Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 9., csütörtök 173 Tanácskozott az Országgyűlés Ezt követően Király Zoltán felhívást adott közre, amelyet 15 képviselőtársa irt alá. A felhívás március 15-e méltó megünneplésére szólít fel. Ezt a képviselők egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Ezután Palfi Dénes (Zala m., 3. vk.) ügyrendi észrevételt tett. Nagy Sándor (országos lista) javasolta, hogy március 22-én, az ülésszak folytatásakor foglalkozzanak a sztrájktörvénnyel. Ezt többségi szavazattal a Parlament elfogadta. Többen javasolták, hogy interpellációk következzenek, de a kormánytagok egy részének távolléte miatt erre nem került sor. Beck Tamás viszont vállalkozott a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításának előterjesztésére. A törvénymódositási javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az Országgyűlés idei várható programjának vitájában felszólalt: Angyal Imre (Veszprém m.. 4. vk.). Kovács László (Pest m.. 20. vk.), Hellner Károly (Budapest 32. vk.), Juhász Ferenc (Budapest 62. vk.)', Tóth Átilláné (Budapest 52. vk), Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 4. vk.), Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest 22. vk.), Bódi' János (Baranya m., 11. vk). Takács Imréné (Csongrád m.. 4. vk.). Képviselők javaslatára a soros elnök indítványozta, hogy az éves programról csak március 22-én döntsenek. Ezt a Parlament elfogadta. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) arról adott tájékoztatást, hogy 12 társával együtt megalakították az országgyűlési képviselők bányászati és energetikai csoprtját. Majd Tóth János -(Budapest 32. vk.) bejelentette: 7 társával együtt megalakították a műszaki és gazdasági modernizációs szekciót. Az elnök bejelentette: megalakult a Parlament tömegtájékoztatási csoportja is. A háromnapos tanácskozás utolsó napirendjeként parlamenti bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak felmentéséről, illetve megválasztásáról. megüresedett helyek betöltéséről döntöttek a képviselők, az érintett bizottságok javaslatai alapján. Elsőként felmentésekről szavaztak: Antalffy Györgyöt (Csongrád m., 9. vk.) — egészségi okok miatt, saját kérésére, érdemei elismerése mellett — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöki tisztéből; Nyers Rezsőt (Bács-Kiskun m., I. vk.) államminiszterré történt kinevezése miatt a kereskedelmi bizottság és a reformügyi ad hoc bizottság elnökségéből; Vida Miklóst (Bp. 23. vk.) az Országgyűlés alelnökévé való megválasztása miatt a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsági tagsága alól. továbbá Puskás Sándort. (Heves m., 2. vk.) a reformügyi ad hoc bizottság titkári tisztéből felmentették. Az elnök javaslatokat tett bizottsági tiszségek és tagság betöltésére. Ennek alapján a külügyi bizottság titkárává Réger Antalt (országos lista), tagjává Péter Jánost (országos lista), Viczián Jánost (országos lista) és Moravcsik Ferencnét (Bács-Kiskun m„ 19. vk.) választotta. A kereskedelmi bizottság elnöke Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.) lett. A terv- és költségvetési bizottság elnökéve Puskás Sándort, titkárává Fehérné Eke Katalint (Borsod-AbaújZemplén m., 10. vk.), tagjává pedig Farkas Lajost (Bp. 11. vk.) választották meg. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság új tagja Movik Lászlóné (Pest m. 27. vk.) lett. A reformügyi ad hoc bizottság élére — elnökül — Fekete Jánost (Békés m., 11. vk.), e testület titkárává pedig Gágyor Pált (Bp. 13. vk.) választották meg. Az elnöklő Jakab Róbertné valamennyi új tisztségviselőnek és bizottsági tagnak eredményes munkát kívánt, s ezzel a háromnapos tanácskozást berekesztette. A márciusi ülésszak munkája a többi, most nem meg vitatott napirendi pont előterjesztésével és vitájával március 22-én delelőtt folytatódik. Szűrös Mátyás életrajza Szűrös Mátyás 1933-ban született Püspökladányban. 'Felsőfokú tanulmányait 1953 és 1959 között Moszkvában, az Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete diplomáciai szakán végezte. A/. egyetem elvégzése után a Külügyminisztérium Ikötelékeben dolgozott. 1962(öl 1965-ig hazánk berlini nagykövetségén teljesitett szolgálatot titkári rangban. Munkája mellett 1964-ben doktori cimet szerzett a Marx iKároly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A 'külszolgálatból visszatérve 1965 és 1974 között az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársaiként dolgozott, majd osztály vezető-helyettesi tisztet töltött be. 1975—1982 között Berlinben, majd Moszkvában képviselte hazánkat nagykövetként. Magyarországra visszatérve csaknem egy éven át az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként tevékenykedett. 1983ban a Központi Bizottság titkárává választották. Szűrös Mátyás 1951 óta tagja az MSZMP-nek; 1978tól a Központi Bizottság tagja. 1985-ben szülővárosában. Püspökladányban or szággyúlési képviselővé választották. A törvényhozó testületben a Parlament külügyi bizottságának elnöki tisztét töltötte 'be, egyben az Országgyűlés MSZMP-csoportjának vezetője volt Az Országgyűlés 1989 márciusi ülésszakán a Ház elnökévé választották. (MTI) Grósz Károly és Carlos Nunez találkozója Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken fogadta Carlos Nunezt, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetősége tagját, a nicaraguai nemzetgyűlés elnökét, aki az MSZMP KB meghívására érkezett hazánkba. A találkozón Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi reformfolyamatról. az MSZMP előtt álló feladatokról. Szólt külpolitikánk alakulásáról, kiemelve nemzeti érdekeink és a nemzetközi realitások fokozott figyelembevételére irányuló törekvéseinket. Kitért a fejlődő világot öújtó globális problémák megoldásában való érdekeltségünkre. Carloz Nunez vázolta a térségben kialakult új helyzet sajátosságait, és a nicaraguai vezetés törekvéseit az ország előtt álló gazdasági gondos leküzdésében. A megbeszélésen részt vett Györké József. az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője. Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye i lövőnkért fellendülést - demokráciát szocializmust Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felemelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetőek a hazai, és kedvezőek a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. "Közvetlen célja: leküzdeni a válságot. A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. Örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkorszakai, a polgári és népi progreszszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. A gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre. Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotó munka, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotó munka az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés ielenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik összetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt. Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel. A/. MSZMP demokratikus szervezetével, áramlatai alkotó együttműködésével, tagjai egyenjogúságára alapozva erősiti cselekvési egységét. Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országért felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek. MIT AKARUNK? 1. A népakarat érvényesítését — jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt — képviseleti demokráciát — a népszuverenitást megtestesítő törvényhozást, független bíróságokat. jól működő kormányzatot — önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak — a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket 2. A politikai intézmények korszerű rendszerét — alkotmányos többpártrendszert — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban — független szakszervezeteket, önálló érdekképviseleteket — megújuló népfrontmozgalmat Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? 3. Az egyén és a közösség biztonságát — alkotmányban szavatolt állampolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet — a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt — haladó nemzetiségi törvényt — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét — közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet 4. Határozott kormányzással kitörést a válságból — a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását — a gyenge teljesítmények viszszaszorítását — az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását — a terhek igazságos megosztását 5. A gazdasági rendszer reformját — következetes átmenetet a hiánygazdaságból a piacgazdaságba — tulajdonreformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét — forgalmi értéket a földnek — eredményes gazdaságon alapuló. fokozatosan megvalósuló konvertibilitást — a KGST reformját 6. Megújuló maevar gazdaságpolitikát — Európába és a világba beépülő gazdaságot — a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt — a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését — a vállalkozások szabadságát, biztonságát — teljesítményt ösztönző adópolitikát — társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést 7. Jobb megélhetést — az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést — a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot T- a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul — az elmaradott térségek fejlesztését 8. A létbiztonságot szavatoló szociálpolitikát — a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat — az első lakás megszerzésének állami támogatását — a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra — támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek — a közösségek egyént védő szerepének erősítését — a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget 9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert — törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalombiztosítást — az önkéntes társadalombiztosítási formák gazdagítását — az egészségügy reformját, szabad orvosválasztást — igazságosabb, előbb az alacsony nyugdíjak, majd az átlagnyugdíjak értékállandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését 10. Környezetvédelmet — környezetbarát magatartást és gondolkodást — környezetkímélő technológiákat — a környezet további romlásának megállítását 11. Tiszta közéletet 12. Szabad szellemi alkotómunkát — a kutatás és a publikálás szabadságát — a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben — az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét 13. Az oktatás gyökeres megújítását — a pedagógusok megbecsülései sét — az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert — önállóságot, tanszabadságot a — felsőoktatásban — szabadabb egyetemi felvételi rendszert II. Ix'lkiismereti szabadságot és a vallásgyakorlás szabadságát 15. Békét, biztonságot, együttműködést — a független külpolitika folytatását — katonai tömbök nélküli világot — közös európai otthont — baráti kapcsolatot a szomszéd népiekkel — a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útián haladó Szovjetunióval — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal HOGYAN AKARJUK? Népben — nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkodva. A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva. Politikai versengésben, n konfliktusok vállalásával, és nemzeti öszszefogússal. MI SZAVATOLJA PROGRAMUNKAT? A cselekvőképes párt. A haladó erők összefogása A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége ez ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős, szabad sajtó. Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kfvánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki: tagsága kezdeményezőkészségével. a választók bizalmával érjen el meghatározó politikai befolyást a társadalomtan. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg. Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot továbbformáló véleményét, javaslatait Budapest, 1989. március 7. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA