fejlett tőkés orszá­gok a belpolitikai stabilitás függvényében ítélik meg Ma­gyarországot. Nagyra érté alakított kép a tőkés világ­ban. E téma lezárásaként a főtitkár kiemelte: saját gondjaink megoldásában mindenekelőtt magunkra számithatunk. A gazdasági 1 helyzetről szólva kifejtette: a válság kezeléséhez nincsenek meg a megfelelő eszközeink, eb­ből a helyzetből azonban csak előre lehet menekülni. Hosszú távon a piac kiépí­tésére, a szerkezetváltás megvalósítására van szük­ség, de fontosak az olyan részintézkedések is, mint az import, a bérek szabályozá­sának liberalizálása. Az or­kelik a politikai liberalizá- szá§ pénzügyi egyensúlya lódást, illetve az emberi jo­gok érvényesítése terén el­ért haladást. Kedvezően fo­gadták, hogy külpolitikánk­ban markánsabb lett a nem­zeti érdekek képviselete. Ab­ból viszont, hogy a ma­gyar gazdaság mindeddig felborult, s ezért a legfon­tosabb célok az infláció és a bérspirál kézben tartása, s az ország fizetőképességé­nek megőrzése. Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámu­tatott: a mozgalomban még képtelen volt a megújulás- mindig tapasztalható a be­Agrárpolitikai tézistervezetekről Aa agrárágazatban nem Az agrárágazat nemzetközi emiatt növekednek a fe- mércével mérve is teljesen szültségek, mert hibás az agrárpolitika, hanem az an­nak végrehajtására hivatott, meglehetősen kapkodó és következetlen szabályozás következtében — ennek a gondolatnak a jegyében ülé­sezett, pénteken a Medosz központi vezetősége, amely az MSZMP új agrártézds­tervezetét vitatta meg. A vitában felszólalók szinte kivétel nélkül arra biztatták a koncepció vég- szakértők ás szánté leges kimunkálásán fáradó- kedve nyüatkoznak zo bizottságot, hogy legyen következetesebb, és fogal­mazzon lényegesen határo­zottabban ateki ntetben: nemcsak a hosszú távú kon­cepció megalapozására van szükség, hanem a párt ag­rárpolitikájának rövid tá­von is hiányt kell mutatnia. aránytalan állami elvonási rendszerben tevékenykedik, és olyan helyzetbe került, hogy azzal kapcsolatban im­már bátran lehet használni a válság jelzőt A felszóla­lók a nagyüzemi mezőgaz­daság létjogosultsága mel­lett. tettek hitet és vitába szálltak azokkal, akik a nagyüzemi termelés további esélyeit megkérdőjelezték. Azt hangoztatták, hogy ne­ves nyugati közgazdászok és írigy­a ma­gyar gazdaságok által mű­velt földterület átlagos nagyságáról, hangoztatva: ilyen körülmények között valóban eredményes műsza­ki fejlesztést lehet végrehaj­tani. felé fordulás, erőtlen a po­litikai propaganda, gyenge a vitakészség, s a tömegtájé­koztatási eszközök nem se­gítik kellőképpen a politika­formálást. Az érvényben le­vő szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fun­damentuma legyen, éppen ezért, rövid időn belül ide+ iglenes szervezeti szabályza­tot kell készíteni. A párt­szakadással kapcsolatos ta­lálgatásokról szólva leszö­gezte: egy felelősen politi­záló pártnak nem érdeke a „szakadás!', de az egység minden áron való fenntar­tása ugyancsak a szétesés­hez vezethet. Annak a meg­győződésének adott hangot, hogy balról és jobbról egy­aránt meg kell húzni a ha­tárokat, s azoktól, akik nem fogadják el az MSZMP vá­lasztási programját a tartal­mi platform alapjául, meg kell válnia az MSZMP-nek. Végezetül leszögezte: a rendkívüli pártkongresszus összehívását és a tagrevízi­ót a Központi Bizottság nem tartja indokoltnak. A vitaindító előadást kö­vetően az értekezlet részt­vevői hat szekcióban foly­tatták az eszmecseréket, majd a délutáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz Károly összegezte az el­hangzottakat. Az ország próbája Tegnap, Hódmezővásárhelyen gazdaságpolitikai aktí­vát rendeztek. Az előadó Tatai Ilona, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja volt Ma a legfontosabb kérdés: szolgálatai és mi lesz a gazdasággal? — meghaladják a kezdte tájékoztatóját a Taurus vezérigazgatója. Nem szabadna szembeállí­tani a gazdasági és a politi­kai intézményrendszer fej­lesztését, inkább a folyama­tokat igyekezni kellene ösz­szehangolni. A törvényalko­tás fellendült 'hazánkban, a születő új jogszabályokra az sági vezetők biztonságra tő­egyéneknek és a kisközos- rekvése, kis mozgáskészsé­A magyar vállalatok rész­vényeivel ki kell lépni a nemzetközi tőzsdére. Nem lehet célunk az, hogy ol­csón adjuk el magunkat. Ezért a kilépés előtt a ma­gyar tőzsdét kell megte­kamatterhe 2,5 milliárd dollárt. Ennek teljesítéséhez remteni. A világgazdasághoz 1,2-1,5 milliárd újabb hitelt való kapcsolódás elengedhe­vagyunk kénytelenek fel- tetien feltétele, hogy valós venni évente. értékképet kapjunk a ma­gyar gazdasagrol. Gazdaságunkból hiányzik ,Az üj pályára ^lilással a vallalkozokeszseg. En- szemben ellenérdekelt lehet nek elsődleges oka a gazda- a felsőbb vezetés, de a fizi­kai munkásság is. Természe­tes az érdékvédelemre tö­ségéknék van elsősorban ge. Addig> amíg a kormány ^Ayen árof ^^ szükségé. Ugyanis leiratok- vovetkezetlenséaek elóké­kai, egyszeri intézkedéssel ^ovetRezeuensegek, eloke- A szerkezetváltás csakis semmilyen szinten nem le- szí tetien jogszabályok sorát vállalati feladat. Ezt a kor­het gazdaságot irányítani. A produkálja, és a legfelsőbb mány feltételek megte­remélt kilábaláshoz stabil államirányító testületből is remtésével segítheti. Ma makrokörnyezetre van szük- R„m(;,v: féiM*. leginkább a szakképzésre ség, mert a szabálynélküli- hlanyzlk a szemelyi felelős- keilIene köJteni. Nyelvet, ség az egész társadalmat seS, minden vezetőnek lesz munkamódszert, szerve­képes neuraszténiás állapot- hivatkozási alapja a mozdu- zést, konfliktustűrést és ba taszítani. A tavaly má jusi pártértekezlet óta meg indult a korábban is megle- Ml a teendő? Az ideológi­vő érdektagozódás felszín- ánknak vegre világossá kel­re törése. Sajnos, a gazda- lene tenni, hogy a kapitaliz- __ sági intézményrendszer mus bizonyos elemeit hosz- séges vállalatok támogatá­változása igazán még nem szu távon is alkalmazni kell ^ Ezeknek a vezetőit el gazdaságunkban. Ilyen pél latlanságra. meg nagyon 6ok minden mást kellene megtanulnunk. A kormány infrastruktúrát is teremthetne. Gyorsan meg kellene szüntetni a veszte­gyorsult fel. Ennek a leg­fontosabb oka a válsághely­zet. Az ország évi adósság­I Kapkod a kormány Tiltakozás a forint leértékelése ellen A Budapesti Húsipari Vállalat szakszervezeti tag­sága tiltakozását fejezi ki a magyar kormánynál az újabb forintleértékelés el­len. A kormány milyen infor­mációk alapján közli a 20 százalékos bérkiáramlást, mert vállalatunknál ez az idén a 2 százalékot sem tette ki. Félünk a közle­tagságunk létbizonytalansá­gát fokozzák. Reméljük, hogy a leérté­kelést most legalább a kor­mányon belül (az Árhivatal­lal) egyeztették. Óva intjük a kormányt a további kapkodástól. Ez nemcsak az ország, a kormány, de az egyének válságát is előidézi, és be­ményben burkoltan megfő- láthatatlan következmé­gal mázott bérbefagyasztás- nyeket vonhatnak maguk tói, az újabb intézkedések után. .. , . , kellene távolítani irányító daul a magan- es a kozosse- . ., , _,., , , gi tulajdon. Ennek a két Patakból. Tul bonyolult a szférának az erőre kapása roai irányítási rendszer. Aki az állami gazdálkodást is' az importengedélyeket adja mozgásra kényszerítheti. El az irányítja a magyar kell fogadtatni a tőkejöve- , , . ,••,.,, delmék megjelenését is Ma gazdaságot. A közelmúlt a leépítések helyett egyes története bizonyítja, igazán ágazatokban nosztalgiázunk, azok az országok tudtak. íi­Igazi tulajdonosi érdekelt- keresek lenni, akik a fel­ségben erre nem lenne szük- , . . . . . . ., , . ség. A tulajdonformák mű- dolgozo ^V^ulat fejlesztet­ködtetéséhez minden terüle- ték mindenekelőtt, •ten egyforma szabályokat A gaBdaság átalakítása az kell 'kialakítani. Ma a közös egész országot teszi próbára, vállalkozások létrejöttének a differenciáláshoz politi­legnagyobb gatja a nem kai bátorság kell, elenged­normatív szabályozás. A hetetlen, hogy a jövedelem­szocialista exportban a költ- különbségékben is megje­ségvetés hol oszt, hol foszt. Jenjenek a teljesítménykü­Az átalakulása torvény cél- lönbségek. A szociálpolitika ja lenne a valódi tulajdon- a létminimum közelében viszonyok megteremtése, vi- élők helyzetének stabilizá­szont ez a jogszabályterve- lására törekedhet csupán. A zet maris óriási ellenérzések- feladatok végrehajtásához kel találkozik. Decentrali- mindenképpen Vissza kelle­zálni kell a vállalatokat és a ne szerezni a bizalmat kis egységek teljesítményét pontosan meghatározni B. L

Next

/
Thumbnails
Contents