Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 61. szám 1989. március 13., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Hány visszalépés kell? O

da-vissza olvasgatom az Országgyűlés 1989-re tervezett programját. Óriási „kásahegy". Július—augusztus kivételével mindea hónapra jut ülésszak S a havi penzum nagyságrendjéről képviselők és érdeklődők az elmúlt héten képet kaphattak. A következő tanácskozásokra sem jut majd kevesebb az elvégzendőből, mint az első tavaszi hónapban. S az eltelt három ülésnapon a napirendnek talán a felét sikerült megtárgyalni... Most hatan kiszálltak a csapatból. Közülük némelyeknek elegánsan sikerült a távozás, mások a személyük körül gyűrűző botrány (vagy készülő leleplezés) közben adták vissza képviselő-igazolványukat A visszalépésekben a kisebb szerep volt a nagy munkamennyiség elhárításáé. TöDb volt a sértődésé. Ezt az emberi indulatot — a valamikor honatya(anya) szempontjából — régi érdemek választók általi feledése, az „elszemtelenedett" támadók gerjesztették. Például a leköszönt házelnök félszavai ilyen indítékokat is sejtetnek. Elszokott társadalmunk a kritikától. S a hirtelen nyíló szelep egymástól egyre messzebb csúszó végleteket teremt jelenünkben. Néhány hónapja olvastam egy interjút a Zala megyei tanácselnökkel. Nagy hozsanna volt, lilára glancolt hasábokon. Saját megyei Lapjának forradalmi módon megválasztott új főszerkesztője készítette. Pedig akkor már az egész megye suttogott arról az emberről, aki büszke volt arra: első osztályú labdarúgócsapatot teremtett a megyeszékhelyen. Ez az egyesület tartósan képes volt arra, hogy jelentős szerepet játsszon az élvonalban. Csakhogy, azon a bundás tavaszon majdnem visszacsúszott a második caztályba. Meglepő, hihetetlen győzelmekkel sikerült a megkapaszkodás Győrben bíróság előtt álltak azok, akik kezében megfordultak az ezreskötegek. Vajon, elképzelhető-e, hogy a labdarúgó-szakosztályt kézi vezérléssel irányító megyei tanácselnök erről ez akcióról, a pénz forrásáról semmit sem tudott? Az Üj Tükör leleplező riportot közölt. Ennek a számnak lett nagy keletje a nyugati határokon. 5 úgy tűnik, a külszolgálati magas beosztás sem megy már olyan simán, mint az elsőként említett interjú idején tűnt... Még egy nagyot lépett vissza a közélettől az Elnöki Tanács volt elnöke. Félek, ezzel még inkább a hallgatáshoz közeledett, ö az egyike azoknak, akiknek a megszólalását közelmúltunkról, gazdasági-társadalmi katasztrófa közvetlen közelébe való kerülésünkről egy ország várná. Néhány hónapja Szegeden sikerült egy rövid beszélgetést kapnom töle Előtte többen felhívták a figyelmemet: „Ne bántsd. Tudod, ő mindig becsülettel... S még ő időben le is köszönt. ö igazán nem érdemli meg, hogy bántsák." S a tízmillió nem érdemli meg, hogy magyarázzák neki a rossz sorsát? Ugyancsak a hallgatás felé tett lépésnek is érzem Szeged egyik országgyűlési képviselőjének távozását, bár idős korát, egészségi állapotát is elfogadom indokul. Azt hiszem, ő a régi megyei vezetés végleges eltűnésével közéleti talaját veszítette el városunkban. Suttogva sokat emlegetett tűraútjaival sincs már nagyon kit felkeresnie. A választók — vagy legalább egy szűkebb körük — igényt tartanak a képviselői fogadóórákra, személyes beszámolókra. Annyi valamikor betöltött magas hivatal után pedig különösen kellemetlen lehetne egy viaszahívási procedúra. Legalább olyan kellemetlen, mint a Tisztelt Ház valamikori alelnökasszonyának. Időről időre szóba kerül az Országgyűlés legitimitásának megőrzése, a rendkívüli választások elkerülése. Ezek a lemondások, önvizsgálatok, söt, még a sértődések is ehhez a célhoz közelítenek. Ne feledjük: disszonáns lenne, ha az ország törvényhozását csupa reformer töltené meg, amikor egyre erősödő hanggal, mindinkább a nyílt színre is kilépve igen jelentős erővel jelen vannak az ultrakonzervatívok, fundamentalisták a közéletünkben. Ha területi elven szerveződik a Farlarnent, egy „haladó településről" nem lehet visszahívni a szomszéd város küldöttét, ha az ott akármilyen személyi kultuszt teremtett is, de a sjját környezete még elvezi annak előnyeit. U

gy erzem — és szeretném —, a most megindult belső öntisztulás a következő hónapokban erősödik majd. Áprilisra jelezte a miniszterelnök a kormány átsaervezesét, személyi összetételének átalakítását, A parlamenti vezető tisztségviselők körül is vannak még elrendezendő dolgok. Az egyik alelnök visszahívása körüli állapotok nem megnyugtatóak. A kerületi választási elnökség az aláírásokat nem az uralkodó korszellemnek megfelelően kezelte. Ügy hírlik, a képviselő visszavonulását helyezte kilátásba, ha a visszahívási szavazást kiírják. Az ilyen revolverezés pedig valamiféle kövület már jelenünkben. Furcsa, hegy az új alkotmányon dolgozó bizottság elnöke egyik volt leazságügy-miniszterünk,aki ráadásul az elmúlt „nem dicsőséges másfél évtized" legfelsőbb pártvezetésében ls nagy befolyással bírt. Önvizsgálat és megalapozott külső kritika segítheti az országot ahhoz, hogy. működőképes törvényhozása le©-en az 1990-es választásokig. Ne csak a képviselők tűnődjenek a következő hetekben, hónapokban. talán minden választópolgár gondolkodjon el azon: információi szerint a saját mai elvárásának megfelelően képviselik-e őt a Duna-parti palotában? Bölc István Március 15-én, Szegeden Ünnepségek, megemlékezések Valljuk meg őszintén, aki az idén márciusban naptárra néz, először nem az jut eszébe, hogy tulajdonképpen mi is történt 141 évvel ezelőtt, nem a márciusi ifjak nevét sorolja gyermekének, még csak nem is a szabadságharc hősi csatáiról mesél, hanem örömmel nyugtázza a tényt — nemzeti ünnepünk 1989-re valóban nemzeti ünneppé vált, hisz piros betűvel is jelzik a törvényalkotók: a hol elcsitított, hol elfeledett, hol még gyanakvásra is okot adó nemzeti kérés valóság lett. De aki figyelmesen olvassa a híradásokat, tudja, nemcsak a betűk színe változott egy év alatt országunkban, hanem az a politika is, amely — ha sok vita után is, és kicsit elgondolkodtatóan — ünneplésünk forgatókönyvében is testet ölt. Mint arról már korábban beszámoltunk, városunkban végül is nem sikerült a megegyezés, így a közös ünneplés helyett külön rendeznek megemlékezéseket. A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a KISZ Szeged Városi Bizottsága március 15-én, szerdán a Klauzál téren rendezi központi ünnepségét. Az itt gyülekezőkei aelelőtt 9.45-töl 1848-as dalok fogadják, majd 10 órakor a Himnusz elhangzása után Grasselly Gyula akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően kerül sor a '48-as eseményeket felidéző ünnepi műsorra, amelyben a Szegedi Nemzeti Színház művészei lépnek fel, majd a Kossuth-szobor talapzatánál koszorút helyeznek a megyei és városi tanács, a HNF, az MSZMP, a KISZ megyei és városi bizottságánál*, valamint a fegyveres erőknek és testületeknek képviselői. A Klauzál téri nagygyűlést megelőzően koszorúzási ünnepséget rendeznek 9 órakor Szöregen, a Szóregi csata emléktáblájánál, a Dóm téri Petőfi-szobornál 9.30kor és ugyanebben az időben az Aradi vértanúk terén, a szőregi csata emlékművénél is. Valamennyi helyszínen ünnepi műsorral is adóznak forradalmár elődeink emléke előtt. Az új politikai szerveződések (pontosabban, a meghívó szövege szerint: a szegedi Galiba Kör, a Körgát Klub, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, valamint a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda és Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezetei — ünnepi megemlékezésüket délelőtt 11 órakor, a Móra Ferenc Múzeumnál kezdik. Itt — miután elhangzik a Himnusz és a 12 pont — Király Zoltán mond beszédet, majd az ünneplők a múzeumtól átvonulnák a Dugonics térre úgy, hogy közben ők is virágokat helyeznek el a Dóm téri Petőfi-szobornál és a szőregi csata emlékművénél. A Dugonics téren újabb beszéd következik, Tamás Gáspár Miklós szól az egybegyűltekhez, míg a FIDESZ képviselője felolvassa az Üj 12 pontot. A program szerint erre délben kerül majd sor. Ezt követően a menet a Klauzál térre folytatja útját, ahol 12.30-tól kezdődik újabb megemlékezés. A Nemzeti dal elhangzása utan Raffay Ernő mond beszédet, majd a résztvevők elhelyezik koszorúikat a Kossuth-szobor talapzatánál. Ez az ünnepség a Szózat hangjaival fejeződik be. A Centrum és az áralku Miközben bejártuk a részben máris átalakított belső szerkezetű áruházat, Bánáti Antal elmondta, hogy az áruháznak mindenkeppen meg kell őriznie a városban betöltött piaci pozícióját. Hogy ez miként lehetséges? Mindenekelőtt: az áruválasztéknak alkalmazkodnia kell a megváltozott kereslethez. Legalább ugyanilyen fontos, hogy az itt dolgozók ne érezzék magukat csupán ..alkalmazottaknak'' — kereskedők le gyenek, a szó régi, pozitív értelmében. E két dologból egyenesen következik, hogy a vevők vásárlóknak érzik magukat, és — ami a lényeg — nem olyannak, akivel kegyet gyakorolnak, hanem akit kiszolgálnak. Mindez, persze, csakis akkor lehetséges, ha a vevő bemegy az áruházba. Ekörül — mint mondottuk volt — nincs is hiba, de az igazgató fontosnak tartja még vonzóbbá tenni az áruház külső képét, s növelni belső kulturáltságát, helykihasználtságát. Az áruházat három oldalról határoló kirakat koílátlan lehetőséget nyújt a vevőcsábításra, a jó dekoráció aranyat ér, „milliók vannak ebben", mondta Bánáti Antal. A belső tér átrendezése részben már megtörtént, a forgalom máris egyenletesebben oszlik el. Üj helyre rakták például a papír-írószer részleget, a sportosztályt, bővítik az élelmiszerosztályt, a számtalan apróbb módosításról nem is beszélve. S hogy tnindez miként hat a forgalomra? Ezt igen fontos tudni, ezért számlálják, mennyi vevő tér be az áruházba, hányan vásárolnak stb. — a néhány héten belül megmutatkozó eredmény taglalására alkalmasint meg visszatérünk. S az eledmény — bár az előzőekben fólsoroltaknak is Alig múlt reggel nyolc óra, amikor fölkerestük Bánáti Antalt, a Centrum Áruház új igazgatóját. Bár csak pár perce nyitott az áruház. így is vevők sokasága népesítette be a különféle részlegeket, osztályokat. S a vevőiétszám a jövőben alighanem csak nőni fog. hiszen az új igazgató új tervekkel érkezett a megyei tanacs kereskedelmi felügyelőségéről, melynek vezetője volt — jól ismeri tehát a kereskedelem minden ágát-bogát. részük van benne — elsősorban mégiscsak a naprakészségtől. a kereslethez passzoló áruellátástól függ. Itt van például a konfekcióosztály, melyet szűkíteni kell. tekintve, hogy az árui iránt mutatkozó kereslet meglehetősen visszaesett. A papír-írószer részleg ugyanakkor nemcsak új helyre került, de nagyobb területet is kapott — ez az egyértelmű keresletnövekedés eredménye. Ugyanez a helyzet a sportosztállyal is. A sportszerek és -fölszerelések iránti, fokozott érdeklődés, mely a kempingcikkekre is kiterjed — szintén bővítést diktált. Kiemelendő és égető föladat az élelmiszerasztály bővítése. E legdinamikusabban fejlődő osztályon időnként akkora a tumultus, hogy a pénztár előtti sorban állás fel órákat igényel — nem sokáig halasztható tehát a vevöáteresztő-képesség növelése. A bővítés nemcsak a helyre és a pénztárgépek számára, hanem a kínált választékra is vonatkozik. A kereslethez igazodó áruellátás a beszerzéstől függ, a beszerzésben pedig egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az áralku — folytatta az igazgató. Ha az árubeszerző nem folytat a szállítókkal eredményes áralkut — nincs lehetőség árengedményre, s ez a forgalmon erősen meglátszik. Mostanában mindenekelőtt a ruházati piacon van áralkura lehetőség; egymást érik a jó ajánlatok. A kereslet ugyanakkor nemcsak itt, de általában más területeken is csökken, ez hihetőleg avval fog járni, hogy a kereskedők igyekeznek megszabadulni a terméktől, olcsóbban adják azt a Centrumnak is, így lehetőség teremtődik a forgalomnövelő ár»pr<edménvre. Az áruház minél több árengedményes vásárlási akciót, bemutatót szeretne szervezni a szállítópartnerekkel közösen — mondta Bánáti Antal, miközben nyüzsgött a nép a Centrumban, kattogtak a pénztárgépek, a vásárlók vásároltak, az eladók eladtak. Fital volt még az idő, reggel kilenc múlt pár perccel. Farkas Csaba Németh Miklós hazaérkezeit Hágából Szombaton, az éjszakai órákban hazaérkezett Budapestre Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke aki Hágában részt vett a 22 állam- és kormányfő részvételével rendezett környezetvédelmi csúcstalálkozón. Kíséretében volt Kovács László külügyminiszter-helyettes, Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes, valamint Mohai László, a miniszterelnök tanácsadója. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Várkonyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke. Jelen volt Tina J. C. Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete. (MTI) Az MDF országos gyűlése A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első közgyűlésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az eddigi működésről, az MDF helyzetéről. Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: tévedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csoportosulás, úgymond az írók, tollforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójában politikai küzdöterep. Ezt követően felvetette — mint a tanacskozás során csaknem valamennyi felszólaló —, hogy az MDF továbbra is mozgalomként működjön-e vagy alakuljon párttá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a párt vagy nem párt kérdése voltaképpen elszegényítő gondolat, s eltereli a figyelmet a jelenleg legfontosabb feladatról, az összefogásról, az egység megteremtéséről. Az alapszabály-tervezet és a programtervezet vitái vasárnap tovább folytatódtak. A békemozgalomról A békemozgalom tartalmi és szervezeti fejlesztéséről tanácskozott az Országos Béketanács szombaton délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára megnyitó beszédében javasolta: az ülés határozzon a júniusra összehívandó országos békekonferenciáról. Ajánlotta, hogy alakítsanak két bizottságot az új politikai platform kidolgozására, illetve a szervezeti és működési szabályzat kimunkálására, s az országos tanácskozás előkészítésére. A testület úgy határozott, hogy programtervezetét nyilvánosságra hozza. E dokumentum lehet az alapja a különféle társadalmi szervezetekkel tervezett egyeztető megbeszéléseknek is. Az OBT támogatta a júliusi országos békekonferencia megrendezését.