Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

•vtirwrnaa !>•».. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 74. s2ám 1989. március 29., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Maximum: 2 óra Nem funkció, hanem munka A megújuló megyei pártmunkának új szerkezetű, iga­zán korszerű munkastílusú szervezetekre is szüksége van. A decemberi megyei pártértekezlet óta ikülönböző bizottsá­gok, munkacsoportok alakultuk. A bennük feladatokat vál­lalók között nagyon sok az új arc. A gazdasági és szociál­politikai munkabizottság eddigi elhatározásairól, elképze­léseiről kértünk információkat Meszlényi Ferenctől, a bi­zottság vezetőjétől (aki egyébként „civilben" a Szőregi Ta­karékszövetkezet elnöke) és Frakrwy Gábortól, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága titkárától. — Milyen elképzelésekkel látott munkához a bizottság'.' Meszlényi Ferenc: — El­sősorban feltáró éá^ javaslat­tevő funkciót szánunk ön­magunknak. Nem előre elké­szített felméréseket, az ap­parátus által előzetesen ösz­szeállitott anyagokat aka­runk unalmas tanácskozáso­kon tárgyalgatni. Munkánk­ba igyekszünk rendre külső szakembereket bevonni. Ez a2 agrártézisek vitájában máris megtörtént. Legalább 20 emberrel konzultáltunk a megye agrárszektorából. Az általunk tárgyalt témák elő­terjesztője mindig egy tag­társunk, vagy külső meghí­vott lesz. Az összegezésünk eredményét a pártbizottság vagy a végrehajtó bizottság felé továbbítjuk. Nem az események után akarunk kullogni, hanem a gazdaság­politika részesei akarunk lenni. Könnyen elképzelhető, hogy több témában is más véleményre jutunk majd, mint mondjuk az illetékes minisztérium. — Honnan és hogyan gyűjtenek információkat? Fraknóy Gábor: — A vál­lalatoktól való adatbekéré­sektől őrizkedünk. Inkább a pénzintézetekre és a KSH megyei igazgatóságára sze­retnénk ebben a munkában támaszkodni. Esetenként célravezetőnek tűnik a hely­színi tájékozódás. Ilyen le­het a közeljövőben mondjuk egy hódmezővásárhelyi in­formálódás. Jelentős szere­pet szánunk a megyei viták­nak is, például olyan kérdé­sekben, mint a vállalati mozgástér, u tulajdonviszo­nyok alakítása, vagy gazda­sági teherviselés aránytalan­ságai. — Ismét egyre több gyár­egységtől hallani önállósulá­si törekvésekről. A fővárosi anyavállalatoktól elszakadni szándékozóknak igazán el­kelne ma a politikai tá­mogatás. Meszlényi Ferenc: — Ezek­nél a törekvéseknél először az önállóságra való képessé­get kell vizsgálni. Csak az lépjen, aki a saját lábán is megélhet. Az önállóság csak­is gazdasági érdekeken ala­pulhat. Jó lenne a korábbi gyakorlattal ezen a területen is szakítani. El kellene már azt is érni, hogy ne csak ott legyen lehetőség ilyen lépés­re, ahol a nagy cég már tönkrement. Igazán jól siko­rült az ilyen váltás például a szentesi Kontaktánál. Az a gyár tele van új termékek­kel, és rengeteg elképzelés is van a tarsolyukban. — Milyen az új bizottság összetétele? Fraknóy Gábor: — igazán sokrétű. Hiszen dolgozik itt egyetemi docens éppúgy, mint vállalati középvezető vagy mezőgazdasági szakem­ber. A régi bizottságból mindössze két rátermett tag maradt a kővetkező időszak­ra. Valljuk: az a tanácsko­zás, amelyik két óránál hosz­szabb, már nem lehet iga­zán jó. Racionális gazdasági szakembereket sikerült itt összegyűjteni, ök tudnak szóvirágok nélkül, röviden, lényegre törően fogulmazni. Lapozgassunk tovább a munkatervben. Az agrárté­zisek megvitatásával párhu­zamosan készítik elő a me­gyei új agrárpolitikát. Szó lesz majd a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság együttműködéséről, a merev szektorhatárok feloldási le­hetőségéről. Beszélgetőpart­nereim például felvetették, hogy a falvak szakszövetke­zeti, fogyasztási szövetkezeti és takarékszövetkezeti hár­massága nem biztos, hogy a legjobb forma. Mindhárom szövetkezetnek ugyanazok a személyek a tagjai. A tevé­kenység miatti elkülönülés a tőkét is szétforgácsolja. Meg­vizsgálják a faluközösségek és a szövetkezetek viszo­nyát. Részletesen elemzik a biotechnológiának az adott­ságokhoz képesti elmara­dottságát a megyében. En­nek a területnek a fejlesz­tési elképzelése például már egy helyi választási program része lehet. Foglalkoznak szociálpolitikai ügyekkel, az életszínvonal változásának tendenciáival szűkebb kör­nyezetükben, a helyi foglal­koztatottsággal, a lakáshely­zettel, a szolgáltatások lehet­séges fejlesztésével és kör­nyezetvédelemmel is. A vég­ső cél a megye 1987-ben ké­szített gazdasági stabilizá­ciós programjának újragon­dolása. Ez — a részek meg­ismerése, feltárása után — 1990 elejére várható. — Milyen ráhatást akar gyakorolni ez a bizottság Csongrád megye gazda­ságára? Meszlényi Ferenc: — Sem­miképpen sem lehet a cé­lunk a közvetlen beleszólás. A gondokat az emberi oldal­ról akarjuk elsősorban meg­közelíteni. Vitákat, eszme­cseréket akarunk gerjeszte­ni. Ezekben és a különböző más munkamódszerekkel ki­alakított álláspontunk talán orientálja majd a közvéle­ményt. Ebben a társaságban senki sem tekinti funkció­nak azt, amire vállalkozott. Ez olyan munka, amivel ta­lán előre jelezhetők és így valamennyire csökkenthetők a megye gazdasági és szoci­álpolitikai gondjai. ISulc István Amerikai küldöttség Budapesten Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden a Központi Bizottság székházában fo­gadta az Amerikai Egyesült Államok képviselőháza költ­ségvetés-felhasználási bi­zottságának küldöttségét, amely Dan Rostehkowskí elnök, vezetésével hétfő este óta tartózkodik hazánkban. A párt főtitkára tájékozta­tást adott a magyar belpo­litika néhány időszerű té­májáról, majd a kötetlen megbeszélésen válaszolt a képviselők kérdéseire. Az amerikai politikusok nagy érdeklődést tanúsítottak a magyarországi reformfolya­matok. a kelet—nyugati kapcsolatok alakulása. a nemzetközi helyzettel össze­függő magyar álláspont iránt. Németli Miklós, a Minisz­tertanács elnöke és Nyers Rezső államminiszter a Parlamentben, ugvoncsak a deli órákban találkozott a képviselőházi küldöttséggel. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Szerdán délelőtt összeül a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága. A testület javaslatot vitat meg a politikai nyilvánosság fejleszteséröl és a tájékoztatási törvény alapelveiről, valamint állást foglal a párt .sajtó­politikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. A Köz­ponti Bizottság megtárgyalja a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatilit. es tájékoztatást kap a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről. A testület ugyancsak tájékoztatót hallgat meg a március 15-i ünnep­ségekről, és az MSZMP nemzetközi tevékenységének né­hány fontos eseményéről, valamint dönt a Lukács György Alapítvány létrehozásáról. A Központi Bizottság személyi kérdéseket is megtárgyal. A napirendi pontokhoz kapcsolódóan Major László, a párt szóvivője az MTI munkatársának elmondta: az MSZMP-nek határozott törekvése és érdeke, hogy a nyilvánosság fórumain megjelenjenek az alkotmány­nyal és a törvényekkel nem ellentétes, különböző néze­tek. Álláspontja szerint a politikai nyilvánosság a szo­cialista jogállamiság kere­tei között nem osztható fel első és második nyilvános­ságra, azoViban ki kell dol­gozni a véleménynyilvánítás széles jogi garanciarendsze­rét. Ennek hiánya ugyanis jelenleg zavarokat okoz. A nyilvánosság különböző fó­rumai gyakran nem a va­lóságnak megfelelően tük­rözik a társadalomban meg­levő érdekkülönbségeket, s ez nem segíti a társadalmi (Folytatás a 2. oldalon.) Dél-magyarország kamarája Az új formatol az érdek­képviseleti munka hatéko­nyabb, magasabb színvonalú végzését várják. A Magyar Gazdasági Kamara szerveze­ti struktúrájának korszerű­sítése közben szükség van tevékenységek és hatáskörök ésszerű decentralizálására, a területi szervezetek önálló­ságának növelésére. Az alapszabály-tervezet szerint a regionális kama­ra területén mindazokat a jogokat gyakorolja, amelyek az MGK tevékenységi köré­be tartoznak. Közvetlen kapcsolatot tartanak a helyi államigazgatási és társa­dalmi szervezetekkel. El­sődlegesen felelősek a ha­tár menti gazdasági kapcso­latok fejlesztéséért. A test­vérmegyei. testvérvárosi kapcsolatokat gazdasági tar­talommal igyekeznek meg­Tcgn.ip Békéscsabán tartatta elnökségi ülését a Dél-magyarországi Regionális Gazdasági Kamara.. En­nek talán legfontosabb napirendi pontja az új formá­ció szervezeti cs működés! szabályzatának megvitatá­sa volt, A szegedi iroda 1989. január elseje óta önál­lóan tevékenykedik. Április elsejétől, kísérleti jelleg­gel, megalakul a Dél-magyarországi Regionális Gaz­dasági Kamara. Még nincs döntés arról, hol létesülnek befogadóál­lomások az erdélyi mene­kültek számára — nyilat­kozta Gál Zoltán belügy, miniszter-helyettes, a tár­caközi koordinációs bizott­ság vezetője azzal kapcso­latban, hogy Hajdúszobosz­lón aláírásgyűjtési akciót kezdett a helyi KISZ-bi­zottság és az úttörőelnök­ség. Az ellen tiltakoznak, hogy u városban élők meg­kérdezése nélkül kívánják a helyi KISZ-iskolát befo­gadóállomássá átalakítani. A miniszterhelyettes el­mondta: több határ menti megyétől kértek javasla­tot, hogy hol lehetne befo­gadóállomásokat felállítani. Természetesen minden esetben a helyi és a me­gyei vezetéssel közösen ter. vezik a táborok létrehozá­sát és működtetését. A javaslatokat az erre a cél­ra alakult szakértői bizott­ság vizsgálta meg. Ezek egyike volt a hajdúszo­boszlói KISZ-tábor is. Hangsúlyozta. hogy a helykijelölés még csuk ja­Lesz-e befogadóállomás Hajdúszoboszlón? vaslat, a bizottság még nem készítette el írásbeli véleményét. A következő hetekben jelölik majd ki á befogadóállomások he­lyét és kidolgozzák műkö­dési rendjüket. Szó sincs azonban szogesdrótos tá­bor létesítéserői. Hozzá­tette: nem elsősorban a szakértők feladata, 'hogy a helyi közösségek veze­tőivel az ügyet megtár­gyalják. Ez majd a döntés­hozók dolga lesz. Mint mondta, az első informá­ciók szerint a vitatott KISZ-tábor nagyon alkal­masnak látszik befogadó­állomás létrehozására, mert jelenlegi formájában is rpegfelel azoknak a felté­teleknek, amelyek a tábor létrehozásához szükségesek. Nincs szükség jelentősebb beruházásra, s ugyanakkor kulturált elhelyezést bizto­síthatna a menekültek szá­mára. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy döntés előtt mindenképpen kikérik a helyi vezetes véleményét. Az ügy megítéléseben azonban nem- szabad fi­gyelmen kivül hagyni, hogy számunkra a nemzetközi közvélemény szimpátiájá­nak fenntartása döntő je­lentőségű, és — rossz ma­gyar szokás szerint — a teljes odaadás a megaján­lásban és a visszatartás a végrehajtásban veszélyez­teti ezt a szimpátiát. Egyéb­ként azokat az eszközöket, amelyek a menekülttábor működtetéséhez szüksége­sek, így egészségügyi szű­rőállomásokat, oktatás és egyéb célú eszközöket a város lakossága Ls haszno­síthatja majd. Ez termé­szetesen nemcsak Hajdú­szoboszlóra, hanem vala­mennyi szóba jöhető tele­pülésre vonatkozik. Rámutatott, hogy hazánk a genfi konvencióhoz való csatlakozást ahhoz a fel­tételhez kötötte, hogy an­nak területi illetékessége csak Európára terjed ki, azaz csak e kontinensről érkezhetnek hozzánk me­nekültek. Olyan befogudóállomá­sokat kívánnak kialakítani, amelyekben a menekültek rövid ideig tartózkodná­nak. Fő funkciójuk az len­ne, hogy ott munka- és szálláslehetőséget ajánlja­nak fel a menekülteknek. A tervek szerint a mene­kültek legfeljebb két hetet töltenének a táborban, mert semmiképpen sem lenne kívánatos, hogy ott hosszabb ideig munka nél­kül, bizonytalanságban él­jenek. A belügyminiszter­helyettes végezetül arról szólt, hogy az utóbbi idő­ben a Romániából legáli­san és illegálisan érkezők száma egyaránt csökkent. (MTI) tölteni. A tagvállalatok ré­szére továbbítják a kama­ra által gyűjtött információ­kat, és meghatározott pénz­ügyi keretek között önál­lóan is gazdálkodnak. A regionális gazdasági ka­marába írásbeli nyilatkozat­tal lehet belépni. Az RGK meghatározott időközönként tagvállalati ülést hiv össze, operatív tevékenységét vá­lasztott elnökség és intéző­bizottság irányítja. E két testület tagjai társadalmi megbízatásként végzik fel­adatukat. Az új szervezet bekapcso­lódik a régió hosszú és rö­vid távú gazdaságfejlesz­tési koncepciójának kidol­gozásába. Munkálkodik a vállalati fejlesztések össz­hangján. Segít — lehetősé­gei szerint — a hátrányos helyzetű körzetek felzár­kóztatásában. Megpróbálja előre jelezni a várható fog­lalkoztatási feszültségeket. Véleményezi a megyei ta­nácsok településfejlesztési elképzeléseit. Képviseli tag­vállalatai egyedi érdekeit is a központi gazdaságirá­nyítással szemben. Segítsé­get nyújthat tagvállalatai­nak a világbanki tenderek kidolgozásához. Konzultálá­si lehetőséget kínál egyes hazai pénzügyi műveletek­hez, például kötvény és vál­tó kibocsátásához. Tagvál­lalatai közötti vitás kérdé­seket érdekegyeztetéssel igyekszik rendezni. Rés2t vesz a regionális vásárok előkészítésében, segíti ezek nemzetközi jellegének erő­sítését. A Dél-Alföldön el­látja a gazdasági Vezetők érdekképviseletét. A tegnapi tanácskozás résztvevői megegyeztek ab­ban, hogy a húrom megyé­ben külön-külön létesülő szekcióknak önálló jogosít­ványai lesznek, az elnökök Bács-Kiskunból, Békésből és Csongrádból rotációs rend-" szerben váltják majd egy­mást. Békéscsabán máris megnyílt a helyi iroda, amely például az export ok­mányolását ugyanügy ellát­ja. mint a szegedi. Némi bizonytalanság ér­zékelhető a szükséges pénz-* ügyi forrásgk megteremtése körül. A három megye tag­vállalatai évente mintegy 14 millió forintot fizetnek be a Magyar Gazdasági Ka­mara budapesti központjá­hoz. Arra van állásfoglalás, hogy az új belépők tagdijá­nak 20 százaléka helyben maradhat. Ez viszont sem­miképpen sem elegendő. Az elnökségi ülés résztvevőit tegnap Badacsonyi István, az MGK főosztályvezetője arról biztosítottu, hogy a za­vurtulun működéshez szük­séges pénzeszközöket a re­gionális kamura minden­képpen megkapja. Vita volt arról is, hogy a területi ügyvezető titkár, az MGK főtitkára nevezhes­se-e ki, avugy a tagvállalati ülés válassza meg. A dél­alföldi gazdasági vezetők ál­láspontja az utóbbi megol­dást tartja előnyösnek, ugyanis (gy érzik magukat biztosítva arról, hogy ügye­ik intézésére nem küld a központ „ejtőernyőst". A most megvitatott szer­vezeti és működési szabály­zat várhatóan április vé­gén kerül a tagvállalati üks elé. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents