Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

(4U yjiyj VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 54. szám 1989. március 4., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA llavi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Dktívaülés Szegeden Közösen formáljuk jövőnket Megyénk gazdaságában számottevő részt képvisel vt élelmiszer-termelés. A mezőgazdaság és élelmiszeripar jelenlegi helyzete nem mentes az ellentmondásoktól. Ennek feloldása, hosszú távú törekvéseink reális megalapozása széles körű eszmecserét, tudományos elemzést és józan gondolkodást igényel. A népgazdaság stabilitásához való hozzájárulás, s az itt élő emberek kenyere függ ennek sikerétől. Az MSZMP is ki kivánja venni az öt megillető részt e folyamatból. A tegnap, pénteken délután a Szeged városi pártbizottság tanácstermében megtartott megyei aktívaértekezleten az előadók belpolitikai kérdések mellett részletesen szóltak az MSZMP KB új agrárpolitikai tézistervezetéből adódó helyi elképzelésekről. Vastagh Pál megyei első titkár értékelése szerint hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett: vagy felemelkedik a nemzet, vagy tragikus módon leszakadunk a világ fejlődésének ütemétől. Egy ilyen ágazatban, mint a mezőgazdaság — amely a romló tendenciák, s a kevésbé támogatott környezet ellenére még mindig az európai mezőny első harmadában található — van még keresnivalónk. Az azonnali cselekvés elodázhatatlan. A nehézség az, hogy a lakosság hangulata feszültségekkel terhelt, s a kitörés körvonalai még halványan mutatkoznak. Erőt adhat az a nemzetközi elismerés, amely a bátor reformpolitikának hátszelet biztosít. A politikai intézményrendszer reformja és az új alkotmány koncepciója mellett épp az agrárpolitika az, ahol már érezhetők a gyakorlati lépések. A fokozatosan romló gazdaság és életszínvonal, az infláció kedvezőtlen irányba befolyásolja az új szocialista társadalmi modell értékelését. A társadalmi anarchiától való félelem kitapintható. Amikor sok tekintetben korlátozódott a szolidaritás érzése, még mindig az MSZMP rendelkezik azzal a meghatározó pozícióval, hogy e szellemi erő bekapcsolódásával elősegítse a társadalom stabilizálódását. A nemzetben, népben gondolkodó irányzatokkal való megegyezésnek cselekvésben kell kifejeződni. A párton belül élre kerülnek a gyökeres változást akaró reformerők. Szűnőben a gazdaságra, ideológiára és kultúrára ható direkt beavatkozás. E reformszemlélet nem előzmények nélküli. Épp az 1957-es agrárpolitikai tézisek azok, amelyek a maguk idejében tükrözték az új szellemet, s hosszú távon fejlődési teret engedtek mezőgazdaságunknak. Harminc év múltán természetes dolog, hogy a megváltozott követelményekhez igazodó iránymutatásra van szükségünk. Ennek a programnak szorosan kell illeszkednie a demokratikus szocializmus új magyar modelljébe. A megvalósítás legfőbb záloga a nemzeti összefogás, s ennek bázisa a mezőgazdaságban dolgozók politikai súlya, véleménye s józansága. A Központi Bizottság fontosnak érzi a gazdaság problémáinak tisztázását, elemzését és a kivezető út megtalálását. Ezért az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás is hasonló módon megmérettetik e testület előtt. Az agrárgazdaság jövőjét taglaló keretjavaslat párttagok és mezőgazdasági dolgozók vitájában alakul, az összegyűjtött észrevételeket a nyári KB-ülésen megtárgyalják. A súlyponti kérdések a föld forgalomképességének megteremtése, a magán- és társasvállalkozások számára szükséges feltételek kidolgozása, s a tulajdonviszonyok érdemi áttekintése. Az MSZMP a falu és a vidék pártja is, illetve azzá akar válni. Célja, hogy megszűnjön a gúzsba kötő szabályozás, az indokolatlan bürokrácia, Földosztás helyett ésszerű tulajdonreformot, többszektorú mezőgazdaságot, egyenlő feltételű versenyt, önkormányzatot szorgalmaz. Fraknóy Gábor, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy térséghez igazodó saját politikára is szükség van. Az új agrárpolitika a választási programnak szerves része. Az április közepéig megrendezendő vitafórumokon bizonyára az itt vázolt kérdéskörök számithatnak a legnagyobb érdeklődésre. Hogyan teremthetők meg a biztonságos termelés feltételei, miként oldhatók az élelmiszer-gazdaság kapcsolatrendszerében az elkülönült formák, a kereskedelemben a termelők és feldolgozók közös fellépése mennyiben járulhatna hozzá a jó ellátás és a gazdaságos termelés összhangjához? A faluközösségekben célszerű lenne a tőke jobb kihasználása érdekében a termelés, a kereskedelem és a banki funkciók ötvözése. A biotechnológia és biotechnika gyakorlati hasznosítása még ezután megoldandó feladat. A tanyavilág jelenének és jövőjének felelős értékelése új lehetőségek feltárásához vezethet. A magángazdaságok és a háztáji, ezek szükséges mértékű integrálása szintén árnyalt megközelítést igényel. Az elmúlt 30 év agrárpolitikáját részleteiben s rendszerezve áttekintik, s a tanulságokat felhasználják az új elképzelések kialakításakor. Molnár Imre, a Szőregi Tisza—Maros Szög Tsz elnöke megjegyezte, hogy a politikai káosz a falut sem kerülte el. Szükséges, hogy az MSZMP vitakészsége erősödjék. A hatalmi eszközök helyett a szellemi értékekre támaszkodó érvek erejével állítsa maga mellé a lakosságot. Molnár Lajos, a téeszszövetség elnöke a szövetkezeti mozgalom eredményeiről, s a feszítő gondokról szólt. A megyei összesített nyereség 821 millió forint, ez 30 százalékkal kisebb az előző évinél. Az aszályt és a szigorúbb közgazdasági környezetet figyelembe véve látszólag ez dicséretes teljesítmény. Csakhogy ennek az eredménynek túlzottan kis része az, amivel a gazdaságok valójában rendelkeznek. A befektethető, elkölthető pénz nem elegendő a folyamatos és színvonalas termelés megalapozására. Mint az a közelmúltban megtartott országos termelőszövetkezeti konferencián is elhangzott, a változtatások akkor érik el céljukat, ha az üzemekben marad a produktum őket megillető része, hogy a földet művelő is megtalálhassa a számítását. T. Sz. I. Grósz Károly megbeszélése Jozeí Lenárttal Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Jozef Lenártot, a CSKP KB ELnökségének tagját, a központi bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Jozef Lenárt tájékoztatást adott a KGSTtagállamok gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KBtitkárai március 6—7-ei prágai tanácskozásának előkészületeiről. Grósz Károly üdvözölte a találkozó megtartását. Hangsúlyozta: érdekünk a KGST-együttműködés érdemi átalakítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a testvérpártok közös erőfeszítésekkel biztosítsák az ehhez szükséges politikai feltételeket. Magyar-szovjet kormánytői tárgyalások Németh-Gorbacsov találkozó Gorbacsov és Németh találkozójának kezdetén jelen voltak a ' sajtó képviselői. Ekkor az SZKP KB főtitkára elmondta: néhány perccel korábban a Népszabadság munkatársa megkérdezte tőle, hogy mi a véleménye a Magyarországon kialakuló pluralizmusról, többpártrendszerről. Gorbacsov ekkor Németh Miklós és az újságírók előtt megismételte a riDortemek mondottakat: — Reméljük, a helyi viszonyok, a feltételek megértek erre. A szovjet vezetés, a központi bizottság tisztelettel és nagy bizalommal fogadja magyar barátaink álláspchitját, döntését. — Számunkra ez nagyon fontos — jegyezte meg a magyar kormányfő. A sajtó munkatársainak távozta után kezdődött; a szűk körű megbeszélés, amely a tervezettnél jóval tovább: egy óra 45 percig tartott A magyar politikus útja ezután a Kremlbe vezetett. A szovjet minisztertanács épületében plenáris tárgyalást folytatott a magyar és a szovjet kormányküldöttség, Németh Miklós, illetve Nyikolaj Rizskov miniszterelnök vezetésével. (Tudósítás a 2. oldalon.) A megyei tagácsok vezetői támogatják a Budapest—Bécs Világkiállítást A megyei tanácsok vezetői támogatják az 1995-Te tervezett Budapest—Bécs Világkiállítás megrendezését. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi esemény olyan jelentős nemzeti vállalkozás lenne, amely nagymértekben elősegíthetné Magyarország bekapcsolódását Európa vérkeringésebe. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése mellett a rendezvény nagy gyakorlati hasznot is hozna a magyar gazdaság számára. Ide sorolható egyebek között az alacsony színvonalú hazai infrastruktúra felzárkóztatása, az idegenforgalom további lendületes fejlődése; a legfontosabb azonban minden bizonnyal a külföldi működőtöké megélénkülő érdeklődése lehetne. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a megyei és Népszámlálási előkészületek Hazánkban a 13. népszámlálásra — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa döntése alapján — 1990-ben kerül sor. A népszámlálás gyakorlati végrehajtásáról — a. Központi Statisztikai Hivatal irányítása mellett — a helyi tanácsok gondoskodnak. Az összeírást sokrétű előkészítő munka előzi meg. Közülük kiemelkedő fontosságú a területi feltérképezés; az utca-házszám.lakásjegyzékek összeállítása, ezek pontossága ugyanis a teljes körű népszámlálás alapfeltétele. A címadatokat — az állampolgárok lakcímbejelentései alapján — az Állami Népesség-nyilvántartó Hivataltól számítógépes listán kapják meg a tanácsok. Az elkövetkezendő hónapokban ellenőrzik, esetleg pontosítják, kiegészítik ezeket a listákat. E munka során szükségessé válhat a címek helyszíni ellenőrzése, alkalmanként az állampolgárok személyes megkeresése is. Mikor szűnik meg a mandátum? A választási elnökség ülése Az Országos Választási Elnökség pénteken ülést tartott. A testület a választási szervek számára tájékoztatót fogalmazott, amely a képviselők esetleges visszahívásának eljárási mozzanatait tartalmazza. Eszerint az országgyűlési választókerület választópolgárainak legalább 10 százaléka — az állandó lakcím, vagy a személyi szám feltüntetésével — tehet javaslatot a képviselő visszahívására, megjelölve annak indokát Az indítványt a helyi választási elnökséghez kell benyújtani. A helyi választási elnökségnek azt kell vizsgálnia, hogy a javaslattevők valóban az adott választókerület állandó lakosai-e, s számuk eléri-e a szükséges 10 százalékot A javaslatot a helyi választási elnökség eljuttatja az OVE-hez, amely — felülvizsgálat után — továbbítja azt az Elnöki Tanácshoz, kérve a visszahívásról döntő szavazás napjának kitűzését. Ezt követően minden az általános választások előírásai szerint zajlik. A képviselő visszahívásához az szükséges, hogy a választópolgároknak több mint a fele urnákhoz járuljon, és az érvényes szavazatoknak több mint a fele a visszahívás mellett döntsön. A viszszah ivással a képviselői mandátum megszűnik. Ha az érintett képviselő megbízatása — például lemondás miatt — a szavazás napja előtt megszűnik, a szavazás elmarad — írja az Országos Választási Elnökség tájékoztatója. (MTI) a megyei jogú városi tanácselnökök részvételével tartottak pénteken a Belügyminisztériumban. A világkiállítás terveit áttekintve a tanácskozás résztvevői aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájékoztatást az elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről, illetve azok megtérüléséről. így nem csoda — mondotta több tanácselnök —, hogy vannak, akik úgy érzik: a bős—nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlóan, az állampolgárok „feje felett" születik a döntés. Az értekezlet résztvevői ezért sürgették, hogy a lakosság mielőbb kapjon pontos, részletes információt a tervekről. Az elhangzottakra válaszolva Somogyi László, a tervezett világkiállítás magyar kormánybiztosi tisztének várományosa rámutatott, hogy a kormány is osztja ezeket a nézeteket, s a rendezvény előkészítése során éppen az infrastruktúra erőteljes fejl?szt)ése kerülne előtérbe. Konkrét számadatokat is említett ennek alátámasztására. A legfrissebb adatok szerint a világki állítás létesítményeinek közvetlen költsége 15 milliárd forintba kerülne. Ez magában foglalná az építmények 8,5, a közművesítés 3,5 és a távközlés 3 milliárdos kiadásait. Ezeket a létesítményeket — mutatott rá — később gazdaságosan hasznosíthatnák. Jókora summát tennének ki azok az infrastrukturális beruházások, amelyekre előbb, utóbb mindenképpen szüksége lenne hazánknak, de amelyek megvalósítását a világkiállítás előkészítése során előbbre kellene hozni. A Budapest—iBécs vasútvonal korszerűsítését, a két fővárost összekötő autópálya építését, a metróhálózat bővítését, a dunai hajózás fejlesztését magában foglaló beruházások végösszege 45,5 milliárd forintra rúgna. A fejlesztések egy része külföldi működő tőkével is finanszírozható lenne, döntő hányadát azonban a költségvetés állná. További 22,2 milliárd forintot kellene fordítani azokra az építkezésekre — például az M0 autópálya és a lágymányosi Duna-híd —, amelyek megvalósításáról már korábban született döntés, amelyeknek azonban feltétlenül el kellene készülniük 1995+re. A számítások utolsó tétele egy 40-60 milliárdos őszszeg. Ezt kizárólag vállalkozói alapon teremtenék elő, főként külföldi működő tőke bevonásával. A fejlesztés célja, mintegy 12 ezer szállodai férőhely kialakítása, kempingek, kereskedelmi létesítmények felépítése lenne. Tavaszi Fesztivál Félárú vasúti kedvezmény A március 17—26. között Budapesten, Szentendrén, Kecskeméten és Sopronban megrendezendő Tavaszi Fesztivál rendezvényeire utazók, valamint a BNV területén 17—22. között tartandó Utazás '89 kiállítás látogatóinak 50 százalékos mérséklésű, alkalmi menettérti kedvezményt nyúit a. MÁV és a GYSEV. Az alkalmi menettérti vasúti jeggyel március 16-án nulla órától kezdhető meg az utazás, a visszautat március 27-én 24 óráig kell befejezni. A menettérti jegy visszautazásra csak akkor érvényes, ha azt Budapesten, a Fesztivál Jegyirodában (Bp., Vigadó tér 2.), s az Utazás '89 kiállításon, Kecskeméten a Puszta-Tourist Irodában, vagy Sopro.tban a Liszt Ferenc Művelődési Központban — bármely rendezvényre érvényes belépőjegy felmutatása mellett — lebélyegeztetik. (MTI) « A