Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

1989. március 9., csütörtök 3 Tanácskozik az Országgyűlés lament csupán jóváhagyná a kormány programjának elfogadásával), a köztársasági elnök nevezné ki a bírákat (az alkotmánybíróság tagjai és a Legfelsőbb Bíróság elnöke esetleg elnökhelyettesei kivételével, akiket az Országgyűlés választana), ő nevezné ki a fegyveres erők tábornokait, és ő lenne a hadsereg főparancsnoka is. A végrehajtó hatalom igy bizonyos fokig megoszlana a kormány és a köztársasági elnök között. Végül: a hatalom megoszlásának negyedik dimenziója az önkormányzati hatalom. Különösen fontos hazánkban — történeti okok folytán is — a heflyi és a regionális önkormányzat valóságos működése. Abból kiindulva, hogy az önkormányzat minden formája a lakosság önkormányzata, alkotmányosan kell biztosítani számukra a tényleges önkormányzat gazdasági feltételeit is. Végezetül: mit kér a kormány az Országgyűléstől? Mindenekelőtt tárgyszerű vitát, hiszen amúgy is sok a hangulati elem, az érzelmek és indulatok, valamint az intolerancia politikai életünkben. Kérjük továbbá e tárgyszerű vitából kirajzolódó iránymutatást. Nem kérjük, hogy szavazással, vagy anélkül válasszanak az egyes beterjesztett alternatívák között — bár természetesen semmilyen módon sem kívánjuk behatárolni a Tisztelt Ház tevékenységét és döntéseit Természttesen úgy sem, hogy új javaslatokkaj és elgondolásokkal vegyenek részt az alkotmányozás munkájában. Vannak azonban tárgykörök, amelyekben teljesen nyitva kell hagyni a vitát, véleményem szerint egészen az alkotmány egészére, vagy esetleg külön ezekre a problémákra szervezett néoszavazásig. Ilyennek tekintem Á lap üggyé vált A lap — Kossuth jóemIékezetű lapja — üggyé vált Szakonyi Péter szerkesztő, egy az ötből, így emlékezik a hőskorra: az Országgyűlési Tudósítások újjáélesztésének ötlete karácsony másnapján született Január 2-án, 3-án Budán, egy lakásban néhány újságíró, néhány ügyvéd elhatározta, „újra meg kell csinálni". Elég nagy nehézségekbe ütköztek. Az ötletet Berecztől Pozsgayig mindenki támogatta, a Minisztertanács hivatala is megadta volna a lapengedélyt, csak Sta-' dinger nem adta hozzájárulását. Am közben már állt a stáb, munkára készen, a lapengedélyre várva. Ekkor Csöndes Zoltán (egyébként képviselő), a Szikra Nyomda vezérigazgatója azt mondta, nem érdekli, van-e vagy nincs lapengedély, vállalta a rizikót a posta viszont lapengedély hiánvában a terjesztést nem. Nosza, » stáb 60-80 rikkancsot mozdított az először január 10-én és másnap, 11-én megjelent 50—50 ezer példány eladására. (Vidéken a helyi n éo f ron tbi zotts á gok n ak kérték a segítségét. de azok nem tudták vállalni a terjesztést.) Krimibe illő jelenetek tarkították munkájukat végül is egy újságíró kolléga segítette ki óket Január 29-én kapták meg a 17-ére datált lapengedélyt. Az első két valójában félillegálisan megjelent Országgyűlési Tudósítások Szegedre egye. temi6ták segítségével eljutottak. Most március 8-án stabil szerkesztőséggel bírnak, lapgazdájuk a Tudósítások Könyv, és Lapkiadó Kft. Igazán meglepő, hogy a monopol szervezetek rendkívül segítőkészek. A posta három vonalat adományozott rekordgyorsasággal. az MTI telefaxszal adja az ülésszakon készített jegyzőkönyvet s áttér a számítógépes jegyzőkönyvből dolgozásra is, az MKI elsődleges köálési jogokkal .ruházta föl a lapot Szóval minden 6zép és minden jó, kis szépséghibák azért akadnak. A tavaszi ülésszak kezdetére az országos napilapokat a képviselők megkapták a Parlamentben, hogy. hogy nem, az Országgyűlési Tudósítások csak 11 óra körül iutott el a honatyák kezéhez. M. E. Állampolgár-automaták ? például az államforma kérdését Ugyanez a helyzet a nemzeti szimbólumok, különösen a címer ügyében. Heraldikailag tiszta a kép, szakmai szempontból tehát leginkább a koronás címer lenne elfogadható, amely a félreértések elkerülése miatt — enynyit itt is hangsúlyozni kell — igazolhatóan a XIIL századtól már nem volt a királyság jelképe, hanem az állam szimbóluma. A heraldikai — szakmai — érvek mellett azonban a elmer megválasztásában is közrehatnak a politikai és érzelmi motívumok, éooen ezért ebben is az egész nemzetnek kell állást foglalni. — mondta végezetül Kulcsár Kálmán, felelősségteljes, jó vitát kívánva a képviselőknek. Az alkotmány-előkészítő bizottság állásfoglalása Gajdócsi István, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány jogszabály legyen, vagyis, ideológiai és politikai deklarációk helyett mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban egyértelműen alkalmazható jogi norma. Az alkotmányban intézményesíteni kell az államhatalmi ágak elválasztását. A bizottság egyetért azzal, hogy a jogforrások közé fel kell venni egy új formát: az alkotmányerejű törvényt. A tulajdoni viszonyokat csak általánosságban indokolt szabályozni, ugyanakkor a szabályozásnak biztosítania kell a működőképes piaci gazdálkodás és a szabad vállalkozás rendjét. A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I. fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig felmerülhet egy — az érdekképviseleti szervek által létrehozott — második kamara működtetése. A köztársasági elnöki funkciót önálló hatalmi intézményként célszerű szabályozni, ugyanakkor kerülni kell az úgynevezett erős köztársasági elnöki intézményt. Űj alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait összefoglalni. A bizottságban kialakult állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani. Elképzelhető, hogy erről csak a társadalmi viták után szülessen döntés. Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. A hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem nőhetnek egymás fölé. Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három — egyébként összefüggő — elemet. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az államhatalmi ágak elválasztása. A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti szimbólumokkal is. ,A címer ügyében azt ajánQotta, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartaljmazzon, a Szent korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között szólni kell arról — szögezte le Gajdócsi István —, hogy a külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. A bizottság úgy vélte: a koncepcióban szereplő emberi jogek köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, illetve a környe2etvéde'em ügye. A bizottság szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben kell szabályozni a nemzetiségek kollektív jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő feltételeket biztosít számukra, anyanyelvük, önálló kultúrájuk megőrzése és fejlesztése érdekében. A bizottság véleménye szerint a tulajdoni viszonyok szabályozása során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét, és a formák kombinálhatóságát. Végezetül Gajdócsi István állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett. Az első napirendi pont vitájában felszólaltak még: Nagy József (Baranya m., 6. vk.), Karvalits Ferenc (2tela m., 1. vk ), Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.). Bíró Miklós (SzabolcsSzatmár m., 11. vk), Mondok Pál (Pest m , 26. vk ), Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.), Balogh László (Pest m„ 29. vk.), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.), Szabó Miklós (Békés m., 5. vk.), Séra János (Komárom m., 10. vk.), Varga Imre (országos lista). Ezzel befejeződött az ülésszak első munkanapja. Csütörtökön az első napirendi pontról folytatódik a vita. Háromszázhatvan érintett helyett mindenben hatvannyolcan döntenek, saját sorsunk befolyásolására nincs lehetőségünk. Ennek az lett a következménye, hogy 40 ezer forint hozzájárulás megfizetésére köteleztek bennünket. MónaváTOsban sok az alacsony jövedelmű ember, a napi megélhetésünk, is gondot okoz. Ezekkel a sorókkal Kismarton Ferenc — Répás utca 28. — fordult szerkesztőségünkhöz, rajta kívül ínég tizenketten kérték a Móravárosi Csatornamű Társulat munkájának felülvizsgálatát. Nemcsak tőlünk, hanem a KNEB-fől és az MSZMP KB-tói is. * Kismárton Ferenc kiábrándultan fogadott. — A KNEB-vizsgálat megállapította, hogy a társulat megalakítása törvényes vodt, az előírásoknak megfelelt. A vizsgálat eredményét összegezve megállapították, hogy a panaszom megalapozatlan volt, és téves adatokon alapult. Én ezt nem fogadom el, és továbbra ás azt állítom, hogy a társulat alakuló közgyűlésén 359 érdekelt helyett csupán 68-an jelentek meg. * Azt állították, hogy közülük ötvenen 225 móravárosit képviseltek, azaz meghatalmazást kaptak. A meghatalmazásként kezelt okmány sem alakilag, sem tartalmilag nem felel rneg a követelményeknek. A meghatalmazok a meghatalmazottjukat megnevezni nem tudják. Szúrópróbaszerűen ezt ellenőriztük — öt embernél jártunk —, közülük egy állította, hogy a meghatalmazáson levő aláírás nem az övé, és senkit nem bízott meg képiviseletével. Ez a tény bennünket bizalmatlanná tett. — ön szerint,.hogy kellett volna szervezni a csatornaépítési akciót? — A rendelet értelmében 51 százalékos többség elegendő ahhoz, hogy létrejöjjön egy társulat. A mai gazdasági követelmények mellett szerintem nem lehet a maradék 49 százalékot arra kötelezni, hogy 40 ezer forintot áldozzon a csatornaépítésre. Ez erőszak. Legalább kétharmados többségre volna szükség. A kisebbségnek akkor is nagyon rosszul esik, ha tűzzel-vassal behajtják rajta a fenti nem kis összeget. Mi, száztizenkilencen nem léptünk be a társulatba, fizetnünk viszont kelJ. — És ha mondjuk ön nem kíván a központi csatornára rácsatlakozni? — Mégis ugyanannyit kell fizetnem! — Ilyen esetben miért nincsenek differenciált költségek? — Sok háznál ezen a környéken még fürdőszoba kincs. Mégis zsebbe kell nyúlniuk. Elsősorban egyedülélőkról, öregekről, betegekről van szó. Mi nem a csatornaépítés ellen ágálunk! A módszer, az erőszak, a differenciálás hiánya bosszant bennünket. * Az ügyet vizsgálta többek között az Atikövizig hatósági osztálya is. Lábdy Jenő osztályvezetótől és iBuza Judit csoportvezetőtől kértünk információkat. — Méltányosnak érzik-e, hogy öl százalékos többség már fizetésre kötelezheti a kisebbséget? B. J.: Egy 12 évvel ezelőtti módosított törvényerejű rendelet értelmében ez teljesen szabályos. Ugyanezt mondhatom a meghatalmazásról is. Tehát a társulat alakuló ülése törvényes volt — Panasszal, kéréssel hova fordulhatnak a lakók? — A társulati tagok a társulathoz, a többiek pedig a tanácshoz. — Miért nincs differenciált érdekeltségi hozzájárulás? L. J.: A jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Bár szociális alapion bárki kérheti a felmentését. Haladékot is kaphatnak az igénylők^ — Köztudomású, hogy Mónaváros nem tartozik a leggazdagabb térségek közé. L. J.: A társulás szükségmegoldás. A móravárosrtak joggal vetik fel, hogy a belvárosban mindent közpénzen csináltak, utakat, csatornát, gázvezetést... Ilyen gazdasági körülmények között sajnos csak a lakosság segítségével tudunk céltérni. — Mintha az 1977-es törvényerejű rendelet már módosításra szorulna... B. J.: Én ezzel egyetértek, mi szorgalmazni fogjuk a változtatást. * A társulatnak három fizetett munkatársa van, az elnök Katona Gyula — ő mellékállásban dolgozik —, a fizetése 5700 forint, és mellette a pénzügyi vezető, aki bruttó havonta 10 ezret keres. Adminisztrátort is foglalkoztatnak, havi 3 ezerért. — Hányan kértek önöktől fizetési felmentést? *""* Katona Gyula: Tőlünk ketten kértek, meg is kapták. A tanácshoz tizenheten fordultak, hárman eredménnyel, ketten piedig fizetési halasztást kaptak. — Elmondaná milyen pénzekből épül a móravárosi csatornahálózat? — A tanács 28 millió 200 ezret adott, a vízügyi alapból 15 milliót kaptunk, alakossági hozzájárulás pedig 14 millió. Nem fűzök kommentárt ezekhez a számokhoz. — Nem érzi, hogy antidemokratikus módon zajlott a szervezés? — Nem. Mi mindent megtettünk a lakosság tájékoztatásáért. — Miért nem hívták meg valamennyi érdekeltet? — Kicsi volt a hely... Bóklászom a Cserepies soron. A 27. szám alatt Pataki József szívesen beszél a csatomamizéni áró 1. — En nem bíztam meg senkit, hogy az alakuló ülésen engem képviseljen, őszöd, nem őszöd alapion szervezték az egészet. Tőlünk nem kérdezték meg, kell-e a csatorna. Ránk erőszakolták. 'Rengeteg az a 40 ezer forint. Igaz, 15 év alatt kell kifizetni. 'Városrendezési szempontból biztosan jó, csak anyagilag nem bírjuk. Rengeteg a nyugdíjas, menjen be a szomszédba Székely Járiaméhoz. A néni 87 éves, a nyugdíja 3500 forint, egyedül él, senki nem segíti. — Jöttek Ide, és erélyesen rám parancsoltak, írjam alá a piapírt. Mit tehettem volna? Aláírtam. * Tehát minden törvényes, minden szabályos. Csak az állampolgárt néztük kisko.rúnak, eszköznek, automatának. Azt hiszem, manapság egyetlen szent cél érdekében sem lehet csellel, tűzzel-vassal téríteni. Bodzsár Erzsébet Allergia. Tipikus civilizációs betegség. A szaktudományok fejlődésének köszönhető, hogy ma már adekvát vizsgálatokkal elkülöníthetők az oly kellemetlen tünetek okai. Renckívül sokfélék, szinte fölsorolhatatlanok a túlérzékenységet kiváltóanyagok. A gyapjú, a jód, a benzin, egyes gyógyszerek, az epier a vadkender. vagy a házi por az ismertebbek közül valók, de ki gondolta volna, hogy a rózsa és a hársfa illatától is szenvedni lehet? Szegeden közvád tárgya lett — ilyen értelemben — a kanadai nyárfa. A gyorsan növő fafajta dús lombjának árnyékában jólesik hűsölni, hát még ha eszünkbe jut, mennyi oxigénnel dúsítják levegőnket! A kétségtelen érdemek azonban elhalványulnak a vattaszerű piihék nyári „hóesésekor". Sokunkat a paszta látványa i® irritál, bár ingerlőbb, amikor beszippantjuk azokat. Tüsszogünk, krákogunk, csapkodunk, hadonászunk maguk körül. kevéske eredménnyel. A nyárfák termőre fordulását. valóságos természeti csapósként éljük át: a lakásokat nem lehet szellőztetni — ámbátor a zárt aolakokkal való védekezés is sikertelen kísérlet —, Pollencsapda szabad térben, piéldául a Sárgán, kockázatos bográcsast főzni, de még egy pohár fröccs mellé is kiülni, úgyszólván bárhol a városban. Szélmalomharc az utcák! takarítása, sőt többet ártunk a piarban fürdött koszos, szürke pihék bolygatásával, mint használnunk. Úgyhogy heteken át ott éktelenkednek a pászko® kupiacok, ahol a könnyű szellők ép>pien összerakták. Már vagy három éve forog a szóbeszéd, a nyárfa nemcsak esztétikailag kifogásolható, termése allergizál is. Ha ez igaz. bűnös nemtörődömség eléje menni a nyárnak, állnak a termőre fordult fák városszerte . . A hír nem igaz. Mint arról Gyurkovits Kálmán, a gyermekklinika tudományos tanácsadója tájékoztatott, több száz spiecifikusi ellenanyag-vizsgálatot és bőrpróbát végeztek. Arra a megállapításra jutottak, hogy az allergiás tüneteket nem a pihék okozzák, hanem a fűpollen. A pihék ártatlan közvetítők csupián, mint megannyi kis söprű, összeszedik az említett fűpiollent, ha az arra érzékeny, gyanútlan járókélő beszippantja, rosszul sesz. Aki nem íűpwllenre érzékeny, annak orrnyálkahártyáin csak mechanikus izgalom keletkezik. Egyébként a bőrklinikán végzett vizsgálatok u -yanezt a diagnózist erősítették meg. Gyurkovits doktor óva intett mindenkit! a kanadai nyárfák elleni dühtől, haragtól. A vizsgálatok ismeretében valóban meggondolandó, kell-e pxánikszc. ű nyárfairtásba kezdeni Szegeden. Szerény véleményem szerint elég, ha szépen, komótosan, minden túlérzékenység nélkül fognak hozzá az illetékesek. Hogy mire az utolsó kanadai nyárfától is megszabadulunk, akkorra az első helyébe ültetett más fajta fa alatt már hűsölni lehessen. Jó hír: Szegednek is lesz levegőszennyeződést elórejeflzó készüléke. Az úgynevezett pollencsapda — Budapesten, az OKI tetőteraszán már ogy működik — időben figyelmeztet. milyen növényi eredetű allergizáló anyagok vannak a levegóben. Kajári Irén, a megyei egészségügyi osztály vezetője elmondta, a megyei tanács egy olasz céghez elküldte a megrendelést, s hogy a közel 300 ezer forint értékű piollencsapidára megvan a piénz. E. M. M ft