Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYAROKSZAG 79. évfolyam, 57. szám 1989. március 8., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint A megyei tanács vb napirendjén Pénzügyi ellenőrzések, tüdőkórház, Tiszatáj... A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén, a Csongrád Megyei Tanács tüdőkórház ­gondozóintézetének, munká­járól számolt be Nemes Já­nos főigazgató főorvos. Hangsúlyozta, hogy az inté­zet a tüdőgyógyászati ellá­tás szempontjából egyidejű­leg lát el városi, megyei és egyetemi szintű feladatokat F.z év január elsejével egyik osztályukon létrehozták a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem tü­dőgyógyászati tanszékét, melynek vezetője főfoglal­kozásban az intézet osztály­vezető főorvosa lesz. Szólt a kardiológiai reha­bilitációs osztály működé­séről is, amely jelenleg 50 aggyal rendelkezik, s amely igen szorosan kapcsolódik a SZOTE szívsebészeti önálló osztályához, sőt annak szá­mos feladatát elvégzi, magá­ra vállalja. A főorvos a szű­rővizsgálatok fontosságáról, továbbfejlesztésének lehető­ségeiről is beszélt, s annak n reményének adott hangot, hogy az űj egyetemi tanszék meg fogja oldani a Dél-Al­fold tüdőgyógyászszakorvos­utánpótlási gondjait. A Csongrád megyei vul­monológiai hálózatról egyéb­ként országos szinten is igen jó vélemény alakult ki. Ál­dozatkész munkájuknak is minden bizonnval része van abban, hogy 1985-től a nyil­vántartott tbc-s betegek száma 541-ről 413-ra (24 százalékkal), az új megbe­tegedések száma pedig 191­ről 121-re (37 százalékkal) csökkent. Ugyanakkor a to­vábbi feladatok kijelölésére Í atást gyakorol az a tény. ogy a megyében rrűnd a hörgőrák, mind a krónikus hörghurut megbetegedések aránya magasabb az orszá­gos átlagnál. Még egy ada­lék országos szintű össze­hasonlításban : a tbc-s és daganatos betegeknek közel 60 százalékát megyénkben a szűrések alkalmával „emelik ki", s ez az arány országo­san a legjobbak közé tar­tozik. Másik fő napirendi pont­ja a vb-nek a tavalyi pénz­ügyi gazdasági ellenőrzések tapasztalatainak összegezése volt Megállapították, hogy a jelenlegi, nagymérvű tár­sadalmi-gazdasági változá­sok időszakában az ellenőr­zéseknek igen nagy a szere­pük. Sajnos, a külső ellen­őrzések sokszor kénytelenek a belső ellenőrzés végre nem hajtott feladatait is ellátni, s a fegyelmi jogkört gyakor­ló munkáltatók általában li­berálisak a fegyelmet sér­tőkkel szemben. Példa erre: felelősségre vonást a reví­zió 30 esetben kezdeménye­zett. de ténylegesen csak hét főt szankcionáltak valami­lyen módon. A vb határoza­tot hozott, mely szerint a jövőben hasonló eseteknél a cselekmény súlyának meg­felelö intézkedéseket kell hozni, s ezek később számon is kérendők. Ha már drága, legyen jobb Félidejéhez közeledik az élelmiszer-feldolgozó üze­mekben megkezdett három hónapos minőség-ellenőrzési programnak a megvalósítá­sa. Ezzel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón, kedden Glózik András fő­osztályvezető, a szakminisz­térium főállatorvosa el­mondotta : a fogyasztók igénylik, hogy a megdrágult élelmiszerek minősége jobb legyen a korábbinál. Az utóbbi időben növekedtek a fogyasztói panaszok, és kö­zöttük 'sok volt a megala­pozott kifogás. A MÉM a Kereskedelmi Minisztérium­mal egyetértésben alakítot­ta ki az április végéig tar­tó ellenőrzés programját, amely kiterjed az élelmi­szer-alapanyagok, a gyártó­üzemek, a gyártási techno­lógiák, a késztermékek vizs­gálatára, továbbá a kereske­delem árukezelésének el­lenőrzésére. Az ellenőrök egyaránt minősítik a gyár­kapukat elhagyó és a pult­ra kerülő árukat. Az eddigi vizsgálatok alapján egyetlen üzemet vagy gyártósort sem kellett leállítani. A. jövőben azon­ban ettől sem riadnak visz­sza, ha nagyfokú gyártási hiányosságot, a higiéniai előírások be nem tartását észlelik. Több mint 600 élel­miszergyártó üzem mun­káját ellenőrzik továbbra is a MÉM megyei és fő­városi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állo­másainak szakemberei. A kereskedelemben folytatott ellenőrzésekbe bekapcsolód­nak a kereskedelmi tárca intézményei is. Eddig 13, kiváló termékeket előállító élelmiszerüzemet találtak, amelyek minden előírásnak megfeleltek, ezek névsorát a végleges értékelés után nyil­vánosságra hozzák. A sajtótájékoztatóra meg­hívott Csonka Jenő, a Tej­ipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgató-helyettese el­mondotta: a televízió Ablak című műsora nemrég be­mutatta, hogy a tatabányai tejüzemből származó fél­tartós tej egyik tasakjában fél liter helyett mindössze 3,1 deciliter tej volt. A tröszt az esetet kivizsgálta, s több száz tasak féltartós tej ellenőrzését elvégezve megállapították, hogy csu­pán egy alkalommal elkö­vetett emberi mulasztásról van szó. Nagy László, a MÉM fő­osztályvezetője az élelmi­szer-termelés alakulásáról elmondotta: az elmúlt évi nyersanyagtermelés jó ala­pot biztosít a gyárak idei münkájához. A gyorsjelen­tések szerint az év első két hónapjában az élelmiszer­ipar mintegy 3 százalékkal növelte termelését az el­múlt év azonos időszakához képest. Az előterjesztések között több érdekes, a közvéle­ményt is foglalkoztató kér­dés kapott helyet. Ilyen volt például a Tisza táj fo­lyóirattal kapcsolatos tájé­koztató, amelynek tárgyalá­sa során Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese elmondta, hogy az ál­tala adott interjú — amely a múlt héten jelent meg az Esti Hírlapban — több olyan dolgot is tartalmaz, amelyet ő az interjú készítése során nem, vagy nem a megjelen­tek szerinti sorrendben je­lentett ki. Ez amiatt történt — mondotta —. mert az in­terjú megjelenése előtt a szöveget az újságíróval nem egyeztették. A vb egyébként az ez ügyben hozott határo­zatában utasította a művelő­dési osztályt, hogy az irók megyei csoportjával együtt­működve folytasson konzul­tációkat a szerkesztőség jö­vőbeni összetételére vonat­kozóan, s tegyen javaslatot a lap további szerkesztését illetően. A Tiszatáj ügyére — a fentiek megtörténte után — az áprilisi vb-ülésen térnek majd vissza. A végrehajtó bizottság úgv döntött, hogy — soroza­tos, durva törvénysértések, és a korábbi figyelmezteté­sek figyelmen kívül hagyá­sa miatt — elrendeli az Al­legro Ipari és Kereskedelmi Kisszövetkezet feloszlatását. Felkérték az Elnöki Taná­csot, hogy — mivel Apró Antal országgyűlési képvi­selő lemondott megbízatásá­ról, s 1985-ben, a választá­sokkor itt nem választottak DÓtképviselőt — tűzze ki a Csonarád megyei l- sz. vá­lasztókerületben az időközi választást. Sandi István Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Kedden délelőtt 9 ómkor Grósz Károly főtitkár elnökletével — Jászai Mari téri székházában — Ö6szeült a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titká­ra, a KB osztályvezetői, a megyei, megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a buda-v pesti pártbizottság titkárai, az Országgyű­lés elnöke, továbbá a központi sajtó veze­tői. A Politikai Bizottság nevében Grósz Ká­roly üdvözölte a Központi Bizottság tag­jait, majd u testület döntött a tanácskozás napirendjéről: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt ak­ciótervére vonatkozó javaslat — előadó Be­recz János, a Központi Bizottság titkára; 2. Tájékoztató időszerű nemzetközi kér­désekről — előadó Szűrös Mátyás, a KB titkára; 3. Különfélék; 4. Személyi javaslat. Ezt követően Berecz János tartotta mej előadói beszédét. Berecz János előadói beszéde Bevezetőjében emlékezte­tett arra, hogy a májusi ér­tekezlet óta eltelt időszak­ban a párt vezető testületei — ha néha megkésve is, de — rendszeresen foglal­koztak a legfontosabb poli­tikai, gazdasági kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyak­rabban merülnek fel más olyan problémák is, ame­lyekhez egy politikai párt­nak a véleményét és a vi­szonyát ki kell alakítani. Az MSZMP így számos kér­désben külön-külön dolgoz­ta ki a részletesebb állás­pontját. Egyes esetekben pe­dig még adós a politikai vá­lasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymáshoz egy összefüggő politikai, gondolkodási, cse­lekvési rendszerben. A 'köz­vélemény számára ez a helyzet, a politika formáló­dásának ez a módja nehe­zen áttekinthetővé vált. A párttagság ugyanilyen prob­lémák előtt áll. Sőt, részére még a politika képviselete is néha gondot okoz, hi­szen csak részletenként is­meri meg. Ebből is fakad bizonytalansága, befeléfor­dulása, s ami még súlyo­sabb gond: a társadalom irányában tapasztalható cse­lekvési bizonytalansága. Mindezek következtében elemi erővel tört fel a párt­tagság igénye egy világos, közérthető és követhető po­litikai program iránt — ez a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén egyértelműen megfogalmazódott. Az is vi­lágossá vált, hogy most olyan cselekvési programra, szándékaink kinyilvánításá­ra van szükség, amely tar­tós törekvéseken alapul, de rövid távra szól. Ebből kö­vetkezően nem vállalhatja fel a 15-20 éves távlatú stra­tégia megalkotását, amelyen Pozsgay Imre vezetésével bizottság dolgozik. A Po­litikai Bizottság javasolt programtervezete ugyanak­kor a stratégia irányaival szerves kapcsolatban áll. A továbbiakban a prog­ramról szólva Berecz János hangsúlyozta: felvállalja, hogy egy politikai pártnak a magyar nemzet érdekében, a legfontosabb időszerű kér­désekben megfogalmazott cselekvési programja le­gyen. Ez egyben a soron kö­vetkező választásokra lehet kiindulási alap, orientációs irány. Közzétételével az a szándék, hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követhető és mindenki által ellenőrizhető, a gya­korlatban is értelmezhető tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy felismeri-e benne az egyéni, a közösségi és a nemzeti érdekeit. Az MSZMP tagjai pedig e prog­ram ismeretében, birtoká­ban képviselhetik politikán­kat. Mitől a mi pártunké tehát ez a program? — tette fel a kérdést az előadó. Melyek azok a jegyei, amelyeket mi vállalunk és képviselhe­tünk? A program egyete­mes és nemzeti irányadóér­tékei a szabadság, az igaz­ságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszméket, ame­lyeknek a középpontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk helyezni szerves, természetes társadalmi kör­nyezetükbe, és megvalósít­ható tartalommal. Szabad­ságeszményünk a személyi­ség önállósága, az emberi jo­gok érvényesülése. Azoké a jogoké, amelyekben az em­ber szabadsága a társada­lom terméke, s nem a po­litika adománya. Az egyé­ni szabadságra épüljön a nép szabadsága. Felfogásunkban az igazsá­gosság az esélyek egyenlő­ségére való törekvést je­lenti — fejtette ki a Köz­ponti Bizottság titkára. — Azt, hogy a törvények va­lóban és ne csak kinyilat­koztatásokban vonatkozza­nak mindenkire. Az egyenlő esélyt a hatalomban való részvételre, a munkához va­(Folytatás a 2. oldalon.) Ha már kényszerű há­zasságot kötött egymással a Szeged SC és a Juhász Gyula Művelődési Köz­pont — az elődök ugyanis jó érzékkel egy fedél alá •telepítették a sportot és a közművelődést — ideje azon gondolkodni, a kény­szerűséget miként lehetne célszerűséggé alakítani. Évekkel ezelőtt a Sze­ged SC már felvetette, le­gyen a város szívében működő tekepályájukból 1 szabadidőcentrum. Az öt­let ötlet maradt, azzal a köl­tői kérdéssel megspékelve: csak talán nem akarnak kocsmát csinálni a műve­lődési házból. Egyáltalán, a magas kultúra meggya­lázásáról lenne szó! Az ötlet tehát eluta­síttatott. A Szeged SC ügyvezető elnökétől én is megkérdeztem, hogyan képzelik a teke szabadidő­központ működését. Egy szórakoztató centrumot akarnak létrehozni, ehhez az elképzeléshez a Ju­hász Gyula is csatlakoz­hatna ötleteivel. Itt helyet kaphatna a szépségszalon éppúgy, mint egy vendég­látóegység. Azt hiszem, valóban le kell szállnunk a magas Kenyértörés vagy házasság? lóról, hiszen köztudomású, a Juhász Gyula költségve­tését is alaposan megnyir­bálták, az intézmény már­már a csöd szélén áll. Ne­héz helyzetén mit sem változtat az, hogy a viz­díj, a villanyszámla költ­ségeihez hozzájárul a Sze­ged SC. Ez évente — a gázszámla kiegyenlítésé­vel együtt — maximum 2UU ezer forint. Az elszigeteltség túl azon, hogy célszerűtlen, még ráfizetéses is. A Ju­hász Gyulának minden­képpen. Ezt belátva a megváltozott szmt hajlan­dóságot mutat az együtt­működésre. A józan ész is ezt diktálja, hiszen né­hány évvel ezelőtt felújí­tották a tekepályát — az átalakítás úgy 4 millió fo­rintba került —, s hake­nyértorés lenne a vég, kompenzálásként aligha tudna fizetni a Juhász Gyula, de a szakszervezet sem. A Szeged SC ki lakol ta­tása még tovább nehezíte­né a helyzetet. Ezt — mint kiderült — egyik fél sem kívánja. Az érvek amel­lett szólnak,- közösen ta­láljanak megfelelő profilt. Természetesen nem elha­nyagolható a kölcsönös üzleti alap, a gazdaságos hasznosítás sem Sőt, most ez a mozgató erő A klub már lépett, ta­nulmánytervet készítte­tett a helyiségek haszno­sítására. A majdani ha­szonból természetesen ré­szesülne a ház 5s. Remél­hetően a bevételi források rentábilissá teszik a Ju­hász Gyula működését is. tA két fél végső egyezke­dése még hátra van. Aggódva nézem a mű­velődési ház lassú haldok­lását, a népművelők hiá­bavalónak tűnő erőlködé­sét. Kézenfekvőnek tű­nik a megoldás, a komp­romisszumokon alapuló házasság. Ügy látszik, a szórakoztatás nem idegen a Juhász Gyulától sem. (Lásd családi hétvégék!) Mi legyen tehát az egy fe­dél alatt működő kétféle vállalkozással ? Nem ártana, ha az érin­tettek mondjuk együtt terveznének. Mérlegelés­re érdemes, milyen szol­gáltatásókkal állnának elő. Réteg- vagy tömeg­igényt akarnak-e kielégí­teni? Gondolkodásra túl sok idő már nincs. Azt sem tudni, a SZOT med­dig csepegtet még aprócs­ka pénzeket művelődési házainak. A Juliasz Gyulának ta­lán most lehetősége adódna arra, hogy némi segítséget kapjon a feltá­madáshoz. Természete­sen kellenek még mind­azok az ötletek, melyek már megfogalmazódtok. (Bérbeadás, nyári szállás. Talán az új profil is su­gall majd egy-két megol­dást. És ha más nem, hát a forintok megédesítik ezt a frigyet. Az ilyesfajta ér­dekházasság ' számomra cseppet sem viszolyogtató. Sót! Uudzsar Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents