Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

Nem a fejlesztés drága, hanem a lemaradás Napirenden a megújuló MTESZ A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége kibővített, országos elnökségi ülést tart március 3-án, Milyen céllal gyűlnek egybe a magyar műszaki értelmiség képviselői — kérdeztük Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát. — Feladatunk az lesz, hogy megvonjuk a mérlegét az 1986-ban megtartott MTESZ-közgyűlés óta végzett munkánknak. Szervezetünkben hagyomány, hogy két közgyűlés között, körülbelül félidőben elszámolunk a vezető szervek, a 33 egyesületünk és természetesen megyei szervezeteink tevékenységéről. Most mégsem elsősorban ez a szokás inspirálta értekezletünket Nem akármilyen „első félidő" áll mögöttünk. Az elmúlt években sor került az adó- és bankreformra, megszületett a társasági törvény, amelyek a piacgazdaság megteremtését célozták. Szakembereink ezenkívül más korszerűsítő intézkedéseknek is részesei voltak. Ennek ellenére, úgy érzékelik, hogy a gazdaságpolitika még ma is adós az olyan társadalmi és gazdasági környezet megteremtésével, amely kedvez a műszaki, tudományos fejlődésnek. becsüli a korszerű .szakmai felkészültséget, elismeri a gazdasági kibontakozást segítő kezdeményezéseket. Az MTESZ-nek erősítenie kellett érdekvédelmi tevékenységét, mivel kimutatható volt a 6zoros összefüggés, a gazdasági válság és a műszaki értelmiség helyzete között. Csaknem egy évtizede küzdöttünk a műszaki értelmiség ösztönzésének egyik legnagyobb fékje ellen, amely az MSZMP KB 1972 novemberi állásfoglalásán alapult. Eszerint az alkalmazottak — közte a magasan kvalifikált szellemi dolgozók — bérnövekedésének üteme nem haladhatta meg a fizi<ai dolgozókét. Eredménynek könyveljük el, hogy a Minisztertanács 1987 decemberében az MTESZ és más állami és társadalmi szervezetek javaslatára foglalkozott a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi helyzetével, és jelentős központi intézkedésekre került sor. — Ezen a mérlegen milyen súlyt nyom a megyékben dolgozó műszakiak, tudományos kutatók, agrármérnökök munkája? — Társadalmi szervezetünknek mindig is fontos bázisát képezték Í a megyékben tevékenykedő reáíértelmiségiek. Tagságunkból közel 100 ezer főt számlálnak ők, akik 23 megyei szervezetünk keretében végeznek komoly társadalmi munkát. örömmel tapasztaltuk, hogy mind gyakrabban kikérik véleményüket a megyei MSZMP és tanácsi szervek fontos döntéseik előtt, a helyi elhatározások szakszerűbbé tétele érdekében. Szakértői tevékenységükkel nagyban hozzájárulhattak a megyei ipar, az agrárgazdaság, vagy a helyi tudományos élet továbbfejlődéséhez. — Milyen mondanivalója lesz az országos értekezletnek a „második félidő" feladatait illetően? — Nem számítunk könynyebb időszakra. Reményünk, hogy megkezdődik a műszaki fejlesztésre alapozott gazdaságpolitikai fordulat, a gazdaság formációinak megújulását célzó törvények, intézkedések mihamarabb gyakorlati eredményekhez is vezetnek. A műszakiaknak napra kész tudásukkal, vállalkozókészségükkel e folyamatokat elő kell segíteniük. Az MTESZ a jövőben hangsúlyozni fogja, hogy költségvetési egyensúlyi nehézségek miatt nem szabad lemondani a műszaki fejlesztésről. Véleményünk szerint nem a fejlesztés a drága, hanem az elmaradás kerül sokba az országnak. Hangot adunk például annak, hogy az állam adókedvezménnyel támogassa a kutató-fejlesztő munkát, valamint az ennek eredményeit alkalmazó vállalkozásokat. — Nincsenek-e távol a megyékben dolgozó mérnökök ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a műszaki élet nagy kérdéseibe beleszóljanak? — Eddig is arra törekedtünk, hogy minél több országos rendezvény Budapesten kívül legyen. Legutóbb például Győr adott otthont a III. országos műszaki fejlesztési konferenciának. Meg kell azonban mondanom: mi általában a vállalati mozgástér bővítéséért szállunk sikra. — Értekezletükön nyilván regisztrálni fogják, hogy a politikai változások eredményeként a7. MTESZ sem kerülheti el a versenyhelyzetet. Hallottunk a Mérnök Kamara terveiről, és különösen a megyékben számos értelmiségi kapcsolódik az alternativoknak nevezett szervezetekhez. Hogyan akar az MTESZ helytállni az új körülmények között? — Az MTESZ természetesen nem akarja kisajátítani a reálértelmiséget és a műszaki fejlesztés kérdéskörét Mi annyi problémát látunk ezen a téren, hogy szívesen vesszük más csoportosulások konstruktív hozzájárulását a műszaki értelmiség helyzetének rendezéséhez. E célból is hasznos tárgyalásokat folytatturk már a TDDSZ-szel, a MISZOT-tal, amelynek egyébként alapító tagjai vagyunk. Otthont adtunk a Magyar Demokrata Fórum műszaki fejlesztéssel foglalkozó tanácskozásának is, ahol írásban tájékoztattuk a résztvevőket szervezetünk érdekvédelmi tevékenységének eredményeiről. Persze, azt is tudjuk, hogy ha a közreműködök köre bővül, akkor az MTESZ-nek is még határozottabban kell megfogalmaznia álláspontját a műszaki haladás ügyeiben, nem beszélve arról, hogy a versenyhelyzet egyenesen megkívánja a szervezet megújításának meggyorsítását is. Ennek része lehetf. az MTESZ-en belül olyart Mérnök Kamara megalakítása, amelj^ felvállalja a műszakiak egyéni, szakmai és egzisztenciális érdekvédelmét, miközben az MTESZ, mint szövetség, az egész társadalmi réteg helyzetének érdekében emelne szót. — Milyen szervezeti változásokat tervez az MTESZ? — Az egyesületek, területi szervezetek és a szövetség vezető testületeinek tagjait alulról felfelé, demokratikusan — egyes vagy többes jelölést alkalmazva — a tagság titkosan választja majd meg. A vezetőtisztség betöltésénél alkalmazni kívánjuk a meghatározott időre szóló kinevezést, és a visszahívhatóság elvét. Valamennyi szervezetünknek működési, szakmai, képviseleti és gazdálkodási autonómiát kívánunk biztosítani. Küldöttség utazott Delhibe Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, a Központi Bizottság nemzetközi pártkapcsolatok osztálya vezetőjével az élen szerdán magyar pártküldöttség utazott Indiába, a Nemzeti Kongresszus Párt meghívására. (MTI) flz MSZMP és az Új Márciusi Front megbeszélése A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Új Márciusi Front egyetért abban, hogy mihamarabb létre kell hozni egy olyan tanácskozó fórumot, amely a sokszínűvé váló magyar belpolitikai élet legkülönfélébb politikai-társadalmi szervezeteinek párbeszédét, megegyezését szolgálná. Erre a megállapításra jutottak szerdán az MSZMP és az ÚMF vezető képviselőinek részvételével a Központi Bizottság székházában megtartott tanácskozáson. A találkozón az Üj Márciusi Frontnak azokat a javaslatait vitatták meg, amelyeket a közelmúltban tettek a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére. Hogyan lehet kijutni a zsákutcából ? Ülést tartott a gazdaságpolitikai albizottság Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével szerdán ülést tartott az MSZMP KB által 1988-ban életre hívott, a társadalom- és gazdaságpolitikai albizottsága a gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődését elemző munkabizottság. Célja és feladata, hogy átfogó módon, tudományos 'igényességgel értékelje múltunkat, jelen helyzetünket, tegyen javaslatokat a megújulás lehetőségeire. (A történelmi albizottság tanulmánya — mint ismeretes — már elkészült, és a Társadalmi Szemle különszámában nyilvánosságra került.) Az ülésen a gazdaságpolitikai albizottság összefoglaló értékelését Csáki Csaba, a KB tagja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora terjesztette elő. A gazdasági helyzetelemzés egyebek között foglalkozik a magyarországi Megváltozott homlokzat SChmldt Andrea felvételed Feltűnően megváltozott a régi III ngária homlokzata — befejezték immár a födém leszedését is. Jelenleg a vasszerelők birtokolják ezt a területet. A tervezők a legfelső szinten bővítenék a szállodai szobák számát, emeletráépítéssel. A betonozás folyamatos, már a tél kezdete óta, s lépésben befalazzák a már szükségtelenné vált nyílásokat is gazdasági rendszer válságával, a kiútkereséssel; felvázolja a gyorsított iparosításból következő károkat, elemzi a világgazdasági változásokra adott jó és rossz válaszok következményeit, szól a gazdasági és a politikai válság szoros kapcsolatáról, továbbá a szocializmus ideológiai zavarairól. Hogyan lehet kijutni a történelmi zsákutcából? A tanulmány ezzel kapcsolatban új gazdasági modellt vázol fel, amelynek a legfontosabb elemei: a vegyes tulajdonra épülő piacgazdaság, s az ehhez kapcsolódó szociális védőháló, a gazdaság demokratizálása, és az üj külgazdasági orientáció. Az anyag nagy figyelmet szentel a modernizáció és a felzárkózás kérdéskörének, s kitér a tulajdonreform szükségességére, továbbá a valóban versenyképes vállalati, vállalkozási modell kialakítására, és a szociálpolitikai összefüggésekre. Pozsgay Imre mindezekkel kapcsolatban hangsúlyozta: múltunkat nem megtagadva és a társadalmi kiegyezés lehetőségeit is mindenkor megkeresve és megtalálva kell készülni u jövőre. A mértéktartó, az elfogulatlan és a sokoldalú elemzés a záloga annak, hogy megőrizhessük a nemzet egységét, alkotóképessegét, és a holnapba vetett bizalmát. A tanulmány vitájában felszólaltak az albizottság jelen levő tagjai j Berecz Frigyes, Dudla József, Köveskuti Lajos, a Központi Bizottság tagjai, valamint Radics Katalin, a Társadalmi Szemle főszerkesztője. Kritikai megjegyzéseiket, javaslataikat a meghívott szakemberek egészítették ki, köztük Abel István, Bod Péter Akos, Bokros Lajos, epikán Attila, Dobók Miklós, Draviczky Tamás, Gedeon Péter, Hámori Balázs és Szabó Katalin. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a tanulmány értékes dokumentum, jól szolgálja az MSZMP programnyilatkozatának megalapozását. Aláhúzták azt a véleményüket, hogy a mai nemzedéknek olyan plurális társadalmat, gazdaságot és politikát kell kialakítania, létrehoznia, amely felzárkózik a modern európai fejlődés vonalához. Az albizottság munkájáról a Központi Bizottságot a március 7-i ülésen tájékoztatják. A tanulmány rövidesen megjelenik a Társadalmi Szemle különszámában. (MTI) 79. évfolyam, 52. szám 1989. március 2., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!