Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

19S9. március 15., szerda 197 Baráti összejövetelek A Magyar Rádió Kórusa lékiezö Sapszon Ferencet. A sőt időről időre újabb ta­sok szép órát szerzett már baráti kör népes klubestjén gokkal bővül a társaság. Az mindannyiunknak' Híre- a „Szegedről indultak" soro- idei munkatervük szerint neve régóta messze túljutott zat vendégeként emlékezett minden hónap második hét­már az ország hatarain, azokra az évekre, amikor főn tartják összejövetelei­nemcsak az éter hullámai, már diákként is vezette —a ;ket Budapesten a Hazafias hanem gyakori vendégsze- ma is Szegeden élő Szécsi Népfront IX. keTületi szék­repléseik révén is. Karigaz- Józseffel — az ifjúsági kis- házában (Kinizsi utca 22.), gatójuk — aki maga is kórust, majd egyebek között ahová a más városokban éló számtalan hangversenyen a Házfelügyelők Szakszer- szegedieket, sót a „szegedi vezeténék, a Vendéglátóipa- szegedieket" is mindig szí­ri 'Dolgozók Szakszervezeté- vesen látják. Sikeres volt az nagyobb és legreprezentati- nek énekkarát, a Szegedi idei farsangi találkozójuk vabb koncerttermeiben Kenderfonó SZIT-kórusát, is, melyen Moldován Stefá­éppúgy, mint a Milanói Sca- diákénekkarokat, és részt nia és Vadas Kiss László, a Franciaországban, a vett a Szabad Ifjúság Köz- Magyar Állami Operaház Auszfriá- ponti Kórusának megszer- magánénekesei — egykori szegedi művészek — léptek meg föl, valamint sajátos műso­Magyar Népköztársaság Ér- Sapszon Ferenc életútja, a rával szórakoztatta a meg­demes Művésze kitünteté- Tisza-parttól — nyugodtan jelenteket az ugyancsak ez a sor állíthatjuk — a világhír- Szegedről elszármazott dal­zárult névig. Élethivatása, életcél- tulajdonos, Dinnyés József, le. Ám azt ma már aligha- ja, hogy a zene szeretetét A legközelebbi programot nem viszonylag kevesen beoltsa az emberekbe és most hétfőn, ma hétfőn, hogy mintegy négy ápolja bennük. Nemcsak délután fél 6-kor rendezik ezelőtt Szegeden magas színvonalú hangver- meg a szokott helyen. Ezút­MÁV kocsifelírőként dolgo- senyekkel törekszik erre, ha- tal a házigazdai tisztet a zott, majd a Szegedi Ken- nem a Magyar Rádió és más szegedi baráti kör léve ala­derfonógyár munkaver- hivatásos kórusok mellett kult új tagozata, a volt sze­seny statisztikusa volt, ami- ezért foglalkozik amatőr gedi egyetemisták csoportja kor Csenki Imre, a Magyar énekkarokkal is. Családjá- tölti be! Mai és egykori sze­ban is tovább él a zenesze- gedi művészeket kértek föl vezényel — otthonosan mo­zog csapatával Európa leg­lában, Szovjetunióban, ban és egyebütt. Munkássá- vezésében is. gát Liszt-díj, SZOT-díj és a Gyönyörű ívet tett sek fémjelzik, s még bizonyára nem tudják évtizeddel Állami Népi Együttes világ­híres karnagya felfedezte te- retete. Mindhárom fiú ze- fellépésre: Hőgye Zsuzsa, nekedvelő, de a legnagyobb, Csíkos Gábor színművészek, az ifjabb Sapszon Ferenc Merényi Judit előadómű­szintén a kóruszene meg- vész és Zámbó Géza, a Sze­szállottja lett. gedi Nemzeti Színház mű­t vésze lép föl. A közeljövőben egyébként Tisza-parti városunk fö- még kétszer lesz találkozó: lőtt bármilyen szelek járnak április 10-én és május 8-án, adóest keretében mutassa be is, a szegediek baráti köre utána 3 hónap szünet követ­egykori földijét, a szülővá- rendszeresen megszervezi kezik. Budapesten összejövetelét, Lőkös Zoltán hetségét. így került 1950­ben Budapestre a Zenemű­vészeti Főiskolára. A Budapesten élő szegedi­ek változatlan lelkesedéssel működő baráti köre tartotta nemes tisztjének, hogy elő­rosára ma is szeretettel em­A kolbászos kemence A napokban tartották há­rom röszkei illetőségű nép­rajzi film bemutatóját Sze­geden, be is buszozott érte egy tékára való nép Rösz­kéről. A Filmtékában vetí­tették ugyanis. Az első — Mögérött a paprika, mög ... — már ismerős lehet jó em­lékezetű olvasóink előtt, ír­tunk róla, amikor új volt, a másik kettőről most sze­retnénk szólni. Mindkettőt Tiefbrunner László rendez­te, és mindkettőnek a szö­vegmondója Tóth Béla. Aki hallotta már beszélni Tóth Bélát, elhiszi első szóra, méltó és egyenrangú társa a rendezőnek. A maga termé­szetességével szinte kedvet Még mielőtt nagyon összefutna olvasóink szájában a nyál, és aka­ratlanul is fölcserélnék a c ímbeli két szót, sie­tek leírni a folytatást is: székföldből készül, és akkor jó, amikor már büdös és barna. Simon Mihály gyürkő­zött neki, kizárólag a film kedvéért, hogy segítőivel búboskemcn­cét rakjon Röszkén. Egy régit döntöttek ösz­sze, hogy helye legyen az újnak. jobb tetöfödésre, mert erős és hajlékony, akár a suho­gós vessző. A mai nádtetők­nél először nádszovetet bo­rítanak a föl fázott szerke­zetre, a szarufákra és lécek­re, hogy belülről nézve is szép és egyenletes legyen. Erre rakják azután mind az ezerkilencszáz kévét, negy­ven centi vastagon terítve. Télvizek idején, mint a pap­lan, tartja a meleget, nyá­ron őrzi a hűvöset. A mai nádaló is alulról kezdi a fölrakást, az egyik oldalon el is jut félmagasságig, az­tán átmegy a tető ellenkező végébe, nehogy fölboruljon közben az egyensúly. Dru­A rendezők közmegegyezést várnak Filmet forgatnak Szegeden Március 8-a óta a Movi Fórum filmstúdió stábja Szegeden ütött tanyát és megkezdte a március 15. előkészületeinek, majd az ünnepségnek celluloidsza­lagon történő rögzítését. A márciusi ünnepről több órás dokumentumműsor készül, az országban először a déli városban Zombori Katalin és Sánta László rendezők irányításával. A rendkívüli vállalkozásról így vall a ren­dezőpáros. — Az év elején határoz­tuk el, hogy nemcsak az ün­vnepi eseményeket mutatjuk be, hanem erkölcsi-szellemi előkészületeit is. A magyar forradalom évfordulója ez­úttal nemcsak visszaemléke­zés, hanem az előjelek alap­ján mi úgy látjuk, erőpróba is lesz, demonstrációja a nemrégiben alakult régi-új pártoknak, illetve a pártsze­rú politikai szerveződések­nek. Ismét történelmet csi­nál a nemzet. — Miért Szegedre esett a választásuk? — Először Szentendrére gondoltunk, de mivel az túl csendes, koalíciós hely, ter­vünket elvetettük. A fővá­ros után Szeged fontos, politikai Liebmann Béla lakásán dolgozik a forgatócsoport, Zom­bori Katalin rendező vezet .scvel tok, illetve különböző cso- münk nyomán körvonalazó­a másik portok önálló programmal dik a közeljövő nagy kérdé­szempont- jelennek meg az ünnepen, se is, a majdani választáso­ból izgalmas terület. Ugyanis Forgatócsoportunk előítélet kon vajon hogyan, s kire minden szellemi áramlat, nélkül dolgozik, nem druk- szavaz a „felségére" mind­csoport, törekvés fellelhető a kolunk egyik szervezetnek untalan figyelmeztetett nép, Tisza-parti városban. A je- sem, csak a közmegegyezés- vajon mennyire találnak lenlegi magyar politikai ele- nek. Senkinek nem leszünk utat hozzá az önmagukat is tet jól reprezentálja ez a a szócsöve. épp csak megfogalmazó új hely, mivel értelmiségi va- . _ Milyen dokumentum- törekvések. Tanulmányozzuk ros, és a mozgalmak elsősor- ... . „, „„ . „„„ a sorsdöntő kérdéseket az bari szellemi eredetűek - ftlm lesz aZ' es hogyan rep" ünnep keretei között, figyel­tehát nem tömegmozgalmak rezentalja az országos moz- jük a lefojtott politikai ener­—, ezért jöttünk ide. Szeged galmat, ha a kamerák csak giák fölszabadítását és ke­helyzete modellértékű. Kü- Szegedre néznek» rüljük az olcsó poénkodást. lönben is az elmúlt .dőszak _ Fümünk szálon A ^,litizáló személyiség vé­esenienyei, nem utolsosor- .... delme különösen fontos fel­ban a botrányai az ország futtatva rögzíti március 15- adata a jelenkori magyar figyelmét erre a vidékre irá- ét. A központi tévé adása mozgóképalkotóknak. Tisz­nyították. Jól tetten érhetők révén az ünneplő országgal telettel kell közelítenünk a közmegegyezésre irányuló js szembesül a szegedi tár- abboz az alkalomhoz, hogy gafával szorítja le, vékony csinál mindenkiben a kiszól- tulajdonsága, hogy minél dróttal odavarrja a lécek­gált fűtő föltámasztására, és jobban fűtenek rajta, annál hez, és legvégén a lépcső­a nádtetejes ház építésére, jobban lágyul. A kemence- zetes kiképzésű nádverővel Az egyik film a kemencecsi- csinálás egyik legfőbb pa- simára és egyenletesre ve­nálás titkaiba visz el ben- rancsolata, hogy megállás regeti. A kémény körül a nünket — Volt egyszer egy nélkül kell fölrakni a kol- legnagyobb a kockázat, kemence .. —, a másik Zö- bászokat. Amíg teljesen be ügyelni kell, nehogy beáz­rög a nád címmel a nádi vi- nem fejezték, imég pipa- zon, a fölső szegés viszont lágot hozza elénk. huja és ebédszünet se lehet, a legszebb. Előre beáztatott Simon Miska bácsi arról mert ahol megállnak, ott el náddal dolgozik a szegő, és beszél, hogy az agyag nem is válik egymástól a két ré- olyan szemrevaló szép sze­jó a kemencéhez, mert ha- teg. Ha azonban lassacskán gést hajtogat, hogy a leg­mar megrepedezik, a szék- égetik ki, és csak sokadna- bőszebb viharok se tudják főd viszont nagyon jó, ha pon raknak benne akkora kikezdeni. A nádaló ember többször átforgatják. és tüzet, hogy a tutaj is kiég- kínosan ügyel rá. nehogy amikor már büdös és bar- jen belőle, akár hatvan évig összeborzolt tető csúfolja az na. De hogyan kerül a ke- is kemence a kemence. Ha- eget és arra is, hogy be­mence elé a kolbászos jel- csak szénvonóval vagy pisz- széde se gabalyodjon össze, ző? Úgy, hogy a zsupszal- kafával ki nem veri az ol- Mindet saját véremmel pe­mából — rozsbüza szalmá- dalát az indulatos menyecs- csételtem meg — mondja, jának mondják a faluban ke mert elképzelhetetlen, hogy — hosszú kolbászokat teker- Szintén a film kedvéért a naddal bánó embert meg nek, bebugyolálják székföld- kenyér is sül az új búbos- ne szurkálja a nád. del, és fölrakják egyenként ban- sőt meg a kenyér előtt A két fűmnek nem az a a tutajra. Vízi alkalmatos- a nézőben is étvágyat keltő célja, hogy biztasson nádte­ságként ismerős ez a szó langos. A gazdaasszonyi tők készítésére, vagy búbos­mai nyelvünkben i kemen- mindentudás próbája volt kemencék rakására de le­1 "Teivuiumen, a Kernen- hetetlen nem számolni ilyen cetutajra Bálint Sándor szó- mindkettő. Amikor a kap- hatásával is. Akik m05taná­tára szerint is csak a na- r°s-tűrós lepényt, a füle- ban építettek új házat, most gyon öregek emlékeznek farka egytmásos fazekat és is elsóhajtják magukat: de még. Most láthatjuk is. a töksütést is elénk hozta & de «ép lett volna nád­hogy először a kemence a film, akkor sóhajtottak padkáját rakják föl, aztán 'gazán a háziassszonyok: Is­kitöltik a közepét homok- tenem, de szép! Az öregek kai, jól megtapossák, kör- meg talán akkor, amikor ar­bcszurkálják jól hajlítható ró1 szólt a szöveg, hogy a botokkal, és ezekhez illesz- Iövészárok-betegséget, de tik a tutajként szolgáló még a csúzt is kihajtotta az gyékényt, szárízéket, tányé- emberből a jó kemence, ricaszárat, vagy rőzsét, és És a nádvilág? Tünemé­ezt tapasztják be kívülről nyesen szép képek sorakoz­kolbászos székfölddel. A ke- nak a Ho't-Tiszáról, a Bala­mence feneke üvegporral ton mellékéről és a Horto­kevert anyagból készült. Az bágyról. Elmondódik köz­agyag ugyan itt is megre- ben, hogy a szikeseken ter­pedne, de az üvegnek az a mö piros tövű nád a leg­dal borítani. Aprólékosan szép mindkét film. Horváth Dezső negyvenegy év múltán ismét — bár teljesen más körül­mények között — egy szi­nes közélet jelenik meg a kamera előtt a változás min­den zavarával, egyszersmind megbecsülést, archiválást törekvések is. sadalom. A Búza kocsmá­— Csak, az események ér- ban színes képernyőn figye­deklik a kameráikat? ük és kommentálják a nap — Olyan elemző dokumen- országos eseményeit azok az tumfilmet készítünk, ami emberek, akikre oly szíve­bemutatja az ünneplés mö- sen és gyakorisággal hivat­götti szándékot. Már a már- koznak a különböző politi­cius 15-ét megelőző na- kai pártok és szervezetek érdemlő jegyeivel pókban felkerestük vala- szónokai, s akiknek lelkéért, mennyi alternatív csoportot bizalmáért március 15-én is és filmre vettük azokat a folyik a versengés, a fáradt­vitákat, amelyek tükrözik a sággal kivívott pluralizmus­márciusi ünneppel kapcsola- ból fakadó vetélkedés. Ter­tos különböző véleményeket, mészetesen ezt a reagálást is érzelmi megnyilvánulásokat, megörökítjük a celluloid­Az már látszik, hogy a pár- szalagon. Remélhetőleg a fil­— Személy szerint mit várnak március idusától? — Semmilyen provokáció nem zavarja majd meg a megemlékezést! II. M. Ro/al kávéház Mária, drága...! Sokat tanakodtunk, mi le- azt az Értelmező Szótár gyen a ma esti beszélgetés meghatározza: „A színésznő: címe. Jobb, rosszabb ötletek Színpadi művek, filmek stb. jutottak eszünkbe. Mária szerepeinek eljátszásával hi­türelmes volt, minden cím vatásszerűen foglalkozó tetszett neki. ízlelgette, több- nö • • •" 0 több- 6 más- ő ször megismételte, aztán mi Barta Mária- És- hogy ebben mégis úgy döntöttünk, hogy 'gazam van, erről ma este a keressünk valami jobbat. Vé- R°yal kávéházban önök is gül maradtunk a fenti cím- meggyőződhetnek, nél. Mi döntöttünk emellett, Falusi Mariann és Fuchs a barátai. Máriának nagyon László lesznek a beszélgetés sok igazi barátja van. E'z vendégei. Mindkettőjüket is­természetes, hiszen Mária merhetik. Mariann játssza, maga a csoda. Most jöttem énekli fantasztikusan Nancy rá, hogy lett volna egy sok- szerepét az Olivér című mu­kal pontosabb cím: Foglal- sicalben. Fuchs László pedig kozása: Barta Mária. Mária a Hobo Blues Band billen­nem úgy színésznő, ahogyan Uj napilap Megjelent a Magyar De- séhez, tudósítva, egyebek kö­mokrata Fórum napilapja. zött a gyűlés eseményeiről. Fevelőre rsak három szám- Az üiság ma> hétf°n is kap­Egyelőre csak három szam- ható & Bar(ók B<.,]a Művg_ ban, közvetlenül kapcsolód- jődési Központban 9—20 va az MDF országos gyűlé- óráig. tyűse és, hogy ne legyen olyan egyszerű, ő vezényel A víg özvegy című operett elő­adásain. A ma esti beszélge­tésen vendégként Lang Györgyi is részt vesz. ígérem Önöknek, remekül fognak szórakozni ma este 18 órától a Royal kávéházban. Szeretettel várják az érdek­lődőket a művészek és a há­zigazda, Böhm György Reformköri vita Szombaton jelent meg a napilapokban az MSZMP Központi Bizottságának programja A jövőnkért — fellendülést — demokráciát — szocializmust címmel. Er­ről a pártprogramról rendezi legközelebbi nyilvános esz­mecseréjét a párttagok me­gyei reformköre holnap, kedden este fél 7-kor Szege­den, az ifjúsági házban. A szombati közlemény utolsó mondata: „A Központi Bizottság kéri a tagság prog­ramot tovább formáló véle­ményét, javaslatait." A re­formkör vitájának célja, hogy fórumot teremtsen a pártprogrammal kapcsolatos szabad véleménynyilvánítás­nak és a nyilvánosság segít­ségével felerősítse a reform­elkötelezett párttagok állás­pontját, javaslatait. A kér­dés tehát az: a program tar­talma mennyire találkozik a reformelkötelezett párttagok akaratával; mennyire alkal­mas arra, hogy a válságból való kilábalás, a refórmcse­lekvés vezérfonala legyen; vállalható-e; milyen további javaslatokkal egészíthető ki? A vita nyilvános. A re­formkör szervezői szívesen látnak""minden régi és új érdeklődőt, aki véleményét meg akarja osztani a jelen­lévőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents