Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 61. szám 1989. március 13., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Hány visszalépés kell? O da-vissza olvasgatom az Országgyűlés 1989-re tervezett programját. Óriási „kásahegy". Jú­lius—augusztus kivételével mindea hónapra jut ülésszak S a havi penzum nagyságrendjéről kép­viselők és érdeklődők az elmúlt héten képet kaphat­tak. A következő tanácskozásokra sem jut majd ke­vesebb az elvégzendőből, mint az első tavaszi hó­napban. S az eltelt három ülésnapon a napirendnek talán a felét sikerült megtárgyalni... Most hatan kiszálltak a csapatból. Közülük né­melyeknek elegánsan sikerült a távozás, mások a személyük körül gyűrűző botrány (vagy készülő le­leplezés) közben adták vissza képviselő-igazolványu­kat A visszalépésekben a kisebb szerep volt a nagy munkamennyiség elhárításáé. TöDb volt a sértődésé. Ezt az emberi indulatot — a valamikor honatya­(anya) szempontjából — régi érdemek választók ál­tali feledése, az „elszemtelenedett" támadók gerjesz­tették. Például a leköszönt házelnök félszavai ilyen indítékokat is sejtetnek. Elszokott társadalmunk a kritikától. S a hirtelen nyíló szelep egymástól egyre messzebb csúszó végle­teket teremt jelenünkben. Néhány hónapja olvastam egy interjút a Zala megyei tanácselnökkel. Nagy ho­zsanna volt, lilára glancolt hasábokon. Saját megyei Lapjának forradalmi módon megválasztott új főszer­kesztője készítette. Pedig akkor már az egész megye suttogott arról az emberről, aki büszke volt arra: első osztályú labdarúgócsapatot teremtett a megye­székhelyen. Ez az egyesület tartósan képes volt arra, hogy jelentős szerepet játsszon az élvonalban. Csak­hogy, azon a bundás tavaszon majdnem visszacsú­szott a második caztályba. Meglepő, hihetetlen győ­zelmekkel sikerült a megkapaszkodás Győrben bíró­ság előtt álltak azok, akik kezében megfordultak az ezreskötegek. Vajon, elképzelhető-e, hogy a labda­rúgó-szakosztályt kézi vezérléssel irányító megyei ta­nácselnök erről ez akcióról, a pénz forrásáról sem­mit sem tudott? Az Üj Tükör leleplező riportot kö­zölt. Ennek a számnak lett nagy keletje a nyugati határokon. 5 úgy tűnik, a külszolgálati magas be­osztás sem megy már olyan simán, mint az elsőként említett interjú idején tűnt... Még egy nagyot lépett vissza a közélettől az Elnöki Tanács volt elnöke. Félek, ezzel még inkább a hallgatáshoz közeledett, ö az egyike azoknak, akik­nek a megszólalását közelmúltunkról, gazdasági-tár­sadalmi katasztrófa közvetlen közelébe való kerülé­sünkről egy ország várná. Néhány hónapja Szegeden sikerült egy rövid beszélgetést kapnom töle Előtte többen felhívták a figyelmemet: „Ne bántsd. Tudod, ő mindig becsülettel... S még ő időben le is kö­szönt. ö igazán nem érdemli meg, hogy bántsák." S a tízmillió nem érdemli meg, hogy magyarázzák neki a rossz sorsát? Ugyancsak a hallgatás felé tett lépésnek is ér­zem Szeged egyik országgyűlési képviselőjének távo­zását, bár idős korát, egészségi állapotát is elfoga­dom indokul. Azt hiszem, ő a régi megyei vezetés végleges eltűnésével közéleti talaját veszítette el vá­rosunkban. Suttogva sokat emlegetett tűraútjaival sincs már nagyon kit felkeresnie. A választók — vagy legalább egy szűkebb körük — igényt tartanak a képviselői fogadóórákra, személyes beszámolókra. Annyi valamikor betöltött magas hivatal után pedig különösen kellemetlen lehetne egy viaszahívási pro­cedúra. Legalább olyan kellemetlen, mint a Tisztelt Ház valamikori alelnökasszonyának. Időről időre szóba kerül az Országgyűlés legiti­mitásának megőrzése, a rendkívüli választások elke­rülése. Ezek a lemondások, önvizsgálatok, söt, még a sértődések is ehhez a célhoz közelítenek. Ne feled­jük: disszonáns lenne, ha az ország törvényhozását csupa reformer töltené meg, amikor egyre erősödő hanggal, mindinkább a nyílt színre is kilépve igen jelentős erővel jelen vannak az ultrakonzervatívok, fundamentalisták a közéletünkben. Ha területi elven szerveződik a Farlarnent, egy „haladó településről" nem lehet visszahívni a szomszéd város küldöttét, ha az ott akármilyen személyi kultuszt teremtett is, de a sjját környezete még elvezi annak előnyeit. U gy erzem — és szeretném —, a most megindult belső öntisztulás a következő hónapokban erő­södik majd. Áprilisra jelezte a miniszterelnök a kormány átsaervezesét, személyi összetételének át­alakítását, A parlamenti vezető tisztségviselők körül is vannak még elrendezendő dolgok. Az egyik alel­nök visszahívása körüli állapotok nem megnyugta­tóak. A kerületi választási elnökség az aláírásokat nem az uralkodó korszellemnek megfelelően kezelte. Ügy hírlik, a képviselő visszavonulását helyezte ki­látásba, ha a visszahívási szavazást kiírják. Az ilyen revolverezés pedig valamiféle kövület már jelenünk­ben. Furcsa, hegy az új alkotmányon dolgozó bizott­ság elnöke egyik volt leazságügy-miniszterünk,aki rá­adásul az elmúlt „nem dicsőséges másfél évtized" legfelsőbb pártvezetésében ls nagy befolyással bírt. Önvizsgálat és megalapozott külső kritika segít­heti az országot ahhoz, hogy. működőképes törvény­hozása le©-en az 1990-es választásokig. Ne csak a képviselők tűnődjenek a következő hetekben, hóna­pokban. talán minden választópolgár gondolkodjon el azon: információi szerint a saját mai elvárásának megfelelően képviselik-e őt a Duna-parti palotában? Bölc István Március 15-én, Szegeden Ünnepségek, megemlékezések Valljuk meg őszintén, aki az idén márciusban naptár­ra néz, először nem az jut eszébe, hogy tulajdonképpen mi is történt 141 évvel ez­előtt, nem a márciusi ifjak nevét sorolja gyermekének, még csak nem is a szabad­ságharc hősi csatáiról me­sél, hanem örömmel nyug­tázza a tényt — nemzeti ün­nepünk 1989-re valóban nemzeti ünneppé vált, hisz piros betűvel is jelzik a tör­vényalkotók: a hol elcsití­tott, hol elfeledett, hol még gyanakvásra is okot adó nemzeti kérés valóság lett. De aki figyelmesen olvassa a híradásokat, tudja, nem­csak a betűk színe változott egy év alatt országunkban, hanem az a politika is, amely — ha sok vita után is, és kicsit elgondolkodtatóan — ünneplésünk forgatóköny­vében is testet ölt. Mint ar­ról már korábban beszámol­tunk, városunkban végül is nem sikerült a megegyezés, így a közös ünneplés helyett külön rendeznek megemlé­kezéseket. A Hazafias Népfront Sze­ged Városi Bizottsága, Sze­ged Megyei Város Tanácsa, az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a KISZ Sze­ged Városi Bizottsága már­cius 15-én, szerdán a Klauzál téren rendezi központi ün­nepségét. Az itt gyülekező­kei aelelőtt 9.45-töl 1848-as dalok fogadják, majd 10 óra­kor a Himnusz elhangzása után Grasselly Gyula aka­démikus, a Szegedi Akadé­miai Bizottság elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt köve­tően kerül sor a '48-as ese­ményeket felidéző ünnepi műsorra, amelyben a Szege­di Nemzeti Színház művé­szei lépnek fel, majd a Kossuth-szobor talapzatánál koszorút helyeznek a me­gyei és városi tanács, a HNF, az MSZMP, a KISZ megyei és városi bizottságá­nál*, valamint a fegyveres erőknek és testületeknek képviselői. A Klauzál téri nagygyűlést megelőzően koszorúzási ün­nepséget rendeznek 9 óra­kor Szöregen, a Szóregi csa­ta emléktáblájánál, a Dóm téri Petőfi-szobornál 9.30­kor és ugyanebben az idő­ben az Aradi vértanúk te­rén, a szőregi csata emlék­művénél is. Valamennyi helyszínen ünnepi műsorral is adóznak forradalmár elő­deink emléke előtt. Az új politikai szervező­dések (pontosabban, a meg­hívó szövege szerint: a sze­gedi Galiba Kör, a Körgát Klub, a Szolidaritás Szak­szervezeti Munkásszövetség, valamint a Fiatal Demokra­ták Szövetsége, a Független Kisgazda és Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezetei — ünne­pi megemlékezésüket dél­előtt 11 órakor, a Móra Fe­renc Múzeumnál kezdik. Itt — miután elhangzik a Him­nusz és a 12 pont — Király Zoltán mond beszédet, majd az ünneplők a múzeumtól átvonulnák a Dugonics tér­re úgy, hogy közben ők is virágokat helyeznek el a Dóm téri Petőfi-szobornál és a szőregi csata emlékművé­nél. A Dugonics téren újabb beszéd következik, Tamás Gáspár Miklós szól az egybegyűltekhez, míg a FI­DESZ képviselője felolvassa az Üj 12 pontot. A program szerint erre délben kerül majd sor. Ezt követően a menet a Klauzál térre foly­tatja útját, ahol 12.30-tól kezdődik újabb megemléke­zés. A Nemzeti dal elhangzá­sa utan Raffay Ernő mond beszédet, majd a résztvevők elhelyezik koszorúikat a Kossuth-szobor talapzatánál. Ez az ünnepség a Szózat hangjaival fejeződik be. A Centrum és az áralku Miközben bejártuk a részben máris átalakított belső szerkezetű áruházat, Bánáti Antal elmondta, hogy az áruháznak minden­keppen meg kell őriznie a városban betöltött piaci po­zícióját. Hogy ez miként lehetséges? Mindenekelőtt: az áruválasztéknak alkal­mazkodnia kell a megválto­zott kereslethez. Legalább ugyanilyen fontos, hogy az itt dolgozók ne érezzék ma­gukat csupán ..alkalmazot­taknak'' — kereskedők le gyenek, a szó régi, pozitív értelmében. E két dologból egyenesen következik, hogy a vevők vásárlóknak érzik magukat, és — ami a lé­nyeg — nem olyannak, aki­vel kegyet gyakorolnak, ha­nem akit kiszolgálnak. Mindez, persze, csakis ak­kor lehetséges, ha a vevő bemegy az áruházba. Ekö­rül — mint mondottuk volt — nincs is hiba, de az igaz­gató fontosnak tartja még vonzóbbá tenni az áruház külső képét, s növelni belső kulturáltságát, helykihasz­náltságát. Az áruházat há­rom oldalról határoló kira­kat koílátlan lehetőséget nyújt a vevőcsábításra, a jó dekoráció aranyat ér, „mil­liók vannak ebben", mond­ta Bánáti Antal. A belső tér átrendezése részben már megtörtént, a forgalom már­is egyenletesebben oszlik el. Üj helyre rakták például a papír-írószer részleget, a sportosztályt, bővítik az élel­miszerosztályt, a számtalan apróbb módosításról nem is beszélve. S hogy tnindez miként hat a forgalomra? Ezt igen fontos tudni, ezért számlálják, mennyi vevő tér be az áruházba, hányan vá­sárolnak stb. — a néhány héten belül megmutatkozó eredmény taglalására alkal­masint meg visszatérünk. S az eledmény — bár az előzőekben fólsoroltaknak is Alig múlt reggel nyolc óra, amikor fölkerestük Bánáti Antalt, a Centrum Áruház új igazgatóját. Bár csak pár perce nyitott az áruház. így is vevők so­kasága népesítette be a különféle részlegeket, osztá­lyokat. S a vevőiétszám a jövőben alighanem csak nőni fog. hiszen az új igazgató új tervekkel érkezett a megyei tanacs kereskedelmi felügyelőségéről, mely­nek vezetője volt — jól ismeri tehát a kereskedelem minden ágát-bogát. részük van benne — első­sorban mégiscsak a napra­készségtől. a kereslethez passzoló áruellátástól függ. Itt van például a konfek­cióosztály, melyet szűkíteni kell. tekintve, hogy az árui iránt mutatkozó kereslet meglehetősen visszaesett. A papír-írószer részleg ugyan­akkor nemcsak új helyre került, de nagyobb területet is kapott — ez az egyértel­mű keresletnövekedés ered­ménye. Ugyanez a helyzet a sportosztállyal is. A sport­szerek és -fölszerelések iránti, fokozott érdeklődés, mely a kempingcikkekre is kiterjed — szintén bővítést diktált. Kiemelendő és égető föladat az élelmiszerasztály bővítése. E legdinamikusab­ban fejlődő osztályon időn­ként akkora a tumultus, hogy a pénztár előtti sor­ban állás fel órákat igényel — nem sokáig halasztható tehát a vevöáteresztő-képes­ség növelése. A bővítés nem­csak a helyre és a pénztár­gépek számára, hanem a kínált választékra is vonat­kozik. A kereslethez igazodó áruellátás a beszerzéstől függ, a beszerzésben pedig egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az áralku — foly­tatta az igazgató. Ha az árubeszerző nem folytat a szállítókkal eredményes ár­alkut — nincs lehetőség ár­engedményre, s ez a forgal­mon erősen meglátszik. Mos­tanában mindenekelőtt a ruházati piacon van áral­kura lehetőség; egymást érik a jó ajánlatok. A ke­reslet ugyanakkor nemcsak itt, de általában más terü­leteken is csökken, ez hihe­tőleg avval fog járni, hogy a kereskedők igyekeznek megszabadulni a terméktől, olcsóbban adják azt a Cent­rumnak is, így lehetőség te­remtődik a forgalomnövelő ár»pr<edménvre. Az áruház minél több árengedmé­nyes vásárlási akciót, be­mutatót szeretne szervezni a szállítópartnerekkel közösen — mondta Bánáti Antal, miközben nyüzsgött a nép a Centrumban, kattogtak a pénztárgépek, a vásárlók vá­sároltak, az eladók eladtak. Fital volt még az idő, reg­gel kilenc múlt pár perc­cel. Farkas Csaba Németh Miklós hazaérkezeit Hágából Szombaton, az éjszakai órákban hazaérkezett Buda­pestre Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke aki Hágában részt vett a 22 ál­lam- és kormányfő részvé­telével rendezett környezet­védelmi csúcstalálkozón. Kíséretében volt Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, Perczel György kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszterhelyettes, valamint Mohai László, a miniszterelnök tanácsadója. Fogadtatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Várkonyi Péter külügymi­niszter és Raft Miklós ál­lamtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke. Jelen volt Tina J. C. Ferringa, a Holland Királyság budapes­ti nagykövete. (MTI) Az MDF országos gyűlése A több mint 13 ezres tag­ság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén meg­jelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnöksé­gének tagja nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első közgyű­lésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az eddigi működésről, az MDF helyzetéről. Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: té­vedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csopor­tosulás, úgymond az írók, tollforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójá­ban politikai küzdöterep. Ezt követően felvetette — mint a tanacskozás során csak­nem valamennyi felszólaló —, hogy az MDF továbbra is mozgalomként működ­jön-e vagy alakuljon párt­tá. Csoóri Sándor úgy vé­lekedett: a párt vagy nem párt kérdése voltaképpen el­szegényítő gondolat, s el­tereli a figyelmet a jelenleg legfontosabb feladatról, az összefogásról, az egység megteremtéséről. Az alapszabály-tervezet és a programtervezet vitái va­sárnap tovább folytatódtak. A békemozgalomról A békemozgalom tartalmi és szervezeti fejlesztéséről tanácskozott az Országos Béketanács szombaton dél­előtt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia épületében. Barabás Miklós, az Orszá­gos Béketanács főtitkára megnyitó beszédében java­solta: az ülés határozzon a júniusra összehívandó or­szágos békekonferenciáról. Ajánlotta, hogy alakítsanak két bizottságot az új poli­tikai platform kidolgozására, illetve a szervezeti és mű­ködési szabályzat kimunká­lására, s az országos tanács­kozás előkészítésére. A testület úgy határo­zott, hogy programterveze­tét nyilvánosságra hozza. E dokumentum lehet az alapja a különféle társadalmi szer­vezetekkel tervezett egyez­tető megbeszéléseknek is. Az OBT támogatta a jú­liusi országos békekonferen­cia megrendezését.

Next

/
Thumbnails
Contents