Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

1989. március 16., csütörtök 3 Szakszervezeti tisztségviselők összejövetelén 1 Remény vesztve? Nézem a foghíjas sorokat. Attól tartok, határozatképtelen lesz az szmt. Sokan hiányoznak, heten be sem jelentették, miért nem jönnek. Kiábrándultság, fáradtság, . reményvesztés ? Talán mindhárom. A jelenlevők? Nemkülönben fásultak, hiteszegettek. Néhányan maguk elé merednek, mások a Reformot böngészik, Magyar Közlönyt lapozgatnak. Nincs bennem semmi ellenérzés. Az szmt apparátusát 50 százalékkal leépítik. A jelenlevők jó része próbál magának új munkahelyet keresni. Mitől válhatna felszabadulttá, magvassá ez a tanácskozás? A megyei tanács idei költségvetéséről, fejlesztési terveiről beszél az illetékes osztályvezető. Kérdések még csak-csak voltak, vita nemigen bontakozgatott. Nincs értelme a megjegyzéseknek? Minden marad változatlanul? Közben hallom a mellettem ülőtől, hogy szóba sem áll velük a SZOT, azt sem tudják, lesz-e következménye annak a petíciójuknak, amit néptáncfesztiválügyben nemrég benyújtottak. Irigylem a még lelkesedőket, mert ilyenek is akadtak a tegnapi szmt-ülésen. Néhányan. Vélemények Fabula Andrásné elmondta, hogy a megyei költségvetés egyharmadát hiába fordították az oktatásra, 1988. mégis a nagy visszaesés éve. A „felszabadult" költségvetés azt is lehetővé teszi, hogy a pedagógusbérek rovására fűtsenek az iskolában, világítsanak és vásároljanak krétát. A tanárok szabadon dönthetnek arról, fűtsenek-e vagy etessék a gyerekeket. Ez lenne a pedagógus feladata? Dobóczky Károlyné a vidék hátrányos helyzetét firtatta. Tesznek-e valamit azért, hogy az elmaradott területeket felzárkóztassák? A költségvetés lebontása miért nem társadalmi nyilvánosság előtt zajlik? A beszámolókban a számok mellett miért nem szerepel az, hogy tudnak-e még egyáltalán működni az intézmények. Sebők János többek között azt tette szóvá, miért kell túladminisztrálnunk a szociális támogatások odaítélését. Kifogásolta azt is, hogyan maradhatott meg a bértömeg 4,8 százaléka, ami egyébként több mint 110 millió forintot jelent. A mi zsebünkre megy Magyarázatot Katona Istvántól, a megyei tanács pénzügyi és tervosztályának vezetőjétől kértünk. — A tanács megsértené az intézményi önállóságot, ha ilyen kérdésekbe beleszólna. — Mi lesz ezzel a bérmaradvánnyal? — Jutalomként szétosztható. — De ez már inflálódott pénz! — Az intézmények féltek, hogy a bruttósítással túllépik a keretüket, ezért nem mertek fizetni. Az elvégzett munkáért sem! Mit mondjak, már megint megrövidítettek bennünket?! B.E. Az szmt-ülés végén a testület a következő tiltakozólevelet hagyta jóvá, melyet postáznak a SZOT-nak és az Igazságügyi Minisztériumnak. Az Igazságügyi Minisztérium 1989 év elején hozta nyilvánosságra a jogi képviseleti tevékenység egységes jogi szabályozására irányuló koncepcióját, melyben javasolja a szakszervezeti jogisegélyszolgálatok megszüntetését. Egyrészt arra hivatkozik, hogy a jogsegélyszolgálatok szakmai színvonala megkerdöjelezhető, másrészt pedig a megalakítás indokai már megszűntek. A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa határozottan visszautasítja az igazságügyi kormányzat ezen elgondolását. A megyében működő, mintegy 100 szakszervezeti jogsegélyszolgálat működésének több éves tapasztalatai igazolják az intézmény létrehozásának helyességét. A jogsegélyszolgálati munka a szakszervezeti tevékenység szerves részévé vált. A dolgozók — egyre nehezedő anyagi körülményeik között — e segítségnyújtást könnyen elérhető volta és ingyenessége miatt is igénylik, s egyfajta sajátos szolgáltatásnak tekintik. A testület fontosnak tartja — a jogállamiság megteremtésének egyik lépcsőjeként — a képviseleti rendszer reformját, a jogászság — így a jogsegélyszolgálatoknál tevékenykedők — szakmai színvonalának emelését, azonban a munkavállalók egyéni érdekvédelmét jól szolgáló szakszervezeti jogsegélyszolgálat tervezett megszüntetése ellen tiltakozik. Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa Döntsenek a körzeti testületek Tegnap, szerdán délután tartotta soros ülését a HNF Szeged városi elnökbége. Kulcsárné Kiss Piroska, a városi bizottság titkára beszámolt a testületnek a mozgalom megújításával kapcsolatos konzultációkról, amelyeket a körzeti népfrontosokkal folytattak. Mint ismeretes, az.Országos Tanács ez év októberére tervezi a népfront országos kongresszusát, s a régi szokások alapján, még az előtt kellene, hogy a megyei és a városi, községi bizottságok összehívják a saját területükön dolgozó aktivisták küldöttértekezletét. Az elnökség hosszas vitában végül arra a döntésre jutott, hogy mivel a mozgalom radikális változtatásra szorul, szakít a régi, talán bürokratikusnak is minősíthető hagyományokkal. A testület határozottan leszögezte, nem akar dönteni a körzeti népfronttestületek helyett a városi népfrontértekezlet ügyében. Ezért egy március végén tartandó elnökségi ülésre meghívja a körzeti népfronttitkárokat, s együttesen határoznak a szegedi népfronttanácskozás idejéről, programjáról, feladatairól. Együttes tanácskozás a KISZ-rűI Az a párbeszéd, amely a közelmúltban az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága és a KISZ megyei bizottsága tisztségviselői között elkezdődött, tegnap testületi szinten folytatódott: a párt megyei végrehajtó bizottsága ugyanis együttes ülésen tanácskozott a KISZ megyei bizottságával a politikai kapcsolatrendszerről és az együttműködésről. Ennek időszerűségét a mindkét szervezetben végbemenő megújulás és a politikai intézményrendszer átalakulása húzza alá, továbbá magának a KISZ-nek a szervezeti útkeresése. Amint a tájéköztatókból és a vitából kiderült, az ifjúság körében jelenleg csekély a politikai érdeklődés. Ez kifejeződik egyrészt a KISZ térvesztésében, másrészt abban, hogy az új szerveződések sem igazán vonzók a fiatalok számára. Az ifjúság nagyobb része elsősorban a jelen gondjaival, feszültségeivel van elfoglalva, és érdekrendszere rendkívül tagolt. A jövő szempontjából az a legfontosabb, hogy a KISZ az MSZMP-vet stratégiai szövetségben kíván munkálkodni, az elvszerű kritika, a konstruktív vita és a kölcsönös megértés feltételei között. Az MSZMP nem kívánja közvetlenül irányítani az ifjúsági szervezetet, hanem tagjain keresztül befolyásolja és orientálja. A KISZ-en bí|!ül működnek majd kommunista csoportok, esetleg ifjúsági taeozatok az MSZMP-ben. Lehetséges, hogy párttag KISZesekből önálló pártszervezeteket hoznak létre, elsősorban a lakóterületeken. A KISZ képviselői kifejtették: a párt reformerőivel kívánják megalapozni a stratégiai szövetséget.., Az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának a fiatalok kezdeményezéseire való reagálását a megyei első titkár összefoglalójából kiemelt egyetlen mondattal érzékeltetjük: „Ostromoljatok bennünket minél több kezdeményezéssel, véleménnyel, vitával, javaslattal!" A megyei párttestület a továbbiakban tájékoztatást kapott a megvei tanács elnökhelyettesétől a szociális ellátás javítására hozott és tervezett intézkedésekről. Eredetileg nem terveztek vitát erről a napirendről, azonban oly sok érdemes és hasznosítható javaslat hangzott el, hogy a vb úgy döntött: a szociális támogatásra szorulók érdekében hamarosan rendszerbe foglalja ezeket, és kezdeményezi gyakorlati megvalósításukat. A vb elfogadta a megyei pártbizottság apparátusának szervezeti felépítésére és feladatköreire vonatkozó javaslatot is, amelynek tartalmi lényege az, hogy nem osztályszervezésben dolgoznak ezentúl az apparátus munkatársai, hanem feladatokra orientált munkacsoportokban. A javaslathoz csatolt statisztikai lapról leolvashattuk, hogy a Cscftg' rád megyei pártapvarátusban a már megkezdett, és jórészt véghezvitt létszámcsökkentés közel 30 százalékos lesz. Szóha került az ülésen az MSZMP Szeged Városi Bizottsága székházának ügye is. A megoldásra jelenleg több variáció van forgalomban, nevezetesen: a városi pb átköltözik esetleg a Rákóczi térre; a szegedi székházba telepítik át a megyei pártbizottságot; esetleg az alapvariációk újabb kombinációja jön létre. A Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat megkereséssel fordult a testülethez, hogy politikai támogatást kérjen a vállalat önállósításához, vagy az önállló gazdálkodás lehetőségeinek kikísérletezéséhez. A megyei lapkiadókat tömörítő Hírlapkiadó Vállalat több megyei kiadója is fontolgat ilyen kezdeményezést. A végrehajtó bizottság rokonszenvez ezekkel a törekvésekkel, és pártolóan továbbítja a Központi Bizottság illetékes osztályához. Legvégül személyi kérdésben döntött a testület. Fölmentette főszerkesztő-helyettesi munkaköréből a Csongrád Megyei Hírlapnál Bedő Nándort, ós saját soraiból munkacsoportot bízott meg a Tamasi Mihály nyugdíjazási kérelme miatt megüresedő főszerkesztői munkakör betöltésére vonatkozó javaslat előkészítésével. Egyúttal egyetértett azzal, hogy Bedő Nándort főmunkatárssá nevezzék ki a megyei pártlapnál. A főszerkesztői kinevezésről a március 14-ei pártbizottsági ülés dónt. Áz MSZMP és a MNOT találkozója Március 15-i dátummal került az utcára azi Üj Idő című lap, amely első oldalán fontosnak tartja közölni önmagáról, hogy: „Független irodalmi, közéleti folyóirat" A főszerkesztő Végh Antal, a hattagú szerkesztőbizottságot — Csukás István, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Lázár Ervin, Szakonyi Károly — elnökként is jegyzi. Lázár Ervint kérdeztük a lap céljairól, a szerkesztők szándékáról. — Mint ez a nevekből is kitűnik, a szerkesztőség nemzedéki alapon szerveződött ós azzal a szándékkal, hogy ne a ma oly divatos, olcsó olvasófogással csináljunk újságot Megbízható információt kívánunk! nyújtani, teret biztosítunk azi építő gondolatoknak. Ennélfogva bárki megszólalhat a lapban, a közlés egyetlen feltétele, hogy bizonyos etikai és írasminöségi követelményeiknek feleljen meg. — Milyen olvasóréteget képzelnek maguk mögött? — Akik az említeitt szerkesztői igényességet olvasóként is keresik. Nem volna helyénvaló valamely szűk rétegben keresni ezeket az embereket Ugyanakkor fontosnak tartom megemlíteni hogy szem előtt tartjuk, pontoMit hoz az Uj Idő? sabban felvállaljuk, a vidék gondjainak érzékeltetését Szerintem az ország egyik komoly társadalmi problémája a vidék és a főváros köztj különbség'. — Mit tartalmaz a címoldalon hangsúlyozott „független" kifejezés? — Mindenekelőtt azt, hogy nem tartozunk semmiféle párthoz, politikai csoportosuláshoz. Végh Antal ezt meg irí fogalmazta az elsó számban: függetlenek akarunk lenni a felelős gondolkodásban, a2. ország dolgainak megítélésében és afrban is, hogy ne tartson el bennünket sem az állam, sem más szervezet. Há most mé° s meg kell jelölni valamilyen politikai szándékot. ezt hangsúlyoznám: célunk, hogy Magyarország Európa integrált része 1 egyen. — Az Üj Idő azt vallja, hogy „közéleti" folyóirat. Ez hoiyan egyezkedik az ugyancsak felvállalt irodalmi igénnyel? — Az újság főleg közéleti, és nem pedig főleg irodalmi. Ea a szándék a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy elhatároztuk, lehetőség szerint három versnél és két novellánál többet nem közlünk egyszerre a lap 48 oldalán. A kczéletiség tehát azoknak a problémáknak a tárgyalásában, feldolgozásában lesz jelen, amelyek a közvéleményt is foglalkoztatják. — Ezt a lapot hat író szerkeszti. Ha úgy tetszik, hatféle szellemű ember szövetkezik lapcsinálásra. Vajon kinek a szava a meghatározó? — Én azt mondanám, hogy ez a hat ember csak a szellemi hátteret adja. Nyilván, több idő kell ahhoz. hogy az elhatározás miszerint csoportosulásunknak szellemi műhellyé kell válnia — később magát a lapot tegye műhelylyé. Csak a múlt év vége óta foglalkozunk a kéziratokkal, ám a lapszámaink, az elsó és a következők is, úgy állnak össze, hogy mindenki mindent elolvasott Vagyis nem egyetlen szerkesztő döntött hanem az együttes vélemény. — Még meg sem jelent a lap, de már egy újság jelelte, hogy Végh Antal, s vele az Üj Idő, valószínű, per elé néz. Ezúttal olyan kézirat miatt, amelynek jogát egy könyvkiadó is megvette. Mi az igazság ebben az ügyben? — Én úgy tudom, hogy Lajtos Árpád két különböző kéziratáról van szó. Amit mi közlünk a hónap végén megjelenő különszámban. az a második magyar hadsereg egykori vezérkari tisztjének a hadifogságáról írt emlékezését börtönnaplóját a háború utáni üldöztetését tartalmazza, és nerö a hadszíntéri visszaemlékezéseit. — Mire hívnál fel szerkesztőként egy új lap első száma leendő olvasóinak figyelmét? — Amit az első oldalon is ajánlunk, ezek mind fontos cikkek, érdekes olvasmányok. így a Páter Bulányival készített interjú. a „Lenin Agyát Kutató Intézet" történetét taglaló Hernádi Gyulaírás. Akikért a harang nem szól címmel visszaemlékezést közlünk a keletre elhurcolt magyarokról, ós megemlíteném azt a vitacikket, melyet egy új földreform: témájában publikálunk. Az irodalom részletezése helyett arra hívnám fel a figyelmet, hogy a szerkesztőség elhatározta: a legjobbnak tarw tott művet tízezer forinttal jutalmazza. Az első számban ezt Bella István verse érdemelte ki. (MTI-Press) A Magyar Nők Országos Tanácsa a magyar társadatom progressziójához tartozik — jelentette ki Fejti György, az MSZMP delegátusának vezetője csütörtökön az MSZMP és a MNOT képviselőinek találkozóján az MSZMP KB székházában. A különböző politikai szervezetekkel folytatott találkozósorozat részeként megtartott beszélgetésen elhangzott: az MSZMP úgy tekint a nőmozgalomra, mint szövetségesre a nyugodt körülmények közt zajló változásokban. Fejti György érzékeltette, hogy a magyar társadalom jelentős lépést tett a politikai tagoltság irányába, s ebben szerepe lesz a nőmozgalomnak, így a Magyar Nők Országos Tanácsának, illetve a nők problémáit felvállaló más szervezetnek is. Szólt azokról a kérdésekről, amelyekben várják a MNOT véleményét. Ezek közé sorolta a választási törvénytervezetet, az alkotmányozás folyamatát, különféle gazdasági és szociálpolitikai kérdéseket. Duschek Lajosné, az MNOT küldöttségének vezetője rámutatott, hogy a nőknek nagy szerepe van a társadalmi folyamatok stabilizálásában, s emlékeztetett arra, hogy az MSZMPnek több mint 300 ezer tagja nő. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyenjogúság jogi deklarálása mellett a munkában még mindig nem beszélhetünk esélyegyenlőségről. Szurovecz Béláné azt hangsúlyozta, hogy a nők gyermekeik szebb és jobb jövője érdekében eltűrik, sőt végigszenvedik a változásokat. Megfogalmazta, hogy az MSZMP-től nagyobb aktivi-' tást várnak a nők társadalmi érdekeinek képviseletében. A találkozón mindkét1 delegátus tagjai hangsúlyozták, hogy a helyhatósági és országgyűlési választásokon is rendkívül fontos a nők szerepe,, s megnyerésük könnyebb, ha önálló nőprogramot vázolnak számukra. Ebben ki kellene térni a munka, a hivatás és az anyaság, valamint az állami szociálpolitika őket érintő minden fontos kérdésére. Megalakul! a Mérnöki Kamara Egyesület Megalakult a Mérnöki Kamara Egyesület. Az alakuló ülésre csütörtökön — az Uvaterv székházában — az ország minden részéből öszszegyűlt 295 mérnök 287 igenlő szavazattal, 8 tartózkodás mellett hozta létre a mérnökök új érdekképviseleti szervezetét. Az alakuló ülésen Hajtó Ödön okleveles mérnök, az előkészítő bizottság elnöke elmondta: a Mérnöki Kamara szorgalmazza, hogy mielőbb készüljön el a -kamarai törvény, mert addig csak egyesületként működhetnek. Javasolta, hogy — amennyiben ez lehetségessé válik — a különböző szakterületeken dolgozó mérnökök egy kamarába tömörüljenek, s azon belül alakítsanak tagozatokat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a mérnökök érdekképviseleti szervezete a pártoktól függetlenül működik, de nem ellenzi, hogy a mérnökök párttagok legyenek, s politikai tevékenységet folytassanak. A közgyűlés rövid vita után elfogadta az egyesület alapszabályát. Ez a kamara céljaként fogalmazta meg egyebek között a mérnöki munka színvonalának és etikájának őrzését, valamint a mérnöki tevékenység társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerésének növelését. Az alapszabály leszögezi, hogy a kamara együtt kíván működni az MTESZ tudományos egyesületeivel. A kamara tagjai végezetül megválasztották az ügyvezetőséget és a felügyelőbizottságot. A tisztségviselők feladata lesz, hogy az első közgyűlés összehívásáig szervezzék meg a Mérnöki Kamara Egyesület területi és szakmai egységeit.