Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

2 — 1989. március 30., csütörtök Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) számára. Az újságírói pálya társadalmi és anyagi megbecsülése, az újságírók önbecsülése évtizedeken keresztül a mélypontra zuhant olyan körülmények között, amikor nem lehettek a szó valódi, igazi értelmében értelmiségiek, mert nem tekintették annak azok, akiktói a kiválasztásuk, tevékenységük, sorsuk függött Közben végbement az újságírók között is a nemzedékváltás, megjelentek azok a fiatalok a szakmában, akik nagy érzékenységet tanúsítottak ama koreszmék iránt, amelyek nem utolsósorban az MSZMP által is megtúrve-támogatva, sokszor saját alkotóműhelyeiben a szellemi elitből fejlődtek kl. Az újságírók új nemzedéke nem nyugodott bele abba, hogy kívülrekesztódjék az értelmiségen. Kereste, s meg is találta a kapcsolatot azokkal a gondolatokkal, szellemi áramlatokkal, csoportosulásokkal, amelyek újfajta nyilvánosságot és az értelmiségi lét lehetőségeit csillantották fel számára. A sérelmek és a szakmai-politikai ambíciók elkerülhetetlenül odavezettek, hogy az újságírók egy része a nyilvánosság gátszakadását egyfajta törlesztésre is felhasználja. Ez részben elkerülhető lett volna, ha a pártvezetés másként reagál a szovjet glasznosztyra. A parancsosztás még ekkor is folytatódott, s a teljesen hibás helyzetértékelés során az a hiedelem élt, hogy mi már régen megcsináltuk azt, ami a Szovjetunióban elkezdődött. A jelenlegi átmeneti időszakban a magyar újságírós színesebbé, emberarcúbbá, érdekesebbé vált. Ugyanakkor jelentkezhetnek ebben a sokszínűségben emberi és politikai tisztességtelenségek is. A régi sajtóirányítási rendszer leépülése, s az űj, a demokratikus jogállamiság kiépülése időszakában nem állnak rendeűkezésr^ azok az eszközök, amelyek észszerű és etikus határok közé szoríthatnák a nyilvánosságban az olcsó népszerűségre való törekvést. Szaporodnak azok a jelenségek, amelyek — semmiféle következménnyel nem számolva — egymást túllicitálva, egyetlen botránykrónikának próbálják feltüntetni a múltunkat és jelenünket, nem törődve azzal, hogy ez sérti a tisztesséiges emberek méltóságérzetét. és foltot ejt azon is, ami tiszta. Ez a felelőtlenség többször abban is megnyilvánult az utóbbi időben, hogy felesleges megterheléseknek tette ki külkapcsolatainkat, s ezzel nemcsak diplomáciai, hanem egyéb, gazdasági és más természetű hátrányokat is okozott társadalmunknak. A Nyilvánosság Klubot is elsősorban a sajtóirányítás gyakorlata hozta létre, s nem csupán túlfűtött szereplési vágyak, vagy ellenzéki hajlamok. Rosszul tettük, hogy ezzel a kezdeményezéssel szemben kezdetben ellenállást tanúsítottunk. Ez nem erősítette, hanem gyengítette pozícióinkat! S helyesen jártunk el, amikor az újságíró-szövetség megreformálására irányuló önszerveződésnek ösztönzést adtunk. A szövetség legutóbbi közgyűlésén sok indulatos, szélsőséges felszólalás hangzott el, de tájékoztathatom a Központi Bizottságot, hogy valahányszor szavazásra került sor, ezek az indulatok és szélsőségek kisebbségben maradtak. Méghozzá anélkül, hogy a legcsekélyebb módon is megpróbáltunk volna beavatkozni az események menetébe. Vannak tehát biztató előjelek, amelyek azt mutatják, hogy az újságíró-szövetségnek lesz ereje újraalkotni az újságírás etikai értékrendjét, az újságírók túlnyomó többségében pedig lesz kellő önfegyelem annak betartásához. Berecz Jáno6 küjön kitért a sajtót ért piaci hatásokra, melyek máris átmeneti politikai következményű bérfeszültségeket okoztak a túlcentralizált, korszerűtlen kiadói szervezetek és az új sajtótermékeknél foglalkoztatott újságírók között. — Az utóbbi Időben sok szó esik arról, hogy a legnagyobb hatású tömegkommunikációs eszközök — a tv. a rádió, az MTI — legyenek a nemzeté. Ez elvir tathatatlan tény, de tennék hnezá néhány értelmező megjegyzést. Az elsó: ez kormányzatipolitikai kérdés, és nem irányítási vagy szervezéstechnikai természetű. A második: a nemzet intézményei felett a nemzet demokratikusan választott és ellenőrzött kormánya gyakorolja a felügyeletet Ez a felügyelet közvetlenül kiterjed a legfontosabb személyi kérdések eldöntésére, s e nemzeti intézmények általános politikai vonalának meghatározására. A nemzet és a kormányzati hatalom szembeállítása hamis. A nemzet által a demokratikus intézményeken keresztül ellenőrzött kormányzat nem egy szúk kör, hanem a nép hatalmát juttatja érvényre tömegtájékoztatási politikájában is. A harmadik: nem a riporterek, a műsorvezetők és a kinevezett vezetők a nemzeti intézmények, hanem a tv, a rádió és az MTI. Nem tartozik a jogállamisághoz, a demokráciához, hogy ezeket az intézményeket feldaraboljuk, vagy megosszuk, ezért az ilyen törekvésekkel szembe keli szállnunk. Ezeknek az intézményeknek a mindenkori kormány politikai erőterében k4l működniük, ugyanakkor nem válhatnak különféle pártoskodó célok és elképzelések anarchikus szócsövévé. Az állam tulajdonában levő elektronikus tömegkommunikációnak felfogásunk szerint a közszolgálati funkciójukon kívül olyan politikai tárgyilagosságra kell törekedniük, amelyek belső műhelyeiben nincs és nem is lehet helye az állandó köznapi politikai csatározásoknak, a műsorokban pedig a mindenkori kormányzat általános vonala folyamatos felülbírálatának. Jelenleg még nem ez a helyzet, ezért arra van szükség, hogy a kormány megfelelő, tudatos káderpolitikával, az ellenőrzés és az irányítás eszközeivel, ezen intézmények anyagi-technikai színvonalának határozott emelésével érvényesíteni tudja akaratát ezekben az intézményekben. — A politikai nyilvánosság tagoltságának megjelenése, az új sajtóstruktúra új körülményeket teremt a párt saját orgánumai számára is. Az MSZMP lapjainak, folyóiratainak jelentősége a korábbiakhoz mérten hallatlanul megnövekszik. Néhány kérdés újraértelmezésre szorul. Ezek közé tartozik például az is, hogy ezek a lapok és folyóiratok nem lehetnek csupán egyes vezető testületek, s még kevésbé a testületeket kiszolgáló apparátusoknak kizárólag alárendeltek. El kell érni, hogy — kölcsönhatásban a pártdemokrácia kívánt és mindjobban szorgalmazott fejlesztésével — a pártlapok és folyóiratok a párttagság véleményét, nézeteit egyszerre tükrözzék ét formálják. Nem szabad megengedni, hogy frakciós törekvések szellemi központjává váljék egyik vagy másik orgánum, de gondoskodni kell arról: adjanak helyet a különféle platformoknak, s a platformok közötti vitáknak! — Sem magunkat, sem a párttagság nagyobbik hányadát nem tudtuk időben felkészíteni azokra a radikális változásokra, amelyek az utóbbi időben végbementek politikai nyilvánosságunkban. Az események olykor szándékainktól függetlenül, számos külső és belső hatás következtében gyorsultak fel, de ha mélyebben belegondolunk, arra a megállapításra jutunk: jó lett volna egy lassúbb, kiegyensúlyozottabb ütemet követni, csakhogy ez nem teljesen rajtunk múlt, mer ha késlekedünk, a történelem esetleg nem várja meg a határozatainkat, hanem azok nélkül alakul. A Politikai Bizottság tisztában van azzal, hogy a párttagok többsége számára mindez nagy pszichikai tehertétel, amelynek az elviselése maga is politikai tisztázási folyamatot igényel. A Központi Bizottság legutóbbi ülése által elfogadott rövid cselekvési program nyitottsága maga is igényli a nyilvánosságot, miközben hitet tesz a sajtószabadság mellett. E program csak akkor élő, ha folyamatosan munkálkodunk tartalmi gazdagításán. Átérezve ennek is a felelősségét, határozott úgy, hogy a Központi Bizottság mai ülése elé terjeszti állásfoglalás-tervezetét a politikai nyilvánosságról és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről — mondta egyebek között Berecz János, s végezetül rámutatott: — Bennünket most az a szándék vezérel, hogy lerövidítsük azt a átmeneti periódust, amikor a korlátozott nyilvánosság régebben megszokott gyakorlata már nem folytatható, de az új intézményi keretekhez, a demokrácia rendjéhez nélkülözhetetlen jogi biztosítékok még nem működnek. Lukács János beszéde Szegedi vállalat középfokú üzembiztonsági. polgárvédelmi és tűzvédelmi szakképzetlséggel és gyakorlatul rendelkező üzembiztonsági csoportvezetői keres felvételre. „Iparvállalat 1594/12" jeligére a Sajtóházba. VÁLLALKOZÓK. FIGYELEM! A FAVORIT Kft. jogi személy felelősségvállalásával működő gmk-k es egyéb társaságok szervezését megkezdte az építőipar minden szakágában. Jelentkezés: Szeged-Tápé, Honfoglalás u. 44. sz. az ügyvezetőnél. Lukács János elöljáróban áttekintést adott a pártviták politikai és szervezeti jellegű tanulságairól, kiemelve azt a törekvést, hogy a politika formálásában a párt minden tagjának legyen érdemi részvételi lehetősége. Utalt arra a tanulságra is, hogy nagyobb mértékben tiszteletben kell tartani a pártmunka — és így a vitákban való részvétel — önkéntességének elvét. Megállapította azt is: helytállónak bizonyult az a kijelentés, hogy előtérbe kell helyezni a párt értelmiségi létformáját. Kiemelte: a párttagság döntő többsége várja és elvárja, hogy a Központi Bizottság továbbra is tegyen kezdeményező lépéseket a társadalmat alapvető módon érintő sarkalatos kérdésekben. Szólt arról is, hogy sürgetik a kezdeményező lépéseket a gazdasági re'orm meggyorsítása —, s ily módon a politikai és a gazdasági reform közötti összhang megteremtése — érdekében, valamint a párt szervezeti és működési rendjének átalakítása terén. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban rámutatott: — Figyelmet érdemlően sokan vallják, hogy az MSZMP az elmúlt tíz évben nagy lehetőséget szalasztott el. Annak a lehetőségét, hogy a demokráciát a civil társadalom megszerveződésének bátorításával, a társadalmi szervezetek önállóságának és függetlenségének garantálásával, az egypártrendszer keretei között építse ki. Joggal mutatnak rá arra, hogy a politikai pártok a jövőben sem lehetnek kizárólagos letéteményesei az érdekek és a nézetek, az állampolgári törekvések kifejezésének. Ezután Lukács János néhány olyan gondolatot vetett fel, amely a párt szervezeti és működési rendjével, felépítésével, a politikai rendszerben elfoglalt változó helyzetével kapcsolatos. — Milyen tanulságokkal szolgál pártunk eddigi szervezeti működése? Általános értelemben elsősorban azzal, hogy az MSZMP szervezeti rendje — a szervezet • felépítése, és annak belső tartalma — ma már nem alkalmas a tagság demokratikus akaratképzésére épülő akcióegység megteremtésére. Olyan szervezeti rendszerre van szükség, amely önmagában hordja saját megújulásának garanciáit, rendelkezik az önkorrekció szervezeti mechanizmusaival, szakít az eddigi hierachikus működési móddal. A szervezeti hatékonyság biztosítása elsősorban azt igényli, hogy mind a párt egészében, mind a nagy önállósággal tevékenykedő egységeiben folyamatosan meglegyenek az önszabályozó ciklusok. Ezeknek fontos szakaszai a választási mechanizmusok, a vezető szervek döntési eljárásai, és a cselekvést szervező, irányító tevékenység. A párt politikai tevékenységének alapvető forrása a párttagság akarata, cselekvése. Hogy az ebben rejlő alkotó erők felszabadulhassanak, ösztönöznünk kell minden politikai kezdeményezést, a közös ügyet szolgáló tenni akarást. Ez csak Úgy valósulhat meg, ha kiszélesítjük a párttagságot tömörítő különböző típusú közösségek önállóságát, autonómiáját, s ebből építjük fel a vezető szervek létrehozásának, feladatkörének, működési módjának szervezeti szabályozását. A körülmények szükségessé teszik, hogy gyorsítsuk meg a kidolgozó munkát, és a következő hónapokban a testület elé terjesszük a kimunkált javaslatokat: várhatóan április végén, május elején a párt szerveződési elveire és felépítésére vonatkozó elképzeléseket — részletesebben kifejtve a most vázoltakat —, májusban pedig a platformszabadság és a párton belüli választások kérdését. Ez lehetővé tenné, hogy az alapkérdések tisztázása nyomán júniusi ülésünkre előterjesszük az új szervezeti szabályzat koncepcióját; ezzel átfogó keretet adva az átalakulás lehetséges irányainak. A kialakult politikai helyzet, a párt előtt álló feladatok és tagságunk jelentős része egyaránt igényli ezt — mondotta végezetül Lukács János. ELEKTROMÉRNÖKÖT KERESÜNK ÜZEMVEZETŐI MUNKAKÖRBE. Fizetés: vállalati kollektív szerződésben foglaltak alapján, megállapodás szerint. Jelentkezni: a Cs. M. Víz- és Csatornamű Vállalat mórahalmi üzemfőnökség vezetőjénél, Mórahalom, Kölcsey u. 2. A BUDAPEST BANK RT. SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA számviteli munkaterületre, közgazdasági szakközépiskolai végzettségű munkatársat keres. Jelentkezéseket írásban kérjük, önéletrajz csatolásával. Szeged 6701. pf.: 73 címre. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ pályázatot hirdet 5 éves időszakra az alább megjelölt időpontoktól: Szerződéses üzemeltetésre 1989. május 10-élót 166. sz. Vendéglő III.o. Gyálarét. Felszabadulás u. 45. 121. sz. Élelmiszerbolt Szeged. Marx tér. Piaccsarnok. 1989. június 8-útól 562. sz. Vendéglő III. o.. Tápé. Budai N. A. u. 1. 1989. június 9-élól 162. sz. Pikoló Vendéglő III. o.. Szeged. Szabadkai u. 18. 1989. május 15-étől 461. sz. Halászcsárda III. o. Algyb. Vásárhelyi u. 53. 464. sz. Cola büfé III. o. Algyó. Kosárfonó u. 1. 330. sz. Élelmiszerbolt. Zsombó. Felszabadulás u. 1. 132. sz. Zöldségholt (ABC-áruház területéből). Szeged. Szabadság tér 8. Tájékoztató adatokat: az ÁFÉSZ üzemszervezési csoportja ad. (Szeged. Szent István tér 16.). 1989. április 17-étól 24-éig. Pályázatokat: 1989. április 25-éig fogadunk cl. Versenytárgyalás: 1989. május 2-án (kedd) 9 órakor tartjuk az ÁFÉSZ-klubban (Szeged. Bocskai u. 8/A). A Központi Bizottság részletesen megvitatta mind Berecz János, mind Lukács János előterjesztését, majd azokat — a vitában elhangzott kiegészítésekkel — elfogadta. Tegnap este befejezte tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága. Munkanapjának végén a testület — zárt ülérsen — személyi kérdésekben döntött. A közelmúltban az Országgyűlés elnökévé választott Szűrös Mátyást felmentette központi bizottsági titkári tisztéből. Nyugdíjba vonulása miatt ugyancsak felmentette a megszűnt Pártélet című elméleti folyóirat főszerkesztőjét, Lakos Sándort. Az MSZMP folyóiratot indít Üj Fórum címmel; a lap főszerkesztője Szerdahelyi István lett (MIT) Azonnali kezdéssel vállalunk: kubikos, kőműves, ács-tetőfedő, lakatos és épületgépészeti munkákat, valamint ALBA -SADI álmennyezet szerelését. (Minták a helyszínen megtekinthetők.) Széria Kisszövetkezet Szeged, Veres ács u. 17/B. Telefon: 26-557. Levesszük válláról gépkocsija értékesítési gondját. Közületeknek és magánszemélyeknek egyaránt vállalunk személygépkocsik, munkagépek, teherautók, gk.-motorok vételét és eladását. Kérésükre a helyszínre is megyünk. MAGÁNSZEMÉLYEKNEK OTP-HITELRE IS! Keresse a PENTE használtautó-kereskedést. Telephely: Makói Autójavító Vállalat Makó, Vörös Hadsereg u. 113. Telefon: 65/11 -651. Telex: 82-268. Ügyintéző: dr. Sarkadiné Tulipánt Judit.