Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

1989. március 25., szombat 294 Munkatalálkozó Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) is fontos, mert — mint a beszélgetésből kiderült — a szocializmusról vallott el­képzelések újabb fejezeté­nek kidolgozása is napi­renden van. A kétoldalú kapcsolatok­ról szólva kinyilvánították szándékukat a politikai együttműködés megőrzésére, sőt bővítésére azokkal az új lehetőségekkel, amelye­ket a két országban zajló szocialista megújulás és a reformfolyamat jelenthet, illetve amelyeket az egy­más sikerében való érde­keltség adhat. A szovjet partnerek megértéssel fo­gadták a kölcsönös gazda­sági kapcsolatok korszerű­sítésében megfogalmazott magyar igényt. Megállapod­tak: tanulmányozni fogják: miként lehet korszerűbb ke­reskedelmi elszámolási rend­szerre áttérni. Ennek lé­nyege a világpiaci árakon, dollárban történő elszámolás lenne. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a KGST-ben mélyre­ható változtatásokra van szükség. Mihail Gorbacsov kiemelte: minden olyan ma­gyar javaslatnak szövetsé­gesei, támogatói lesznek, amely a szervezet átfogó re­formjára irányul. Egyetér­tettek a Varsói Szerződés korszerűsítésének szüksé­gességében is. Egyértelmű közös álláspontként fogal­mazódott meg ugyanakkor: a mai világ realitásai mi­att — bár a nemzetközi életben jelentős kedvező változások történnek — még szükség van a két ka­tonai, politikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semlegesség kérdéséről ls. A szovjet fél nemzetközi ta­pasztalatokra hivatkozva ügy vélekedett: a mai poli­tikai viszonyok között nincs rea'itása egyik tagállam semlegességének sem. Arra azonban szükség van, högy demokratlkusabbá, korsze­rűbbé tegyék belülről po­litikai, katonai szövetségü­ket, a külvilágnak pedig azt a készséget demonstrálják, hogy előre kívánunk halad­ni a két katonai szervezet egyidejű felszámolásának irányában. A Kremlben folytatott megbeszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tisztele­tére. Ezen magyar részről jelen voltak Grósz Károly kíséretének tagjai: Major László, az MSZMP KB iro­dájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyu­la, a főtitkár külpolitikai ta­nácsadója. Szovjet részről Nyikolaj Rizskov miniszter­elnök, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduárd Sevardnadze kül­ügyminiszter, valamennyien a politikai bizottság tagjai vettek részt 0 25. év is elkezdődött O London (MTI) A The Guardian kelet-eu­rópai tudósítójának buka­resti forrásokra hivatkozó pénteki jelentésében kieme­li, hogy a román főváros­ban „a szokásosnál is ide­gesebb a hangulat" és „fo­kozódott a rezsim nyilvános vitatása" annak hatására, hogy románok külföldi rá­dióadásokból tájékozódtak a hat veterán kommunista személyiség Ceausescu el­nökhöz intézett nyilt leve­lének tartalmáról. Ian Traynor, a befolyásos londoni lap tudósítója „Ro­mánia növekvő haragja Ceausescu igája ellen" cím­mel ad áttekintést a román vezetésre nehezedő nem­zetközi és hazai nyomás fo­kozódásáról. „Amikor Ro­mánia diktátora tegnap megkezdte uralkodásának 25. évét, .kulturális forradal­ma' már a túlfeszítettség sú­lyos jeleit mutatta, amint egyre inkább elhatalmaso­dik a ránehezedő nyomás, hogy vessenek véget annak a szocializmusnak álcázott sovinizmusnak, ami — va-J lamennyi megfigyelő egy­behangzó megítélése szerint — térdre kényszerítette ezt az országot" — írja beveze­tőben a The Guardian mun­katársa. A nemzetközi tiltakozás szaporodó megnyilatkozásai között első helyen említi, hogy Budapesten romániai menekültek csütörtökön es­te tiltakozómenetben emlé­keztek meg a „sötétség nap­járól", vagyis, 1965. már­cius 23-ról, Nicolae Ceau­sescu elnök hatalomra ke­rülésének dátumáról. A The Guardian munka­társa a Bukarestben ural­kodó „paranoiás légkör" jellemző mozzanataként em­líti a román miniszterelnök­helyettes, a pénzügyminisz­ter és a nemzeti bank fe­jének a múlt hét végén tör­tént „kiugrását", párosítva sommás elmozdításukat az export-erőfeszítések foko­zására szólító újabb dek-J rétummal, anélkül azonban, hogy „bármi jele lenne a katasztrofális gazdaságpoli­tika feladásának". o Lisszabon (MTI) Bár a portugál külügymi­nisztérium hivatalosan ta­karékossági okokat jelölt meg bukaresti külképvisele­te bezárásának Indokaként, a lisszaboni lapokban pub­likált írások jelzik: Portu­gália politikai megfontolá­sokból határozta el buka­resti nagykövetségének be-, zárását. A Diario de Noticias cí­mű befolyásos napilap pén­teken feltűnő helyen közöl­te Paul Lewisnak, a New York Times munkatársának írását, amelynek címe: A magyar anyanyelvű romá­niai lakosokat Bukarest ül­dözi. Az írás abból a tény­szerű megállapításból indul ki, hogy Romániában a ma­gyar nyelvet beszélő állam­polgárok a kormányzat ál­tal kezdeményezett üldözé­si kampány áldozatai. 4 Bonn (MTI) A Romániában aggasztó méreteket öltő általános gyógyszerhiányról terjesztet­te elő pénteken jelentését az emberi jogok majna-frank­furti ezékhelyű nemzetközi bizottsága. A bizottság ro­mán orvosoktól, illetőleg egyéb hírforrásokból szár­mazó értesülésekre hivat­kozva arra következtet, hogy a helyzet kiváltképp tarthatatlanná válik a cu­kor-, szív- és idegbetegek szempontjából. Nemcsak gyógyszerekben, hanem gyógyászati kötsze­rekben és sebvarrófonalban is kétségbeejtő hiány mu­tatkozik. Ennek ellenére ér­tesülések 6zerint több vá­ros vámhivatalában nagy mennyiségű nyugati gyógy­szerszállítmányt tartanak vissza. A Jelentés ennek okára azonban nem tér ki. Az emberi jogok nemzetkö­zi bizottsága szerint az is­mertetett egészségügyi köz­állapótok következtében döbbenetes a halálozási sta­tisztika. Egy vidéki orvos­tól származó jelzés szerint az ott elhalálozott szemé­lyeknek több mint kéthar­mada nem töltötte még be ötvenedik életévét. (1 Rádiótelex A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGY­MINISZTERÉNEK LÁTOGATÁSA Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására már­cius 28-án hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik Cső Ho iDzsung, a Koreai Köz­társaság külügyminisztere. POZSGAY IMRE KITÜNTETÉSE Pozsgay Imre állammi­niszteri. az Alpok—Adria közösségben végzett tevéi kenysége elismeréseként Francesco Cossiga köztársa­sági elnök az Olasz Köztár­sasági Érdemrend Lovagi Nagykeresztjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken Bu­dapesten a nagykövet rezi­denciáján Jo6eph Nitti, az Olasz Köztársaság magyar­országi nagykövete adta át. UNO— ROGACSOV­MEGBESZÉLÉS Igor Rogacsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes to­kiói látogatásának utolsó napján sem sikerült köze­lebb hozni a japáin és a szovjet álláspontot. Uno Szószuké külügyminiszter a kapcsolatoknak a politikai párbeszéden keresztül lépés­ről-lépésre történő javításá­ra szólított fel, ós a múlt év decemberi, 'Eduárd Sevard­madzéval folytatott megbe­széléseit a kétoldalú kapcso­latokban „új bimbót" hozó fejleményként értékelte. A szovjet kulügyminiszter­helyettes válaszában szin­tén sikraszállt a párbeszéd folytatása mellett, és hang­súlyozta annak fontosságát, hogy „az új bimbóból virá­got neveljenek". Mindez Azonban inem változtat a té­nyen, hogy Tokió elvetette Rogacsov javaslatát hogy a vitatott területi kérdést te­gyék félre, és megoldást bízzák majd a következő ge­nerációkra Péter László Forradalom és ellenforradalom Szegeden 6. Most már Juhász Gyula Ls elveszítette reményét, hogy álmainak, a színház élén végzendő szép terveinek megvalósítását megérheti. Augusztus 7-én vezércikk­ben emelte föl szavát: Nem engedjük a forradalom vív­mányait! Do 13-án versben már kétkedve felel Vörös­marty hajdani biztatására, hogy „lesz még egyszer ün­nep a világon!" Hol az az ünnep? Én már nem remélem, Talán meglátja késó unoka. A föld alatt csírázik csak reményem, És ünnepem itt fönn nem lesz soha. (A vén cigánynak) S ekkor írja le azt a sort, amely a legtöbbet vall ar­ról. mit jelentett a két for­radalom a költő életében és gondolkodásában: Fáj,veszni látnom annyi büszke álmot... Másodszor is sajátos helyzet De sem ő, sem Móra, sem a szegedi munkásosztály nem adta föl még most sem a harcot Augusztus 28-án és 29-én újjáalakult a sze­gedi szociáldemokrata párt. A Munkásotthonban lezaj­lott kétnapos vitában föltű­nő volt a kommunisták bá­tor föllépése. Molnár József és Bálint János a III. Inter­nacionálé mellett foglalt ál­lást Bori János szintén megvédelmezte a proletár­forradalmat, és szembeszállt a jobboldali Olejnyik Jó­zseffel. Kálmán József han­goztatta, hogy a március 21-ei egyesülés óta nincs külön szociáldemokrata, csak egységes szocialista párt, s ezt fönn kell tarta­ni; ellenezte a szociálde­mokrata párt újjáalakítá­sát Hosszas vita után 192:27 arányban a szociáldemokra­ta piárt újjáalakítása mel­lett döntöttek. Alig hiszem, hogy ekkor bárhol másutt az országban ilyen nyílt szóra sor kerül­hetett volna, mint Szegeden. A franciák jelenléte most valamelyest a fehérterror bosszúját fékezte, ezért szólhattak bántatlanul a munkásmozgalmi harcosok. Ugyanígy csak Szegeden lehetett megemlékezni 1919. október 3l-én az őszirózsás forradalom első évforduló­járól is. Hiszen ekkor már az októbristákat is, mint „a „bolsevizmus szálláscsináló­it" bélyegezték meg az el­lenforradalom előcsahosai. Amit Budapesten már bűn­cselekmény volt ki ls mon­dani, s amit pár hónap múlva, a franciák távozá­sa után már Szegeden sem lehetett büntetlenül hangoz­tatni, azt itt és ekkqr még ünnepélyesen hirdették a Munkásotthon előadói do­bogójáról, mégpedig Vasek Ernő kormánybiztos-főis­pán, Kelemen Béla nyugal­mazott mintiszter és Somo­gyi Szilveszter polgármester jelenlétében. Amikor 1922 karácsonyán megjelent Ke­lemen híres-hírhedt köny­ve (Adalékok a szegedi el­lenforradalom és a szegedi kormány történetéhez), Ju­hász Gyula nem kis gúny­nyal jegyezte meg: három évvel ezelőtt még a könyv egyik illusztris szerzője tap­solt neki, amikor az októ­beri forradalom évforduló­ján beszélt bizonyos vív­mányokról, amelyeket nem volna szép dolog elsikkasz­tani ... Akkorra, 1922-re már eltiporták e vívmányo­kat: a köztársaságot, a de­mokráciát, a szabad szót Az első évfordulóján, 1919­ben Juhász még bátor dol­gokat mondott A magyar október történelmi szerepé­ről beszélt: ez a forradalom, ügymond, 1848 betetőzése volt Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a háború ütötte Sebeket csak a szocializmus gyógyíthatja meg. Hitvallá­sa a szocializmus, az „új hit" mellett egyszersmind kijelölte saját helyét Ana­tole Francé és Bemard Shaw szellemi környezeté­ben is. Ez ugyan kevesebb volt mint áprilisban, ami­kor Gorkijjal és Lukács Györggyel vállalt szolidari­tást de az ellenforradalom berendezkedő világában még mindig kockázatos és áldozatvállalásra kész ál­láspont „Juhász Gyula élv­társ", ahogyan A Munka tudósítása nevezte, történel­münk demokratikus hagyo­mányait is fölsorakoztatta, hogy kimondhassa: „A magyar népköztársaság nem máról holnapra lett; vérta­núk, hősök, álmodók ás harcosok százados vetéséből sarjadt." Ugyanezekben a napok­ban költeményeivel is hitet tett a forradalom mellett Az Októberi forradalomhoz és az őszirózsa című versel a polgári demokratikus for­radalommal való változat­lan egyetértést hirdetik. A proletárforradalommal szemben utólag fölmerült aggályai sem szűrőd.tek még be az október 21-én megje­lent Szegény katona című költeményébe. Az Ady meg­énekelte mesebeli János, a nótázó vén bakák egyike, a szegény katona sorsfordító hat esztendejének balladai tömörségű éa komorsága summázata a hat versszak. Mindegyik egy-egy évszám­mal kezdődik: 1914. 1915, 101 A 1017 JOJR 1 fi!Q (A befejező rész következik V Szűrös Mátyás Csongrád megyében (Folytatás az t. oldalról.) meg a Hazafias Népfront gyakorlatát, miszerint kine­vezett népírontapparátcsi­kok minősítik a választott képviselőket. Kérte az Or­szággyűlés elnökétől, hogy ezt a módszert számolja fel. Szűrős Mátyás Makón pártaktívaülésen vett részt és a kérdésekre válaszolt. Egyebek közt elmondta, helytelen ma már az alter­natív kifejezés. Az MSZMP akkor válik erős párttá, ha képes lesz intelligensen poli­tizálni és példát mutatni a demokrácia fejlesztésében. Változatlanul a legerősebb párt marad az MSZMP, ha megszabadul a dogmáktól, és programját a magyar való­ságra építi, nem másolja a külföldi mintákat, AZ ülésen szó volt az 1956 utáni tör­vénysértő esetekről, és Szű­rös Mátyás megállapította, hogy még 1961-ben is végez­tek ki politikai bűnökért embereket, a kérdés csak az, milyen alapon, A Münnich Ferenc Társaságról megálla­pította, hogy ez a csoport frakció a pártban, de műkö­désük hozzátartozik a de­mokráciához, bár biztos ab­ban, hogy az országot nem ők fogják megváltani. Elis­merte, Magyarországon a többpártrendszer már tény­kérdés, a legérettebb új szer­veződésnek a Magyar De­mokrata Fórumot tartja. Úgy véli, a legnagyobb tö­megbázisa a Szociáldemok­rata Pártnak és a Néppárt­nak lesz. Makó közel van a román határhoz, ezért sok helybeli foglalkozott a romá­niai helyzettel. Felvetették, hogy a határ mellett a ro­mán hadsereg csapatössze­vonásokat hajtott végre ls több száz vadászgépet össz­pontosított. Szűrös Mátyás elmondta, erről nincs tudo­mása, de megjegyezte: Ceau­sescu Aradon többször is ki­jelentette, a román ipar ké­pes minden terméket előállí­tani, még nukleárisát is. Ez olcsó fenyegetés! * Az Országgyűlés elnöke sajtótájékoztatót tartott és válaszolt az újságírók kér­déseire. — A magyar—román kér­désben továbbra is várjuk n. nemzetközi támogatást és szolidaritást? — Magyarország számit a nemzetközi támogatásra. Eb­ben a kérdésben ez elkerül­hetetlenné vált! A román önkényes módszerek miatt Európa figyelme a szomszé­dos ország felé fordult. Csak üdvözölni lehet hogy a nem­zetközi fórumokon foglalkoz­nak a romániai despotlz­mussal. Nemzetközi poron­don a román—magyar konf­liktus nemcsak úgy jelenik meg. mint a két ország vi­szonya, hanem beágyazzák a nemzetközi humanitárius témák közé. Ezzel is ma­gvarázható, hogy Európá­ban kezd elszigetelődni a román politika. — Várható-e, hogy az Or­szággyűlés és a kormány viszonya hamarosan meg­változik, a T. Ház nem lesz alárendelve a kormányzati szerveknek? — Az Országgyűlés és a ikormány viszonyában szük­séges a változás, tudómásul kell venni, hogy a Parla­ment a legfelsőbb törvény­hozó testület, és nem lehet kitenni a kormány nyomá­sának. Az Országgyűlés részt akar venni az ország kormányzásában, állásfogla­lásával és törvényhozásával, tehát nem úgy, mint egy • ij.i.atus. A Tisztelt Ház ellenőrizni akarja a kor­mányt, korábbi eoizódsze­repe nemcsak azzal magya­rázható, hogy a frártvezetés­ben becsülték lo helyzetét, hanem a kormányban is. — Csongrád megye az el­múlt esztendőben botrányai­val magára irányította az ország figyelmét. Aztán a vezetőket leváltották, s megkezdődött az öntisztulás. Mennyiben tartja modell­értékűnek a csongrádi pél­dát? — Intelligens vezetőkre van szükség, és Csongrád megye bizonyította, hogy a vezetőváltással % stabilizálni lehet viszonylag rövid idő alatt a politikai helyzetet, és megjavulhat a lakosság hangulata. A megyei "nárt­bizottság és a szegedi gárt­bizöttság első titkára egye­temi tanár, a Csongrád vá­rosi első titkár középiskolai tanár, s eziek a példák is bi­zonyítják, az intelligenciá­nak még nagyobb szerepei kell kapnia az irányításban. — Hogyan értékeli Ki­rály Zoltán szegedi ország­gyűlési képviselő közéleti szereplését, mennyiben moz­gatta meg az Országgyűlésre korábban jellemző állóvi­zet? — Király Zoltán munkás­ságát figyelemmel kísérem. Szorgalmával, kitartásával, alápős felkészültségével bi­zonyítja, hogy a képviselő megtalálhatja önálló arcula­tát, és így elősegítheti a nemzet felemelkedését. Ki­rály ma már szines egyéni­sége és egyik legmarkán sabb alakja a magyar köz­életnek. — Lemondás és visszahí­vás miatt több képviselői hely megüresedett, és ahol nincs pótképviselő, sor ke­rül-e a választásra? — Időközi választást tar­tanak három kerületben a régi választójogi törvény alapján. Előreláthatólag áp­rilisban, illetve májusban. — Mikor szólal meg Ká­dé.' János? — Nem (könnyű kérdés. A jelenlegi politikai vezetés eltökélt szándéka, högy vég­re civilizált legyen az őrség­váLtás. A korábbi Időszak­ra az volt a jellemző: hogy meghalt a vezető, vagy ki­átkozták, ha még éjt Az elmúlt időszak hibáit úgy kellene bevallani, hogy ne történjen kiátkozás. Sajnos a törvényesség helyreállítá­sánál ls voltak koncepciós elemek. Kádár János maga ítélheti meg a leglobban, hogy megszólaljon. Kétség­telen nagy egyénisége törté­nelmünknek, de a történel­mi felelőssége is jelentős. Azt hiszem, a lelkiismerete neon teljesen nyugodt. Az ország válságos helyzetbe jutott, ebben nemcsak a korábbi vezetőknek van sze­repük, hanem a struktúra hibáinak is. Sok minden külső nyomásra történt. So­kat voltam együtt Kádár Jánossal, két tabu téma volt, amiről nem szívesen beszélt az egyik a Raik­per, a másik Nagy Imre sorsa. * Szűrös Mátyás mégtekin­tette a makói Espersit-há­zat, majd visszautazott Bu- 1 dapestre. Halász Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents