Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 3ED 79. évfolyam, 60. szám 1989. március 11., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint Az Országgyűlés új elnöke Szűrös Mátyás Pénteken délelőtt 9 órakor megkezdődött az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapja. A zsúfolt napirend újabb pontjának tárgyalására tértek át a képviselők: a romániai menekültek helyzetéről, és a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a torvényhozókat. A kormány gondoskodása a romániai menekültekről Elfogadták a munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot — Felfüggesztették az Országgyűlés ülésszakát Horváth István tájékoztatója Elöljáróban arról az elvi alapállásról és az ezen nyugvó politikai szándékokról szólt, amelyek a kormány tevékenységét ebben a kérdésben meghatározzák: — A magyar politika címére gyakran felhozott és megalapozatlan román vádakra is reagálva mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Népköztársaság maradéktalanul tartja magát a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvekhez. Hosszú távú realitásként számol azzal, hogy határainkon kívül él a magyarság egyharmada. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy — Illyés Gyula szavaival élve —, nem ók hagyták el a hazát, hanem nekik szabtak más állami fennhatóságot. Az azonos történelmi és kulturális gyökerek, az azonos nyelv az anyanemzethez is kötik őket, ami arra kötelezi a mindenkori magyar politikát, hogy felelősséget érezzen sorsuk alakulásáért. Az elvi bevezető után a menekültek helyzetét elemezve leszögezte: — Mindnyájunk előtt világos, hogy a menekültkérdés gyökere nem Magyarországon, hanem Romániában van, ahol az alapvető emberi jogok megsértése, köztük a nemzetiségek hátrányos megkülönböztetése, etnikai egységük megbontása, sajátos kulturális tradícióik és hagyományos életfeltételeik felszámolása, az anyanemzettel való kapcsolattartás megnehezítése miatt a romániai magyarság nemzeti léte, identitása került veszélybe. Mindezek a sérelmek együttesen olyan helyzetet teremtettek, hogy sokak számára az életkörülmények elviselhetetlenné váltak. A menekülés üteme felgyorsult. A múlt év második felében ugrásszerűen megnőtt a határt útiokmányok nélkül átlépők száma. Ez év február 28-ig tizennégyezer-tizenhárom romániai menekültnek adtunk tartózkodási engedélyt. 88 százalékuk magyar. 7 százalékuk román, 5 százalékuk német nemzetiségű. Miután időközben több mint nyolcszázötvenen harmadik országba távoztak, s mintegy kétszázan önként visszatértek Romániába, most az itt-tartózkodók száma megközelíti a tizenhárom ezret. A kormány intézkedéseit összefoglalva a belügyminiszter elmondta: — Több mint egy évvel a menekültügy jelentkezése után felelősséggel mondhatom, hogy eddig nagy együttérzéssel és igyekezettel, rugalmasan sikerült megoldani e váratlanul jelentkezett, újszerű, és hallatlanul bonyolult feladatot. Az állami szervek magatartásának kiindulópontja az volt, hogy a tartózkodási, illetőleg a letelepedési célú engedéllyel rendelkező menekülteket a magyar állampolgárokéval azonos fettételek mellett illetik meg a szociális, az egészségügyi, a társadalombiztosítási, az oktatási és egyéb más ellátások. A munkaképesek esetében valamennyi ellátás a munkaviszonyhoz kapcsolódik. Az érintettek többsége is azt vallja, hogy a hozzánk érkezettek ne segélyekből éljenek, hanem munkával teremtsenek maguknak megélhetést. A munkába állítás szervezett rendszerének kialakításával sikerült csaknem mindenkit többnyire a szakképzettségének megfelelő munkához juttatni. Megjegyzem azonban, az utóbbi időben a menekülők között emelkedik a szakképzetlenek száma, s ez a későbbiekben megnehezítheti elhelyezésüket. A menekülök számára a legtöbb gondot eddig is, a jövőben pedig még inkább az jelenti, hogy az ismert okok miatt nagyon nehezen juthatnak lakáshoz. Ez jelenleg a beilleszkedés fő akadálya. — Felmértük, hogy hol vannak üresen álló családi házak, amelyeket a letelepedési alapból folyósított pénzügyi segítséggel megvehetnek. Jó néhányan hozzá is jutottak már ilyen módon lakáshoz. Ezek a házak azonban zömében olyan kistelepüléseken vannak, ahol helyben nincs munkaalkalom. A legutóbbi ülésszakon felvetődött: tisztázni kell, hogy külföldi állampolgár kaphat-e állami bérlakást. Jogszabályaink ezt nem zárják ki. Többgyermekes családok esetében ilyen előfordult. A bérlakás kiutalása azonban, tekintettel a városainkban fennálló lakáshiányra, csak kivételes megoldás lehet. Ezért kezdeményeztük, hogy a tanácsok biztosítsanak telkeket, ahol a menekültek egymással összefogva, pénzügyi segítséggel, de nagyobb részben saját erőből építhetnek maguknak otthont. A menekültek közérzetét nagyban befolyásolja, hogyan foglalkoznak velük, miként intézik ügyeiket az erre hivatott szervek. Tapasztalataink azt igazolják, hogy az elöljáró állami, közöttük a tanácsi hatóságok és intézmények méltányosan, felelősségérzettel, őszinte segítőkészséggel keresik a lehetőségeket, eszközöket a róluk való gondoskodásra, beilleszkedésük megkönnyítésére. Ugyanakkor kaptunk jelzéseket bürokratikus eljárásról, magatartásról. Tudjuk, hogy a hozzánk érkezettek egy részének igen fájó sebet jelent a családegyesítés megoldaU'">sáf?a — mondotta ezután a belügyminiszter. — Az itttartózkodók mintegy negyedének gyermeke, házastársa maradt Romániában. Az aradi találkozón a magyar küldöttség által felvetett kérdések között fontos helyen szerepelt a családegyesítés. Akkor román részről olyan ígéret hangzott el. hogy partnerek lesznek ennek a megoldásában. Ügv tűnik, hogy erőfeszítéseink .eredményeként a kivándorlási és családegyesítési kérelmek elbírálásában némileg kedvező irányban módosul a román hatóságok gyakorlata. Erre utal, hogy a múlt évben 1936 törvényes kivándorlási kérelmet teljesítettek, több mint kétszer annyit, mint 1987-ben, ez év januárjában pedig 528-at. Február végéig családegyesítés keretében több mint 200-an jöhettek át Magyarországra, zömmel gyermekek az itt-tartózkodó szüleikhez. Bízunk benne. hogy ez a folyamat tartós marad. A menekültügy intézésében — szabályozásban és a végrehajtásban is — a stauil elvek mellett a változás is jelen van. Ezt a menekültek számának emelkedése, a rendezésre váró újabb és újabb kérdések jelentkezése, valamint tapasztalataink gyarapodása tette szüksé-. gessé, illetve lehetővé. Elsőként említem a határt engedély nélkül átlépők esetében a visszaadási gyakorlatot, amely — a közvélemény egy részében jogosan — erőteljes éraslmi hatásokat váltott ki, s amely miatt sok bírálatot kaptunk. 1988-ban a Romániából illegális határátlépéssel érkezők mintegy negyedét adták vissza hatóságaink a román határőrizeti szerveknek. Eleinte nem voltak elég világosak az erre vonatkozó elvek, és igy bizonytalan volt a gyakorlat is. Bár sokan vannak olyan véleményen, hogy még nagyobb szelektálásra és nagyobb arányú visszaadásra lenne szükség, jelentősen szűkítettük a visszaadási okok körét, s változtattunk az eljárás rendjén is. Mindezek következtében az utóbbi hónapokban minimálisra csökkent, ez év februárban például a 3 százalékot sem érte el a visszautasítottak aránya. (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Miklós Hágába utazott Németh Miklós miniszterelnök pénteken elutazott Hágába, ahól részt vesz az állam- és kormányfői szintű környezetvédelmi konferencián. Útjára elkísérte Kovács László külügyminiszter-helyettes és Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Várkonyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács hivatalának elnöke. Jelen volt Tina J. c. Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete. (MTI) Magyar-katalán megbeszélés Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Jordi Pujolt, a Katalán Autonóm Kormány elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes. Jelen volt Luis de la Tőrre, Spanyolország budapesti nagykövete. Ezután Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Jordi Pujol a Parlament delegációs termében zárómegbeszélésen összegezte a katalán autonóm kormány elnöke és kísérete magyarországi látogatásának eredményeit. Jordi Pujol, aki Medgyessy Péter meghívására szerdán érkezett Budapestre, pénteken elutazott hazánkból. A társadalombiztosítás új rendszeréről A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökségepénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszeréről szóló törvénytervezetet, és kialakította álláspontját. Az Országos Társadalombiztosítási Tanács keretében működő szakszervezeti csoport a mostani vita során kialakult véleményt fogja képviselni. A SZOT elnöksége egyetért azzal, hogy törvénnyel létrehozott önkormányzat, az Országos Társadalombiztosítási Szövetség irányítsa a társadalombiztosítást. E testület törvényességi felügyeletét — a tervezettel ellentétben — azonban nem a Minisztertanácsnak, hanem az Országgyűlésnek kellene ellátnia, a pénzügyi ellenőrzést pedig az Országgyűlés szerveként létrejövő állami számvevőszék végezné. Az országos önkormányzaton belül a munkavállalói képviseletnek kell dominálnia; ennek aránya a szakszervezetek véleménye szerint érje el a négyötödöt. A szakszervezetek e testületben sem mondanak le a nyugdíjasok érdekképviseletéről, és ezt az önkormányzat összetételének is tükröznie keli. Az Országos Társadalombiztosítási Szövetség a társadalombiztosítási alappal maga gazdálkodna, így — a szakszervezetek véleménye szerint — nem tölthet be szerepet a pénzelvonó mechanizmusban, csakis a biztosítottak céljait és érdekeit szolgálhatja. A SZOT elnöksége célszerűnek látja, hegy törvényben rögzítsék a területi és munkahelyi társadalombiztosítási szervezetek létrehozását, működtetését. A szakszervezeteknek határozott véleménye; a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogorvoslatot a munkahelyen kell elbírálni, és a méltányosság gyakorlása fórumának is a helyi ónkormányzatnak kell lennie. Az évi több tízezer jogorvoslati kérelem gyors elbírálásának ez lenne a garanciaja, ezzel együtt — és nem a helyi önkormányzatok korlátozására — vetődhet fel a bírói jogorvoslat lehetősége. A SZOT elnöksége úgy látja, hogy az Országos Társadalombiztosítási Szövetség az érdekvédelem fontos fóruma lenne, ám a szakszervezetek e fórum létrejötte után sem mondanak le arról a jogukról, hogy a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekben, a döntések előkészítése alkalmával, véleményt nyilvánítsanak. A szovjet fökonzul látogatása Tegnap, pénteken városunk vendége volt Nyikita Ivanovics Darcsijev, a Szovjetunió debreceni főkonzulja, aki először látogatást tett a megyei pártbizottságon. Itt fogadta őt Vastagh Pál első titkár. Ezt követően baráti találkozóra került sor, ahol a fökonzul Perneki Mihály történésznek átadta Mihail Gorbacsov könyvét, amelyet az SZKP főtitkára Perneki Mihálynak dedikált. A debreceni fökonzul találkozott tegnapi látogatása során Székely Sándorral, a városi pártbizottság első titkárával, és megtekintette a Fekete Házban azt a kiállítást, amelyet Licbmann Bála szegedi fotóművész 90-ik születésnapja alkalmából rendeztek. Délután városunk vendége visszautazott Debrecenbe.