Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

(4U yjiyj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 54. szám 1989. március 4., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA llavi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Dktívaülés Szegeden Közösen formáljuk jövőnket Megyénk gazdaságában számottevő részt képvisel vt élelmiszer-termelés. A mezőgazdaság és élelmiszeripar je­lenlegi helyzete nem mentes az ellentmondásoktól. Ennek feloldása, hosszú távú törekvéseink reális megalapozása széles körű eszmecserét, tudományos elemzést és józan gondolkodást igényel. A népgazdaság stabilitásához való hozzájárulás, s az itt élő emberek kenyere függ ennek si­kerétől. Az MSZMP is ki kivánja venni az öt megillető részt e folyamatból. A tegnap, pénteken dél­után a Szeged városi párt­bizottság tanácstermében megtartott megyei aktívaér­tekezleten az előadók belpo­litikai kérdések mellett részletesen szóltak az MSZMP KB új agrárpoliti­kai tézistervezetéből adódó helyi elképzelésekről. Vastagh Pál megyei első titkár értékelése szerint ha­zánk történelmi forduló­ponthoz érkezett: vagy fel­emelkedik a nemzet, vagy tragikus módon leszakadunk a világ fejlődésének ütemé­től. Egy ilyen ágazatban, mint a mezőgazdaság — amely a romló tendenciák, s a kevésbé támogatott kör­nyezet ellenére még mindig az európai mezőny első har­madában található — van még keresnivalónk. Az azonnali cselekvés elodázha­tatlan. A nehézség az, hogy a lakosság hangulata fe­szültségekkel terhelt, s a ki­törés körvonalai még halvá­nyan mutatkoznak. Erőt ad­hat az a nemzetközi elisme­rés, amely a bátor reform­politikának hátszelet bizto­sít. A politikai intézmény­rendszer reformja és az új alkotmány koncepciója mel­lett épp az agrárpolitika az, ahol már érezhetők a gya­korlati lépések. A fokozatosan romló gaz­daság és életszínvonal, az infláció kedvezőtlen irányba befolyásolja az új szocialis­ta társadalmi modell érté­kelését. A társadalmi anar­chiától való félelem kita­pintható. Amikor sok tekin­tetben korlátozódott a szoli­daritás érzése, még mindig az MSZMP rendelkezik az­zal a meghatározó pozíció­val, hogy e szellemi erő be­kapcsolódásával elősegítse a társadalom stabilizálódását. A nemzetben, népben gon­dolkodó irányzatokkal való megegyezésnek cselekvés­ben kell kifejeződni. A pár­ton belül élre kerülnek a gyökeres változást akaró re­formerők. Szűnőben a gaz­daságra, ideológiára és kul­túrára ható direkt beavatko­zás. E reformszemlélet nem előzmények nélküli. Épp az 1957-es agrárpolitikai tézi­sek azok, amelyek a maguk idejében tükrözték az új szellemet, s hosszú távon fejlődési teret engedtek me­zőgazdaságunknak. Har­minc év múltán természetes dolog, hogy a megváltozott követelményekhez igazodó iránymutatásra van szüksé­günk. Ennek a programnak szorosan kell illeszkednie a demokratikus szocializmus új magyar modelljébe. A megvalósítás legfőbb záloga a nemzeti összefogás, s en­nek bázisa a mezőgazdaság­ban dolgozók politikai súlya, véleménye s józansága. A Központi Bizottság fon­tosnak érzi a gazdaság prob­lémáinak tisztázását, elem­zését és a kivezető út meg­találását. Ezért az ipar, a kereskedelem és a szolgál­tatás is hasonló módon meg­mérettetik e testület előtt. Az agrárgazdaság jövőjét taglaló keretjavaslat párt­tagok és mezőgazdasági dol­gozók vitájában alakul, az összegyűjtött észrevételeket a nyári KB-ülésen megtár­gyalják. A súlyponti kérdé­sek a föld forgalomképessé­gének megteremtése, a ma­gán- és társasvállalkozások számára szükséges feltételek kidolgozása, s a tulajdonvi­szonyok érdemi áttekintése. Az MSZMP a falu és a vidék pártja is, illetve azzá akar válni. Célja, hogy meg­szűnjön a gúzsba kötő sza­bályozás, az indokolatlan bürokrácia, Földosztás he­lyett ésszerű tulajdonrefor­mot, többszektorú mezőgaz­daságot, egyenlő feltételű versenyt, önkormányzatot szorgalmaz. Fraknóy Gábor, a megyei pártbizottság titkára hang­súlyozta, hogy térséghez iga­zodó saját politikára is szük­ség van. Az új agrárpolitika a választási programnak szerves része. Az április kö­zepéig megrendezendő vita­fórumokon bizonyára az itt vázolt kérdéskörök számit­hatnak a legnagyobb érdek­lődésre. Hogyan teremthe­tők meg a biztonságos ter­melés feltételei, miként old­hatók az élelmiszer-gazda­ság kapcsolatrendszerében az elkülönült formák, a ke­reskedelemben a termelők és feldolgozók közös fellépé­se mennyiben járulhatna hozzá a jó ellátás és a gaz­daságos termelés összhang­jához? A faluközösségekben célszerű lenne a tőke jobb kihasználása érdekében a termelés, a kereskedelem és a banki funkciók ötvözése. A biotechnológia és biotech­nika gyakorlati hasznosítá­sa még ezután megoldandó feladat. A tanyavilág jelené­nek és jövőjének felelős ér­tékelése új lehetőségek fel­tárásához vezethet. A ma­gángazdaságok és a háztáji, ezek szükséges mértékű in­tegrálása szintén árnyalt megközelítést igényel. Az elmúlt 30 év agrárpolitiká­ját részleteiben s rendsze­rezve áttekintik, s a tanul­ságokat felhasználják az új elképzelések kialakításakor. Molnár Imre, a Szőregi Tisza—Maros Szög Tsz elnö­ke megjegyezte, hogy a po­litikai káosz a falut sem ke­rülte el. Szükséges, hogy az MSZMP vitakészsége erő­södjék. A hatalmi eszközök helyett a szellemi értékek­re támaszkodó érvek erejé­vel állítsa maga mellé a la­kosságot. Molnár Lajos, a téeszszö­vetség elnöke a szövetkezeti mozgalom eredményeiről, s a feszítő gondokról szólt. A megyei összesített nyereség 821 millió forint, ez 30 szá­zalékkal kisebb az előző évinél. Az aszályt és a szi­gorúbb közgazdasági kör­nyezetet figyelembe véve látszólag ez dicséretes tel­jesítmény. Csakhogy ennek az eredménynek túlzottan kis része az, amivel a gaz­daságok valójában rendel­keznek. A befektethető, el­költhető pénz nem elegendő a folyamatos és színvonalas termelés megalapozására. Mint az a közelmúltban megtartott országos termelő­szövetkezeti konferencián is elhangzott, a változtatások akkor érik el céljukat, ha az üzemekben marad a pro­duktum őket megillető ré­sze, hogy a földet művelő is megtalálhassa a számítását. T. Sz. I. Grósz Károly megbeszélése Jozeí Lenárttal Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken fogadta Jozef Lenártot, a CSKP KB ELnökségének tagját, a köz­ponti bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Jozef Lenárt tá­jékoztatást adott a KGST­tagállamok gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KB­titkárai március 6—7-ei prá­gai tanácskozásának előké­születeiről. Grósz Károly üdvözölte a találkozó meg­tartását. Hangsúlyozta: ér­dekünk a KGST-együttmű­ködés érdemi átalakítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a testvérpártok közös erő­feszítésekkel biztosítsák az ehhez szükséges politikai feltételeket. Magyar-szovjet kormánytői tárgyalások Németh-Gorbacsov találkozó Gorbacsov és Németh ta­lálkozójának kezdetén jelen voltak a ' sajtó képviselői. Ekkor az SZKP KB főtitká­ra elmondta: néhány perc­cel korábban a Népszabad­ság munkatársa megkérdez­te tőle, hogy mi a vélemé­nye a Magyarországon ki­alakuló pluralizmusról, többpártrendszerről. Gor­bacsov ekkor Németh Mik­lós és az újságírók előtt megismételte a riDortemek mondottakat: — Reméljük, a helyi viszonyok, a feltéte­lek megértek erre. A szov­jet vezetés, a központi bi­zottság tisztelettel és nagy bizalommal fogadja magyar barátaink álláspchitját, dön­tését. — Számunkra ez nagyon fontos — jegyezte meg a magyar kormányfő. A sajtó munkatársainak távozta után kezdődött; a szűk körű megbeszélés, amely a tervezettnél jóval tovább: egy óra 45 percig tartott A magyar politikus útja ezután a Kremlbe vezetett. A szovjet minisztertanács épületében plenáris tárgya­lást folytatott a magyar és a szovjet kormányküldött­ség, Németh Miklós, illetve Nyikolaj Rizskov miniszter­elnök vezetésével. (Tudósí­tás a 2. oldalon.) A megyei tagácsok vezetői támogatják a Budapest—Bécs Világkiállítást A megyei tanácsok veze­tői támogatják az 1995-Te tervezett Budapest—Bécs Világkiállítás megrendezé­sét. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi esemény olyan jelentős nem­zeti vállalkozás lenne, amely nagymértekben elősegíthet­né Magyarország bekap­csolódását Európa vérkerin­gésebe. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése mellett a rendezvény nagy gyakorlati hasznot is hozna a magyar gazdaság számára. Ide sorolható egyebek kö­zött az alacsony színvonalú hazai infrastruktúra felzár­kóztatása, az idegenforga­lom további lendületes fej­lődése; a legfontosabb azon­ban minden bizonnyal a külföldi működőtöké meg­élénkülő érdeklődése lehet­ne. Mindenekelőtt ezt hang­súlyozták azon a tanácsko­záson, amelyet a megyei és Népszámlálási előkészületek Hazánkban a 13. nép­számlálásra — a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa döntése alapján — 1990-ben kerül sor. A népszámlálás gyakorlati végrehajtásáról — a. Központi Statisztikai Hivatal irányítása mellett — a helyi tanácsok gondos­kodnak. Az összeírást sokrétű elő­készítő munka előzi meg. Közülük kiemelkedő fontos­ságú a területi feltérképe­zés; az utca-házszám.lakás­jegyzékek összeállítása, ezek pontossága ugyanis a teljes körű népszámlálás alapfel­tétele. A címadatokat — az állampolgárok lakcímbeje­lentései alapján — az Álla­mi Népesség-nyilvántartó Hivataltól számítógépes lis­tán kapják meg a tanácsok. Az elkövetkezendő hónapok­ban ellenőrzik, esetleg pon­tosítják, kiegészítik ezeket a listákat. E munka során szükségessé válhat a címek helyszíni ellenőrzése, alkal­manként az állampolgárok személyes megkeresése is. Mikor szűnik meg a mandátum? A választási elnökség ülése Az Országos Választási Elnökség pénteken ülést tar­tott. A testület a választási szervek számára tájékozta­tót fogalmazott, amely a képviselők esetleges vissza­hívásának eljárási mozzana­tait tartalmazza. Eszerint az országgyűlési választókerület választó­polgárainak legalább 10 szá­zaléka — az állandó lakcím, vagy a személyi szám fel­tüntetésével — tehet javas­latot a képviselő visszahívá­sára, megjelölve annak in­dokát Az indítványt a he­lyi választási elnökséghez kell benyújtani. A helyi választási elnök­ségnek azt kell vizsgálnia, hogy a javaslattevők való­ban az adott választókerület állandó lakosai-e, s számuk eléri-e a szükséges 10 szá­zalékot A javaslatot a helyi vá­lasztási elnökség eljuttatja az OVE-hez, amely — felül­vizsgálat után — továbbítja azt az Elnöki Tanácshoz, kérve a visszahívásról dön­tő szavazás napjának kitű­zését. Ezt követően minden az általános választások előírásai szerint zajlik. A képviselő visszahívásá­hoz az szükséges, hogy a vá­lasztópolgároknak több mint a fele urnákhoz járuljon, és az érvényes szavazatoknak több mint a fele a visszahí­vás mellett döntsön. A visz­szah ivással a képviselői mandátum megszűnik. Ha az érintett képviselő megbí­zatása — például lemondás miatt — a szavazás napja előtt megszűnik, a szavazás elmarad — írja az Országos Választási Elnökség tájé­koztatója. (MTI) a megyei jogú városi tanács­elnökök részvételével tar­tottak pénteken a Belügymi­nisztériumban. A világkiállítás terveit át­tekintve a tanácskozás részt­vevői aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájé­koztatást az elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről, illetve azok megtérüléséről. így nem csoda — mondotta több tanácselnök —, hogy vannak, akik úgy érzik: a bős—nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlóan, az ál­lampolgárok „feje felett" születik a döntés. Az érte­kezlet résztvevői ezért sür­gették, hogy a lakosság mi­előbb kapjon pontos, részle­tes információt a tervekről. Az elhangzottakra vála­szolva Somogyi László, a tervezett világkiállítás ma­gyar kormánybiztosi tiszté­nek várományosa rámuta­tott, hogy a kormány is osztja ezeket a nézeteket, s a rendezvény előkészítése során éppen az infrastruk­túra erőteljes fejl?szt)ése ke­rülne előtérbe. Konkrét számadatokat is említett en­nek alátámasztására. A legfrissebb adatok szerint a világki állítás létesítmé­nyeinek közvetlen költsége 15 milliárd forintba kerül­ne. Ez magában foglalná az építmények 8,5, a közműve­sítés 3,5 és a távközlés 3 milliárdos kiadásait. Ezeket a létesítményeket — muta­tott rá — később gazdaságo­san hasznosíthatnák. Jókora summát tennének ki azok az infrastrukturális beruházások, amelyekre előbb, utóbb mindenképpen szüksége lenne hazánknak, de amelyek megvalósítását a világkiállítás előkészítése so­rán előbbre kellene hozni. A Budapest—iBécs vasútvo­nal korszerűsítését, a két fővárost összekötő autópá­lya építését, a metróhálózat bővítését, a dunai hajózás fejlesztését magában foglaló beruházások végösszege 45,5 milliárd forintra rúgna. A fejlesztések egy része kül­földi működő tőkével is fi­nanszírozható lenne, döntő hányadát azonban a költ­ségvetés állná. További 22,2 milliárd fo­rintot kellene fordítani azokra az építkezésekre — például az M0 autópálya és a lágymányosi Duna-híd —, amelyek megvalósításáról már korábban született dön­tés, amelyeknek azonban feltétlenül el kellene ké­szülniük 1995+re. A számítások utolsó téte­le egy 40-60 milliárdos ősz­szeg. Ezt kizárólag vállalko­zói alapon teremtenék elő, főként külföldi működő tő­ke bevonásával. A fejlesztés célja, mintegy 12 ezer szál­lodai férőhely kialakítása, kempingek, kereskedelmi létesítmények felépítése len­ne. Tavaszi Fesztivál Félárú vasúti kedvezmény A március 17—26. között Budapesten, Szentendrén, Kecskeméten és Sopronban megrendezendő Tavaszi Fesztivál rendezvényeire utazók, valamint a BNV te­rületén 17—22. között tar­tandó Utazás '89 kiállítás látogatóinak 50 százalékos mérséklésű, alkalmi menet­térti kedvezményt nyúit a. MÁV és a GYSEV. Az al­kalmi menettérti vasúti jeggyel március 16-án nulla órától kezdhető meg az utazás, a visszautat március 27-én 24 óráig kell befejez­ni. A menettérti jegy vissza­utazásra csak akkor érvé­nyes, ha azt Budapesten, a Fesztivál Jegyirodában (Bp., Vigadó tér 2.), s az Utazás '89 kiállításon, Kecskemé­ten a Puszta-Tourist Irodá­ban, vagy Sopro.tban a Liszt Ferenc Művelődési Központ­ban — bármely rendezvény­re érvényes belépőjegy fel­mutatása mellett — lebé­lyegeztetik. (MTI) « A

Next

/
Thumbnails
Contents