Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 55. szám 1989. március 6., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Kicsi a bors... E

vekkel ezelőtt jómagam is egy termelő nagyüzemben dolgoztam. Hétköznap, vasárnap egyaránt, néha 16 órában. A pluszmunkát akkor még nevén neveztük: túlóráztunk, s meg is kaptuk érte a megfelelő bért. Aztán később hallottam volt munkatársaimtól, hogy még mindig járnak hét vegén dolgozni: végéemkáznak. A forma változott, a tartalom maradt. Egyikükön sem láttam semmi különös jelt, hogy valamiféle vállalkozókká váltak volna. Aztán hogy ez a nagy találmány egyre drágábbá vált az üzemeknek, tavaly már sok helyen megszüntették. Kivéve ott, ahol ez ahszolút nélkülözhetetlenné vált, mint a kábelgyárban, a textilművekben, a szövőgyárban. A valódi géemkában dolgozókat egy kicsit csodáltam, hogy merik kockáztatni r?.pi megélhetésüket? Hisz a külső partnereik mindig is idegenkedtek tőlük, egy-két szaftosabb bírósági per kapcsán. Ugyanis alaptőke híján, szémélyes vagyonukkal feleltek a cégért, de ily módon behajtani tőlük a tartozást igen macerás dolog volt. Nemtsak egyének, kész szervezetek is hajlandók voltak az idők szavára megújulni. A kedvezőbb bérgazdálkodás és adószisztéma miatt az ipari szövetkezetek sora „ment össze" kisszövetkezetté. A megyében tavaly 39-ból 16 szövetkezet tette meg ezt. A lépés minősítése nem lehet elítélő, hisz mozgékonyabbnak, piacérzékenynek bizonyultak. A Kiszövhöz tartozók átlagon felüli, 13,2 százalékos árbevételarányos nyereséget produkáltak. A szövetkezeti szférában ma is viszonylag alacsony a bérszint, de a kiugró értékek szinte kivétel nélkül a kisszövetkezetekben találhatók. Mielőtt túl szépre festenénk a képet, érdemes megjegyezni, hogy az egyéni gyarapodás mohósága sok helyen a vagyont sem kímélte, úgymond, felélték jövőjüket A szemfényvesztésnek, úgy látszik, ára van. Ujabban a kft. a favorit. Ez elsősorban a kis- és közepes gazdálkodók terepe. Tavaly még fél-, ma egymillió forint alaptőkével szabad a pálya. Nem is anynyira a termelésben, inkább a szolgáltatásokban akad a legtöbb keresnivaló. Az rt. a nagy- és közepes vállalatok számára jelent kiugrási lehetőséget. Próbaterepnek is tekinthető. A merészebb vállalkozói magatartás jó jövedelmet biztosít, ha a kockázat bukást hoz, hát akkor sem dőlt össze minden. A konzervált nagyvállalat kisebb léptekkel, de menetel, s hogy jó irányba-e, a megítéléshez jobban vart idő. Köztudottan, a kisvállalkozások jobban megfizetik a kreatív embert. Azt hinné az ember, hogy a kvalifikált munkaerő ide áramlik. Tévedés. A beidegzódesek, a tudat nehezen alakul. Amikor ott a havi OTPrészlet, a gyerek napközidíja, s a napi betevő falat is egyre drágul, a osaladfö nem érez erkölcsi alapot, hogy mindent egy lapra tegyen. Igyekszik alkalmazott lenni havi fixért, s egy kis prémiumért, s ha az utóbbi sikerül, akkor az már a mennyország. A mellékállásban vállalkozók úgy tekintik, a főmunkahelyen megkeresték a kenyérrevalót, innen csak a rávaló „vajra" számítanak. Így-úgy, de valamennyi tőke mégis ekképp került be a gazdaság vérkeringésébe. Kár, hogy ez ma sokkal kisebb lehet, mint akár tíz éve. Most lehet csak igazán sajnálni -az egy-két hónapig használt nyaralókba, soha valós jövedelmet nem adó, kiskerti, kacsalábon forgó szerszámosokba beleölt százereket. Azokat onnan kivonni lehetetlenség. Ezzel együtt is elmondható, értelmes- célra — ha nehezen is — meg mindig előkerül a tőke. Az előbb vázoltak miatt sem érték el a kisvállalkozások azt a nagyságrendet, amely meghatározóvá tenné őket gazdaságunkban. A szerkezetátalakítás szikráját azonban neki. köszönhetjük, elsősorban a prosperáló termelőtevékenységekben és hiányszolgáltatásokban. A külfölddel való szorcwabb kapcsolat adhatna újabb lökést, amire igen kevés a példa. Az Európával összekötő köldökzsinór megtalálása a jövő feladata. Sok-sok vállalkozást az ötletek tobzódása éltet. Ila csak egy nagy ötlet von, orra is érdemes összeállni, s ha kifulladt, abba lehet hagyni. így is nyerhetnek rajta a résztvevők, még ha ez a pillanatnyi lélegzetvételhez elég is. Számomna megdöbbentő, hogy az egyik kis közösség öt év alatt több mint félszáz eladható termékkel rukkolt elő. Kevés pénzzel, elsősorban az eszüket használva. Ugyanezek az emberek sok-sok társadalmi tökét lekötő üzemben, gyárban dolgoztak előtte. S nem adatott meg nekik a siker, hogy egy gépezet apró csavarjaként megmutassák, mire kepesek. Kár, hogy nem maradtok ott, világraszóló eredmény volt a kobakjukban. De jó, hogy eljöttek, mert ebből a tudásból csak egy gondolatot is kibontakoztatva, megtalálták az egyéni boldogulásukat, s improduktív státusukat feladva jól adózó állampolgárok lettek. Ami miatt legtöbbjük panaszkodik, de a szemükből látom, a világért sem hagynák abba. A

jó vállalkozás gyorsan szaporítja a befektetett pénzt Gazdasági szabályozókat kreáló szakemberek figyelmébe ajánlom, hogy teremtsenek olyan feltételeket, amelyek mellett a hasznot nem kivenni, hanem új na beforgatni érdemes. A most megteremtett alapokról csak így lehet elrugaszkodni. A kisszervezetek gazdasági életünkben a fűszert jelentik, úgymond, kiasi a bors, de erős. Csakhogy önmagában ezzel jót főzni lehetetlen. (A gazdasági körkép kisszervezetekkel foglalkozó ossz-állítása a harmadik oldalon található.) Tóth Szeles István Kábelrendszer — 1989 Lehet-e üzlet a csúcsszolgáltatás ? Lapunk gyakori témája volt a közelmúltban a televíziós műsort több mint 10 ezer lakásba eljuttató szegedi kábelrendszer műszaki állapota. A Szelka szakemberei nem kevés erőfeszítésének köszönhetően mára a lakások többségébe elfogadható minőségben, viszonylag jó üzembiztonsággal jut el hat földi és négy égi televíziós program, valamint a városi televízió műsora. Tehát: él a rendszer. Most azon kell munkálkodni, hogy életben is maradhasson, gazdaságilag is megfelelő kondíciók teremtődjenek meg körülötte. A közelmúltban a Szelka, a Szirt (Számítástechnikai és Informatikai Részvénytársaság) és a városi tanács szándéknyilatkozatot írt alá egy gazdasági társulás létrehozásáról. Még eltérőek a vélemények arról, hogy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság lenne-e a legmegfelelőbb forma. A felvállalandó tevékenységi köröket viszont már tisztázták. Ezek szerint az új alakulat tartaná kezében a hálózat szervezését, tervezését, fejlesztését, építését, a beruházások műszaki ellenőrzését, kidolgozzák az adatátviteli és más új hasznosítási lehetőségeket, film- és reklámcsatornát szerveznek, intézik a lakossági és közületi bekapcsolásokat a rendszerbe. A társaságba új tagokat is szeretnének toborozni. Potenciális új belépők lehetnek a bankok, a Magyar Posta, a szegedi körzeti stúdió és a városi televízió. Az adatnyilvántartás és díjbeszedés felelőse — külön megbízás alapján — a Szirt lehet, ugyanilyen konstrukcióban kaphat az új szakaszok építésében feladatokat a Szelka. A szerveződő gazdasági alakulat egészen bizonyosan nagy visszhangot kiváltó tevékenysége lesz a díjbeszedés megszervezése. A munka máris megindult ötvenforintos havi használati ellenértéket kalkuláltak, amibe az üzemeltetés, a karbantartás költségei, földi és égi csatornák nyilvántartási forintjai, szerzői jogdíjak, a kábel föld alat' ti alépítményekben való elhelyezésének járandósága is szerepel. Ez az összeg körülbelül megegyezik az ország más városaiban szedett előfizetési díjak átlagával. Az új társaság szeretne lakóközösségekkel szerződni. (Persze, így kevesebb gondja lesz a díjbeszedéssel is, hiszen lakásonként adnak választ a kérdésre: kell-e nekünk félszáz forintért kábeltelevíziós pluszszolgáltatás? Viszont a rendszer legkisebb egysége a lépcsőház lehet.) Gulyás Gyula, a szerveződő társaság koordinátora szerint: a nagyobb égységektől lakásonként 40 forintot is elfogadnak havonta, ezzel mintegy elismerve, hogy minden ötödik lakásbán olyan emberek laknak, akik képtelenek kifizetni ezt az összeget, avagy egyszerűen nem igénylik a lakásukban megjelenő csúcsszolgáltatást. Az ő cehjüket a lakóközösség állja, de ezt a másik négy otthon lakói a saját érdekükben is teszik, mert különben ők sem élvezhetik az előnyöket. Faramuci helyzet... Azok, akik elköszönnek a szolgáltatástól, hallottak olyan információt, hogy a rendszer házukból történő lekapcsolása után csak az MTV 1 és TV 2 vételére számíthatnak. Gulyás Gyula állítja: a 3 jugoszláv adótól nem fosztják meg a kívülmaradókat. A koordinátor — ez hangsúlyozottan magánvéleménye! — a jelenlegi használók 30 százalékának elvesztését várja. Makkosházán megindult a szervezőmunka. Most az utolsó műszaki hibákat is rendbe hozzák. Március 15-e a határnap. Ahová eddig az időpontig eljutnak a szervezők, ott március l-jétől esedékes az előfizetési díj. Más házakban április elseKereskedelmi tévé Meggyőződésem: a Szegedi Városi Televízió az első lehetett volna , az országban, amely kereskedelmi alapon dolgozik. Ez azt jelentette volna, hogy nem kér a tanácsi penzekből, és nem próbál meg a •lakossági előfizetésért hajtani, csak a saját bevételeiből készít műsort, fejleszti önmagát. S hogy az előbb leírtak nemcsak egy fantáziálgató újságíró ideái, azt talán bizonyítja: pénzorientált bankszakemberek is láttak fantáziát ilyen elképzelésekben. A bevételnek két forrása lehetett volna. Az egyik a város, sót a térség vállalatai videóigényének kielégítése. Ez részben megtörtént. Eleinte jó minőségű műsorok készültek, főként a körzeti stúdió profi szerkesztőinek, operatőreinek, rendezőinek bevonásával. Aztán ezeknek a tevékenységeknek a „saját erővel" való kiváltása — a bér takarékosság jegyében — nem igazán sikerült. Így történhetett meg, hogy egy átadott referenciafilmben az igazán reprezentatív áruk kirakata előtt átbicegett egy kopott ruhás vagabund. A kamera nem kereste az igazi felvételi szögeket, ragaszkodott a szemsíkhoz. Néhány tízezer forint megspórolása az új megrendelőket is „megtakarította". Nem lökdöstek egymást félre a városi televízió kapujánál. Tehát a meglevő többmilliós igényeket ma is esetenként megyén kívüli eszközökkel, alkotókkal elégítik ki. A reklám megrendelések nem azért csöpögnek csak a műsorba, mert mindössze 10 ezer lakásában van jelen a VTV. (Ezt a stúdió vezetője állította néhány hete lapunkban.) Az itteni reklám a saját készítésű programok alacsony nézettsége miatt csaknem érdektelen. A Magyar Televízió színvonalváltása, a műholdas programok választéka „elvitte" a nézőket. Olyan részletekkel is érdemes lenne foglalkozni, mint például a műsorvezetők kiválasztása, vagy a merev műsorszerkezet (a városi pártértekezletről csak hétfőn tudósít, pedig pénteken este is megtehetné ...) Véleményem szerint a jó menedzserszemlélet a személyi alkalmasság, a nagyobb munkateljesítmény az előfeltétele, hogy egy jó lehetőség ismét el ne szálljon városunkban. jétől kérik az 51) forintot. ttt engedtessék meg az újságírónak egy megjegyzés. A kábeltelevíziós szolgáltatásért — mint mondjuk az elektromos áramért — a világon mindenütt fizetni kell akkor, ha a lakók kérik. Természetesen egy gazdasáMozicsatorna Több éves ígéret, hogy Szegeden is lesz mozicsatorna. Ez például Gazdagréten vagy négy-öt éve kiválóan üzemel. De rendszeresen sugároz filmeket u zalaegerszegi, nagykanizsai, keszthelyi, székesfehérvári rendszer üzemeltetője is nézői számára. Igaz, minden felsorolt helyen a külön filmprogramok megindítása után legfeljebb egy hónappal uz előfizetés áráért is csengettek a díjbeszedők. A műsorokban vegyesen szerepelnek művek, a hongkongi tuaatkanate-szériából, a magyar filmtörténetből. a szocialista országok kínálatából és az egyetemes filmművészet jeles alkotásaiból. Szegeden — vagy két éve — volt egyszer a Hattyúdal. Ez a cím mára akár szimbólum is lehet. Kár volt mindjárt az elmúlással kezdeni... Lehet persze magyarázkodni, mentegetődzni, de a nézőt a produktum érdekli. Ha érzi a plusz szolgáltatást, akkor nem szentségei az újabb díjfizetési kényszer miatt. gi fellendülés, viszonylagos anyagi bőség idején több n jelentkező, mint válságban, filléres gondok időszakában. De a gazdasagi hasznot remélő társaságnak mindent meg kell tennie szolgáltatása mind vonzóbbá téleléért. Technikai színvonalban és kínálatban egyaránt. A lehetőségek kihasználatlansága megengedhetetlen. Gulyás Gyula úgy gondolja, két év múlva 15-16 csatorna lehet a kínálat azokban az otthonokban, ahol a sonder-csatornák vételére alkalmas készülékek lesznek. A Sky-nak az Asztrán (új műhold) sugárzott programjának átvétele is várható a közeljövőben. így nemcsak sport lesz az esti programban. Jó lenne már végre jó kezekben tudni a szegedi kábeltelevíziós rendszert. A használók olyan üzemeltetési konstrukciót képezlnekel, amelyben az előfizetési díjért cserébe igazán hozzáértő szakemberek szerveznek piacképes szolgáltatást elfogadható áron. Bólc István Reformálláspontok - vitasorozat Az „Alkotmányozás és ifjúság" címmel tanácskozást rendeztek az ifjúsági szövetség „Reform áll ás pontok" elnevezésű politikai vltasorozatának nyitányaként szombaton, a KISZ KB székházában. Ugyancsak ezen a napion Baján a nemzetiségi fiatalok helyzetét, közéleti szerepvállalásának lehetőségeit vitatták meg 'KISZtagok és szakemberek. Ezt a fórumsorozatot — a fővárosban és az ország több nagyvárosában — a KISZ Központi Bizottsága szervezte meg azzal a céllal, hogy előkészítse, tartalmilag is megalapozza az ifjúsági szövetség XH. kongresszusát. Politikai hiba volt, hogy a közvélemény előtt titok maradt: az alkotmányozás folyamata nem most, hanem évekkel ezelőtt, tudományos kutatómunkával kezdődött el. S napjainkban egyre tisztábban rajzolódik ki, hogy ez a titkolózás milyen károkat « okozott az országnak és az MSZMP-nek — hangsúlyozta Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a budapesti tanácskozáson megtartott vitaindítójában. A miniszterhelyettes elsősorban az alkotmányozás tervezett folyamatáról, az ezzel párhuzamosan zajló törvényalkotásról, a szabályozási koncept'ó főbb tartalmi elemeiről és az eddigi eszmecserék tapasztalatairól tájékoztatta a résztvevőket.